Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-30 / 307. szám

1961. december 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP miaaam 3 SIKEREKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT (Folytatás az 1. oldalról.) rieát. Ezen a területen a ku­korica tőállomány 30—32 ezer volt, a terméseredmény pedig a törés alkalmával csövesen 68.65 mázsa katasztrális hol­danként. Ha a takarmánytermelést, benne a kukorica öntözéses termelését jól ragadják meg a termelőszövetkezetek, s a té­len, koratavasszal előkészítik a megfelelő területet, akkora mintegy 20 ezer katasztrális hold öntözött kukorica ter­mése szinte mf -abadít ben­nünket a takarmány gond ok­tól, mert ezzel az idei sze­mestakarmány mennyiséget legalább egyharmaddal meg lehet emelni. 3. A növénytermelésben történt előrehaladás után 19k2-ben nagy lépést kell tennünk a közös gazdaságok állattenyésztésének fellendí­tésében. Nem arról van szó, mintha most . ellene valami újat kezdeni. A szövetkezeti gazdaságok állattenyésztésé­nek alapja meg van vetve. Sok helyen kiváló eredmé­nyek is születtek tenyésztés­ben, hizlalásban egyaránt. Arról viszont sz > van, hogy a közös gazdaságok a jelenlegi­nél sokkal többre lennének képesek. Az állattenyésztésben alap­vetően három kérdést kell megoldani. — Emelni az állattenyésztés minden ágazatában a gon­dozói munka színvonalát és ehhez megfelelően fel kell készítőd az állatgon­dozókat. — El kell terjeszteni az ál­lattenyésztés mind on ága­zatában a korszerű és tu­dományosan is megalapo­zott takarmányozást, át kell térni a keverék ta­karmányok használatára. — Meg kell oldani a~ állat- egészségügy ma égető kér­déseit, amely az első két feladattal szorosan össze­függ. Kétségtelen még több törődést, gönc osságót kell követelni az állat­egészségügyi szakszolgá­lattól, állatorvosoktól, szaksegédektől, ez azon­ban nem nélkülözheti e lelkiismeretes, gondozást és takarmányozást 4. A ma még gyenge szö­vetkezeteket rendbe kéll hoz­ni, a tagság közös Összefogá­sával, s az egész mezőgazda­ságban tovább kell menni a jövedelmezőség, a gazdaságos termelés megvalósítása útján. Most már nem elegendő azt nézni csupán, hogy mit és mennyit termelünk. Nagyon fontossá vált annak vizsgá­lata, hogy mibe kerül az a termelés, mit hoz a nagy kö­zösség és a szövetkezet kol­lektívája javára. Ez sem va­lami teljesen új dolog a me­zőgazdaságban, hiszen még a kisparaszt is végzett valami­lyen számítást. Most termé­szetesen többről van szó. Ki kell alakítani az üzemi ará­nyokat a gazdaságban. Szá­mos olyan eset fordult elő, hogy égyébként jó adottság­gal rendelkező szövetkezet év végén hiánnriil zárt, mert az ilzemj arányok rosszul ala­kultak. Egyik-másik hely-n olyan termelési ágazatokat erőltettek, ami ott nem volt honos és az alap sem volt még- hozzá. Ezen a kezdeti állapotokon szerencsére las­san túl jutunk. 