Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-17 / 297. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. december 17. í Pártonkívüliek a kommunisták tanács­kozásain Pártmunkánk egyik külö­nösen figyelemreméltó új vonása, hogy a taggyűlésekre mind gyakrabban meghívnak pártonkívülieket is. Jó hatása van ennek mind a párttagok, mind a pártonkíviiliek mun­kájára. Mert bár a közös ta­nácskozásoknak korántsem ez az egyedüli formája, a kom­munista kollektíva előtt el­hangzott szavaknak mégis nagyobb erejük, hatásuk van. A párttagok a pártonkívüliek- ben segítőtársakra találnak, együtt tanakodnak azon, mit hogyan csináljanak. A pár­tonkívüliek pedig a meghívás, a bizalom viszonzásaként igyekeznek a lehető legjobb tudásuk szerint tanácsokat adni, megoldást találni, s részt vállalnak a tennivalók­ból. A pártonkívüliek aktivitá­sa, segítőkészsége a párttago­kat is nagyobb feladatok vál­lalására. merészebb kezde­ményezésekre készteti, báto­rítja. Különösen most, az alapszervezeti vezetőségeket választó taggyűlések alkal­mával adódott ennek sok pél­dája. Tapasztalhattuk, hogy min­den pártonkívüli nagy meg­tiszteltetésnek vette a meghí­vást. Felszólalásaikban leg­többen meg is mondták ezt. A megtiszteltetés viszonzásá­ra utal az is, ahogyan ké­szültek a taggyűlésekre. Min­den felszólalásból érződött a segítőszándék, az. hogy na­gyon hasznosat, jót akarnak mondani. A pártonkívüliek meghívá­sa a kommunisták tanácsko­zásaira nagyon hasznos. He­lyes tehát, ha ezt a gyakorla­tot tovább folytatjuk. Ennek igen fontos feltétele az, hogy a taggyűlések előtt a meghí­vottakkal is tanácskozzunk. Hasonlóan, mint a párttagok­kal. A sok jó javaslat, értel­mes felszólalás mellett a gya­korlat azt is mulatja, hogy a meghívottaknak sem elég csak átnyújtani a meghívót. A Tiszamenti Vegyiművek taggyűlésén például felszólalt az egyik fontos beosztású dol­gozó. Minden bizonnyal a jó­indulat, a segíteniakarás ve­zette, amikor a saját munka- területéről szinte minden je­lentős tervet, javaslatot, prob­lémát ismertetett a taggyű­léssel. Mégis. Egy-egy ilyen tanácskozás alkalmával nincs mód arra, hogy mindenkit részletesen meghallgassanak, hogy mindenki terjedelmes beszámolót adjon. Még akkor sem, ha mondanivalója szinte mind fontos, hasznos. A párttaggyűlések egyik sajátossága, hogy a fontosak közül is a legfontosabb fel­adatokat emeli ki, s azokban ad útmutatást Tulajdonkép­pen ez adja a kommunisták munkájának előremutató jel­legét. De ezt a pártonkívüliek nem tudhatják másként, csak úgy, ha erről tájékoztatják őket. Már e meghívással egyidft- ben is tájékoztathatják arról a pártonkívülieket: mik azok a legfontosabb kérdések, ame­lyek az adott taggyűlés napi­rendjén szerepelnek, mi az amihez leginkább segítségre, javaslatra, feladatvállalásra van szükség. Előzetes beszélgetések a pártszervezetek tagjai között általában a pértcsoportokban zajlanak le. Miért ne beszél­hetnének a bizalmiak, s az egyszerű párttagok is egyidő- ben erről azokkal is, akiket meghívnak. A tömegekkel tartott kap­csolatot pártszervezeteink újabb, hasznos, egészséges vo­nással gazdagították. De még ezt a jó módszert is javíthat­juk, csiszolhatjuk. (B. E.) A megyei tanács üléséről — Dr. Polónyi Szűcs elvtársat elnökhelyettessé választották — A megye egészségügyi ellátásáról — A Tisza Cipőgyárban két műhelyt szerveznek a gyógyult betegek foglalkoztatására —• A helyiipar munkája — Pénteken ülést tartott Szolnok megye Tanácsa. Az ülésen többek között megjelent Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára, s dr. Dubovitz Dénes, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője. A tanácstagok interpellációi után jóváhagyták az ülés napirendi pontjait: 1. a megyei tanács végrehajtó bizottságának kiegészítése; 2. Szolnok megye egészség­ügyi ellátása; 3. a megyei tanács államhatalmi és tömeg­szervezeti, valamint a tanácstagok személyes tevékenysé­ge; 4. az 1961. évi ipari, beruházási, építési, létszámter­vek végrehajtása és a jövő évi tervek végrehajtásának előkészítése; 5. a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ez évi munkája a jövő évi munkatervének jóváhagyása. A megyei tanács a man­dátumvizsgáló bizottság alap­ján tudomásul vette dr. Po­lónyi Szűcs Lajosnak, a me­gyei tanács tagjává történt megválasztását. Fodor Mi­hály javaslatára a tanács egyhangúan vb-tagjává vá­lasztotta dr. Polónyi Szűcs Lajost. A tanácsülés szüne­tében a végrehajtó bizottság ülést tartott. Ezt követően Csáki elvtárs ismertette a végrehajtó bizottság határo­zatát. Dr. Salló Ferenc elv­társat — végrehajtó bizottsági tagsága meghagyásával — saját kérelmére a vb felmen­tette elnökhelyettesi tisztsé­ge alól. A megyei tanács vb elnökhelyettesévé dr. Poló­nyi Szűcs Lajost választotta meg. A vb új elnökhelyet­tese tizenhárom évig a pénz­ügyminiszter első helyettese volt. Ezt megelőzően Szolnok megyében tevékenykedett. A megyei tanács tudomásul vette a bejelentést és jóvá­hagyta a vb határozatát. Csáki elvtárs közölte az ülés résztvevőivel, hogy dr. Salló Ferencet a Beruházási Iroda vezetésével bízták meg. Ugrásszerűen emelkedett a biztosítottak száma A megyei tanács megtár­gyalta a megye egészségügyi ellátásáról készült írásos je­lentést. A beszámoló részle­tesen elemzi az egészségügy eredményeit és feladatait. Megállapítja, hogy 1956-tói 1961-ig több mint hatvanöt- ezerrel nőtt a biztosítottak száma. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése óta csak­nem negyvenezerrel több a mezőgazdasági biztosított. Ez az ugrásszerű emelkedés egy­úttal azt is jelenti, hogy a megye dolgozói kevés kivé­tellel társadalombiztosításban részesülnek. 1958-tól 1960-ig 204 száza­lékra növekedett a körzeti orvosi rendelők forgalma. 1960-ban például 1840 584 beteg fordult meg körzeti orvosi rendelőkben. Az utóbbi években a ter­melőszövetkezeti tagok elha­nyagolt betegségeikkel töme­gesen keresik fel az orvosi rendelőket. Bár ebben az év­ben hét új falusi körzeti ren­delő kezdte meg működését, a rendelők mégis zsúfoltak. Az orvosok munkáját kilenc- venegy körzeti ápolónő segí­ti A megye városaiban négy rendelőintézet működik. Saj­nos ezekben is nagy a zsú­foltság és sokat kell vára­kozni. A korszerűtlen mező­túri intézet helyett a máso­dik ötéves terv időszakában i j rendelőintézetet építenek. A tüdőbeteg-gondozásnak jó eredményei vannak a me­gyében. Az idén több mint hatvankétezer röntgen szű­rővizsgálatot végeztek. Csak­nem kilencezer tbc-s beteget tartanak nyilván, örvende­tes jelenség, hogy az utóbbi években 2rLről 54-re csök­kent