Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)
1961-12-30 / 307. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei rvéftlaéi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A LAPJA XII. évfolyam, 30?. szám. Ara 60 fillér 1901. december 31., vasárnap. Minden kedves olvasónknak Mdop új ével kívánunk! R úcsúzunk a küzdelemmel, hősi erőfeszítéssel teli, de sikerekben Is gazdag 1961-es esztendőtől, s köszöntjük az újat, az 1962-est, mely feladatokban és sikerekben is bizonyosan sók újat hoz számunkra. Ósi szokás, hogy ilyenkor — esztendő fordultával — munkatársak, barátok, ismerősök, rokonok jókívánságokkal halmozzák el egymást, jeléül a tiszteletnek, a megbecsülésnek és a szeleteinek. Köszöntjük mi is pártunk megyei bizottsága, az állami, társadalmi és tömegszervezetek nevében forró szeretettel és tisztelettel Szolnok megye dolgozóit — munkásokat, szövetkezeti gazdákat, értelmiségi dolgozókat •*-, s tiszta szívből kívánunk mindnyájuknak erőt, egészséget, boldogságot és sok sikert az újesztendőben. A kedves megemlékezéssel és jókívánságok kifejezésével együtt szokás' ilyenkor a számvetés is. Hogyan dolgoztunk? Milyen eredmények születtek politikai, gazdasági téren a távozó esztendőben? — Milyen alapról indulunk a következő év feladatainak? — Ilyen és ezekhez hasonló kérdések várnak feleletre. Végezzünk közösen mi is rövid számvetést. Az 1961-es esztendőben a nemzetközi munkásmozgalomnak legnagyobb,. legkiemelkedőbb eseménye volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresz- S2usa, amely korunk jellemzésével együtt hosszan előre megvilágította a Szovjetunió népeinek, a kommunista társadalom építésének útját, s ezzel ragyogó perspektívát adott az egész emberiség számára. A kongresszus kidolgozta a legközelebbi két évtized feladatait, a fejlett kommunista társadalom felépítésének programját, amelyet joggal nevezhetünk korunk Kommunista Kiáltványának. A program középpontjában az ember áll a maga szükségleteivel, igényeivel kifejezve azt, hogy az új, a szocialista, a kommunista társadalom mindent abból a szemszögből néz, hogy jobb életkörülményt, boldogabb életet teremtsen az embereknek. A program szerint két évtized alatt a Szovjetunió ipara a jelenleginek mintegy hatszorosára, a mezőgazdasági termelés három és félszeresére emelkedik. Az ipari és mezőgazdasági termelés vonalán tehát megvetik annak az alapját, hogy a fejlett kommunista társadalom ki tudja elégíteni az emberek igényeit, szükségleteit, s hogy áttérhessen a szükségletszerinti elosztásra. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán elfogadott program útmutatás a szocializmust építő és a jövőben a szocializmus építésének útjára lépő népeknek is. A kongresszus tételként fogadta el, hogy a ma szocializmust építő országok lényegében egyidőben érkeznek el a kommunista társadalomba. Ezzel a XXII. kongresszus megrajzolta az emberiség fejlődésének jövő útját. Az S2KP XXII. kongresz- szusa behatóan foglalkozott a mai nemzetközi helyzettel, annak kilátásaival, a béke- harc feladataival. Kifejtette, hogy korunkat a két társadalmi rendszer, a két tábor közötti verseny jellemzi, tz a verseny a társadalom fejlődésének törvényes velejárója. A szocialista eszme és a szocialista társadalom — ma pedig már a szocialista világtábor van, létezik, s olyan tényező, mely alapvétőért meghatározza a világpolitika eseményeinek menetét. A szocializmus erői SIKEREKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT! ÍRTA: CSÁKI ISTVÁN mindent megtesznek azért, hogy a két tábor versenye megmaradjon a békés formák között, /hogy zsákmányra éhes, világuralomra ásí- tozó imperiálizmus ne vi- hesse át ezt a versenyt a háborús konfliktusok vágányára, ne zúdíthassa a minden eddiginél nagyobb veszedelmet jelentő nukleáris háborút az emberiségre. A békés fejlődésnek, a békés versenynek megvan a reális lehetősége. Ma a szocialista építés útját járja közel egy- milliárd ember. 