Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-30 / 307. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ■ 1961. december 31. Csőmbe panaszkodik — az Egyesült Államo tiltakozik Elisabethville (MTI). Csőm­be pénteken sajtóértekezletet; tartott és „felháborodottan” j n, ilatkozott arról, hogy ENSZ lökhajtásos gépek tá­mogatásával a központi kon­gói kormány csapatai Észak- Katangában megtámadták a katangai csapatokat. Közölte, hogy táviratot küldött Ken­nedy elnöknek, U Thant ügy­vezető ENSZ-főtitkámak és Home angol külügyminiszter­nek. Az amerikai elnökhöz intézett üzenetében Csőmbe arról panaszkodik, hogy Gul- lion amerikai nagykövet te­vékenységével aláássa az ő (Csőmbe) „békés törekvéseit”. Hasonló tartalmú a két má­sik távirat is. Csőmbe mind­egyikben saját jószándékáról bizonykodik és azt állítja, hogy törekvéseit részint az ENSZ, részint a kongói kor­mány, részint az Egyesült Ál­lamok elgáncsolja. Az ENSZ szóvivője határo­zottan cáfolta Csombenak azt az állítását, hogy az ENSZ- erők bármiféle támadásban vennének részt a katangai erők ellen. A szóvivő nyilat­kozatában elhatárolta magát a kongói központi kormány­tól, mondván, „semmiféle­képpen nem működünk együtt a központi kormány­nyal Katanga ellen indított bármiféle katonai tevékeny* ségben”. Lincoln White, az ameri­kai külügyminisztérium szó­vivője visszautasította a Gul- lion nagykövet ellen hangoz­tatottakat. ügy- akkor azon­ban felhívja Csombét, „hasz­nálja fel az alkalmat a kito- nai egyezmény végrehajtásá­ra és Katangának Kongóhoz való visszacsatolására”. Home angol külügyminisz­ter is részt vesz az általános üzenetváltásban. Az angol po­litikus sürgeti Csombét, „te­gyen meg minden erőfeszí­tést a központi kongói kor­mánnyal történő kiegyezés­re”. Az angol kormány Kon­góval kapcsolatos álláspont­jának és kongói tevékenysé­gének ismeretében ennek a felszólításnak értéke leg­alábbis kétesnek mondható. U Thant ENSZ-főtitkár már nem Csomóénak vála­szolt, üzenetét a Kongóban és Katangában állomásozó H kubai forradalom három éve ENSZ-csapatokhoz és tiszt­viselőkhöz intézte, köszönetét fejezve ki tevékenységükért, amelyet állandó életveszély­ben, támadások és sértések közepette fejtenek ki. Egy kis ízelítőt ad a katan­gai fehér zsoldosok lelkivilá­gából az a nyilatkozat, ame­lyet Griffiths, Csőmbe egy’.k fehér tisztje adott a BBC- nek. A többi között elmond­ta, parancsot kaptak arra, hogy válogatás nélkül lőjenek férfira, asszonyra és gyerek­re, ha pedig lövésre nem nyí­lik alkalom, hát éheztessékj ki őket. E parancs végrehaj- í tása különösebb lelkifurda­lást nem okozott, hiszen a balubák úgyis csak „kanni­bálok és vadak”. (MTI) 1956. december 2-án 82 j ifjú forradalmár szállt part-! ra az akkor még Batista jár­mát nyögő Kubában. A dik-1 tátor csapatai néhány kivé- j telével elfogták és kivégez-: ték a felkelőket, de tizen- '■ ketten, közöttük Fidel Castro j elrejtőzött a Sierra Maestra! hegység sűrű erdőiben. Ök' tizenketten alapították meg a mozgalom katonai parancs­nokságát, s a hozzájuk csat­lakozó partizán harcosokat a francia ellenállók mintájára képezték ki. A számuk egy­re nőtt, ötszázra, ezerre, majd ötezerre, s a fővárosban és az események hatására, a fegyveres forradalom tüzé- ’ ben sajátították el a mar-: xista öntudatot. Igaz, hogy a castroisták között voltak emberek, köz­tük jelentős személyiségek, | akik antikommunista érzel­műéit. Ezek azonban soha- ‘ sem kerültek az első sorok­ba és minden esetben szakí­tottak a forradalommal, az í ellenforradalomhoz álltak, j politikailag elpártoltak, amint j a forradalom mély szociális' jellege lassacskán világossá i vált. Másrészről viszont a ku­A török