Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

6 SZOT,NOK MEGYEI NÉPLAP l9ei. november 3. HÍREK KlIllllllílllililllUlUUUlllllUJIlUUUlUillUIIIIIIIIIIIIIIUIt A Nap kél: 6.31 h-kor, nyugszik: 16.24 h-kor. A Hold kél: 0.57 h-kor, nyugszik: 14.37 h-kor. Időjárásielentés Várható időjárás! felhőét- vonulások, főként nyugaton és északon többhelyen eső. Élénkülő délnyugati, nyugati, később a Dunántúlon észak­nyugati szél. Az Ország déli felében reggeli ködök. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet: 12—16 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: a hét végén hűvösebb idő, — TEGNAP tartotta soron- következő rendes ülését Túr- keve Városi Tanácsa. A ter­melőszövetkezetek őszi mező- gazdasági munkáját tárgyal­ták, majd a napi ügyekben döntöttek a tanácstagok. — ISMÉT kifizetnek egy négyes lottót a törökszent­miklósi járásban. A fegyver­nemi állomáson dolgozó ti­zenegytagú brigád közösen játszott. A hatvanezer forin­tos nyereményüket a nyilvá­nosság előtt fizetik ki no­vember nyolcadikán a mun­kahelyükön. — ' MEGYEI Filmhíradó működik Kecskeméten. A filmhíradó munkatársai most a Katona József Színház Bánk bán előadásáról készí­tenek riportot. A közeli jövő­ben elkészülő filmet a me­gye keskenyfilmes moziéi­ban tűzik műsorra. — ELFOGLALTÁK beosz­tásukat a megyénkbe helye­zett új orvosok. Az Egészség- ügyi Minisztérium 37 most végzett általános orvost irá­nyított Szolnok megyébe, akiknek többsége a kórhá­zakban, néhányan pedig a Közegészségügyi- és Járvány­ügyi Állomáson kaptak ál­lást. — A2 ORVOSTOVÄBB­KÉP2ÉS megyei problémáit vitatták meg a Szolnokon November 3 Pénie'* Gvöifl Piroska és — Halló, Szolnoki Verseghy Gimnázium? — Igen. Itt Hack Márton igazgató. —• Futaki Piroskával sze­retnék beszélni. Úgy tudjuk, 900 darab VIT-sorsjegyet adott el, ami rekordnak szá­mít, — Igen, kilencszázat, de mindjárt szólok neki. — Halló, itt Futaki Piros­ka, a 111. d)-ből. —• Milyen órája volt? —- Matematika. — Akkor örül a pár perc pihenőnek? — Nem. Szeretem a mate­matikát. Egyik kedvenc tan­tárgyam. — Hogyan sikerült eladnia 900 VIT-sorsjegyet? — Aránylag könnyen ment. Minden ismerőshöz odamen­a sorsjegy tem, tanáraimhoz, édesanyám munkatársaihoz a postán. Ezenkívül a mozinál is sokat eladtam. És természetesen a megyei, járási és városi párt- bizottságon. — örül a rekordnak? — Természetesen! Ügy tu­dom, aki első lesz a megyé­ben, jutalomból kijut a kö­vetkező Világifjúsági Talál­kozóra, Helsinkibe. Nem is tagadom: szeretnék első len­ni. — A többiek örültek-e a rekordnak? — Igen. Gratuláltak is, ami megint csak kedvet adott. De bocsánat: mennem kell, Kom- lóssy tanár úr mindjárt be­fejezi az órát. — Most mit tanultak? — A logaritmusok vissza­keresését ... — bubor — Száznyo’cvan vagon tölgymakk Az ország kiterjedt tölgyerflei­ben az idén nemcsak az évi te­lepítéshez szükséges makk­mennyiségeket gyűjtik össze, ha­nem szinte az egész termést. A* őrölt makk kitűnő kiegészítő ta­karmány, amely keményítőben és fehérjékben egyaránt gazdag. Mint az Országos Erdészeti Fő- igazgatóságon tájékoztatásul kö­zölték, eddig kereken száznyolc­van vagonnyi tölgymakkot bo­csátottak a mezőgazdaság ren­delkezésére. — Az összegyűjtött makkot a megyei tanácsok oszt­ják szét a sertéstenyésztő üze­mek között. (MTI). — ÉTKEZÉS előtt mérj« meg vérnyomását. Miami egyik luxus éttermében a vendégeknek lehetőséget, ad­nak arra, hogy étkezés előtt megmérjék vérnyomásukat. Háromféle étlap áll rendel­kezésükre, s a mérés ered­ményétől függően rendelhetik meg ebédjüket. Könyvek sikere Túr kévén Az állami könyvterjesztő munkatársai két napot töl­töttek a túrkevei Vörös Csil­lag Tsz-ben. Munkahelyeiken keresték fel a tagokat, I szervező munkájuk igen nagy sikerrel