Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. január 2^) WWeL A Nap kél: 7.19 h-kor, nyugszik: 16.36 h-kor. A Hold kél: 22.22 h-kor, nyugszik: 9.59 h-kor. Időjárásjelentés Várható id/őjárás: megélén­külő északnyugati szél, fel­hős, az évszakhoz képest eny­he idő. Többfelé eső. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet: plusz 5—9 fok között. — IGEN NAGY SIKERE VAN a Vöröskereszt tanfo­lyamainak, különösen az el­sősegélynyújtást oktató elő­adássorozatoknak a tiszafü­redi járásban. Jelenleg tizen­hét tanfolyamon másfélszáz hallgató vesz részt. — AZ SZTK Alközpontja értesíti azokat a pedagóguso­kat, akik táppénz-, terhessé­gi- ég gyermekágyi segélyü­ket az Alközponttól kapják, hogy a február 1. után beér­kezett ilyen igényekhez a munkáltatói igazolvány csak abban az esetben fogadható él, ha azt az illetményszám- fejtő szerv — a járási tanács pénzügyi osztálya, Szolnokon az iskola gondnoka — állítja ki. — MAGYARNÓTA-ES- TET rendez a szolnoki Jár­műjavító Művelődési Háza szombaton este 8 órai kezdet­tel. Az est során közreműkö­dik a MÁV énekkar. — NÉGYES TALÁLATOT ért el a lottón Fehér István, Tiszatenyő legöregebb lakosa. A nyolcvanhat esztendős, sze­rencsés lottózó az idei máso­dik játékhéten 54 000 forin­tot nyert — VÉRADÓ NAPOT ren­deztek szerdán Karcagon. A város rendelőintézetében négyszáznál több önkéntes véradó száztizenhat liter vért adott térítésmentesen. A me­gyében ez volt a második legjobban sikerült véradó napi — A KÖZLEKEDÉSI BAL­ESETEK csökkentése érdeké­ben a rendőrfőkapitányság közlekedést ellenőrző cso­portja felvilágosító előadáso­kat tart megyénk községei­ben. Legutóbb Kétpón ren­deztek, legközelebb pedig, ma délután 4 órakor a tiszatenyői művelődési otthonban tarta­nak előadást. — SZIGLIGETI SZÍNHÁZ mai műsora (január 26-án, pénteken) este 7 órakor: STUART MARIA, Tiszasü- lyön: MINDEN FÉRFI GYA- NŰS. Hénlnn Szép ruhák álmodói Divatrecept: Farsangra, tavaszra Szépek a szolnoki nők? Csi­nosak? A válasz, bárkitől kérded, igenlő. Valóban, ha sétálsz az utcán, vagy este a szórakozó­helyeken találkozol a szolno­ki lányokkal, asszonyokkal, ugye feltűnik, milyen elegán­sak, milyen divatosan öltöz­nek, ápoltak, szépek? Ilyenkor azonban egyálta­lán, vagy nagyon ritkán gon­dolunk azokra, akiknek kö­szönhetik a szolnoki és a Szolnok környéki nők ele­ganciájukat. Szóljon tehát most róluk a krónika. Keres­sük meg őket, „a Szolnoki Ru­házati Vállalat női rendelt részlegénekf dolgozóit. De ne az úgynevezett „öregpatika” épületében, a Táncsics Mi­hály utca sarkán, hanem az épülő Sólyom utcai bérház melletti épületben, ahol ideig­lenes tanyájukat ütötték fel a varrónők. Kém sokan vannak, a tel­jes létszám tizenhét fő. Mi­kor ott jártunk, alig nyolc-tíz szabónővel találkoztunk. Ott ültek varrógépeik fölé hajolva, nylon, bársony, se­lyem, szövet, csipke anyagok­ból „varázsolták” elő a ruha­költeményeket. Ihletett, csen­des, alkotó munjca fólyik itt, s csak amikor nyílik az ajtó és belép a „kuntsaft”, akkor hangzik fel a k'rdés: — Mégis, mit ajánl, Mag- dika? Havonta sokszázan kérde­zik ezt Korom Jánosnétól, a divatszalon vezetőjétől, aki szerint a szolnoki nők nem akarnak és nem is maradnak el a divattól. Ha nem is any- nyiszor, mint kellene, de fel­jut Pestre a divatbemutatók­ra, azután itt vannak kéznél a divatlapok, s mindig sike­rül a rendelő és a szalon szempontjait összehangolni, megtalálni kinek-jcinek a „legaktuálisabb”, egyéniségé­hez leginkább illő modern kreációt. — Hogy kik járnak ide’ Zömmel hivatalokból, de sok munkáslány, kereskedelmi al­kalmazott. Több olyan üzlet­felünk is van, aki állami gaz­daságban vagy termelőszövet­kezetben dolgozik. Azután a környékből. Jön­nek a nők Ujszászról, Jászbe­rényből, Karcagról, Tószegről és ki tudná felsorolni még honnan orvosnők, háztartás­beliek, üzemi munkások és így tovább. — Milyen lesz a farsangi, a tavaszi divat? — kérdem Magdikétól. — Először néhány „alapel­vet”. A szabásvonalak a rá­l nyosak lesznek, fő cél az ala­kok karcsúsítása. Sem túl szűk, sem túl bő nem lesz a ruha, az élénk színek sem fognak dominálni. Tehát: ta­vaszra „eltűnnek” a szűk szoknyák és ruhák, bővek, ké­nyelmes vonalúdk lesznek. — Néhány farsangi „divat­receptet” is szeretnénk halla­ni a különböző korosztályú hölgyek számára: — Változó, tompaszínü anyagokat ajánlok. A fiata­loknak bő szoknyát, blúzt, csipke vagy fémszálas anyag­ból. A húsz-harminc éves nők fémszálas vagy nylon anyag­ból készíttessék a farsangi „jelmezt” — tafttal bélelve. A divatszalonban nemcsak ruhák készülnek, hanem fon­tos ízlést formáló munka is folyik. Bizony, sokszor meg kell magyarázni egy-egy ven­dégnek: ne ragaszkodjon ere­deti elképzeléséhez. Neki másféle szín, vonal vagy sza­bás áll jól... Végül aztán mindenki elé­gedett lesz, aminek az a je­lentősége, hogy egy-egy ru- hamegrendelő sokszor féltu­cat újabb vendéget irányít a szolnoki női divatszalonba, amihez nem is kell különö­sebb rábeszélőtehetség: a ru­ha a viselőjén önmagáért „be­szél” — bubor — Gyermekbénulás elleni védőoltások Szolnokon A Szbtnok város tanácsa vb; egészségügyi osztálya felhívja a város lakosságá­nak figyelmét, hogy gyerme­keiket oltassák be gyermek- bénulás ellen. Az oltás ideje: január 29. és február 4-e között lesz. Ebben az időben mindazokat a gyermekeket beoltják, akik 1959. január 1. és 1961. októ­ber 31-e között születtek. Az oltás helye: Szolnok, Hősök tere 2—1 VII. kapu. Egészségvédelmi szolgálat. A mezőtúri főtéren A városi pártbizottság kezdeményezésére az üzemek, termelőszövetkezetek legjobb dolgozóinak fényképeit, termelési eredményeiket láthatják az utcai járókelők. p Heten, akik az életre készülnek Három lány, négy fiú. Ti­zennyolcévesek. Gimnazisták, akiknek legnagyobb problé­májuk jelen pillanatban: ho­gyan készüljenek fel az érett­ségi tételek kidolgozására. De ez csak a közvetlen feladat A napi gondokon egyre in­kább átütnek a jövő kérdé­sei. Hová menjenek, tovább tanuljak-e, hogyan alakít­sam az életemet, egyáltalán milyen ember legyen belő­lem? Az újságíró-klub kényel­mes foteljeiben ezekről a kérdésekről beszélgetnek, vi­tatkoznak a Verseghy Gim­názium negyedikesei. Egy­mást — s ahogy látom, ön­magukat is igyekeznek meg­győzni. Elnézem őket, mennyire magabiztosak. Tudják a céljukat Egy saját lábán álló, jó értékítéletű fiatalság képe bontakozik ki előttem és ön­kéntelenül eszembe jut 1941, amikor mi érettségiztünk, a háború, az üldöztetés, a to­tális reménytelenség idősza­kában és hangulatában. S talán megbocsájtható, hogy az első kérdés nem arra vo­natkozik: minek készülnek, hanem arra: látják-e a célt és az értelmét annak, hogy tanuljanak. Magabiztos, barna fiatal­ember, Mészáros Rudolf fe­lel erre a kérdésre. gyógyszertár — „nagyban“ Törökszentmiklóson van a megyei gyógyszertár. Innen lát­ják el a megye gyógyszertárait, kórházait, gyógy- és gondozó­intézeteit gyógyszerekkel, emberi és állatgyógyászati eszközökkel. Havonként közei 10 milliós forgamat bonyolítanak le. Képünkön Gácsi Ferencné, a vegyszerosztály vezetője a jász­apáti gyógyszertár részére állítja össze a szállítmányt» Baráti találkozó Rákóczi falván Szombaton este népes tö­meg gyülekezett a rákóczi- falvai művelődési házban. Nem sokkal fél hat után az épület elé gördült a szovjet vendégeket szállító gépkocsi, amelyről jókedvű szovjet ka­tonák és leányok ugráltak le. Ez alkalommal rendezte az újjászervezése óta első rendezvényét a rákóczifalvai MSZBT kör. Tábori Béláné, MSZBT elnök megnyitó szavai után Molnár Sándor, a szolnoki Verseghy Ferenc gimnázium tanára tartott élménybeszá­molót a Szovjeunióban tett útjáról. Beszélt a moszkvai élményeiről, a leningrádi emberekről és a gyönyörű Kiev épületeiről. A beszámolót követően szovjet katonák öntevékeny művészeti együttese és a martfűi Tisza Cipőgyár szín­játszói adtak műsort. Az igen jól sikerült ren­dezvényen részt vettek a Ti- szamenti Vegyiművek szere­lési munkálataiban közremű­ködő szovjet mérnökök is. A műsor után a szovjet és a magyar vendégek meghitt, kellemes estét töltöttek el a fehér asztal mellett. Szolnok v -guei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága es a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szerkesztőség: Szolnok, Irodanaz. l. emelet Telefon: 20—93. 23—20. 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok, irodaház, földszint 3. Telefon: 20—94. A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták ter­jesztik. A lap előfizetési díja egy hóra 11.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándor — Erről elég sokat vitat­kozunk. Sportedzésen együtt vagyunk több olyan magunk korabeli fiúval, akik annak­idején együtt jártak velünk, aztán kimaradtak és most már önálló keresők. És a vita főkérdése: Ha holnap meg kellene halnunk, melyi­künk járt jobban? Mi, akik egy távolabbi cél érdekében vállaltuk a tanulást, az is­kolai fegyelmet, az esti . szó­rakozásokról való lemondást, vagy ők, akiknek ez biztosít­va van. Csak azt mondha­tom: bízom az életben, meg a békében. Ha nem bíznék, én is ott hagytam volna az iskolát. A többiek hevesen bólo­gatnak. A vékony, csendes Czinege István még meg­toldja: — Sokat olvasok újságot és szilárd meggyőződésem: nem lesz háború, mert a következményekkel minden felelős vezető tisztában van. Ószintén örülök a tiszta szabatos fogalmazásnak, a világos, egyszerű mondatok­nak. Egy egész nemzedék világosságra, egyszerűségre való törekvését látom és tisztelem benne. Aztán sor kerül arra, hogy ki-ki elmondja: mit szeretne tenni érettségi után. Czinege István mezőgazdasági aka­démiára, Boros István mező- gazdasági mérnöknek készül. Nem divatból, nem is regé­nyes hajlamból. Czinege Ist­ván Kisújszálláson volt az építőtáborban. Sokat járt a termelőszövetkezetekbe és megkapta a