honatyák fizetésük emelését követélik Szófia (MTI). Mint az a török sajtóból kitűnik, az utóbbi napokban a török parlament egyik leghossza­sabban vitatott kérdése a sze­nátorok és a képviselők fize­tésének felemelése. Az alkot­mányjogi bizottság, amelyhez az ügyet áttették, végül's, határozati javaslatot terjesz­tett elő, amely a fizetés emelését irányozza elő, és amelyet a parlament január 3-án vitat meg. Majdnem valamennyi török lap élesen elítéli a honatyá­kat, mivel amúgyis magas a fizetésük. A Yeni Gün töb­bek között kiemeli, hogy a török lakosság 80 százaléká­nak évi jövedelme alig éri el a 900 lírát, s a kormány el­utasította „takarékossági okokból” az állami tisztvise­lők követelését 15 százalékos fizetésemelésre. A fenti számadatokhoz elég annyit hozzátenni, hogy 1 kilogramm hús körülbelül 10 lírába kerül, egy pár olcsó cipő 100 lírába. Amíg De Gaulle beszél, az ultrák cselekednek Párizs (MT ÍJ, Azokban a percekben, amikor De Gaulle francia államelnök pénteken este újévi beszédét mondta a francia rádióban és televí­zióban, kijelentvén, hogy „Franciaországban a dolgon jól állnak”, hatalmas bomba-/ robbanások reszkettették meg a levegőt, az algériai utcákon összecsapások történtek, me­lyeknek ismét emberéletek estek áldozatul. Bordeaux közelében két bombarobba­nás megrongálta a helyi te­levíziós adó vezetékét és így megszakadt az elnök beszé­dének közvetítése. Bombák robbantak a touloni, toulou- sei és nimesi rádió és televí­zió állomások közelében is, azonban itt a beszéd közve­títését sem sikerült megza­varni. Oran algériai városban De Gaulle beszédének közvetíté­sét félbeszakították és he­lyette az OAS titkos rádió- állomása két rövid adásban a a Francia-Algériát éltette. Magában Párizsban is bom­bák robbanása kísérte De Gaulle beszédét. Egy jóté­konysági intézmény épülete előtt plasztikbomba robbant, ugyanakkor a dél-franciaor­szági Avignonban is egy­mást követően több bomba robbant. Jelentős anyagi ká­rok keletkeztek, de emberéle­tet a robbanások nem köve­teltek áldozatul. Oran algé­riai városban viszont fegyve­res összecsapás során három ember vesztette életét. Miközben a fenti esemé­nyek lezajlottak, De GauMe arról igyekezett meggyőzni Franciaország népét, hogy „Franciaország tudja, hol áll jelenleg, milyen ügyet képvi­sel és mire törekszik”. A francia társadalom szé­les rétegei mélységes csaló­dással fogadták De Gaulle elnök újévi beszédét. Ezt a csalódást tükrözik vissza a párizsi reggeli lapok első kommentárjai is. A Combat polgári lap megál’apítja: „De Gaulle tábornok beszéde semmilyen olyan új elemet nem tartalmaz, amelyet pedig türelmetlenül várnának mindazok, akik a Földközi­tenger két oldalán az algériai (juimibócipö- bácsimmá... Gyermekhócipők 23—26 sz. 92.30 Ft helyett 55.— Ft Gyermekhócipők 29—30 sz. 108.— Ft helyett 10.— Ft Gyermekhócipők 31—34 sz. 108.—* Ft helyett 80.— Ft Női hócipő 2 gombos 106.— Ft Weelington csizma (női) 35—42 számig 239.50 Ft KAPHATÓ: AZ ÁLLAMI ÄRÜII SZAKBAN ES SZAKÜZLETEKBEN. konfliktus gyore rendezésé­ben reménykednek”. „De Gaulle ismét tanújelét adta annak a veszélyes vak­ságnak, amely négy év óta egyre inkább elszigeteli és arra a tragikus sorsra juttat­ja Franciaországot, hogy az adenaueri Németország olda­lán a hidegháború egyik bajnokaként tetszelegjen” — hangoztatja a Lberation. A francia demokratikus közvéleményt felháborították a francia államfő ismételt szovjetellenes kirohanásai. Az Humanité vezércikkében hangsúlyozza: „az államfő beszédét az jellemzi, hogy a kegyes újévi jókívánságokon és az immár hagyományossá vált szovjetellenes szóárada­ton kívül nem mondott fele­letet egyetlen olyan kérdésre mellyel a