199 termelő­szövetkezet közül még 20—25 olyan van, ahol a tagság egyetértésével olyan alapvető üzemi elrendezést kell vég­rehajtani, ami a gazdaságot kiemeli a viszonylagos, elma­radottságból. Annál nagyoob feladatként jelentkezik az egész mezőgazdaságban, vala­mennyi szövetkezetben a m gasabb szintű közgazdasági számításokon, szakmai tudá­son ég gyakorlaton alapuló vezetés kialakítása. A párt­bizottságokon, tanácsi és szakigazgatási szerveken a jövőben is sok múlik, de az egyes gazdaságok általános termelési és gazdálkodási színvonala helyben dől eL Annak kialakításában me­gyei, járási központokból le­het segíteni, de onnan meg­oldani nem lehet. Erre szá­mos olyan szövetkezet esete példa, ahol 8—10 esztendeig alig haladtak valamire, pedig sok „felelőse” volt a termelő­szövetkezetnek. Ez év tava­szán több, mint 20 ilyen szö­vetkezetét megerősítettünk hozzáértő vezetőkkel, s szinte valamennyi kilábalt a baj­ból és az élenjárók sorába emelkedett. A mezőgazdasági termelés ál­talános fellendítésével együtt i ezernyi más kis és nagy fel­adat vár 1962-ben megoldás­ra. A pártszervezeteknek, társadalmi éa tömegszerveze­teknek, állami és gazdasági szerveknek .még alaposabb, még gondosabb és színvona­lasabb munkát kell kifejteni a dolgozók körében e felada­tok megoldására. Különösen nagy feladat vár pártszer­zeteinkre olyan szempontból, hogy a nemzetközi politikai élet területén bekövetkező eseményeket, rezdüléseket, megértessék a dolgozókkal. Nagy feladatként jelentkezik a városok, községek, lakott helyek fejlesztése. Szebbé, egészségesebbé, még emberib­bé kell tenni környezetünket és még jobb feltételeket kell teremteni a kultúra, a mű­veltség terjesztésére. Nagyon jelentős mindenki számára annak megértése, hogy a szocializmus és a ka­pitalizmus között folyó világ­méretű harc, a szocializmus erőd számára kedvezőek. A kapitalista rend, az imperia­lista országok erőlködnek el­vesztett pozíciójuk vissza­szerzésére, de ez az erőlködés äokszor már csak a meglévők megtartására irányulhat. A nemzetközi légkör feszült volt 1961-ben, s annak rezdülései­vel a következőkben is szá­molni kell. Aki azonban va­lamelyest is ismeri a szocia­lizmus történelmi útját az eszme születésétől az első szocialista forradalom győ­zelmén keresztül a hatalmas szocialista tábor kialakulá­sáig és mai fejlődéséig, azt a nemzetközi helyzet egyes mozzanatai nem megingat­ják, hanem még szilárdabbá teszik. A nagy társadalmi előre- haladás, mely ebben az országban közel 17 esztendő alatt végbement a szocializ­mus talaján, pártunk helyes útmutatásából, dolgozó né­pünk testvéri összefogásából született. Ez a jövő, az 1962- es és a további évek sikerei­nek is alapja. Az esztendő fordulóján i?: mételten szívből köszöntünk mindenkit, aki ebben a nagy összefogásban és erőfeszítés­ben részes és hívjuk őket új harcra, új küzdelemre. Hozzon az új esztendő na­gyon sok sikert, egészséget, boldogságot minden család­nak, megyénk minden dolgo­zójának. KÖRKÉRDÉSEK Régi szokás, hogy újév kü­szöbén boldogságot és sze­rencsét kívánnak egymásnak az emberek. Hasonlóan ősi hagyomány, hogy ilyenkor az újságírók is megkérdezik néhány em­bertől: mi volt az óév legna­gyobb élménye? S azt is, hogy mit vár az új évtől? Csupán az a kikötésünk, hogy szilveszter éjszakáján, pontban éjfélkor nagyon-na- gyon erősen kell a kívánság­ra gondolni. És kezeskedünk róla: teljesülni fog. Ha nem válik Valóra, senki ne keres­se bennünk a hibát: nem koncentrált kellőképen... Lovas István, a Tisza Cipőgyár