675 millió felett van a gyarmati sorsból kiszabadult és az imperializmus ellen harcoló országok lakossága., Ez a kettő, a szocialista tábor és a2 imperializmus gllen, a békés fejlődésért a szocializmus táborával együtt küzdő, gyarmati sorsból felszabadult népek, nagyobb erőt képviselnek az imperialista hatalmaknál. M a a föld nagy térségei- ben béke honol. Az imperialisták elkeseredett próbálkozásai ellenére is, ezt a békét a szocialista tábor országainak, a békéért küzdő emberiségnek sikerült megvédelmezni, s a kongresszus szerint ez a kommunista és munkáspártok küzdelmének igazi ragyogó sikere. Az a tény, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja reális jellemzést adott korunkról, a két társadalmi rendszer küzdelméről, a küzdelem kilátásairól, még erősebbé tette az emberiség békébe vetett hitét és ez maga is nagy fegyver az emberiség számára. A két alapvető kérdésen — a kommunista társadalom felépítésére vonatkozó program megalkotásán • és korunk jellemzésén — túl az SZKP XXII. kongresszusa újra visszatért a pártvezetésben a lenini normák helyreállításával kapcsolatos, a személyi kultusz és az azzal járó káros következmények leküzdésének problémáira. Tette á kongresszus ezt azért, hogy örökre és visszavonhatatlanul leszámoljon minden, a vezetésben elkövetett hibákkal és azok káros következményeivel. Végsősoron tehát a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa megerősítette, s továbbfejlesztette azt a politikai vonalat, amelyet 1956 tavaszán a XX. kongresz- szus alapozott meg, s amelynek végrehajtása során világméretekben hatalmas sikerek születtek. Nem lehet kétséges, hogy most a XXII. kongresszus után a nemzetközi munkásmozgalomban újabb hatalmas fellendülés következik be. s ez. a két tábor közötti küzdelmet alapvetően befolyásolja, a szocializmus világméretű győzelmét segíti elő. Gazdagon gyümölcsözött a2 1961-es esztendőben hazánk; megyénk területén a szocialista építés érdekében kifejtett munka. Az Ipari termelés országosan is, me~ gyeileg is 12 százalékkal növekedett, s igen jelentős hogy a termelés növekedésé nek 70 százaléka a termelékenység emeléséből fakad Új ipari létesítményekké gazdagodott hazánk, amel5 közül kiemelkedő fontossági a szolnoki vegyiművek szuperfoszfát üzeme, amely ez- év december elején — 4 hó nappal a tervezett határidő előtt — megkezdte a próba- termelést. Ez az üzem 1962- ben már szinte teljes termelési kapacitással szolgálja szocialista mezőgazdaságún!! fellendítésének nagy ügyét 1961 tavaszán az ország egész területén örökre é? visszavonhatatlanul győzött a nagyüzemi gazdálkodás, s így szocialista rendünk városon, falun most már szocialista gazdasági -alapra támaszkodhat. Minőségi változás az egész társadalmi rendszerünkben. Falun megszűnt a dolgozó parasztság rétege- ződése, ledőltek a régi falak és korlátok; a szövetkezetek létrejöttével megteremtődött az egységes paraszti osztály kialakulásának feltétele és kerete. És ezen az alapon erősödik dolgozó népünk erkölcsi, politikai egysége. A megye dolgozó paraszt- sága az 1959-es tavaszi átszervezés óta harmadszor takarította be a közös munka gyümölcsét. Az idei esztendő a kegyetlen aszály ellenére sok területen kimagasló sikert hozott a megye szocialista mezőgazdaságában. Először takarítottunk be közel 200 ezer katasztrá- lis holdról megyei átlagban 12 mázsás búzatermést. Az öntözés kiszélesítése útján először történt meg, hogy több gazdaság egész táblák átlagában 50 mázsa körüli szemeskukoricatermést ért el. A szövetkezeti gazdaságok túlnyomó többsége megerősödött, megszilárdult. Ennek egyik kifejezője, hogy a termelőszövetkezetekben az 1961-es esztendő üzemi bevételei mintegy 50—55 százalékkal haladják meg az 1960-as évi üzemi bevételeket, továbbá, hogy a megye gyenge termelőszövetkezeteinek száma a tavalyinak felére csökkent. Az őszi betakarítás a szokottnál is nagyobb erőfeszítést követelt meg a falu dolgozóitól, de kétségtelenül sikerrel járt. A szántási feladatoknak, a gépállomási és szövetkezeti traktoristák hősies helytállásával a fagyok beálltáig, mintegy 97 százalékát végezték el a megyében. Az előző esztendőkben is nagy területeket felszántottunk, ilyenre azonban még nem volt példa. A megye mintegy 700 ezer katasztrális hold szántó- területéből kb. 15 ezer katasztrális hold maradt szán- tatlanul. Mindezek nem jelentik, hogy a szocialista mezőgazdaság tartalékait • a megyében