francia társadalom­nak az év végén szembe kell néznie”. „Minden jól megy” — ez jellemezte De Gaulle beszé­dének az ország belső helyze­tével foglalkozó részét Gaz­dasági fejlődésről, a nemzeti egység megszilárdításáról és erős államról beszélt. Ez a dicsekvés sohasem volt ilyen alaptalan” — állapítja meg az Humanité és rámutat az országot fenyegető összeeskü­vés veszélyére, az OAS bün­tetlen terrorjára Franciaor­szágban és Algériában. — SZIGLIGETI SZÍNHÁZ mai műsora (december 31-én, vasárnap) este 1 órakor és 11 órakor: ESTI EMBEREK, ka­baréműsor. **0*^t+**U***0^*+A0****^*AAml Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szerkesztőség: Szolnok, Irodaház, I. emelet Telefon; 20—93. 23—20, 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok. Irodaház, földszint 3. Telefon: 20—94. ________ Sz olnoki Nyomda Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándor Havanna látképe. más városokban is növeke­dett a velük rokonszenvezők tábora. 1957-ben még csak rajta­ütéseket hajtottak végre köz­lekedési vonalak ellen, de 1959 őszén már megkezdték a nagy „nyugati menetet Kuba felszabadítására”. Egy­más után foglalták el az or­szág tartományait, 1958. de­cemberében pedig Batista bombázói és nehéztüzérsége ellen értek el jelentős ka­tonai sikereket. 1959. január 1-én, hajnalban a diktátor családjával, polgári és ka­tonai tanácsadóival együtt elmenekült Havannából. Győ­zött a kubai nép akarata, győzött a forradalom. Merre tart Fidel Castro forradalma? Mondhatjuk-e, hogy a ku­bai forradalom az első pél­da egy szocialista forrada­lomra, amelyet nem-marxis­ta politikusok és értelmisé­giek csoportja vezet? Ernes­to Che Guevara, a castroista vezetők egyike — iparügyi miniszter — azt írta a for­radalmi hadsereg Verde Oli­vo című folyóiratában, hogy a marxizmus jelen volt a kubai forradalomban, bár­milyen volt is vezetőinek ideológiája. Guevara tehát nem mondja, hogy a castro­isták mind nem-marxisták voltak. Önmagát és harcos­társait, beleértve természe­tesen Fidel Castrot, olyan emberekként írja le, akik bai kommunisták, a Népi Szocialista Párt tagjai, nem csupán fontos, de döntő sze­repet játszottak a forradalom győzelmében a Sierra Maest­ra napjaitól kezdve és az­után is mindig. Fidel Castro az első, aki ezt elismeri. A kommunisták biztosítot­ták a castroisták számára egy 30 éves tapasztalatokkal rendelkező szervezet támo­gatását Hosszú, harcokban^ gazdag esztendők ideolóigai, politikai és erkölcsi erejét adták a mozgalomnak. Segí­tettek Castronak, hogy köny- nyebben megtalálja a szük­séges nemzetközi kapcsola­tokat a munkásmozgalom­mal. Ma már a kubai forrada­lom ideológiája hivatalosan is a marxizmus—leninizmus. A vezető csoport ezt az ideo­lógiát hirdeti, s az iskolák­ban, ahol a fiatal kádereket képzik, a marxista—leninista tanok alapján folyik a taní­tás. Kuba olyan ország, amely szocialista forradalmat hajt végre, miután az elmúlt év­ben befejezte az „előrehala­dott hazafias és demokrati­kus, antiimperialista, agrár népi forradalom szakaszát”. A földreform szocialista irányítása Kubában A kubai forradalom egyik jellemző vonása a földreform végrehajtásának sajátos mód­ja. A földbirtokosoknak ma­ximálisan 400 hektár földet Kennedyné meglátogatja Indiát Washington (MTI). Stevenson, az Egyesült Ál­lamok ENSZ-képviselője je­lentést készített Kennedy el­nök részére az ENSZ tevé­kenységéről. Stevenson jelen­tésében élesen elítélte Goa felszabadítását és veszélyes ténynek minősítette azt, hogy a Biztonsági Tanács nem lé­pett fel az indiai hadsereg felszabadító akciója ellen. — Ettől függetlenül az AP ame­rikai hírügynökség jelentése szerint Palm Beach-ben Sa­linger, az elnök sajtófőnöke közölte: továbbra is szó van arról, hogy az elnök felesége esetleg januárban Indiába látogat. 