Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)
1961-12-03 / 285. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1361. 'december 1 Kádár János elvtárs beszéde a csepeli dolgozók pénteki nagygyűlésén (Folytatás a 3. oldalról.) Pártunk — éppen a XX. kongresszus tapasztalatainak hasznosításával — öt év alatt nagy győzelmeket aratott. Most az a feladatunk, hogy magasabb szinten folytassuk a munkát. Olyan nehézségeink is vannak, amelyek bizonyos általános lemaradásból adódtak. Gondoljanak arra, hogy 1953 nyarától 1957 nyaráig cikk- cakkban haladt a fejlődés, hol balra fordították az ország hajójának orrát, hol jobbra. Azokban az években elmaradtunk az iparfejlesztésben és a fnezőgazdasában is. Ugyanezt mondhatjuk az iskolaépítésre. Nem fejlesztettük a honvédséget sem. Mindezt pótolnunk kellett, öt óv alatt rengeteget pótoltunk az elmaradásból. Rengeteget! Talán a legnagyobb részét pótoltuk, de még nem az egészet. Most ebből adódnak a feladataink. Önök nagyjából ismerik az idei eredményeinket Tudják, hogy az ipari termelést 12 százalékkal növeltük a tavalyihoz képest. Az első tíz hónapban túlteljesítettük a tervet. S mi talán ennél is sokkal fontosabb: a termelés növekedésének 70 százaléka a termelékenységből adódott. Nagyot léptünk előre a me- zőgazadság szocialista átszervezésében is. Sok tekintetben fejlesztettük a termelést. Sajnos, az idén megnyomott bennünket az aszály, amely elvitte a takarmány egy részét. Ebből különböző nehézségek és bajok származnak. Az év első nyolc hónapjában a piaci árak alacsonyabbak voltak a tavalyinál. Az aszály miatt a krumplival, a hagymával és még néhány más cikked nehézségek vannak. Októberben-novemberben a piaci árak magasabbak voltak, mint tavaly ilyenkor. Az aszály tehát nyom bennünket. Ilyen körülmények közölt kénytelenek vagyunk bizonyos élelmiszereket — burgonyát és hagymát is — behozni, hogy az aszály okozta nehézségeket leküzdj ük. Mást nem tehetünk. A mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban még ilyen aszályos évben is meghozta a maga eredményét. Ha nem lenne szocialista mezőgazdaság, az idei aszály miatt az egyéni parasztok tízezrei mentek Az utóbbi évben sokat lehetett hallani, arról, hogy vannak nehézségeink, vannak feszültségek a népgazdaságban. Mi az igazság? Nehézségeink vannak és mindig is lesznek, mert volna tönkre, úgy, hogy 15 évig sem tértek volna magukhoz. Most pedig, mint tsz-tagok, nem mennek tönkre, együtt dolgoznak, s az idei mezőgazdasági termés — hála a jó gabonatermésnek és az állatállomány növekedésének — az aszály ellenére is eléri a tavalyit! Ez pedig az átszervezés, a szocialista mezőgazdaság első nagy vizsgatétele és Lehet tehát nyugodtan élni, dolgozni, s tanulmányozni, hogyan lehet ezt a politikát még jobban végrehajtani. Pártunk hetedik kongresz- szusa helyes irányt szabott. Van ötéves tervünk, amely megfelel szocialista építésünk céljainak. Ezt a tervet valóra váltjuk, a nehézségeket pedig leküzdjük. Sem barát, sem ellenség előtt nem titkoljuk — folytatta a továbbiakban Kádár János —, hogy mi a magyar —szovjet barátságra támaszkodunk. Támaszkodunk a Varsói szerződés szervezetére, támaszkodunk a szocialista táborra, a nemzetközi kommunista mozgalomra, a békemozgalom erejére. (Nagy taps.) S ha ilyen erőkre tudunk támaszkodni — mint népünk egyetértése, a szocialista tábor összefogása, s a világ b.