zárult, A tsz-gazdák szeretnek ol­vasni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több mint százhúszon vásároltak könyvet, 15 ezer forint érték­ben. Az ellenértékét zárszám­adáskor kell majd kifizetni. Volt olyan tag, aki 500 forint értékű könyvet vásárolt. A fiatalok egyébként főleg szép- irodalom és a kalandos ifjú­sági regények iránt érdeklőd­tek, az idősebbek pedig szép­irodalmat és politikai műve­ket vásároltak. tegnap tartott értekezletükön a megye főorvosai, rendelő­intézeti és körzeti orvosai. A tanácskozáson résztvett az Országos Orvostovábbképzó Intézet igazgatója, s a me­gyei egészségügyi osztály több munkatársa is. — VASÁRNAP avatják az Iparitanuló Intézet növendé­keinek szolnoki otthonát. A kétszáz személyes korszerű kollégium építése mintegy négy és fél millió forintba került. — SZIGLIGETI SZÍNHÁZ mai műsora: (november 3-&n, pénte­ken) este T órakor PESTI EMBE­REK. Rendőrségi közlemény Talált tárgyként egy tízhóna­pos sertést jelentettek be a szol­noki rendőrkapitányságra. Tu­lajdonosa eddig ismeretlen. A vá­rosi és járási rendőrkapitánysá­gon (Szolnok, Ságvári E. u. 11. fsz. 14. sz.) lehet érdeklődni a sertés átvétele érdekében, mun­kanapokon a délelőtti órákban. Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szolnok, Irodaház, I. emelet Telefon: 20—93. 23—20, 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok. Irodaház, földszint 3. Telefon: 20—94. A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták ter­jesztik. A lap előfizetési díja egy hóra 11.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándor A% 99elcserélí” falu Kétpóra mentem, s ahogy leszálltam a vonatról, elté­vedtem. Néhány házat, egy rakodótért, egy tejcsarnokot és egy kocsmát, valamint a postahivatalt láttam csak. Előttem vattakabátos férfiak rakták a cukorrépát le a te­herautóról, majd fel a va­gonokba. Tanácstalanul álltam a kocsma, a tejcsarnok és a posta háromszögében, s cso­dálkozva kérdeztem egy ar- rahaladó asszonytól: — Ez lenne Kétpó? — Látom, maga is elté­vedt, mert ugy-e, a faluba igyekezett? — Eltalálta... — Hát akkor gyalogolhat még három kilométert, ott a kövesúton. Az vezet Kétpóra. A vonatról „Kétpó Tanács­házán” kellett volna leszáll­nia. A gyaloglásból mégsem lett semmi. Falu nincs, de postahivatal igen. S Biró Sándornak, a kétpói Szabad­ság Tsz elnökének gyors in­tézkedése nyomán egy elő­zékeny motoros fuvarozott be az „elcserélt” faluba. Hogy miért „elcserélt” fa­lu Kétpó? Ezt most már ne­héz lenne kideríteni teljes pontossággal. Tény az, hogy valami oknál fogva az ere­deti településtől vagy három kilométerre adták meg a te­lepülési engedélyt a felettes hatóságok, az egykor mocsa­ras, lápos részen, a mezőtúri határ irányában. Ott alakul­tak ki a házsorok, míg 1952 januárjában kö2ség lett Két­pó, önálló tanáccsal. Postát azt nem építettek újat az új községben. Levelet, csomagot csak az innen három kilo­méterre lévő postán lehet feladni. Kocsma azonban lé­tesült mindkét Kétpón... De elég is tán ennyi az ^elcserélt” Kétpó „önéletraj­zából”. Kukkantsunk be in­kább a Szabadság Tsz szék­házába, s tudjuk meg Biró Sándor elnöktől: milyen friss újság van errefelé? Egy értekezlet kellős kö­zepébe csöppentünk éppen. Itt találkoztunk a járási, a községi állatorvossal, a gaz­daság szakembereivel. Az ál­latállomány téli szemléjét tartották e napon, s már elöljáróban megtudtuk: nincs a felkészülésben különösebb zökkenő. Végülis kettesben marad­tunk az elnökkel. Nagyot sóhajtott Bíró Sándor. — A vetésnél már nem lesz az idő a gazda. Ma be­fejezzük, az utolsó szem ga­bona is földbe kerül. Hogy ez mennyi? Kettőezertizen­hat hold őszi kalászos, ebből ezernégyszáz hold búza. Ha nem lesz eső, a répát is fel­szedjük e héten. 