megközelítően is kimerítettük. Még sok olyan lehetőség, tartalék van megyénk mezőgazdaságában, amelyet ha feltárunk, hasznosítunk, meggyorsíthatjuk a fejlődést. A tartalékok közül egyik legjelentősebb a még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek minél gyorsabban történő megerősítése. A még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek az esetek többségében nem a tagság hibájából, nem is természeti csapás következtében gyengék. Abádszalókon a Lenin és az Ezüstkalász Termelőszövetkezet egymással határos. A Lenin-ben évek óta kimagasló eredményekkel gazdálkodnak. Az Ezüstkalászt enhek az ellenkezője jellemzi, ott még bőven vannak bajok és gondok, Á jászsági terület 45 termelőszövetkezete közül három a gyenge, s mind a három olyan helyen, ahol a kertészetre i'v’-áló lehetőség van. Ha kereksük, kutatjuk évi mérlegünkben a ma még gyenge termelőszövetkezetek gyengeségének okát, akkor ezt a vezetésben, mindenekelőtt a szövetkezeti vezetésben kell keresni, kutatni. Ez nem jelenti, hogy a megyei és járási vezetésnek nem kellett volna többet tenni annak érdekében, hogy ezeken a helyeken is képesekké váljanak a szövetkezeti kollektívák kihasználni, kimeríteni a rendelkezésre álló lehetőségeket. Talán nem leszünk ünrtep- és hangulatrontók, ha most az újesztendő küszöbén az új feladatokra való felkészülés keretében ezeket a gondolatokat is felvetjük. Tesszük ezt azért, mert pártunk, kormányunk a dolgozó parasztok érdekeit, fel- emelkedését tartotta szemeiéit, amikor a nagyüzemi gazdálkodásra való' áttérést ajánlotta. A szövetkezetek megszervezése, a táblák kialakítása egymagában még nem jelenti, hogy az az üzem fejlett szocialista gazdaság is. A kereteket meg kell tölteni szocialista tartalommal, s ha ezt megtesz- szük, akkor a táblák bőven teremnek, az erőfeszítések gyümölcsöznek. A városi és falusi dolgozók tanulásában, kulturális felemelkedésükben is számottevők az 1961-es esztendő eredményei. Iskolahálózatunk az év során 44 új tanteremmel bővült. 520 fővel több gyermek elhelyezése vált lehetővé napköziotthonokban. 250-el nőtt az óvodai férőhelyek száma. A megye általános- és középiskoláiban az esti és levelező tagozatra 7974 felnőtt dolgozó iratkozott 'be. Mintegy beszédes bizonyítéka ez annak, iiogy a szocializmus építésének, előrehaladásával nő az igény az emberek, a dolgosok részéről a tudás, a magasabb műveltség elsajátítására. A z év során 11 községben * *■ folyt művelődési otthon építése, amelyből 4 teljesen ílkészült, s jelenleg már a dolgozók szolgálatában áll. ! Meghaladja az. egymillió fo- < untot a könyvtárak fejlesz- ;ésére fordított összeg, s az >1 vas ók száma az év első i háromnegyedében meghalad ta az 1960-as egész évit. As ismeretterjesztő munkábar a szokott formákon túl Ili különböző akadémia indult ahol a dolgozók magas színvonalon előadást hallgathatnak. Bővült a mozihálózat, s a Szigligeti Színház nagy sikerrel működő művészei e tavalyi helységeken túl, újabt 7 községet látogatnak ez évben rendszeresen előadásaikkal. A szívet-lelket gyönyörködtető májusi kulturális seregszemlének kiemelkedő eseménye volt, hogy külör megrendezésre került a termelőszövetkezeti öntevékenj művészeti csoportok megyei fesztiválja. Tovább terjedt további tért hódított falun és városon a szocialista kultúra, s az esztendőnek ez is igen jelentős eredménye. Vajon ki győzné felsorolni mindazt, amit megyénk dolgozói egy esztendő alatt alkottak. A termelés, a kultúra az egészségügy, városa és községfejlesztés, utcák, terek szépítése, víz és villany, mindezek összetevői szocialista építőmunkánknak, s nyomukban fokról fokra, lépésről lépésre szebb, boldogabb lesz az élet. A sikerekre mindannyian büszkék vagyunk, büszke örömmel tekintünk, de bensőnkben ott forrong a nyugtalanság, az elégedetlenség önmagunk iránt. Századok mulasztásait kell bepótolnunk ebben az országban. Évszázadokon keresztül uralkodó, magát a nemzet gerincének tituláló földbirtokos és kapitalista osztály által szegénységben tartott, kifosztott országot kell széppé tenni; volt zselléreket, kubikosokat, cselédeket, tudástól, műveltségtől eltiltott falusi embereket kell a tudás, a kultúra