Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-03 / 260. szám
1961. november 3, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Érdemes jól méhészkedni Tíznapos továbbképző tanfolyam indul A méh sző a legtöbb embert a mézre emlékezteti. A kunmadarasi Üj Barázda, a karcagi Lenin és Béke Tsz gazdáit pedig különös okkal emlékezteti... Az első tsz ben hatvan méhcsaládtól — az ezévi rossz idő ellenére is — 20,30 q, a második gazdaságban, ahol a kaptárak nem éppen korszerűek, 21,65 q, a harmadikban száz családtól 22,18 q lett a mézhaszon. Az, ami voltaképpen mellékesnek tekinthető egy korszerű nagyüzemben ... A méhészet valódi jelentő ségé a beporzásban rejlik. Az újszászi Szabadság Tsz-ben például az irányított beporzás a lucerna minden holdjánál húsz, a napraforgónál pedig 50—60 kilogrammal növelte a termésátlagot. A tiszaföld- vári Lenin Tsz csak a beporzást tekintve is megtalálta számítását méhészetével. Mi kell a sikerhez? Nem is sok. Szorgos, hozzáértő méhész (persze kellő számú méhcsaláddal), s a szövetkezeti tagság, vezetőség illő támogatása. A méhészet csak ott lehet ráfizetéses, hol az említett követelmények valamelyike hiányzik. Megyeszerte munkálkodnak a méhészetek termelési, jövedelmezőségi tervein. A híres tűrkevei Vörös Csillag Tsz- ben százcsaládos egységenként 40—50 000 forintos jövedelemre számítanak — az ideinél jobb időjárásban is bizakodva. Nem egy tsz-ben kevésbé honorálják a méhész fáradozását, mintsem az méltányos. E hiba korrigálására a Földművelésügyi Minisztériumban a tél folyamán — az Országos Méhészeti Tanács előterjesztésére — új munkaegységrendszert dolgoznak ki a szövetkezeti méhészek számára. Az előterjesztés alapján megfelelő számú munkaegységet írhatnak majd jóvá a gondozás, szaporítás, méz- és viasztermelés, átte- leltetés, vándoroltatás valamennyi munkája után — mind a méhész, mind az őt segítő gazda részére. Államunk más módon is támogatja azokat a közös gazdaságokat, melyek a szárnyas segítők közreműködésével óhajtják jövedelmezőbbé tenni munkájukat. így a tsz-ek közép- lejáratú hitelt kaphatnak méhészet alapításához; de ahhoz is, hogy kicsiny méhészetüket akkorára fejlesszék, mely feltétlenül leköt egy gazdát. E tekintetben 80— 100 méhcsaládról van szó. A méhek legveszedelmesebb betegsége a nosema. Tsz-méhészeteinkben két esztendővel ezelőtt még csak 189 családot vizsgáltak meg, vajon nosema-fertőzött-e. A tavalyihoz képest ez évre 1174- gyel emelkedett a vizsgált családok száma. Az őszi vizsgálatból már jelentősen kivették részüket a szolnoki állatorvosi ambulancia dolgozói is. A megyeszékhelyen naponta 100—150 családról beküldött mintát vizsgálnak meg, ami felmérhetetlenül megkönnyíti, egyben olcsóbbá teszi a védekezést. Jóllehet a Nosemac igen hatásos szer, de N yugat-N émetországból kerülvén hozzánk, nem olcsó. A pontos, megbízható vizsgálatok folytán csak a valóban fertőzött méhcsaládoknak kell Nosemac-ot juttatnunk. Jelentős megtakarítást eredményez ez mind készkiadásban, mind munkában. A vérbeli méhészek jcora ifjúságuktól aggkorukig gyarapítják tudásukat. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya ezért a tél folyamán szívesen rendez számukra tíznapos, bentlakásos továbbképzést. A korszerűen gazdálkodni szerető szövetkezeti vezetők pedig készséggel — és anyagiakkal... — támogatják a tanulnivágyókat. Jegyezze lel! Mához két hétre, november 17-én épület-bemutatót rendez a megyei és járási tanács a kétpói Szabadság Tsz-szel közösen. Az állattenyésztésről neves termelőszövetkezetben egy újtípusú 30 férős sertés- fiaztatóval s egy háromszázas, ugyancsak újmintájú hizlaldával Ismerkednek meg az ország több tájáról érkező vendégek. Mint hírlik: a gazdasági épületek igen érdekes megoldásúak; szerfásak is, falazottak is... A Éjjel-nappal a gépen Nem kis feladatra vállalkozik ma az az újságíró, aki elhatározza, hogy megkeresi ifjú Kertész Jánost, a jász- alsószentgyörgyi Béke Tsz traktorosát. — Várjon, hol is találja meg? — vakarja fejét gondolkodva a szövetkezet elnöke. — Ügy dolgozik ez a mint egy motolla, mindig máshol bukkan fel a határban. De talán most a központi tanya mellett megtalálja ... Ami igaz, az igaz! Ifjú Kertész János úgyszólván éjjel-nappal a traktoron ÜL K—25. Zetor gépével egy nap alatt 30 holdon teszi földbe az új életet termő magot. Hajnalban kezdi a munkát, s este, amikor már messzire szórják fényüket az ég lámpásai, még mindig a földön van. Betakarja a vetést... S így megy ez minden nap. TaAmi csak rossz emlék * ami még gond a törökszentmiklósi járásban A tiszatenyői Lenin Tsz 1958 fezén 54 000 forintos mérleghiánnyal zárt. Ne mondja senki, hogy ekkora ösz- szeg „nem pénz” egy nagyüzemben; hiszen a mérleghiány szó azt jelenti, hogy a bevételek a kiadások alatt maradtak. Ilyenformán tehát még egyetlen forint is sok... Ne mondja senki —, írtuk pár sorral feljebb. Nos, a törökszentmiklósi járásban nem is mondta. Mind a járási pártbizottság, mind a járási tanács mezőgazdasági osztályának munkatársai a bajok orvoslásához láttak. A Lenin és a Kossuth Tsz egyesítése csak az első — mondhatjuk: a legkönnyebb — lépés volt. Sok körültekintést igényelt az agilis, életrevaló vezetőség kiszemelése, megválasztásaj Farkas Imre személyében tekintélyes falubéli gazda került a közösség élére; olyan ember, ki mellett Kovács Pál mezőgazdasági mérnök, főagronómus ki tudta bontakoztatni képességeit. Már az ötvenkilence9 zárszámadás megmutatta, hogy eredményes volt a Tiszate- nyőn végzett munka. A tsz huszonnyolc forintos munkaegységgel s — természetesen Jó terv ---- apróbb hibákkal Min t a borsról, a kuncsor- bai Kossuth Tsz-ről is elmondhatjuk, hogy kicsi, de erős. (Területe 1286 hold; erejére nincs abszolút mértékegység ...) Gazdái gonddal megvitatták, idejében elkészítették 1962. évi termelési tervüket. Valójában előterv ez még, véglegességéhez meg kell majd állapítani — egyebek mellett — a záró állatlétszámot; s természetesen be kell nyújtani megerősítésre. A kuncsorbaiak tervében a járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói is besegítettek —, anélkül azonban, hogy valamely növényfélét a tsz-re erőltettek volna. VITA ÉS HIÜSÄG A szövetkezetiek eredeti elgondolása szerint jövőre is, mint az idén, 20 kh-on vetettek volna kendert, melyhez igen jók a talajadottságok. A holdankénti hozam tisztes: 3500—4000 forint körül jár. A járás — a népgazdasági érdekeket is szem előtt tartva — 30 kh-t javasolt.. , Előbb a cukorrépa csak 40 holdnak mutatkozott, végül mégis 50 lett belőle. A vezetőségnek mindkét növény tekintetében a munkaerő dolgában voltak aggályai. A járásiak — ötletesen — a jó gazdák nem hibáztatható hiúságára appellálva biztatták a szakvezetőket: „A Kossuth Tsz parasztjainak szorgalmára többet lehet építeni”, így mindkét fontos növény a javasolt nagyobb területtel került a tervbe. A csorbaiak 20 vagon kenyérgabona állami értékesítését tervezték azzal az elhatározással, hogy az esetleges többlettermést szintén maradéktalanul az államnak adják át. 402 kh-ból 240-et intenzív fajtákkal vetettek be. A hagyományos fajtákra 10. a korszerűekre 16 métermázsás átlagtermést terveztek. A tavalyihoz képest 30%-KAL TÖBB ÖSZIÄRPÄT VETETTEK Ebből holdanként 14 métermázsát mutat a terv. A növelés az egy-nyári szálastakarmányok rovására történt. Azok pótlására 26 kh-on terveztek másodvetést. Az új gazdasági évben vetnek először szegletesledneket 20 holdnyi, gyenge minőségű talajon. A talajerő visszapótlására 213 kh-on végeznek szerves- trágyázást. A járás a lehetőségekhez mérten, később megállapítandó mennyiségű műtrágyát juttat számukra Járási segítségnek tekinthető, hogy 150 kh-on talajjavításra kerülhet sor. 300 hízó állami értékesítését tervezte a kuncsorbai Kossuth Tsz. A gazdaság az ehhez szükséges alapanyagot maradéktalanul saját erőből teremti elő. Helytelenítjük, hogy a tsz valamennyi hízót 1962 utolsó negyedében óhajtja átadni. Ezt túlzott óvatosságnak tartjuk. A takarmánykészlet s más tényezők ismeretében úgy véljük: 100—150 hízó leadására már az első félévben is sort lehetne keríteni. Nézetünk szerint a szövetkezetiek lebecsülik a baromfinevelés jelentőségét. Tervükben csak 800 törzsbaromfi, továbbá ötezer naposcsibe és kétszáz napospulyka fogadása szerepel. Mondják: kevés férőhellyel birnak. Talán azért mondják ezt, mert megfeledkeztek arról, hogy OLCSÓN IS LEHET baromfiszAllást ÉPÍTENI Mezőtúron — például — szkréperrel készítettek földbe ásott szállást, melyet szalmával fedtek. A felnevelési százalék semmivel sem volt gyengébb, mint másutt a vagyonért épített csibe-kastélyokban ... Az állatállomány megfontolt ütemű fejlesztését jövőre egy száz-férős hizlalda s egy ötvenes növendékmarha-ne- velő építése segíti. Az előterv szerint legalább harminc forintot érő lesz egy munkaegység. Érdemes dolgozni érte. “ mérleghiány nélkül zárt. A szövetkezet fejlődése azóta is töretlen. Ez évben például már 110 métermázsa húst állított elő 100 holdanként, A mérleghiányhoz tavaly még a fegyvemeki Béke és Búzakalász, a kengyel! Mező Imre Tsz is közel állott. Az utóbbi szövetkeztben a bajt az okozta, hogy alapanyag hiányában nem tudták idejében teljesíteni a sertésértékesítési tervet. A Földművelés- ügyi Minisztérium méltányos rendelkezése tette lehetővé, hogy a tsz rövidlejáratú hitelt kapjon, melyet azóta becsülettel megfizetett. Erre az évre körültekintőbben terveztek a szövetkezetiek. Azt a hízóalapanyagot, melyet saját erőből nem tudtak biztosítani, fele részben az állatforgalmi vállalatra, fele részben a háztáji gazdaságokra támaszkodva teremtették elő; Feljegyzésre érdemes, hogy a törökszentmiklósi járás termelőszövetkezetei ebben az évben 4274 süldőt vásároltak fél a háztájiból. A törökszentmiklósi járásban ma már csak rossz emlék a szövetkezeti mérleghiány fogalma. Annak ellenére, hogy más járás sem bír kedvezőbb természeti adottságokkal, más járásban éppúgy emberek dolgoznak, mint a törökszentmiklósiban. A párt- és állami vezetés helyességét igazolja a veszteséges gazdálkodás felszámolása. Mint a tények mutatják, a járás tizenkilenc termelőszövetkezetének legtöbbjében szívesen fogadták az útmutatást, segítséget. Komoly gondot okozó tsz azonban mégis van: a kengyeli Mező Imre Tsz. Erre az évre 24 forintos munkaegységet tervezett a Mező Imre Tsz. A legutóbbi felmérés alapján 16 forintnál többre alig lehet számítani. Miért? Valóban az időjárás rovására írható, hogy a lucernamag 100 000 forinttal hozott kevesebbet a tervezettnél... .i. a repce azonban 164 000 forinttal — jórészt amiatt, hogy betakarítását Varga István főagronómus nem a kellő gonddal szervezte. A gépállomási díjat 100 000 forinttal lépték túl. Nemcsak a szárazság miatt; de azért is, mert nem ritka, hogy szállítás idején órákig pöfög egyhelyben az óradíjra igénybe vett traktor. A kukoricatermés 10 mé- termázsa alatt maradt — majdnem 200 000 forintos kiesést idézve elő, Ez sem véletlen. A Mező Imre Tsz tagságának szorgalma — tisztelet a kivételnek ** a járási szint alatt áll Mértékadó személyek véleménye, hogy a kengyeli Mező Imre Tsz még eddigi eredményeit sem érhette volna el, ha járási pártbizottság és a járási tanács munkatársai következetesen nem támogatták volna gazdálkodási, szervezési tanácsaikkal. Más kérdés, hogy a jótanácsok mennyiben találtak halló fülekre... Tény, hogy a Me2Ő Imre Tsz birtoka nem a legjobb talajokon terül el; ám alig tartjuk vitathatónak, hogy a gazdálkodás sikere első sorban a szövetkezetiek szorgalmán, a vezetők nagyobb igyekezetén áll, vagy bukik. Ez az, ami *“* ma még — gond a törökszentmiklósi járásban. — b. z. — valy 500 normálholdnyi munkát végzett, s ebben az évben sem adja alább, összesen tizenheten dolgoznak traktorosok a Jászkiséri Gépállomásról a jászalsószenlgyörgyi Béke Tsz-ben, de mindany- nyiuk közül Kertész János a legkiválóbb. Az ifjú traktoros tagja a szövetkezetnek, s mint ilyen, nem riad vissza a „gyalog” munkától sem. Nyolcvan munkaegységet szerzett a növényápolásnál, s nem egyszer — amikor Zetorával szállításokat végzett — segített a rakodómunkásoknak is. Szorgalmas munkájának megvan az eredménye. A termelőszövetkezettől egy hold háztáji földet kap, ezenkívül a munkaegység is jól fizet ebben az esztendőben a Békében. Ha mindent összegezünk, évi jövedelme meghaladja a negyvenhatezer forintot, így sikerült aztán, hogy az idén házat épített magának — és családjának — */?