1957 nyarán alakult ki úgv a gazdaság, olyan formában, ahogy most is működik. Négyezerhétszázbuszonnyolc holdon háromszázharminchá­rom tag keresi itt a boldo­gulását, kenyerét, s ahogy az elnök mondta: — Idáig ez volt a legsí­A he»v elmegy Mohamedhez A Hattíe-orkán Guatemala (MTI). — Mint már jelentettük, a Hat­tie orkán szerdára virradó éj­szaka csaknem teljesen el­pusztította a harmincezer la­kosú Bellzét, Brit Handuras fővárosát, de nagy pusztítást végzett a brit védnökség egész területén, sőt a szom­szédos Honduras Köztársa­ságban és Guatemalában is. Az AP értesülése szerint a viharnak Brit Hondurasban eddig 99 halálos áldozata van, csupán Belizében 25 embert ölt meg. A guatemalai határ­vidék Mencos nevű falujában csaknem minden ház romba- dőlt és a környéket elöntötte a 2 ár. Honduras északi ré­szén az orkán tönkretette a banénültetvényeket. Művelődési házat avatnak Szelvényen Szelevény-haleszi részén a községfejlesztési alapból és nagyarányú társadalmi mun­kával korszerű művelődési házat létesítettek. A mintegy 300 ezer forintos költséggel épült művelődési ház nagy­terme kétszázhúsz fő befoga­dására alkalmas. Az épület­ben klubszobát és könyvtá­rat is berendeznek. Itt lesz­nek a filmvetítések is. A község haleszi részének mintegy másfélezer főnyi la­kossága számára ez a — no­vember 25-én felavatásra ke­rülő — művelődési otthon válik majd a kulturális köz­ponttá. A művészetek iránt érdek­lődök régóta várt esemény tanúi lesznek vasárnap dél­után fél 6 órakor, a Damja­nich Múzeum kiállítótermei­ben, ugyanis ekkor nyitják meg a Téli Tárlatot. A tárlat érdekessége, hogy a képzőművészeti csoport tag­jain kívül ezalkalommal kí­vülállók, tehát nem hivatásos képzőművészek képeit is be­Se járó munkás ... Kapko­dó élet ez, hajnalban utazás, munka, majd háromkor, négykor lecsapni a szerszá­mot, szót sem váltani senki­vel, rohanni a vonathoz. A gyáriakkal nehéz összebarát­kozni, nincs rá idő, alkalom. Az otthoniakjial meg nem mindig akad közös téma. Szó­rakozni ott megint csak nincs idő, itt meg: fáradtak, mire hazaérnek, s úgy is van az ember, hogy csak oda megy, ahová barátok hívják unszol­ják. A bejáró munkások tehát kimaradnak a gyári munkás- akadémiáról is, a színházi előadásokról, klubestekről is. Illetve most már csak múlt- időben mondhatjuk: kimarad­tak. A martfűi Tisza Cipőgyár például Tiszaföldvárról bejá­ró munkásai részére helyben, Földváron szervezett mun­kásakadémiát, s az előadás- sorozat már meg is kezdő­dött. A Szolnoki Járműjavító színjátszócsoportja tavasszal a törökszentmiklósi kultúr­házban szerepelt. RozOv: Fel­nőnek a gyerekek című szín­müvét mutatták be, melyet mintegy háromszázan tekin­tettek meg, a Törökszentmik. lósról bejáró járműjavítások legnagyobb része eljött. A gyár és a városi kultúr- ház kapcsolata az elkövetke­zőkben még tovább mélyül. Novembertől kezdve minden hónapban egyszer klubestet tartanak s a műsorról, fejtö­mutatják. A Szolnok megyei képzőművészeti körök tagjai­nak legjobb alkotásait bocsá­tották zsűri elé, s a bíráló- bizottság véleménye szerint néhány kép méltónak bizo­nyult a kiállításra: Bárdi Imre, a megyei ta­nács vb. művelődésügyi osz­tályának vezetője nyitja meg a mintegy féls2áz alkotásból álló Téli Tárlatot. r6-)átékok összeállításáról, a bejáró munkások meghívásá­ról, a két művelődési ház (a törökszentmiklósi városi és a Járműjavítóé) együttesen gon­doskodik. Hasonló tervek másutt is készülnek. A Járműjavító újszászi, zagyvarékasi dolgo­zóinak is szívesen vinné hely­be a kultúrát, szórakozást, itt azonban még nincsen befoga­dásra alkalmas kultúrház. A törökszentmiklósi műve­lődési ház ugyanakkor nem csupán a Járműjavítóval tár­gyat, hanem aZ építőipari vál­lalattal is. Az ide bejáró mun - kasok klubestjének ügye — ha lassan is — szintén a meg­valósulás útján halad. örömmel köszöntjük ezt a szép kezdeményezést, s büszkén nyugtázzuk, hogy j hegy igenis elmegy Moha­medhez. Büszkeség látni. hogy a mai világban a hegy nek sem mindegy: valameny nyi, a körzetében sürgölődt Mohamed érzi-e az Odatartó- zást, s tudja-e, hajlandó-e őt felkeresni? Ha nem, hát a hegy elmegy hozzájuk g utá­nuk viszi a gyümölcsöt, s a hús árnyékot is, mert ilye­nek esek a mai hegyek. Z. J. Kétszáz IfTelezőhaSIoató Karcagon A karcagi Mezőgazdasági Technikumban három évvel ezelőtt indult meg a levelező oktatás. A három osztályt je­lenleg száznegyven fő végzi levelező úton. Az új elsőéve­sek nemrégiben lezajlott fel­vételi vizsgáin több mint hat- Vanan feleltek meg. Az új oktatási évben tehát kétszáz fölé emelkedett a levelező ta­gozaton tanulók száma. A levelezőhallgatók több­sége az idősebb korosztály­hoz tartozik. Jórészük húsz­harminc évvel ezelőtt hagyta abba tanulmányait. Vasárnap nyílik a Téli Tárlat mább esztendőnk. Bevált a területfelosztés, a részes csép- lés, a premizálási rendszer. A gazdaság a jövőben az állattenyésztésre' „megy rá”. Az idei 1512 sertéssel szem­ben jövőre 1800-at hizlalnak, míg hízómarhájuk 345 lesz tos ipari növény vetésterü­letét jövőre. No, meg az ezüstkalászos tanfolyam. Az a huszonkét fős gárda, mely Szabó Sándor főagronómus vezetésével megkezdte ta­valy a tanulást, ismét foly­\ Lr * y~* / L ____ A ________-át í If lplíw .1 plicmum /• r % L- 5 /TmiKuj» 'Iíítpó V i á V 1M8H0U\ O , az idei 325-tel szemben. Mind a marha-, mind a ser­tés-törzsállomány kiváló. Bi­zonyítja ezt az is, hogy a kétpói hízómarhákat például Svájcba, Olaszországba, Nyu- gat-Németországba is expor­táljuk. Nemsokára országos állattenyésztési tapasztalat- csere is lesz Kétpón. — Mi újság még a kétpói Szabadságban? Az is, hogy növelik a cukorrépa, a len, a napraforgó és még sokfon­tatja nemsokára. És újabb tanfolyam is indul. Megkérdeztem azt is Két­pón: mire legbüszkébbek az „elcserélt” faluban? A vá­lasz egyöntetűen így hang­zott: „Az új iskolára. A Lenin téri iskola „terét” egyelőre a szántóföld, a pusz­ta jelenti. A három sor ház­ból álló falu azonban méltó nevet akart adni a legifjab­baknak, az idősebbeknek egyaránt oly kedves Alma Mater-nek. Így lett a neve: „Lenin téri”. Kétszázhuszon­egy gyereket kilenc pedagó gus oktat itt, Bakos Gábomé igazgató irányításával. Jövőre kollégiumot létesí­tenek a régi Iskolában, hogy az innen hat kilométerre lé­vő demapói iskola felsőtago­zatú kisdiákjai az új iskolá­ba járhassanak, hogy köny- nyítsenek a tanyasi „iskola- testvér” gondjain. Jövőre te­hát ugrásszerűen gyarapodik a tanulók száma az új kol­légium révén. (Első lépés lesz ez abban a távlatokba^ még sokáig, vagy 10—15 évig elhúzódó folyamatban, mi­nek eredményeként megszű nik majd a kétpói tanya világ. Ide, a faluba költöz nek a pusztáról.) Az igazgatónő szavam a vette, hogy nem írom me° mégis megszegem az igére tét: Nemrég kapták meg • jutalom TV-t, a kiemelkeé úttörő munkáért. A nyóro diálíok, tanítók, szülők do! goztak a tsz-ben, s amit ke restek, a gyerekek kirándu lására fordították. * Kusza sorok, rendszertele' feljegyzések ezek csupán v „elcserélt” faluról. Sok min den kimaradt, meg az is le hét, hogy nem a legfontr sabbról írtunk. De egy bi? tos. Ma már ide települt község, ha el is vitték hé rom kilométerrel odébb a ré gi Kétpótól a telkeket, házhelyeket — mégsem cse rélné most már senki el í házát, telkét, új életét a ré givel az „elcserélt” faluba sem, melyet a kétpóiak ép' tettek saját maguk boldoe ságára. Ez az „elcserélt” faluba- tett látogatás legfőbb tanú! sága. Bubor Gyula (Folytatjuk.) Jászáoó^ tol jUB&3ÍBj

Next

/
Thumbnails
Contents