ékemozgalma —, akkor minden nehézséget le- küzdhetünk, minden feladatot megoldhatunk. Hazánkban befejezéshez közeledik a szocialista társadalom alapjainak lerakása. Meggyőződésem, hogy a következő években meggyorsul ’előrehaladásunk. Nemzetközi viszonylatban megoldjuk a német kérdést, s megvédelmezzük a békét. Megvagyunk győződve arról, hogy a kommunizmus, a béke ügye az egész világon győzedelmeskedni fog. Ez a mi perspektívánk, ezért dolgozunk. Tőlünk függ, milyen eredménye. Az évi felvásárlás összes értéke szintén eléri a tavalyit, ami nagyon jó eredmény ilyen súlyos aszály után. A szocialista mezőgazdaság ereje mutatkozik meg abban, hogy most az őszi munka — ami már a jövőévi kenyeret, takarmányt, állattenyésztést szolgálja — sokkal jobban megy, mint tavaly. A kenyérgabona vetésében 99.6 százaléknál tartunk, a mélyszántásban pedig 53— 54 százaléknál. Más szóval a jövőévi kenyér, a jövőévi takarmányalap jó előkészítést kapott. Vannak eredményeink, még hozzá igen szépek és vannak gondok is. Ilyen körülmények között élünk és dolgozunk, s ami a legfontosabb, az eddigi helyes politikát folytatjuk tovább. Elvtársak! A huszonkettedik kongresszus után azt szeretném mondani* hogy gyorsasággal megyünk előre. Beszédének befejező részében Kádár János részletesen beszélt Csepel forradalmi múltjáról, majd nagy elismeréssel szólt a gyárban tapasztaltakról Csepel forradalmi múltja, s a szocialista építésben elért eredményei alapján mondhatom: a szormovóiak jó helyre szánták ezt a zászlót — jelentette ki a többi között Kádár János. Kádár János végezetül az egész gyár minden dolgozójának szívből jó egészséget, sok sikert kívánt. Beszédét hosszantartó, lelkes, nagy tapssal fogadták a nagygyűlés részvevői. Ezután Kádár János a nagygyűlés részvevőinek tapsa közepette átnyújtotta a gorkiji Vörös Szormovo Gyár dolgozói által ajándékozott vörös zászlót és a gyárban készült hajó kicsinyített modelljét. Molnár Ernő a Csepel Vas- és Fémmüvek párt- bizottságának titkára a gyűlés részvevői nevében megköszönte az ajándékot s a többi között hangoztatta: A szovjet elvtársak ajándékait úgy fogadjuk, mint a nemzetközi testvériség, egyetértés jelképét. Azt hiszem a gyűlés egységesen felhatalmazást ad a pártbizottságnak, hogy megírjuk a Vörös Szormovo munkásainak: köszönjük ezt az ajándékot, ezt a jelképet és szívből kívánunk sok sikert a kommunizmus építésében. (MTI) a szocializmus építése mindig megkívánja az erők megfeszítését a mi politikai irányvonalunk nagyon hosszú időre stabilizálódott Segítik a termelőszövetkezetek munkáját Az állami gazdaságok traktorosai azonkívül, hogy saját földjeiken befejezték a vetést és nagy erőfeszítéseket tesznek a mélyszántás idő>- beni elvégzésére, jelentős mértékben segítik a termelő- szövetkezeteket is. Hetek óta 503 állami gazdasági traktor dolgozik a közös gazdaságok földjein. Az ősziek betakarításán és szállításán kívül eddig 5500 hold vető-szántással, és csaknem 10 000 hold vetéssel készültek el a szövetkezeti földeken. (MTI) Építtetők figyelmébe Értesítjük az építtető lakosságot, hogy az építkezésekkel