a 14 éven aluli tbc-s betegek száma. A megye kilenc ipari üze­mében, öt KTSZ-ében és hat állami gazdaságban havi öt­venhárom órai időtartam­mal üzemorvosi ellátás fo­lyik. Mindössze két főfoglal­kozású üzemorvos működik, számukat az egészségügyi osztály a közeljövőben nö­velni akarja. A kórházi ágyak száma nem fedezi az igényeket. Az ágykihasználás száz százalék körül van. A zsúfoltság mi­att viszonylag alacsony az ápolási napok száma az egyes osztályokon. Az egészségügyi szervek tovább növelik a kórházi ágyak számát, a szolnoki kórházban ideg- és elme, reuma és onkológiai osztályt, Jászberényben bőr­osztályt, Mezőtúron pedig orr-, torok-, fül-, gégeosz­tályt létesítenek. A jelentés részletesen fog­lalkozott az anya- és csecse­mővédelemmel. Megállapítja, hogy a csecsemőhalandóság az 1938-asnak egynegyedére csökkent. Az utóbbi években növekedett a csecsemőottho­nok és bölcsődei férőhelyek száma. A KÖJÁLL munkájáról szólva a beszámoló megálla­pítja, hogy jelentős munkát végzett. Megvizsgálta többek között a vízellátást, az élel­miszerek minőségét, stb. In­tézkedéseket tett a járvá­nyok felszámolására, illetve megelőzésére. Az egészség- ügyi szervek csupán ez év első felében 904 előadást tar­tottak, mintegy 52 000 hall­gató részvételével. MUNIZMUSBA írják a Néplap olvasói X. Néhány héttel ezelőtt meg­szakítottuk hőseink Szovjet­unióbeli kalandjainak közlé­sét. Ahelyett több folyta­táson keresztül arról szólal­tattunk meg jászapátiakat, milyen lesz az ö községük a kommunizmus korszakában. Most Apátiból visszatérünk, Moszkvába és — az 1981. évbe. Mária az „ahogy vesszük” hallatán értetlenül pillantott az orvosra. Az adjunktus néhány szóval megmagya­rázta, hogy ma már agymű­téteknél is a „yértelen se­bészetet” alkalmazzák; vagy­is a tumort nem késsel, de ultrahang-nyalábokkal távo­lítsák el. A délutáni találkozó — mint sejthető —. a föld alat­ti szénkitermelés gondolatá­nak sikerével járt. A fehér asztal mellett — vendégként — Bogdanov jobban uralko­dott természetes hevességén, mint a maga portáján: a kolhozban. Nyugodtan meg­hallgatta Orlova és Anfilov érveit, s a beszélgetés vege felé már ő sürgette a munka mielőbbi megkezdését. Mint az életben mindig, most is győzött az új, a kor­szerű, haladó elgondolás. (Vége.) Esztendőkig folytathattuk volna még társasregényünk közlését, hiszen olvasóink nem fukarkodtak az ötletek­kel. Célunk azonban nem az oolt. hoav terjedelmes re­génykolosszust alkossunk; inkább az, hogy emberközel­ségbe hozzuk a kommuniz­mus első éveinek hangula­tát. Mennyire sikerült a jö­vőbe látnunk — két-három évtizeden belül megtudjuk. Meg, hiszen a XXII. kong­resszus állásfoglalása szerint a szovjet emberek mai nem­zedéke már a komunizmus- ban fog élni; a szocialista tábor országai pedig törté­nelmileg azonos korban jut­nak el oda. Köszönjük társszerzőink ér­dekes ötleteit, hasznos köz­reműködését. Jövedelmező a NAPRAFORGÓ termelése. Minden közepes minőségű 1 kh területen 6 mázsás átlagtermést alapul véve 2580.— Ft bruttójövedelmet biztosít a Krasznodári napraforgó szerződéses termelése. Szerződéskötés esetén az alantiakat fizeti a vállalat: ARAK: Krasznodári napraforgó mázsánként 400.— Ft Iregi és Lovászpatonai mázsánként 340.— Ft Egyéb hazai fajtájú ... mázsánként 320.— Ft A szerződéses felár mázsánként 10.— Ft. A termeléshez kedvezményes áron kölcsönvetőmagot ad a vállalat. A nagyüzemi felár legalább 100 mázsa átadása esetén 20 Ft. A tér melőszövetkezet a naprafor­gó után q-ként 20 kg olajp ogácsadarát, vagy 30 kg ta­karmánykeveréket igényelhet, hatósági áron. A szerződéskötéseket a vállalat járási kirendeltségei végzik. Szolnok megyei Terményforgalmi Vállalat Szolnok 1962-ben 139 millió forint egészségügyi célokra Az egészségügyi osztály beszámolóját vita követte, s a megyei tanács tagjai hasz­nos javaslatokkal egészítet­ték ki azt. Dr. Lévai Károly a csecsemőhalandóság me­gyei számadatairól és a vér­adómozgalomról szólt. Fodor Mihály vb-elnökhe- lyettes bejelentette, hogy a megye ötéves egészségügyi programját a legközelebbi megyei tanácsülés elé ter­jesztik. Elmondotta, hogy a megye költségvetésében 1954- ben 54 280 000 forint szere­pelt egészségügyi célokra. A jövő évben pedig csaknem 139 milliót költenek az egész­ségügyre. Javasolta, hogy a járási tiszti főorvosok na­gyobb gondot fordítsanak a betegségek megelőzésére. Árvái István, a megyei párt vb tagja többek között az egészségügyi felvilágosító munkáról szólott. Javasolta, hogy a TBC elleni küzde­lemben többet törődjenek a gazdasági vezetők a már meggyógyult emberekkel. A rákos megbetegedések elleni védekezésnél fel kell világo­sítani a lakosságot, hogy él­jen a szűrővizsgálat adta le­hetőségekkel. Felvilágosító propagandánk segítse elő a fertőző betegségek megelő­zését. Kapás Rezső, a városi ta­nács vb-elnöke javasolta, hogy nagyobb gondot fordít­sunk a szemét és a hulladék eltávolítására, mert ez fon­tos része a megelőzésnek. Grósz István bejelentette, hogy két olyan műhelyt hoz­nak létre a Tisza Cipőgyár­ban, melyekben a gyengébb fizikumú, a betegségekből részben kigyógyult embere­ket foglalkoztatják. Máté Lajos sürgette a mezőtúri központi rendelőintézet fel­építését. Ehhez felajánlotta a város lakósainak társadal­mi munkáját. Bányai János, a megyei tanács segítségét kérte a Jászság egészségügyi intéz­ményeinek fejlesztéséhez. Kérte, hogy emeljék a szak­orvosi rendelőórák számát. Orvosaink és egési9é«fi»yi dolgozóink áldozatos munkát végeznek Csáki István elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, Szolnok megye a felszabadulás előtt elma­radott volt egészségügyi té­ren is. Azóta a párt és álla­mi szervek jelentős erőfeszí­téseket tettek ennek felszá­molására. Jelentős eredmé­nyeket is értünk el. Ebben nagy szerepe van az orvosok és az egészségügyi appará­tus áldozatos munkájának. Sok még a tennivalónk — mondotta. Csáki elvtárs több javaslatot tett az egészség­ügy fejlesztésére. Kérte az Egészségügyi Minisztérium képviselőjét, hogy sürgesse a karcagi kórház terveinek el­készítését. hogy mielőbb hoz­zá lehessen fogni az építke­zéshez. Javasolta, hogy egészség- ügyi szerveink többet tegye­nek a betegség megelőzését szolgáló felvilágosító mun­káért. Indítsunk akciót a helyes táplálkozásért. Vé­gezzünk hatékony munkát az alkoholizmus ellen. Gon­doskodjunk az utak porta­lanításáról, melyek csírái a TBC-nek. A fertőző betegsé­gek elleni küzdelem — fő­ként a TBC — nemcsak szakorvosi kérdés. Megyénk­ben rendkívül kevés az erdő. Ezért többet kell fásítanunk. A nőgyógyászati munkáról