“ Kertész János. A Vásár-utcai kétszobás lakásba már beköltözött feleségével és két kisfiávaL S azóta még nagyobb lendülettel dolgozik, mert a berendezéshez még egy-két bútordarab ... Esetleg később televízió is szerepel majd a vásárlások között .., Ügy szereti ő már a közöst, mint a saját portáját Három éve segít a jászalsó- szentgyörgyi gazdáknak, s azóta megszokták egymást. Neki is köszönhetik a szövetkezetiek, hogy a napokban 730 holdon teljes egészében befejezik a vetést és november 15-re az összes szántási munkát is. Nem volt könnyű megtalálnunk ifjú Kertész Jánost a széles jászalsószenlgyörgyi határban. De megérte a keresgélés, mert megismerhettük a Jászkiséri Gépállomás egy kiváló traktorosát V. V. llttHUUllllllUIIIHHIMIUIIUMHIHIimiilllH VÁSÁRNAPTÁR Megyénk területén e hónap első felében három helységben rendeznek országos állat- és kirakodóvásárt; ötödikén Mezőtúron és Jászkis- éren, tizenkettedikén pedig Cibakházán. A vásárokra vészmentes helyről szabályszerű járlattal mindenfajta állat felhajtható HllllllllllllimUIIIIIIIIIIIIMIIHIIIHIIIIIIIIIHIII — MÁSODSZOR IS kivirágzott a gesztenyefa a szokatlan időjárás hatására Szolnokon, a Somogyi Béla út 3 számú ház előtt Lombhullástól rügyfakadásig ... Elérkezett a gyom öles fatelepítés ideje A munkaképességet fokozó, az egészséget védő gyümölcs iránt megnőtt a kereslet bélés külföldön egyaránt Szükséges, hogy gyümölcstermesztéssel foglalkozó termelőszövetkezeteink további telepítésekkel vessék meg az igények kielégítésének alapját. Ha a talajadottságok megfelelők, célszerű a felszabadult szérűskerteket, nagyobb udvarokat gyümölcsfával beültetni. Kívánatos ez különösen azokban a községekben, melyek eddig saját fogyasztásukra nem tudtak elég gyümölcsöt termelni. A helyben előállított áru olcsóbb is, szebb is, mint a vasúton, tehergépkocsin érkező. A gyümölcsfatelepítés kedvező ideje a lombhullástól rügyfakadásig terjedő fagymentes időszak; mely éppen megkezdődött. Régi tapasztalat bizonyítja, hogy legkedvezőbb az őszi ültetés. Ennek során a gyökeresedés még a fagy beállta előtt megindul hamar behegednek a gyökéren vágott sebek. Az őszi telepítésű fáknak általában 95—100 százaléka megered. A . csemeték beszerzését évek óta hatékonyan segítik a földművesszövetkezetek. Az igények összegyűjtése után az fmsz valamely faiskolával rendelkező állami gazdasághoz fordul, honnan a gazdák részére a gyümölcsfacsemetét szállítják. Helyes, ha a telepíteni, felújítani szándékozók mielőbb hozzálátnak a mélyműveléshez, kigödröléshez. így — a lassan csak meginduló esőzés folytán — biztosíthatják a talaj kívánatos nedvességét. Azt javasoljuk a gazdáknak, hogy ne mást — csak nemesített gyümölcsfát ültessenek. Az ezzel járó minimális többletkiadást a gazdagabb s szebb gyümölcstermés az évek során többszörösen megtéríti. Fehér Lajos MÉSZÖV tSSOikMS.Í, J-T 'TMt a tanyáról bécs, liba-gúnár, barom'í.kappan, sertés-koca stb. A sajánlatos elírásból nemcsak egyszülöttem figyelmetlenségére következtetem, de arra is, hogy fiacskám sokkal inkább jogász, mint mezei... Idősb Zéró Zénó tiUakosás termelőszövetkezeteiben nem közös legelőre járnak a szarvasmarhák és a sertések. Az utóbbiak helyett csemetém — teheneket írt. Zénókét azóta felokositot- tam, hogy a szarvasmarha és a tehén éppúgy rokonfogalom, mint például a juh-ber, Még egy A szolnoki tsz-ek jószágállományának kérésére egy héttel ezelőtt ezen a helyen tiltakozás jelent meg fiam. a különben kiváló mezei jogász tollából. A jószágok akkor ünnepélyesen kijelentették, hogy a megyeszékhely