paraszti élet varázsa Agrokémikus szeretne lenni és valamelyik nagy állami gazdaságban vagy termelő- szövetkezetben dolgozna a diploma megszerzése után. — Amikor a mezőgazdasá­gi mérnöki pálya mellett döntöttem, sokan a barátaim közül azt mondták, hogy megbolondultam — szól köz­be Boros Pista. — Pedig ha valamiben van fantázia, hát a mezőgazdaságban van. Ez a szakma még nem kidolgo­zott. Lényegében most kez­dünk kilépni a ködből. És a tsz-től nem ijedünk meg. Azzal áthajol az asztalon és tréfásan megszorítja Czi­nege Pista kezét. De a tréfa mögött a komoly elhatáro­zást s a l?özös érdeklődésben fogant őszinte barátság meg­nyilvánulását látom. Most már megindul a kö­tetlen beszélgetés. Fehérvári Kálmán nem megy egyetem­re, televíziós szerelő szeret­ne lenni. Mészáros Rudolf a Műegyetemre törekszik, gé­pészmérnöknek készül. A beszélgetés közben be­futott három kislány közül Csőmöz Ilona matematika— fizika szakos tanárképzőre igyekszik, mint mondja: na­gyon szeretne gyerekeket ne­velni. igaz, őszinte emberek­ké. Czakó Klára érdekes el­képzeléssel indul az életbe Gyógypedagógiai testnevelő tanár szeretne lenni, ezért a Mozgástherápiai Intézetbe kéri felvételét. Lentulóy Ka­talin laboratóriumi asszisz­tens lesz, őt a kísérletezések, a felfedezések izgalma ér­dekli. Ezekben a válaszokban ta­gadhatatlanul van romanti­ka is, de jóval több az őszin­te, reális elképzelés és a saját képességek felmé­rése. A beszélgetésen természe­tesen nemcsak a hivatásról (mert még véletlenül sem ejtette ki senki a foglalko­zás szót), hanem sok más kérdésről is szó esik. Lentulóy Kati például el­mondja, hogy gyerek nélkül nem tudja elképzelni az éle­tet. Boros István közbeszól: azért el lehet képzelni. Ezen nagy vita kerekedik, a lá­nyok egyhangúan a családi otthon és a gyerek mellett törnek lándzsát. Klári heve­sen fordul Boros Pista felé: — Hát akkor mi a célja az életnek, ha nem akarod átadni magadból mindazt, ami jó és szép? A vita tovább gyűrűzik. Mind a két fiatal elítéli azo­kat, akik korán nősülnek, vagy mennek férjhez. Meg- állapodottság, anyagi meg­alapozottság kell hozzá. Előbb a tanulmányainkat fejezzük be — mondja egyikük. Meg aztán élni is kell egy kicsit — teszi hozzá egy másik fiú. Sok szó esik a szórakozás­ról is. Táncolni mindnyájan nagyon szeretnek és keves­lik az ilyenirányú iskolai KISZ-rendezvényeket. — Ha több lenne az ilyen közös táncrendezvény tanári ellenőrzés mellett, kevesebb lenne az úgynevezett házi­buli — mondja Mészáros Rudolf. — Az ilyen házi­mulatság következményei pe­dig néha... — és sokatsejtő­én elhallgat. A többiek iga­zat adnak neki. Általában táiékosottak a fiatalok. Ismerik az L írást, rendszeresen olvassa-: az Élet és Irodalom című lapot. Nem egyforma képességű és osztályzatú fiúk és lányok gyűltek itt össze. Egyben azonban megegyeznek. Egy­általán nem hasonlítanak ,,a mai ifjúság” címszó alatt a sajtóban és beszélgetésekben oly gyakran szereplő felü­letes gondolkozású, nyegle viselkedésű és beszédű jam- pectípushoz. Lentulóy Kati. Cz.akó Klá­ra, Czinege István és a töb­biek a többséghez, a fele­lősségtudattal áthatott, jövő­jét optimistán megítélő, fel­nőtt életére tervszerűen ké­szülő többséghez tartoznak. — hernádi —

Next

/
Thumbnails
Contents