főosztály- vezetője — 1961-ben .befejeztem a cipőipari technikumot, az esztendő legjelentősebb ese­ménye ez volt számomra és az, amikor munkatársaimmal elkészíthettem a gyár intéz­kedési tervét... — Jövőre? Gyárunk előtt nagy felada­tok állnak: ugyanis az ország legnagyobb cipőüzemét te­remtjük meg Martfűn. Sze­retném figyelemmel kísérni az új technológiai vívmányok bevezetését, a modellterve- zést, az újításokat és kísérle­teket, valamint a beruházá­sokat ... Szeretném, ha min­den vásárlónk elégedett len­ne gyártmányainkkal. Gyetvai László, a szolnoki Lenin Tsz kanásza — Legnagyobb élményem? Amikor megvettük az ORION 603-as televíziókészüléket és feleségemmel kettecskén elő­ször ültünk le megnézni a műsort. Lányaim már férjhezmen- tek, húszesztendei együttélés után az idén feleségemmel tehát ismét fiatal házasok, lettünk. A jövő év nekünk egy kis családi házat ígér. Egyszobás, fürdőszobás, össz­komfortos villalakás itt a tanyán... Mert én itt érzem jól magam. Ha jövedelmem annyi lesz 1962-ben is, mint az idén, akkor szeptember­Melyik élét gömbölyítsem ? ■■1 ..ül mm Mi 4 Ül | k Ililll : EH .;?■ •' • !iü fi :;fifi ■ iá&í-ÍS é'J&■% , > ;A:' ben már megtarthatjuk a házszentelőt. Péter Gizi, a Szigligeti Színház művésznője — Lehet, hogy másfajtát, valami művészi élmény el­mondását várják tőlem. De akkor miért az év legemléke­zetesebb élményét kérdik. — Nos, zenésvígjáték elő­adása közben történt. A má­sodik sorban — hangjában felháborodással — megszó­lalt az egyik néző: „Ügy tán­col, hogy uram bocsá’ még a nadrágja is kilátszik. Bíró felesége és ilyen szerepet vállal!” — De kérem, mit tegyek, hiába kérem Stuart Máriát, mégis másnak adják. Jövőre például szeretném a törékeny és leheletfinom Júliát elját­szani. Gondolják, teljesül ez az újévi kívánságom? De­hogy. Mindenki azt mondja, legfeljebb a kabaréban leszek Júlia, az én alakomhoz és egyéniségemhez á Szókimon­dó asszonyság illik..t Terjéki István, a jászjákóhalmi községi tanács VB titkára — Külföldön jártam. Tíz­napos jutalomüdülésen vol­tam az NDK-ban és Cseh­szlovákiában: legmelékezete- sebb élményem ez volt. — Sokat várok 1962-től. Van egy dédelgetett álmunk nekünk itt, Jászjákóhalmán: szeretnénk tisztasági fürdőt létesíteni. A főutcánk fény­csővilágítást kap az új év­ben, ha minden sikerül. Mert hogy ehhez szükséges az ÉMÁSZ segítségé is. A csalá­dunk vágyai közé pedig egy televízió készülék , vásárlása tartozik. ' ' Pesti László, Kórház a sarkkörön fúl A nemrégiben adták át ren­deltetésének a sarkkörön túl fekvő legnagyobb amerikai épületet: egri 50 ágyas kórhá­zat, amely Északnyugat- Algszka partvidékén, Kotze­bue helységben épült Is a környék hétezerötszáz főnyi lakosságának egészségügyi el­látását szolgálja. A több mint 170 ezer négyzetkilométernyi körzetben csak elszórtan él­nek emberek, jóformán kizá­rólag eszkimók. Az 50 ágyas kórház két éoia évült; miután a rendkí­vül hideg éghajlat súlyos problémákat vetett fel. így például sokszor forró gőzzel kellett megolvasztani a talajt, mielőtt az építkezéssel to­vább haladhattak volna. A kórház vízellátása sem volt egyszerű. Külön desztilláló berendezést építettek, amely a tenger vizét alakítja át ivó­vízzé. ÉuTÓpában és Ázsiában — a Golf-áram enyhítő hatása következtében — a sarkkörtől északra több nagy város is létezik. 11 Ifiül- . •»Sió' gllpüöx : y —' . H ...gondolkodik a szolnoki Tisza Bútorgyárban Ötvös Gá­bor gépmunkás. Annak idején ő indította el a bútorgyár első gépét, és azóta is az üzemben dolgozik. Mi újság a csornaiaknál? 125 százalékra teljesítette tervét a gazdaság? A Csorbái Állami Gazdaság hosszú évek óta megyénk legtekintélyesebb mezőgazdasági nagyüzemeinek egyike. Röviddel az óév búcsúzása előtt felhívtuk a gazdaság igazgatóját, Sándor Kálmánt — s megkérdeztük, mire vé­geztek 1961-ben. — Jóra! — felelte, majd hozzáfűzte: — Dolgozóink szorgalma, vezetőink szakér­telme mellett ezt annak kö­szönhetjük, hogy igyekeztünk a párt útmutatásának meg­felelően gazdálkodni. Tavaiy még hat főnövényünk volt; erre az évre lényegében be­fejeztük a specializálást. Fő­növényként mór csak őszi kalászost, lucernát, kukori­cát vetettünk. — Itt, Szolnokon azt be­szélik, hogy nem vallóttak szégyent a termésátlagokkal. —- Búzánk 1100 kh. átla­gában 18,30 q-t, 1500 kh.-n vetett kukoricánk 22,20 q-t adott májusi morzsoltban. Elégedettek vagyunk a hol- dankénti 25 métermázsás iu- cemaszéna s 220 kilogram­mos lu eer n a mag - ered m énV ­nyel is. Kukoricánk nem lá­tott kapát: vegyszeres nö­vényvédelemben részesítet­tük. Ez tekintélyes mértékben járult önköltségeink csökken­téséhez. Az állattenyésztésben a növénytermesztéshez hasonló munkasikerek születtek. Há- romszázkilencven tehén — például — átlagosan évi 3850 liter tejjel hálálta meg a gondozást. Az éwégi mérleg még nem készült él, ám megbízható becslés szerint a gazdaság 1961. évi tiszta jövedelme meghaladja a hatmillió fo­rintot; a globális tervteljesí­tés pedig 125 százalékra te­hető. A. csorbaiak már ebben az évben hozzáláttak jövőévi fejlesztési tervük teljesítésé­hez. Ma egy százas kocaszái- lás építésének felénél tarta­nak. Az új létesítményben Brucellózis-mentes fehérhús­sertés kocaállományt telepíte­nek. Annak szaporulatát a termelőszövetkezeteknek ad- Iják ék wyábbteoyéKtésra, a Tiszámén ti Vegyiművek üzemvezetője — Egészéves tanulmány­úton voltam a Szovjetunió­ban. Nemrég tértem haza és itthon újabb meglepetés fo­gadott: kineveztek a szuper- foszfátüzem vezetőjének. — Jövőre szeretném bebi­zonyítani, hogy méltó vagyok a gyár vezetőinek és a mun­kásoknak bizalmára. Nyáron tartom a lakodalmam: s bi­zonyára új lakásba is költöz­hetünk. Szabó Károlyné, a Kiskereskedelmi Vállalat bolti eladója — Férjhezmentem. És az új évben? Fiút szeretnénk, persze, ha lány lesz, azért őt is szereti majd a férjem is. Simon Ferenc szobrászművész — Számomra nehéz esz­tendő volt az óév. Töprengés, vívódás az új, a megfelelő formai megoldásért vívott küzdelem töltötte ki. Arány­lag kevés művet fejeztem, be. A májusi közös kiállítsunkat a műcsarnokban én Is nagyon fontosnak tartom, de a kö­vetkező kiállításomon bővebb anyaggal szeretnék a közön­ség elé lépni. — Mit várok 1962-től? — Mindenekelőtt azt, hogy kis­lányom, aki. jelenleg beteg és kórházban fekszik, meg­gyógyuljon. Néhány dédelge- tet álmomat is jó lenne rea­lizálva látni., különösen a bá­nyászat témaköréből vett