1 Magyar küldöttség utazott Havannába A Kubai Köztársaság népe 1962. január 1-én ünnepli a forradalom győzelmének har­madik évfordulóját. A kubai Népek Barátsága Intézetének meghívására a Magyar Nép- köztársaság képviseletében küldöttség vesz részt a ha­vannai ünnepségeken. A kül­döttség vezetője Mód Péter, a külügyminiszter első he­lyettese, tagjai: Beck János, a Magyar Népköztársaság ha­vannai nagykövete, Bernát György, az Akadémiai Kiadó | igazgatója, a Magyar Parti­zánszövetség képviselője és j dr. Gömöri Pál akadémiai le- í veiező tag. (MTI) j hagytak meg és több mint százezer földnélküli paraszt­nak fejenként 26 hektár föl­det osztottak. Ugyanakkor a cukornád-ültetvényeken a földreform szigorúan meg­őrizte az előző mezőgazda- sági üzemegységeket. Ezek a szövetkezetek tagjainak kö­zös feloszthatatlan tulajdo­nává lettek. A 444 000 egy­kori mezőgazdasági proletár nem igényelt és nem is igé­nyelhetett egy-egy kisebb darabkát az ültetvényekből Még a legelmaradottabb munkásnak sem jutna eszé­be, hogy forradalom esetén gépét, melyen a gyárban-dol­gozik, hazavigye. Egy gyá? feloszthatatlansága vitán fe lül áll, s ez volt a helyze a cukomád-ültetvényekke is. A cukornád-szövetkezetek kel, a híres „cooperative.1 caneras”-okkal a forradalon nagyszerűen megoldotta az: a kérdést, hogy hogyan le­het az egész gazdaság érde­két összeegyeztetni a zsellér- tömegek érdekeivel. Az osz­tályszellem győzött. A zsel­lérek bebizonyították mély és eleven kollektív érzésü­ket, mondhatjuk: szocialista érzésüket, amely egyébkén: a kubai forradalom egyik legszilárdabb támasza kez­dettől fogva. Gyárkémények a cukor­nád ültetvények között Április 30-án Ernesto Che Guevara iparügyi miniszter a televízióban bőséges tájé­koztatást adott Kuba iparo­sításának kérdéséről. Elmon­dotta, hogy Kubában jelen­tős vas-, nikkel-, réz-, kén-, króm-, kobalt-, mangán- és tőzeg-lelőhelyek vannak, me­lyeket a forradalom előtt alig ismertek és aknáztak ki. Az ország területének egynegyed részét most kutat­ja át egy szovjet geológus- csoport, amelyet a havannai kormány szerződtetett. A chilleiekből, peruiakból, me­xikóiakból álló csoportok a sziget más vidékein végez­nek kutatómunkát. Kubának néhány éven be­lül jelentős ipara lesz: a Szovjetunióval kötött szerző­dés alapján épül egy 1,3 millió tonna kapacitású acél­üzem. Egyelőre azonban, köz­vetlen kilátásként Guevara „kis kohóiparról’5 beszélt, melyet korszerűsített régi üzemek jelentenek majd. Űj gyár eddig csupán egy épült, egy ceruza- és töltő­tollgyár, melyet Csehszlová­kia szállított. A kormány ezenkívül emelte a többi gyár kapacitását, például a textil- és cementgyárakét. A cementipar termelése évi 600 ezer tonnáról 1 millió ton­nára emelkedett. Ez azonban még mindig nem elégíti ki az építőipar szükségleteit. 1965-ig a cementtermelést meg kell duplázni. Ugyan­ezen idő alatt a textilipar termelését is megkétszerezi! az új szövő- és fonóüzeme) beindításával. Ezenkívül a jövő évben kezdődő négy­éves fejlesztési terv kereté ben 100 új gyárat építene) a szocialista országok: Szov jetunió, Kína, Csehszlovákia Magyarország és Kelet-Né metország segítségével. A szocialista országol szakemberek küldésével ic támogatják a fiatal Kuba Köztársaságot. A kubai sza) emberek közül is sokan lojá lisan szolgálják hazájuka' de sokan disszidálnak a' Egyesült Államokba, aha egy (szervezet tevékenykedi a kubai mérnökök, építészei orvosok emigrálásának meg szervezésére. Egér, patkány és rovarirtást vállalunk. Ingatlankezelő Vállalat Szolnok, Kossuth tér 5.

Next

/
Thumbnails
Contents