kapcsolatos minden munkát: kőműves, ács, asztalos, lakatos, vízvezeték szerelő, villanyszerelő, bádogos és szobafestő munkákat szakszerűen és pontosan elvégzőnk. Kislakásépítkezésekkel kapcsolatban a megengedett kereteken belüli árengedményt adunk. TISZAFÖLDVÁRI ÉPÍTŐIPARI KTSZ Telefon: 33. Elárulom: Babát szeretnék karácsonyra! Kapható: Játékboltokban, állami áruházakban és a (öltUnű- vesszöveUsezetí boltokban, A keid Vártuk már Kovács Mihály könyvét. Attól kezdve, hogy a nyár közepén bejárta Túrkevét, tudakozódott, beszélgetett, s megígérte: könyvet ír a túrkevei tapasztalatokról. ígéretét teljesítette. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent Kovács Mihály tanulmánya „Szövetkező szövetkezetek” címmel. A termelőszövetkezeti kis könyvecskéből — melynek elolvasását ajánljuk a mezőgazdaság iránt érdeklődőknek — közöljük az alábbi részletet. Tudja-e valaki olvasóink közül, hogy mi a TUTÖ- VALL? Bevallom őszintén, néhány nappal ezelőtt én sem tudtam róla semmit, és ha valaki megkérdezi tőíem, nem nagyon erőltetem meg magaín, hogy kitaláljam: mi rejlik e furcsa név mögött. Azt mindenesetre gyanítottam volna, hogy ismét új jövevénnyel szaporodott a MÜNŐSZER, a SERNEVÁL és a többi sejtelmes rövidítés népes listája. Ám ahogyan ezek az elnevezések többnyire tekintélyes, fontos munkát végző vállalatok teljes nevét takarják, a tréfás hangzású TUTÖVÁLL is egy igen komoly és figyelemreméltó vállalkozás rövidített neve. Mindezt akkor tudtam meg, amikor Túrkevén jártam, és Soós Lajos igazgató megmutatta működési szabályzatukat. Abban egyebek között azt olvashattam, hogy a „Vörös Csillag”, a „Táncsics” és a „Búzakalász” Tsz-ek „a kölcsönös együttműködés el ve alapján, önállóságuk érintetlen hagyása mellett, külön szervezettel vállalkozást létesítenek és tartanak fenn”. Ennek neve: Túrkevei Termelőszövetkezetek önálló Vállalkozása, röviden TUTÖVÁLL. Nem is olyan nehéz tehát válaszolni az első mondatban feltett kérdésre. Aki a túrkevei tsz-ekben jár, hamar megtudhatja, hogy a TUTÖVÁLL a kevi szövetkezetek „újszülöttje”. Annál többet kell viszont érdeklődni, nézelődni, hogy az ember megértse: mi is valójában ez az önálló szervezettel rendelkező közös vállalkozás, amit a szóban forgó működési szabályzat alapján létrehoztak és fenntartanak a város termelőszövetkezetei, méghozzá a kölcsönös együttműködés elvét érvényesítve, önállóságuk érintetlenül hagy ásávaL Mi adta az ötletet? — Az egész tulajdonképpen 1958-ban kezdődött — tájékoztatott Soós Lajos. — Akkor én még a Búzakalász Tsz elnöke voltam, és sokat töprengtünk rajta, hogjmn lehetne városunkban fellendíteni a közös baromfi- tenyésztést. Láttuk ugyanis, hogy nagyüzemeinkben, korszerű tartási, takarmányozási viszonyokkal kifizetődő, jól jövedelmező ez az üzemág. Többedmagammal el is készítettem egy baromfitelep tervét. Amikor képzeletben a jövőt formálgatták, úgy elkapta a hév Soós Lajosékat, hogy két olyan épülettömbről ábrándoztak, amelyekben egyenként 30 ezer csirke fér el, és számítva arra, hogy egy esztendő alatt négy csoportot tudnak egymás után felnevelni, már 240 ezer állatnál tartottak. Ez a kétségtelenül szép elgondolás azonban szinte keresztül- vihetetlennek bizonyult. A „Búzakalász”-nak