szólva elmondotta, hogy 1956 óta több mint kétszere­sére emelkedett a terhesség­| megszakítás. Ezért helyes I ha a házasélet problémáin:') ' felvilágosító előadásokat tar tanak. Csáki elvtárs java­solta, hogy a megyei tanács mondjon köszönetét a megye orvosainak és egészségügyi dolgozóinak az életért, a- egészségért folyó áldozatc- munkájukért. Dr. Dubovitz Dénes fel­szólalása után dr. Tóth La jós, az egészségügyi osztál- vezetője válaszolt a tanács tagoknak. A megyei tanár határozatot hozott, hogy végrehajtó bizottság dolgoz: ki a megye ötéves egészséi ügyi programját és azt tei jessze a legközelebbi tanác- ülés elé. Köszönetét mondo- a megye orvosainak < egészségügyi dolgozóinak -i< munkájukért. Ezután a megyei tanácsülo a harmadik napirendi por: megtárgyalására tért át. A megyei tanács államh:: talmi és tömegszervezeti teve kenységének vizsgálatár ideiglenes bizottság alakún A bizottság hosszas és lelki ismeretes munkájáról eza kálómmal tette meg jelenti sét. A jelentésre és enne nyomán hozott határozat is mertetésére lapunk későbl számában visszatérünk. Dr. Salló Ferenc, a megye tanács VB tagja jelentést ké szített és a tanácstagok el« terjesztette azt az 1961. év- ipari-, beruházási-, építési- ér­egyéb tervek végrehajtásáról, valamint a jövőévi tervek előkészítéséről. Az írásos je lentést a megyei tanács tagja kézhez kapták és így alkal­muk volt tanulmányozni. A jelentés egyébként tájékozta tó jellegű volt, és így vitá nem nyitottak felette. Az előterjesztés szerint me gyénk állami helyiipara az idei év eddig eltelt három ne gyedévében túlteljesítette tér melését, ezzel a termelés éves alakulásában is túltelje­sítés várható. A termelés vár­ható felfutása különösen f vasipari ágazatban jelentős ahol az előző évi termelés szintjét 28,3 százalékkal ha­ladták túL A textil-ruházat iparban a várható túl telj esi tés mértéke 7,2 százalékos. A jelentés külön megemli ti a mezőtúri Villamos- is Géptechnikai Cikkek Gyárá is. Ez a vállalat elnyerte a? élüzem címet, s méltán, mer kitűnő eredményekkel dicse kedhet. Az 1962. évi termelés meg alapozott előkészítése érdeke ben betartották a tervezé seknél az ágazatokra vonat kozó országos fejlesztési cél kitűzéseket. Ugyanakkor biz tosították, hogy a termei növekedése elsősorban munka termelékenységéne emelkedéséből származzék. A jelentés foglalkozik vállalatok anyaggazdáikon: sával. Megemlíti, hogy az Oi szágos Tervhivatal nem mii den esetben biztosította ro­gy énk részére a jóváhagyj termelési mutatók anyagszv' ségletét. A tervezett menu1 ség és a biztosított keret t zötti eltéréseket az épí iparban átcsoportosítások! sikerült egyensúlyba hoz úgyannyira, hogy végső fok csak a betonacél bizosít- okozott nehézségeket. Zökkenőmentes volt a ipari vállalatok anyagéit' sa, ezzel szemben a vasip vállalatoknál szinte az ec évben hiány mutatkozott - anyag-féleségekben. A jelentés — egyhangú megszavazása után a tan ülés utolsó napirendi pom ra került a sor. A Meg’ Népi Ellenőrzési Bízott- 1961. évi munkájáról és ' vőévi munkatervéről kész' jelentés ismertetésére a ’ sőbbiekben ’ isszatérünk. A Szolnok megyei Tana tegnapi ülésének zárszavát ülés elnöke. Adler Vilm mondotta. A tanácsülés a k »5 délutáni órákban ért v* get

Next

/
Thumbnails
Contents