kompozíciómat, — amelynek terevi, vázlatai. már készen állnak műtermemben. Boros Ottó válogatott vízilabda-kapus — Nekem kitűnően sike­rült az 1961-es év. A magyar vízilabda válogatott nagysze­rű teljesítményt nyújtott, a Szolnoki Dózsa pedig ismét magyar bajnok lett Ennél szebb, emlékezetesebb él­ményt egyetlen sportoló sem kívánhat magának. — Persze a mi sporágunk- ban sincs megállás, még pil­lanatra sem. Sok nehéz mér­kőzés vár rám a válogatott­ban és a klubcsapatban egy­aránt. Szeretnék helytállni, szeretném, ha Lipcsében megnyernénk az Európa-baj- nokságot és ha a Dózsa is­mét magyar bajnok lenne. Végül pedig, nagyon szeret­ném a századik válogatottsá­gomat is megünnepelni a magyar vízilabda válogatott kapujában. Semsei Imre, a kisújszállási városi párt- bizottság titkára — Második osztályos a kis­fiam és tanul zenét is. Benne valósul meg a számomra el­érhetetlen gyermekkori álom. Most kapott egy gyakorló tangóharmonikát és hozzá az ígéretet: ahány számot meg­tanul játszani rajta, annyi csokit adok. — Tervek a jövő évre? — Nem is terv, határozott szán­dék és családi döntés: fele­ségemmel együtt a Szovjet- inőba utazunk és megnézzük Moszkvát... Lehet, hogy má­sok számára ezek nem nagy élmények és kívánságok, de önök engem kérdeztek. Kovács II. János, az 51-es AKÖV taxisofőrje — Az óév második felében tizenegy tagú brigádom el­elnyerte a szocialista brigád címet. Ez volt az egyik kelle­mes élményem, amelyet em- lítésreméltónak tartok, na és természetesen azt is, hogy nem csupán nekem, hanem brigádunk egyetlen tágjának sem vették el a betétlapját... — Az új év során szeret­nénk megvédeni a szocialista brigád címet. Én bízom ben­ne. hogy sikerül. És bízom abban is, hogy feleségemmel nyélbeüthetünk egy csehszlo­vákiai kirándulást. Ennek az élményszerzésen kívül azért is őrülnék, mert rendkívül érdekel a csehszlovák gépko­csiipar és az, hogy miképpen is dolgoznak a szomszéd or­szágban a taxisofőr kollégák. Dalkó Nándor sakkmester — Mit is említhetnék mást, mint az 1961. évi levelezési egyéni sakkvilágbajnoki dön­tőbe való bejutásomat. Szá­momra ez volt a legnagyobb élmény és az, hogy a magyar csapat — melynek én is tag­ja vagyok — a levelezési olimpián szép eredményt ért el, második helyezést nyert. — Az új évtől az egyéni világbajnoki döntőn való jó szereplésem várom. Kéri Barnáné * szolnoki tanítónő — Kilencnapos jutalomki­ránduláson voltam a Mátrá­ban. Feledhetetlen lesz ez a kilenc nap talán míg élek. Negyvenöt megjutalmazott szolnoki nevelő újra gyer­mekké válva . barangolta be hazánk legszebb táját. Eger— Miskolc—Özd—Mátraháza ... Nagyon szép volt. — Az új évtől is kérek va­lamit. Mindenekelőtt azt, hogy a Csarnok utcai napkö­zi, amelyet vezetek, továbbra is megkapjon minden felsze­relést és játékot. Nem árta­na, ha bővítenék az otthont és szeretnénk, ha végre új is­kolát kapnánk a mostani szűk és elavult helyett. — Persze, van egyéni óha­jom is az új esztendőtől: a békéscsabai technikumba já­ró harmadikos fiam ez évben csupán négyes tanuló volt, szeretném, ha jelesen fejezné be az iskolai évet. Ez persze tudom, nemcsak az új éven, hanem „kicsit” rajta is mú-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents