Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-18 / 272. szám

Egészségügyi repülőgép vizsgálta Szolnok levegőjét CSALÁDI KÖRBEN A megyei autó meg a tyúk RÁDIÓMŰSOR EGÉSZSÉGÜGYI ANKÉT SZOLNOKON Fordítsanak nagyobb gondot a megelőző gyógyításra, az orvosi rendtartás szabályaira Kétezer hold mákot, ezer hóid zöldborsót termesztenek jövőre a Szolnok megyei termelőszövetkezetek 1960-ban háromezer , ,, . , ISta: hatezer Mi ST* Züifci IMgÉEll Pénteken délelőtt mintegy 300 orvos, gyógyszerész, egészségügyi középkáder gyűlt össze Szolnokon, a Sógvári Endre Művelődési Ház nagytermében. Az ankéton megje­lent dr. Simonovits István miniszterhelyettes, Váczi Sán­dor, az MSZMP MB titkára, Oláh György, a megyei ta­nács VB elnöke, Árvái István, az MSZMP MB ágit. prop. osztály vezetője, Fodor Mihály, a megyei tanács VB elnök- helyettese, és dr, Tóth Lajos megyei főorvos vezetésével a megye egészségügyi életének vezetői. Az előadást Váczi Sándor üdvözlő szavai után dr. Simonovits István tartotta a magyar egészségügy helyzetéről, fejlődéséről * Dr. Simonovits elvtárs be­vezetőjében utalt a XXII. kongresszus anyagára. El­mondotta, hogy az egészség­ügy fejlődése szorosan össze­függ a politikai és gazdasági sikerekkel. A kongresszus munkájának középpontjában az ember állt, ezt tükrözte a kongresszus egészségügyi ha­tározata is. Ugrásszerű fejlődés a Hazánkban is a párt politi­kájával, országunk fejlődésé­vel függ össze a gyógyítás, a betegségek megelőzésének ügye. A falu áttérése a ter­melőszövetkezeti gazdálko­dásra, forradalmasította nem­csak a parasztság gazdasági és politikai helyzetét, hanem egész életformáját ia Körül­ményei alapjában változtak meg és ez az egészségügy te­rületén ig megmutatkozik. Megszűnt az ellátás kettőssé­ge, az, hogy amíg a városi lakosság túlnyomó többsége biztosított és ellátott volt, ad­dig a parasztság csak tetemes kiadások ellenében vehette igénybe az orvosi segítséget. A termelőszövetkezeti moz­galom győzelemre jutásával megnyílt az egész kiterjedt egészségügyi hálózat a pa­rasztság előtt is. Feladatunk a most fellépő hatalmas igé­nyek maximális kielégítése. Egyaránt fejlesztenünk kell a körzeti orvosi, kórházi, mentő, gyógyszertári, szakrendelési hálózatot. Már eddig is igen sok történt ezen a területen. A parasztság megjavult ellá­tására bizonyíték, hogy Szol­nok megyében 1958-ban 1,8 Javult a falusi orvoi Érdekes számokat közölt a miniszterhelyettes az orvosi ellátottságról — Még mindig nagy az or­vosok vonzódása Budapest iránt. Ez a törekvés nehezíti a megyék orvosi ellátását. Mindazonáltal a megyékben lényegesen több az orvos, mint akárcsak néhány évvel ezelőtt. Szolnokon kilenc or­vos jut tízezer lakosra. Ja­vult a megye kórháziágy-ellá- tottsága is. 1944-ben tízezer lakosra 12 ágy jutott, 1960- ban 27,3. Meg kell monda­nom, ez nem sok, nem éri el a többi mezőgazdasági me­gyék átlagát. — Javultak a falusi orvo­sok munkafeltételei — foly­tatta Simonovits elvtárs — a parasztság ellátásában millió receptet írtak, 1960- ban 2,5 milliót, míg 1961 első félévében 2 milliós volt a vényforgalom. Természetesen az ugrássze­rűn bekövetkezett fejlődés az egész gyógyítási hálózatot nagy feladatok elé állította. Országosan 1944-ben 50 ezer volt a kórházi ágyak száma. Ma 70 ezer ágy várja a gyó­gyulni kívánó betegeket. Hatalmas eredményeket ér­tünk eb Megszűnt a gyermek- bénulás, mint járványos be­tegség, megszűnt a háború előtti Idők egyik legször­nyűbb népbetegsége, a szifi­lisz. Ugyanígy teljesen fel­számoltuk a maláriát. Az 1938-as évben 6017 hastífusz­eset fordult elő, ebből 587 ha­lállal végződött. 1960-ban 513 megbetegedés fordult elő, tehát kevesebb, mint ahányan 1938-ban ebben a betegségben meghaltak. A diftéria megbetegedések szá­ma a huszadrészére csökkent. Továbbra is sok gondot okoz a járványcfe májgyulladás és a dizentéria. Ezeket elsősor­ban az egészségügyi kultu­ráltság emelésével lehet csök­kenteni. ok munkafeltétele védőnők beállításával, a kör­zeti betegápolónöi rendszer bevezetésével. Ma három kör­zeti orvosra két betegápoló­nő jut Ezt az arányt úgy akarjuk javítani, hogy rövid időn belül minden körzeti or­vosra jusson egy körzeti be­tegápoló. Ez igen nagy mér­tékben elő fogja segíteni, hogy a megnövekedett falusi orvosi munka eredményesebb legyen. Igen nagy figyelemmel fog­lalkozott a vetélések számá­nak emelkédésével. Meg kell győzni az embereket arról, hogy ne abortusz útján, ha­nem egészségügyi kultúrával megelőzéssel szabályozzák a család nagyságát. Tovább csökkent a csecsemőhalandóság — Szeretném hangsúlyozni — folytatta —, hogy a cse­csemőhalandóság megyénk­ben jobban csökken, mint bárhol az országban. 1938- ban száz csecsemő közül ti­zenhárom nem érte meg az egyéves kort. 1960-ban ez or­szágosan 4,8-ra csökkent. Szolnok a három legjobb me­gye között van. Itt ugyanez idő alatt 3,7-re csökkent ez a szám. A TBC elleni küzdelem is kitűnő eredményeket mu­tathat fel. Igaz ugyan, hogy Itt a megbetegedések száma az országos átlag fölött van. viszont itt hajtották végre legkövetkezetesebben a lakos­ság szűrését. A továbbiakban elmondot­ta, hogy az országban a múlt évi 150 helyett már csak 90 üres körzeti orvosi állás van. Ezt igyekeznek a legröv'Jebb időn belül betölteni a ;öbbi között azzal, hogy jelentős kedvezményeket biztosítanak a falura költözött orvosok­nak, lakberendezéshez, ház­építéshez, autóvásárláshoz. A jobb egészségügyi ellátáshoz tartozik a járási egészség- ügyi központok fokozottabb kiépítése, az ügyvitel egy­szerűsítése, bizonyos egész­ségügyi hatáskörök átadása a tanácsoknak, amelyről éppen a napokban hozott határoza­tot a Minisztertanács. Az egészségügy az egész nép ügye — Nagyon fontos az, hogy az egészségügy az egész nép ügye legyen. Az orvosoknak nemcsak gyógyíitómunkát kell végezniük, hanem jelen­tős mértékben megelőzést is. A további jó munkát há­rom veszély fenyegeti. Az el­ső az, hogy az orvosi munka gépesítése, a műszerek töké­letesedése mellett egyes orvo­sok elfeledkeznek arról, hogy a beteget is meg kell ismerni. Az sem közömbös, hogy gyógyszerezéssel nem oldha­tó meg minden. Behatóan kell foglalkozni a beteg életkö­rülményeivel is. A harmadik ilyen veszély a még néhány he­lyen problémát okozó, a beteg és az orvos közötti anyagi kérdés. Ez burzsoá csökevény és ennek megszüntetése min­den egészségügyi dolgozó kö­telessége. Magas erkölcsi szín­vonal — ez minden orvos elé állított követelmény. Ennek szellemében kell élnünk és dolgoznunk — fejezte be nagyhatású beszédét dr. Si­monovits elvtárs. Egyre kevesebb az orvosi etikába ütköző cselekmény A hozzászólások sorát dr. Lévay Károly, a megyei kór­ház főorvosa< nyitotta meg. Arról beszélt! hogy az ország nincs abban a gazdasági helyzetben, hogy a megyei kórházak kétségtelenül ala­csony ágylétszámát rövid Idő alatt jelentősen emelje. Jobb szakmai felkészüléssel, jobb szervezéssel, lelkesebb hoz­záállással kell ezeket a ne­hézségeket megoldani. Azt kéri, hogy az elkövetkező időkben találják meg a mód­ját a karcagi, az épülő jász­berényi kórház egyes részle­gei minél hamarabb működ- jönek. A gyógyítás megjaví­tásához egészen új kórházi osztályokra van szükség. Me­zőtúron szemészet és fül­orr-, t/geosztály felállítását kell szorgalmazni. Jászbe­rényben bőrosztály, a szol­noki kórházban elmeosztály, onkológia és reuma részleg létesítése lenne kívánatos. Örömmel állapította meg, hogy az egészségügyi dolgo­zók szemlélete, magatartása az utóbbi időben igen sokat változott. Sokkal lelkeseb­ben, sokkal nagyob hivatás­tudattal látnak feladatuk tel­jesítéséhez. Elmondotta, hogy az ajándék, a borravaló kér­dése még mindig kisért. En­nek nem utolsósorban a fia­tal orvosok alacsony fizetése, lakáshiánya, rossz szociális körülményei az oka. Papp Mihály jászberényi orvos elmei-rinttq hogy mi- ,Folytatás a 3. oldalon) A zöldségáruk esetenkénti piaci hiányát egyáltalán nem az okozza, hogy kevesebbet termelnénk, mint valaha is. Rohamosan megnőtt a lakos­ság zöldáru-fogyasztása. Há­rom évvel ezelőtt még a fe­le területen termesztettünk zöldségfélét mint az idén. 1961-ben kétezer holddal nö­veltük a zöldségtermő terüle­tet az előző évihez mérve, s a jövő évben ezer holddal több zöldséget termelünk, mint az idén; A jövő évben többek kö­zött kétezer hold mákot ter­mesztünk. A termelőszövet­kezetek már le is szerződtek ezerkilencszáz holdra. A szolnoki járás közös gaz­daságai, amelyek közvetle­nül felelősek Szolnok vá­ros zöldáru-ellátásáért, szé­pen kitettek magúkért. A zagyvarékasl Béke kétszáz, a rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc száz, a mezőhéki Tán­csics százötven hold mák ter­mesztésére kötött szerződést. Nagyobb területen — nyolc­van holdön — a kenderesi Haladás és — hatvan holdon — a törökszentmiklósi Dózsa Tsz is foglalkozik mákter­mesztéssel. Az ezévl nyolcszáz holdas tervvel szemben jövőre ezer holdon zöldborsót ter­mesztünk. A zöldborsó a tiszajenői-. ti- szavárkonyi-, cibakházi-, ti- szaföldvári körzetekben és a jászberényi járásban terem meg jól. A tiszajenői Üj Ta­vasz száz, a tiszajenői Tisza- gyöngye hatvan, a tiszaföld- vári Aranykalász Termelő- szövetkezet pedig negyven hold zöldborsókertészetet ter­vezett be a jövő évre. Az ezer holdra tervezett zöldborsó- mennyiségből nyolcszáznyolc- vannégy holdra már megkö­tötték a termelési szerződést megyénk termelőszövetkeze­tei. A szolnoki és a Szolnok környéki konyha kedvence a zöldbab. A termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok nyolcszáz holdon termesztik jövőre. A zöldbabot a cibakházi- nagykörüi-, tiszaföldvári- és a tiszajenői szövetkezeti gaz­daságok földjei szeretik. Ezekben a körzetekben a ház­táji gazdaságokon is szívesen foglakoznak termesztésével. Ez az oka, hogy a nyolcszáz holdas tervnek alig valami­vel több, mint a felét kötöt­ték le idáig. A háztáji szer­ződtetés! akció ugyanis ké­sőbb indul meg. Nagy meny- nyiségben a tiszajenői Űj Ta­vasz és a szandaszöllősi Vö­rös Mező Termelőszövetkezet- vállalkozott zöldbab-termesz­tésre. Paradicsomot hétszáz hol­don termesztünk. A hét­száz holdból hatvan holdat a szandaszöllősi Vörös Me­ző, harminc holdat a ve- zsenyi Tiszamenti és ugyan­csak harminc holdat a szolnoki Lenin Termelősző vetkezet vállalt magára. Dinnye ezer holdon terem jövőre, ötszáz holdról sárga, ötszáz holdról görögdinnye kerül a piacra. Görögdinnyé­ből már ezidáig is huszonöt holddal többet szerződtek a tervezettnél a szövetkezetek. A tiszafüredi Hámán Kató harminc, a jászberényi Már­cius 15. húsz, a tiszaőrsi Bú­zakalász húsz holdon ter­meszt görögdinnyét; Zöldhagymából, céklából, újburgonyából, őszi burgo­nyából, görögdinnyéből már a tervezettnél is többet le­szerződtek a földművesszö­vetkezetek és a MÉK üzlet­kötői. Nem látszik viszont valószínűnek, hogy a terve­zett kétszáz hold korai fejes­Tegnapi lapszámunkban megemlítettük, hogy az abádszalóki Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet is a vetéssel megkésők közé tartozik. Teg­nap délelőtt Lévai elvtárs, a termelőszövetkezet elnökhe­lyettes főmczőe"7^ásza tele­fonon felhívott bennünket. Közölte: wnmhsion estig be­fejezik a vetést. A termelő­szövetkezetben géphiány káposztát meg tudják ter­meltetni. A szövetkezetek idegenkednek a korai fejes­káposzta termesztésétől, pe­dig igen jól jövedelmező zöldségféle. A csépai Alkot­mány Termelőszövetkezet két holdon foglalkozott termesz­tésével az idén. A két hold­ról háromszáztizenhat mázsa korai fejeskáposztát szállítot­tak be és hetvenegyezer négyszáztizennyolc forintot kaptak érte. Ezt a jövedel­met holdanként! átlagban biztosítani más növényféle­ségből szinte lehetetlen. Nem is szólva a közellátás iránti kötelezettségről. B. L. miatt nem haladt ezideig a vetés. Most erősítettek. A mai napra 130 hold vetet- lenjük maradt még, és azt a kunh-gyesi, — kunmadaras! eépállomások külön segítsé­gével egy nap alatt bevetik. Az Ezüstkalász Termelőszö- vet* et 130.0 Vivien termel -fahonát ebben a gazdasági év tjén. Lesz-e elég burgonya, alma és hagyma ? Lévai Zsigmond elvtárstól, a MÉK igazgatójától ér­deklődtünk: hogyan készül a MÉK a télre, illetőleg van-e, lesz-e elegendő gyümölcs, zöldség és burgonya a MÉK raktáraiban? Erre, a háziasszonyokat különösképpen fog­lalkoztató kérdésre a következő választ kaptuk: — A MÉSZÖV igazgatósá­ga még augusztusban köte­lezte központunkat a szüksé­ges burgonya, zöldség és gyümölcs tárolására. Ennek megfelelően időben hozzá­fogtunk az előkészületekhez: megyénk földművesszövetke­zeti egységei a fogyasztók igényeinek megfelelően ad­ták le megrendelésüket. Már most összesen 13 ezer négy­zetméter pincetérben tárol­juk az almát, a burgonyát, a zöldséget A téli burgonya­szükséglet közel 50 százalé­ka szintén pincéinkben várja a téli fogyasztást. Jelenleg 200 vagon burgonyát, 40 va­gon hagymát és 45 vagon al­mát tárolunk. Napokon be­lül hozzáfogunk a káposzta, a gyökér, a sárgarépa táro­lásához. — Milyen cikkekből vár­ható némi fennakadás a szu,. gletek kieléní*6°&nél7 — A rossz időjárás miatt gyökérből, sárgarépából, ká­posztából előreláthatólag gyengébb lesz az ellátás, mint tavaly. Gyümölcsből’— elsősorban almából — kifo­gástalan, — burgonyából és hagymából pedig jó közepes. A burgonyaellátás mennyi­ségileg folyamatos lesz, egye­dül a minőségnél várható előreláthatólag egy-két prob­léma. Mert kevés a rózsa és a gülbaba krumpli, az arany- alma és az ella fajta burgo­nya azonban a szükséges mennyiségen rendelkezésre álL A MÉK igazgatója befeje­zésül ezeket mondotta: — Háziasszonyainknak — nincs okuk „dulakodni” a burgonyáért, mert kormány­zatunk gondoskodott az után­pótlásról. A Román Népköz- társaságból 100 vagon burgo­nyát importáltunk. Remél­jük, a vörshagyma utánpót­lás is megérkezik nemsoká­ra... Kitüntetések a taskenti értekezlet zárónapján Taskent (TASZSZ). — Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke csü­törtökön átnyújtotta a Lenin- rendet a taskenti és a sza- markandl területek, vala­mint a Kara-Kalpak Auto­nóm Köztársaság képviselői­nek. E területi egységek a gyapottermesztés fejlesztésé­ben 1959-ben elért kimagasló sikereikért kapják a kitünte­tést. — (MTI) jelentkezett az abádszalóki Ezüstkalász Tsz VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r XII. évfolyam, 278. szám. Ara 50 fillér 1961. november 18, szombat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents