Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-18 / 272. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. november 18. Világszerte terjed a szolidaritás hulláma Párizs (MTI). TASZSZ- jelentés szerint az Algériai Kommunista Párt csütörtök este kiadott röpcéduláin rámutat, hogy világszerte nö­vekszik a bebörtönzött és éhségsztrájkot folytató algé­riai miniszterekkel és har­costársaikkal vállalt szolida­ritás. A párt felhívja a haza­fiakat és a szervezeteket, hogy mindenütt rendezzenek tömegtüntetéseket, s tegyenek előkészületeket országos i'h- ségnap megszervezésére Ben Bella és más miniszterek, va­lamint algériai foglyok meg­mentése céljából. PEKING Az AFRO—ázsiai szolidari­tás kínai bizottsága és több kínai társadalmi szervezet közös nyilatkozatban élesen elítélte az algériai hazafiak­kal szemben embertelen ma­gatartást tanúsító francia ha­tóságok eljárását — jelenti az Új Kína. Ú J DELHI Az AFRO—ázsiai szolidari­tás indiai bizottsága teljes szolidaritást vállal az éhség- sztrájkot folytató algériai foglyokkal és elítéli a francia hatóságok kegyetlen magatar­tását mondja — Üj Kína je­lentés szerint — Ramesvari Nehru, a bizottság elnöke. KAIRÓ Kairóban és az EAK más városaiban csütörtökön dél­ben félórás általános sztráj­kot szerveztek a bebörtönzött algériaiakkal vállalt szolida­ritás jegyében. DAMASZKUSZ Kuzberi szíriai miniszterel­nök AP tudósítás szerint ki­jelentette, hogy Szíria öröm­mel fogadná bármelyik or­szág közvetítését az algériai kérdés békés megoldására és a bebörtönzött algériai veze­tők szabadonboesátására. BAGDAD A bagdadi egyetemen ta­nulmányait folytató 200 észak-afrikai hallgató egyna­pos éhségsztrájkot tartott csütörtökön a franciaországi börtönökben sínylődő algé­riaiakkal vállalt szolidaritás jegyében. Csütörtökön egyéb­ként országszerte egyórás rokomszenv sztrájkot is ren­deztek Irakban. BERLIN Az NDK rádióhálózata csü­törtökön az algériai politikai foglyokkal vállalt szolidari­tás jegyében hangversenyt adott az algériai hazafiak harcának támogatására. A hallgatók ezrei a hangver­seny után küldött távirataik­ban és leveleikben követelték Ben Bellának és harcostár­sainak szabadonboesátását. DJAKARTA Ali Sastroamidjojo, az In­donéz Nemzeti Párt elnöke ADN jelentés szerint csütör­tökön adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Indoné­ziában országszerte terjed a harcoló algériai néppel vál­lalt szolidaritás hulláma. A döntés joga most a népet illeti Helsinki (ADN). — Fiimország Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak politikai ií-odája pénte­ken felhívást bocsátott ki: „A döntés joga most a népet il­leti”. A felhívás szerint az elkövetkező elnök- és képvi­selő választásokra komoly nemzetközi helyzetben kerül sor. „A NATO támogatásá­val az űj világháborút elő­készítő nyugatnémet milita­risták fokozzák katonai in­tézkedéseiket a Keleti-tenger térségében és a skandináv államokban. Országunkban van egy csoportosulás, amely támogatja az imperialisták háborús előkészületeit; e cso­portosuláshoz tartoznak a szociáldemokrata párt veze­tői is. Vágyálmuk a harmin­cas évek terror-rendszerének visszahozása, a jelenlegi kül­politikai irányvonal megvál­toztatása és hazánknak a nyugati katonai és gazdasági paktumhoz történő kapcsolá­sa”. Most arról van szó, hogy a kormány gyorsan és határo­zottan cselekedjék A jobbol­dal szovjet-ellenes igzatásai- nak és a háborús hisztériá­nak véget kell vetni. „A finn nép az elmúlt években ismé­telten kifejezésre jutatta, hogy a békét, a szomszédai­val való barátságot^ a de­mokráciát és az életfeltételek javítását óhajtja. Az ezen célokért és eszmékért folyta­tott közös harcban a kom­munisták és a Finn Nép De­mokratikus Uniójának köve­tői elnyerték a széles néptö­megek bizalmát. E harc foko­zása és a Demokratikus Unió választási győzelme a legbiztosabb alapja hazánk békéjének, a dolgozók szociá­lis viszonyai és általános életfeltételei állandó javításá­nak”. —(MTI) A Biztonsági Tanács csütörtöki vitája a kongói helyzetről Tüntetés Oslóban a nyugatnémet hadügyminiszter ellen OOó (MTI). Mintegy há­romszázan tüntettek csütör­tökön este a norvég főváros­ban Strauss nyugatnémet hadügyminiszter szállodája előtt A tüntetők elénekelték a norvég himnuszt, majd meghallgatták a szónokokat, akik elítélték Strauss norvé­gjai látogatását A gyűlés részvevői később a nyugat­német követség elé vonultak, a rendőrség azonban lezárta az épület felé vezető utat és így a tömeg néhány újabb beszéd meghallgatása után feloszlott. Incidens nem tör­tént New York (MTI). Mint a nyugati hírügynök­ségek közük, a Biztonsági Tanács magyar idő szerint csütörtökön este háromne­gyed 11 órakor ismét összeült a kongói helyzet megvitatá sára. Az ülésre meghívták Etió­pia, Belgium, India, Kongó és Svédország képviselőit is. Jelen volt a vitán Mckeown vezérőrnagy, a kongói ENSZ- haderők parancsnoka és O’ Brien, az ENSZ katangai képviselője, akik csütörtökön érkeztek meg New Yorkba, jelentéstételre. Közvetlenül a Biztonsági Tanács ülése előtt a két ENSZ tisztviselő megbeszé­lést tartott U Thant ügyvivő főtitkárral, s beszámolt neki a legutóbbi fejleményekről, közöttük 13 olasz ENSZ-kato- na Kinduban történt meg­gyilkolásáról. Mckeown tábornok kérte, hogy katonákkal és utánpót­lással erősítsék meg az ENSZ kongói fegyveres erőit A Biztonsági Tanács csü­törtök esti ülésén elsőnek Ceylon küldötte szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a kon­gói fejleményekért az ENSZ- et terheli a felelősség; Rámutatott arra is, hogy a volt gyarmati hatalmak a maguk érdekeiket fontosabb­nak tartják Kongó és általá­ban az egész világ érdekei­nél, ezért nyíltan szabotálják mind Kongóban, mint nem­zetközi síkon az ENSZ akció­ját. Másodiknak Stevenson amerikai ENSZ-küldött kért szót. Egyrészt általánosságo­kat hangoztatott, kijelentet­te, hogy hazája szívesen lát­ná Kongó egységének megte­remtését, a katangai szepa- ratisták külön-állásának meg­A színesbörűek bevándorlásának korlátozásáról London (MTI). — A szí­nesbőrűek bevándorlását korlátozó törvényjavaslat parlamenti vitájával párhu­zamosan az angol sajtóban is vita folyik erről a kérdésről. A New Statesman című munkáspárti hetilap rámutat arra, hogy milyen kárt okoz majd a nemzetközösségnek a színesbörűek mozgását korlá­tozó törvény elfogadtatása. Míg kezdetben az angol kor­mány az Írekre is vonatkoz­tatta a bevándorlási tilalmat, most azzal, hogy az írek kér­dését teljesen kivetette a tör­vényből, leleplezte, hogy sú­lyos faji megkülönböztetést tervez. Évente hetvenezren vándorolna1' be Angliába az Ír Köztársaságból, amely egyébként nem is tagja a nemzetközösségnek. (1946 és 1959 között 325 000 ír jött Angliába, míg ugyanakkor csak 113 000 nyugat-indiai vándorolt be.) Az ír beván­dorlóknak fehér a bőre, a Nyugat-Indiából érkező be­vándorlók ezzel szemben barnák és feketék, tehát nem kívánatosak. — Pedig — Jegyzi meg a New Statesman — erre a nyugat-indiai munkaerőre szüksége van Angliának. Azt a New Statesman sem részletezi, hogy azért van rá­juk szükség Angliában, »mert a rosszul fizetett munkakö­rökben, a piszkos és nehéz munkáknál jól jön a nyugat­indiaiak munkaereje. szűnését. Ezt a célt az ameri­kaiak úgy látják megvalósít­hatónak, ha a katangai ha­tóságok tárgyalásokat kezde­nek a központi kormány kép­képviselőivel. A jelentés ismertetése után Bomboko kongói kül­ügyminiszter mondott beszé­det. Megállapította, hogy ha­zájának problémája nem csu­pán belső probléma, hiszen bizonyos külföldi hatalmak el akarják odázni Kongó egyesítését. Külső segítség­gel Katanga pártütően szakí­tott a kongói kormánnyal. „Úgy hiszem, legfőbb ideje, hogy véget vessünk ennek a zűr-zavarnak Kongóban. Az ENSZ-főtitkámak minden lehetőséget meg kell adni eh­hez’1 — mondotta. Az ENSZ néhány tagállama támogatja a katangai szakadárokat, s ezért a Biztonsági Tanács fel­adata, hogy világos, pontos intézkedésekkel szüntesse meg azt a veszélyt, amely nemcsak Kongót, hanem egész Afrikát fenyegeti. Bomboko után Zorin a Szovjetunió képviselője szó­lalt fel. Rámutatott, a jelen­legi válság alapja, hogy kül­földi hatalmak avatkoztak be Kongó belügyeibe s a katan­gai pártütőket külföldi im­perialista ügynökök vezetik. Más államok segítségével a közvetlen beavatkozás mö­gött Belgium áll. Az ENSZ- nek határozott intézkedések­kel véget kel vetnie a külföl­di gyarmati beavatkozásnak és ki kell kergetni a szepara­tizmust szító gyarmatosító­kat. Zorin adatokkal bizonyí­totta be, hogy Kongóban Belga, Angol Olasz és délaf­rikai zsoldosok szolgálnak és e zsoldosokat a katangai had­sereg belga tagjai képezik ki. Sőt mi több e zsoldosok nemcsak kongóiakat gyilkol­tak halomra, de az ENSZ-re is fegyvert emeltek. Például az elisabethvillei belga kon­zulátus épületéből ENSZ-ka- tonákra lőttek és ENSZ-ka- tonákat öltek meg. Spaak belga külügyminisz­tert és kormányát felelősség terheli, hogy hónapokig tét­lenkedett, amíg kiadta a bel­gák hazatéréséről szóló ren­deletét Végezetül közölte, hogy a Szovjetunió támogatja a Eiztonsági Tanács elé beter­jesztett háromhatalmi javas­latot amely ugyan nem tel­jesen megfelelő, hiszen nem mutatja meg, kik a felelősek a katangai pártütésért, de e javaslat mégis alkalmas a helyzet rendezésére. Zorin beszéde után — ma­gyar idő szerint pénteken hajnali háromnegyed kettő­kor — végétért a Biztonsági Tanács ülése. A kongói kér­dés megvitatása este — ma­gyar idő szerint 21 órakor folytatódott (MTI) KÜLPOLITIKAI Miért a nagy felháborodás ? A nyugati sajtó hetek óta színlelt felháborodás­sal cikkezik a szovjet atom­kísérletekről. A burzsoá lapok termé­szetesen szót sem ejtenek arról, hogy mik voltak azok a nyugati intézkedések, me­lyek rákényszerítették a Szovjetuniót erre a számá­ra is fájdalmas, de élet- fontosságú lépésre. Arról is szívesen megfeledkeznek, hogy a Szovjetunió éveken át egyoldalúan csökkentet­te haderejének létszámát, s közben javaslatokat ter­jesztett elő az általános- és teljes leszerelés megvalósí­tására. És a másik oldalon? Kennedy elnöknek hivatal­ba lépése után első tényke­dése volt, hogy a hadikölt­ségvetés felemelését kérje a kongresszustól; Ennek eredménye máris megmu­tatkozik. Roswell L. Gilpat- ric hadügyminiszterhelyet­tes a napokban beszédet mondott, s ebben fontos be­jelentéseket tett. A New York Herald Tribune sze­rint e beszédet tulajdon­képpen az elnöknek kellett volna elmondani, csupán azért állt el tőle, mert félt, hogy ,,fegyvercsörtetésnek” tekinthetik, Kennedynek úgylátszik, rossz a lelkiis­merete, és szívesen enged át ilyen jellegű mondókákat a hadügyminiszterhelyet­tesnek: *Az Egyesült Államok­nak jelenleg sokszáz inter­kontinentális bombázó re­pülőgépe van, amely képes eljutni a Szovjetunióba .:. Rendkívül fejlett, repülés közbeni üzemanyag felvéte­li technikánk és világmére­tű támaszpontstruktúránk. Repülőgépanyahajóinkról és légi támaszpontjainkról fel­szálló bombázó légi ütő­erőnk további sokszáz me­gatonna súlyú bomba szál­lítására alkalmas”. A jelenlegi nyílt ameri­kai fegyvercsörtetés mellett ismeretesek a régebbi in­tézkedések is; Az Egyesült , Államok egyik leghűsége­sebb NATO szövetségese, Franciaország például a nemzetközi megegyezések ellenére sem szüneteltette atomkísérleteit. A nyugat­német tábornokok először tavaly nyáron követelték, hogy a Bundeswehr-t atomfegyverekkel szereljék fel, s ez a kívánság azóta a napokban létrehozott nyu­gatnémet kormánykoalíció hivatalos nyilatkozatába is belekerült. 1 ' A különböző súlyú, de egyaránt agresszív jellegű lépéseket a tárgyalások rideg elutasítása és a hideg- háborús vádaskodások kísé­rik. Az amerikai sajtóban egyre gyakrabban bukkan föl Dulles neve, mint olyan politikusé, aki „már előre bölcsen megmondta .:Az olyan jellegű kijelentések sem ritkák, melyeket a New York Times tesz ezév november 6-i számában: ,,Mi az értelme a tárgyalá­soknak, az együttműködés­nek és az alkalmazkodás­nak. .;? Ne foglalkozzunk az oroszokkal, majdnem semmit sem érhetünk el a velük fenntartott közvetlen kapcsolatokban ... Meg kell tartani a katonai veze­tést, meg kell határozni azokat a létfontosságú ér­dekeket, amelyekért a Nyu­gat harcba lépne«..* Ebben a helyzetben — ahogyan ezt Hruscsov elv­társ ig kifejtette legutóbbi beszédeiben — bűnös vak­ság lenne a Szovjetunió részéről, ha nem törekedne minden eszközzel védelmi erejének fokozására. Mégis, miért a nagy fel­háborodása kampány? — Könnyen megtaláljuk a vá­laszt, ha az amerikai poli­tikát irányító legfőbb is­tenség — az üzlet körül keressük az okot A fegy­verkezési hajsza mindig jó üzlet volt, ehhez viszont kell a hidegháborús hangu­lat. íme ennek egyik leg­frissebb példája: A szovjet nukleáris kí­sérleteket arra használják fel az USA-ban, hogy a la­kosság figyelmét minden másról elterelve, központi kérdésnek nyilvánítsák a polgári légvédelem ügyét ,,A magánvállalkozás lel­kesen együttműködik a kormánnyal ebben az ügy­ben és a legkülönbözőbb fajta házi óvóhelyeket kí­nálja fel a nagyközönség­nek. A gyárosok tülekednek ezért az üzletért, hiszen a befektetésekkel a legjobb pozíciót lehet megszerezni egy kibontakozó és növekvő iparágban” — írja az Eco­nomist s az idézet magáért beszél. A szovjetellenes sajtóhisztéria tehát nem más, mint tudatos, álszen­teskedő akció egy űj ipar­ág, egy nagy business fel­lendítésére. Z. X BERLIN KAPITULÁL Visnyevszkij gyorsírói jegyzeteiből Csujkov: Először feltétéi nélkül kapituláljon berüni helyőrségük, csak azután ül- hét össze kormányuk. Krebs: Ha berlini helyőri ségünk kapitulál, kormán nyunk sohasem ülhet össze. Ebben abszolút biztos va­gyok. Így a Führer akaratát nem tudnánk végrehajtani. Úgy vélem, nem lehet dön­teni a teljes kapitulációról, amíg az új kormányt vala­mennyien el nem ismerik. Csujkov: Vagyis, kormá­nyuk működik, és nem ka­pitulál? Krebs: Azért jöttem ide, hogy mindezeket a kérdése­ket rendezzem, és előtárjam a német biztosítékokat. A teljes kapituláció kérdése megoldható lenne néhány órával azután, hogy létre­jött a fegyverszünet és el­ismerték az új kormányt. Csujkov: Más szóval, önök harcolni akarnak a végső­kig? Ismeri a teljes kapitu­láció feltételeit? Krebs: Igen, de ki tárgyal­jon részünkről? Csujkov: Göbbels, a biro­dalmi kancellár. Van-e ha-* talma ehhez? Krebs: Nem hozhat vég­leges döntést. Csujkov: Ki hozhat? Bor­mann és Göbbels? Így múlt el az éjszaka. Telefon cseng. Ágyúdörgés. Ismét telefon szóL Csujkov (telefonál): Várok rá. Ki tárgyal vele? Mi. Mi lesz a feladatunk? Helyes. (Valamennyi jelenlévőhöz fordulva): A marsall maga akarja látni Göbbels nyilat­kozatát és a többi dokumen­tumot. Krebs: Egy függelék Is van. Az új kormány névso­rát tartalmazza, amiről már tájékoztattam önöket (Át­nyújt egy ívet.) Csujkov: Vigyék a doku­mentumokat a marsallhoz. (Krebshez): Önök csakis a Szovjetunióval kívánnak tár­gyalni? Krebs: Ügy van. Csujkov: De általunk szö­vetségeseinkkel is, nemde? Krebs: Ha felhatalmazá­sunkat kiterjesztik, velük is. Csujkov: Ez ugyebár az Önök kormányának elhatá­rozásától függ? Krebs: Már amennyiben kormányunk összeülhet. Ez a fő célunk. Csujkov: Hol ülésezne kor­mányuk? Krebs: Még nem történt döntés. A legalkalmasabb hely Berlin lenne. Csujkov: Ezt nem értem. Krebs: Készen állok min­dent megmagyarázni, rész­Ip-fíaihpn ifi. Göbbels és Bormann pedig Berlinben, hogy teljesítsék a Führer akaratát? Krebs: Igen. Be akarják fejezni a háborút, de csak miután önök elismerték a Führer kívánsága szerint kinevezett kormányt Csujkov: Vagyis se béke, se háború. Krebs: Ahol harc folyik, azon a szakaszon beleegye­zem a tűzszünetbe. Csujkov: Hm, hm, mi nem javasoltunk ilyen feltétele­ket. Krebs: A legsürgősebben meg akarok tenni mindent, hogy új illegális kormány lépjen fel Németországban. Csujkov: Tekintet nélkül erre, csapataink folytatják a támadást. Majd kiderül, hogy melyik kormány kit-mit kép­visel. Krebs: Már ez okból is fegyverszünetet kérünk. Csujkov: Adják meg ma­gukat! 6 óra 37. 6. Csujkov (telefonál): Eléget­ték Berlinben. Elég nehezen hihető. De a tábornok ezt állítja. Levelet hozott Göb- belstől és Bormanntól. Göb­bels azt írja, hogy új kor­mány alakult. Ezidő szerint Dönitz admirális a főpa­rancsnok. Igen. (Krebshez fordul): Ki a vezérkari fő­nök az önök főhadiszállásán? Krebs: Jodl. És Dönitz az új főparancsnok. Mindketten Mecklenburgban vannak. Csak Göbbels és Bormann van Berlinben. Csujkov: Miért nem mond­ta előbb, hogy Dönitz Meck- lenburgban van? (Krebs hallgat. Telefon.) Csujkov (felveszi a kagy­lót): Hogyan? Értem. Nem. erre ne legyen gondja, meg­teszünk mindent. Igen. (Le­teszi a kagylót. Cigarettára gyújt.) Kapunk-e gyorsan teát? Száraz a torkom. (Krebshez): Szóval, a fő erők Mecklenburgban vannak, i

Next

/
Thumbnails
Contents