birodalmába bevezetni. Sziket javítunk, kisebb fólyónalc is megfelelő csatornákat ásunk, ezer holdakra visszük el az éltető vizet, üzemeket, gyárakat, kultúrházakat, iskolákat építünk évről évre. De mindez nem elég. Több kell jövőre, mint az idén és utána még több. Az 1961-es esztendő nevezetes eseményei közé tartozik a Magyar Népköztársaság országgyűlésének októberi ülésszaka, ahol törvénybe iktatták népgazdaságunk második ötéves tervét és törvényt alkottak a? oktatás reformjáról. Mindkettő a szocialista építés fontos útját jelöli meg, a szocializmus alapjainak lerakását, a fejlett szocialista társadalom építésére való áttérést szolgálja. Az ötéves terv törvénybeiktatásával pártunk, kormányunk részletes programot adott 1965-ig egész dolgozó népünk számára. Ez a terv és az qrszággy’i- lés által jóváhagyott oktatási reformtörvény szintén megszabja az elkövetkező esztendő alapvető tennivalóit. Az új év, az 196í-es esz- tendő jelentőségét mindenekelőtt az adja, hogy ez az ötéves terv második esztendeje, s az esedékes feladatok jó végrehajtása — vagy elmulasztása — alapvetően befolyásolja egész ötéves tervünk sikerét. Pártunk, kormányunk azt tűzte ki célul, hogy 1962-ben 1961-hez viszonyítva növeljük 3 százalékkal az ipar és 9—10 százalékkal a mezőgazdaság termelését. Szolnok megyében az ipar jelentősége, súlya egyre növekszik. 1960-ban a megye ipara adta az ország ipari termelésének közel 2 százalékát. Megyénkben az ipari termelés elhanyagolása nélkül fő tennivaló, fő feladat a mezőgazdaságban Jelentkezik. Erről kell mindenekelőtt szólnunk az új esztendőre való felkészülés keretében is. A . megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésen dolgozta ki az 1962-es esztendő mezőgazdasági feladatait. E tért' részletesen megszabja a növénytermelés, állattenyésztés és politikai vezetés területén megoldásra váró feladatokat. A terv végrehajtása során különösen nagy figyelmet kell fordítani a következőkre. 1. Emeljük tovább a gabonatermelés színvonalát. Igaz ugyan, hogy az őszi szárazság miatt gabonáink későn kerültek a földbe, azonban a jó talajelókészítés, a megnövelt vetőmag mennyiség és a Vetésterület közel 40 százalékát kitevő intenzív búzafajták termelése feljogosít bennünket arra a reményre, hogy 1962-ben túlszárnyalhatjuk az 1961- es rekordtermést. Ehhez szükséges, hogy télen is, tavasszal is elvégezzük a vetés ápolásához szükséges összes feladatokat (a gyenge vetések fel ültrágj’ázása, érett istálló- trágj’ával, fejtrágyázás, gj’omtalanítás stb.). Pártunk és kormányunk azt a célt tűzte ki, hogy a legközelebbi években megoldja hazai termésből dolgozóink kenyérellátását. Ebben Szolnok megye szövetkezeti gazdái jó munkájukkal nagj’ segítséget nyújthatnak. Ezért szólunk ez alkalommal Is a gabona- termelés fontosságáról, az ott jelentkező feladatok megoldásáról. 2. Az állatállomány fejlesztése, a hústermelés növelést a jelenleginél sokkal biztonságosabb takarrnánj-alapoi követel. Ebben —sok mással együtt — meghatározó szerepe van az öntözéses takarmánytermelésnek. 1962-ber: Szolnok megyében az öntözött területet az ez évi 6£ ezer katasztrális holdról 90 ezer katasztrális holdra ked emelni. Ennek kétharmada e termelőszövetkezetek, egv- harmada pedig az állámi gazdaságok területére esik. A termelőszövetkezetekben a szilárd takarmánybázis megteremtése érdekében a pillangósok, a rét és legelő öntözés mellett döntő feladattá vált az öntözéses kukoricatermelés. Céljainkat akkui érjük el, ha a szövetkezete^ 1962- ben legalább 20 ezer katasztrális holdon termelne'* öntözéssel kukoricát. Ennek jelentőségét nem győzzük eléggé méltatni. A szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezetet többek között az öntözéses kukorica termelése segítette ki a neh ’-z helyzetből és tette a megye egyik élenjáró gazdaságává. Beszéljenek erről a számok. A szövetkezet 1959-ben 230 1960-ban és 1961-ben 410 katasztrális holdon termelt kukoricát. A termésátlag májusi morzsoltban számítva 1959- ben 13 mázsa, 1960-ban lt mázsa, 1961-ben pedig 35,7 mázsa volt. Ennek a magas terméseredménynek alapját az vetette meg, hogy 196í-berj 190 holdon öntözték a kuko (Folytatása a 3. oldalon.)