se pénze, se ereje, de még takarmánya se volt ahhoz, hogy eny- nyi csirkét felnevelhessen egy év alatt. El is tették a baromfitelep tervét arra az időre, amikor majd jobban megerősödnek. — De vajon mikor jön el az az idő? És a „Búzakalász” önmagában képes lesz-e egyáltalán ilyen nagy vállalkozásra? — töprengtek Soósék. Addig-med- dig okoskodtak, míg végül valakinek eszébe jutott: Több tsz — többre képes — Mi lenne, ha a három túrkevei termelőszövetkezet együtt hozná létre azt a telepet? Ha összefogunk, már jobban bírjuk pénzzel is, munkaerővel is, és közöset elegendő takarmányt tudunk termelni az évi negyedmilliónyi baromfinak. S 1960 második felében megkezdődtek az ilyen irányú tárgyalások a tsz-ek között. A tervek pedig tovább változtak, bővültek. Nemcsak a baromfinevelő telepről esett már szó, hanem a keltetőállomásról, meg a közös építőbrigádról és a fűzfeldolgozó üzemről is. — Elegendő pénzt persze így sem tudtunk máról holnapra előteremteni — mondotta Soós Lajos. — Ezért tavaly elsősorban olyan vállalkozásokkal keztünk, amelyek nem igényeltek túl nagy építési, beruházási költséget. Így kezdte meg elsőként munkáját a fűzfeldolgozó üzem, amelyről eredetileg szó sem volt. Ahogyan Túrkevén mondják, a fűzüzemben már a múlt év szeptember 5-én dolgozni kezdtek, s ma 41 ember szorgoskodik ott. Ügyes kezekkel székeket, karosszékeket, asztalokat és más tetszetős, értékes használati tárgyakat készítenek a fűzvesszőből. Az üzem szervezésekor bőven találtak ide megfelelő embereket, mert ebben a városban hagyományai vannak a fűzfeldolgozásnak. Megtermeszthetik a tsz-ek a szükséges nyersanyagot is, mivel akadnak olyan területeik, amelyeket csak fűzvessző-ter- mesztéssel hasznosíthatnak jól. Nem okozott túlságosan nagy gondot az sem, hogy egy megfelelő épületet szerezzenek, ahol az üzemet berendezik. S így a helyi adottságok, lehetőségek jó kihasználásával néhány hét alatt olyan közös üzem alapjait teremtette meg a három túrkevei termelőszövetkezet, amely előzetes számítások szerint — megfelelő piac esetén — két és félmillió forint nyereséget hozhat évente. Ugyanakkor munkaalkalmat is teremtettek olyan idősebb embereknek is, akik nem bírják már a nehéz fizikai munkát, de a fűzüzemben még hasznosan tevékenykedhetnek. Kihez tartozzon a közös üzem? Miután a három szövetkezet közös fűzfeldolgozó üzeme egészen kevés költséggel létrejött, ez év elején vezetőt is állítottak a most még csak szárbaszökkenő közös vállalkozás élére. A fűzüzemnek egyaránt gazdája volt a „Vörös Csillag”, a „Táncsics” és a „Búzakalász” Tsz is, és emiatt nem akarták kizárólag egy közös gazdaság irányítása alá rendelni. Annál is inkább nem, mert közben már sűrűn esett szó a közös építőbrigádról is, hogy így önerőből, saját szakembereikkel nagyobb építkezéseket is elvégezhessenek — az eddiginél olcsóbban — a tsz-ek. Ügy döntöttek, hogy a közös vállalkozások egyik lelkes szervezője, Soós Lajos legyen az önállóan működő üzemek, brigádok irányítója, igazgatója. Szokatlan, új, nehéz posztra került januárban a „Búzakalász” elnöke, de jórészt az ő közreműködésével ez év március elején már újabb eredmény született: munkához látott a közös építőbrigád. Azóta már 6 szerfás istállót és 8—10 kislakást épített fel ez az 50 tagú gárda. Az anyag árát nem számítva, havonta 2468 forint értékű termelés jutott átlagosan a brigád egy-egy tagjára. Időközben működni kezdett a közös keltetőállomás is egy olyan épületben, amelyet ideiglenesen alakítottak át erre a célra. Az üzem gépeibe 60 ezer tojást rakhatnak be egyszerre, és az első keltetés 140 ezer forint tiszta jövedelmet adott. Soós Lajos azonban így vélekedik minderről: — Éiztatóak ezek az eredmények, és jól mutatják a közös szövetkezeti vállalkozások hasznát, előnyeit, de még csak az első kezdeti és bizonytalan lépéseket tettük meg. Eddig lényegében az utat kerestük és csak az idén láttunk hozzá a baromfitelep építéshez. Előbb azonban tovább csiszoljuk, finomítjuk az együttműködés módját, feltételeit, hogy a közös vállalkozást — szükségszerű önállósága ellenére is — sajátjának érezze mindegyik szövetkezet. Amire Túrkevén nem gondoltak A túrkevei termelőszövetkezetek igazán példamutatóan készítették el az előzetes. gazdaságossági számításokat. Mielőtt a fűztermelő és feldolgozó üzemet létrehozták, megvizsgálták, lesz-e elegendő nyersanyag és rendp1ke7ÓQrp piinpt-p a ges szakrr» T'^rok. Miután kedvező megállapításra jutottak, sorra vették, fiogy milyen épületek, eszközök szükségesek az üzem létrehozásához. Számításaik között szerepelt, hogy a fűzfeldolgozóhoz kell egy főző, hámozó, szárító helyiség, egy nyersanyag- és egy készáruraktár és természetesen a fonóüzem. Látva azt, hogy ezek a helyiségek kisebb átalakítással biztosíthatók, kiszámították, hogy ha egy 50 holdas fűztelepet létesítenek, hogyan alakulnak annak termelési, illetve feldolgozási költségei. Pontosan megállapították, mennyi egy kh telepítési költsége, hány forintból állítanak elő egy kiló fűzvesszőt, mennyit költenek átalakításokra, berendezésekre; és ezzel szemben hogyan alakulnak majd a bevételek. Alaposan felmérték azt is; hány állandó munkaerőt foglalkoztatna" ez a fűzüzem, és mennyi lesz az egész évi tiszta nyeresége. Szinte teljesen kifogástalan tehát a túrkevei tsz-ek gazdaságossági számítása a fűzfeldolgozóval kapcsolatban. Most azonban mégis gondjuk volt, amikor náluk jártunk, mégpedig az értékesítés miatt. A szövetkezetek ugyanis nem nézték meg jól. hogy milyen piaca van környékükön és az ország más vidékein a fűzüzemben előállított termékeknek, és ezért tekintélyes mennyiségű késztermék gyűlt fel a raktárban. Mindezt megelőzhették volna, ha a gazdaságos- sági számításokkal egy időben, jó felvevőképességű és jól fizető piacot igyekeznek szerezni a fonott asztaloknak, székeknek, kosaraknak és más áruknak. Mezőgazdasági könyvújdonságok a téli könyvvásáron A Mezőgazdasági Könyvkiadó több újdonságot és régebbi munkabővített, átdolgozott változatát adja ki a téli könyvvásárra. Fejes Sándornak „A korszerű nagyüzemi gyümölcsös” című könyve a jól szervezett, gépesített nagyüzemek munkájának ismertetésével ad segítséget a gyümölcstermesztő szövetkezeteknek. Balogh— Náfrády „Fűtés a kertészetben” című munkája a különböző fűtőberendezések leggazdaságosabb tervezéséről és üzemeltetéséről 'jékoztat. A zsebkönyv-sorozat a téli könyvvásárra két új művel: A magyar mezőgazdaság és a ;eilészet és szőlészet zseb- könyvével gyarapodik. (MTI)
