Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-29 / 281. szám

1361. november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Do&batiu&ú*/ Ma száz éve költözött el az élők sorából Nyikoláj Alekszandrovics Dobroljubov, korának egyik legnagyobb irodalmára, a nagy forradal­mi demokrata. Mindössze huszonöt évet élt, de akár a mi Petőfink, hatalmas befolyást gyako­rolt országa társadalmi éle­tének fejlődésére és az egész haladó irodalomra. Rendkí­vüli éles, világos értelme jel­lemezte a nagyszerű kriti­kust, költőt, szervezőt. Dicsé­retben — életében — nem sok része volt. Marx és En­gels ismerték őt el, akik Lessingel és Diderottal állí­tották egysorba. Életútja egyszerű. Sírjánál mondotta Nyekraszov: „Sze­gény pap házában sivár gyermekkor... nyomorúságos, éhezéssel teli tanulóévek, s utána a fáradhatatlan, lázas munka négy esztendeje, s végül egy év külföldön — a halál előérzetének társasá­gával — ez Dobroljubov egész élettörténete...” Már a papi szeminárium­ban is az olvasás volt a fő foglalkozása és egyetlen él­vezete az őt körülvevő sötét ostobaság ellen. A főiskolán kéziratos újságot szerkesz­tett a buta és maradi egye­temi vezetőség ellen. Ezért és egy nála talált Herzen- cikk miatt ki akarták csap­ni e főiskoláról és az ügyet végül is csak az intézet „hír­neve” miatt tussolták el. Az iskola' elvégzése után Dobroljubov korának leg­haladóbb, legszínvonalasabb irodalmi, társadalmi folyó­iratánál dolgozott. A kritikai és könyvismertető rovat ve­zetője' lett és ezen a réven a kéziratok egész tömegét olvasta el, irányította kora haladó irodalmi életét. Kritikai munkásságában kíméletlenül leleplezte kora irodalmának minden korlá­tolt, hamis, a nemesi osz­tály érdekében írott alkotá­sát. Gyilkos gúnnyal, paró­diával, kíméletlen szatírával korának nem egy nemesi költőjét tette lehetetlenné. Várta a forradalmat, de nem tudta megvárni. Utolsó hó­napjaiban írta egyik költe­ményében: Haldoklóm már, jó bará­tom, . Mert a becsületnek éltem, Emlékem él honi tájon, Síromon hajt ki az érdem. Kritikai elvei közé tarto­zott a kíméletlen harc az öncélú művészet ellen. Fel­fogása szerint a művészet­nek a népet kell szolgálnia, úgy kell írni, ahogy az a nép érdeklődésének és szük­ségleteinek megfelel. Ne sza­kadjon el a művészet az élettől — hirdette —, hanem teremtse újjá, magyarázza meg és bírálja azt. A mű­vészetben mindennél többre értékelte az igazságot. Korának valamennyi je­lentősebb alkotásáról mély­reható és a cenzúra lehető­ségeihez mérten forradalmi bírálatot adott. Halála előtt egy esztendővel írta meg cikkét Turgenyev Napkelte előtt című regényéről. A cikk címe: Mikor jön el az igazi nap? Ez volt Dobrol­jubov forradalmi végrende­lete. A cikk mottójául Heine két gyönyörű sorát válasz­totta: Üsd meg a dobot és ne félj”. * A nagy kritikus és forra­dalmár megütötte a dobot. S ha nem is érhette meg a forradalmat, de életműve hozzájárult a forradalmi szellem kialakításához. Bőrül a Louvre Baumgartner francia pénz­ügyminiszter a napokban ad­ta át Malrauxnak, a kulturá­lis ügyek miniszterének a Louvrehoz tartozó Pavillon de Flore jelképes kulcsát. Ezzel — sok huzavona után — az épület ismét a mú­zeum-igazgatóság hatásköré­be került. A Pavillon de Floret 1883 óta különböző hatóságok vették igénybe, legutóbb a pénzügyminiszté­riumhoz tartozott. A múzeum nyugati szár­nyához hasonlóan ezt az épületrészt is IV. Henrik idejében emelték, teljes be­fejezésére 1608-ban került sor. Ez az épület biztosítot­ta az összeköttetést Medici Katalin palotájához. 1871-ben a Kommiin idején leégett, helyreállítására III. Napoleon adott utasítást. Felépítése óta számtalan fontos törté­nelmi esemény színhelye volt. a forradalom idején itt ülésezett például a forradal­mi jóléti bizottság; A Pavillon de Flore a jö­vőben fontos része lesz a Louvrenak, amely már erő­sen túlzsúfolt. A tervek sze­rint az épületszámy renová­lása után XVIII., XIX. és XX. század eleji híres szob­rok és a XVIII. századi kül­földi festők alkotásai kerül­nek itt elhelyezésre; két ter­met alkalmanként rendezen­dő külföldi kiállítások szá­mára tartanak fenn. Hétköznap este zeneországban Este hat óra, hétköznap. A munkaidő legtöbb helyen már véget ért. Hazamentek az emberek, elsötétednek a hivatalok, vállalatok ablakai. A szolnoki Beloiannisz utca egyik nagy magasföldszintes házában azonban még majd­nem minden ablak világos. A kapu fölötti táblán fel­írat: Bartók Béla Zeneiskola. Bent hosszú folyosó, fehér zongoradarabjának egy-egy akkordját halljuk. A klarinét tárogatóra emlékeztető hang­ja békésen fonódik össze a cselló sírásával. Zeneországban vagyunk, ahol reggel nyolctól késő estig pillanatnyi szünet sincs. Jönnek-mennek a fiúk- lányok, félénk nyolcévesek, magabiztos kis bakfisok, nyurga kamaszok. Hónuk A „Laterna Magica“ Berlinben A csehszlovák Laterna Ma­gica együttes egy hónapi ke­let-berlini vendégjátékát 60 ezer ember tekintette meg. Az előadás technikája, amely kombináltan alkalmazza a filmvetítést a színészek sze­replésével, az egész NDK te­rületéről érkezett szakembe­rek érdeklődését felkeltette. Francia és svéd szakemberek is érkeztek az előadások meg­tekintésére. H06YAN A József Attila olvasó­mozgalom nem újdonság me­gyénkben sem. Tulajdonkép­pen folyamatosan kellene megrendezni évről-évre; Az általános gyakorlat azonban sajnos az, hogy a kultúrális szemle kiírásaival együtt mindig újra, meg újra meg­hirdetik, újból kezdik a szer­vezését, ami természetesen ielentős mértékben megnehe­zíti a szemle e fontos ágá­nak népszerűsítését. Még ilyen körülmények között is lehet azonban jó eredményeket elérni a fiata­lok olvasási kedvének fel­keltése érdekében. Ezért a közelmúlt napokban azt néz­tük meg, hogy két termelő­szövetkezeti városunkban ho­gyan fognak hozzá a mozga­lom elterjesztéséhez. Karcagon elsőnek Szabó Sándor népművelési felügye­lőt kerestük fel. Elmondotta, hogy október 31-én hivatalo­san is meghirdették a szem­lét. Összehívták a társadal­mi szervezetek vezetőit, a KISZ alapszervezetek titká­rait. a művelődés munkásait. Nagy súlyt helyezünk az ol­vasómozgalom népszerűsíté­sére. Jelenleg négyszáznyolc- van-ötszáz körül tartunk a nevezések számában. — Azonban a mozgalom sikeréről nem vagyok telje­sen meggyőződve — mon­dotta beszélgetés közben Szabó Sándor. — Ennek oka az, hogy a KISZ sokkal töb­bet foglalkozik társadalmi munkákkal, mint a művelt­ségi kérdésekkel. Ha egy szervezet fiatalsága elültet kétezer facsemetét, vagy pe­dig nagyobb területen letöri a kukoricát, akkor a munka szervezője feltétlenül juta­lomban. néha még külföldi jutalomüdülésben is része­sül. Ez természetesen helyes és hasznos törekvés. De még nem történt meg, hogy vala­kit az olvasómozgalomban végzett jó munkájáért akár csak meg is dicsértek volna. A tavalyi jelvényeket pél­dául ki sem osztották. A népművelési felügyelő valóban elgondolkoztató tá­OLVAS Kareag Kisújszállás IFJÚSÁGA? jékoztatója után Kovács Györgyöt, a város KISZ tit­kárát kerestük fel; — A József Attila olvasó­mozgalommal ezidáig keve­set foglalkoztunk / jelentette ki dicséretre méltó őszinte­séggel Kovács György. — Eddig körülbelül ötszáz főt szerveztünk be a kórház, a pedagógus KISZ szervezet, a ktsz-ek ifjúságából. A ter­melőszövetkezetek nem so­kat vittek el a nevezési la­pokból; — Természetesén ezzel az állapottal nem vagyunk elé­gedettek. Szeretnénk változ­tatni az eddig fennállott helyzeten. A közeljövőben tea-estet rendezünk, ahol* a különböző mozgalmak szer­vezőit, köztük az olvasómoz­galoméit is, oklevél és tárgy- jutalomban részesítjük Van egy jól működő kisgazda­asszony szakkörünk a nőta­náccsal közösen. Itt is igyek­szünk az olvasómozgalmat népszerűsíteni. Megtudtuk azt is, hogy a népszerűsítésnek más formái is vannak. Ballada-estet, színházi előadást és a közel­jövőben rövid egymásután­ban hat irodalmi estet ren­deznek az ifjúsági házban. Ezek iránt nagy az érdeklő­dés és a mozgalmat ezzel is segíteni kívánja a KISZ. Megdicsérték a pedagógus KISZ szervezet jó munkáját. Az ifjúsági házban található fiókkönyvtár vezetője Fenyő­vári Magdolna előadásokat tart majd a mozgalom köny­veiről. Úgy látjuk a KISZ titkár szívügyének tekinti a moz­galmat. Egy meghökkentő jelenséggel azonban mégis találkoztunk: — Halló, úttörőállomás? — Igen, itt Illényi Elemér, az állomás vezetője. Az ol­vasómozgalom után érdek­lődtök? Háromszázkilencven- két nevezési lapot kaptam a KISZ-től, mind elfogyott, még száz kellen. — Kiket szerveztél be? — A nyolcadikosokat, ök is készülnek az TSZM felté­teleinek. a teljesítésére. Azti 1 is tervezem, hogy tizen ötö- ' sével beviszem őket a könyv­tárba, ahol Aratóné elvtárs­nő, a könyvtár vezetője sze­mélyesen foglalkozik velük, figyelemmel kíséri fejlődé­süket, javasol nekik köny­veket. Résztvesz a beszámol­tatásban is; Természetesen a beszámoltatás nem vala­mi rideg vizsga, hanem szel­lemi fejtörő, vidám műsor keretében zajlik majd le. Illényi Elemér valóban nagyszerű munkát végzett De gondolkozzunk el egy ki­csit. Az ötszáz nevezési lap közül közel négyszáz az ál­talános iskolásoké. Részt- vesznek a mozgalomban a pedagógusok, a ktsz dolgo­zók, a kórháziak. De Karcag termelőszövetkezeti város! Nem érzik a KISZ-ben en­nek a helyzetnek a fonáksá­gát? Az olvasómozgalom el­sősorban az iskolában nem járó parasztfiatalság kedvé­ért született meg. Őket kell bevonni, az ő olvasási ked­vüket kell felkelteni; velük kell megismertetni a köny­veken keresztül a világot. Kisújszálláson is még csak a kezdet-kezdetén tartanak. A Búzakalász Termelőszövet­kezetből tizenhét nevezés ér­kezett be, a gimnáziumból huszonöt. A többi helyekről még csak nem is jelezték mennyi jelentkezőre számít­hatnak. f = Nem állunk meg két­százig — mondja határozot­tan Kolláth József, KISZ titkár, — Nagyon jó kapcso­latot tartunk fenn a könyv­tárral, amely igen sokat segít majd nekünk. A nevezési la­pok is oda futnak be, utána majd közösen beszéljük meg, mit tehetünk a mozgalom tartalmi részének elmélyíté­séért. A szép, új könyvtárban kedves fiatalasszony fogad, bennünket, Kiss Gézáné, aki a könyvtáron belül felel a mozgalomért. • — Kiállítást rendezünk a József Attila olvasómozga­lom könyveiből, megjelölve melyiket kell elolvasni az arany, az ezüst, illetve a bronzfokozatért. A jövő hé­ten plakátokat is nyomunk. A nőtanács is bekapcsolódik, s az anyák segítségével győ­zi meg a fiatalokat az olva­sómozgalom előnyeiről. A két város illetékeseinek magatartásából, igyekezeté­ből kiviláglik, többet, jobbat szeretnének tenni a mozga­lomért, mint ami eddig tör­tént. A jóakarat azonban ke­vés, Az iskolába nem járó dolgozó fiatalok tömeges meg­szervezéséig még hosszú, ne­héz utat kell megtenniök. De ezen az úton késedelem nél­kül induljanak el. Hernádi Tibor ész figyeli tanítványa játékát alatt szorongatják a hegedűt, a szétcsavart fúvóshangszert. A zongorázni tanulók a kot­tát hozzák magukkal. Zene­ország birodalmának kis alattvalói szeretik a szépet. Molnár Zsuzsa, a Verseghy gimnázium diákja is tanúsít­ja, aki első éves továbbkép­zés zenenövendék és tanára szerint tehetséges, szorgal­mas kislány. Álfához illeszti a hegedűt és felhangzik Co­relli E-moll szonátája We­ninger figyeli, hol kell még csiszolni, _ javítani. Mert az igaz művészetig hosszú az út. G. Bányai Ildikó kedves fiatalasszony. De annyira fiatal, hogy első pillanatban majdnem növendéknek néz­tük. Még szerencse, hogy növendéke még nála is sok­kal fiatalabb. Nyolcéves ap­róság kezét igazgatja a csel­ló húrjain. Mert nagy mes­terség ez az apró ujjaknak. Meg aztán a cselló sem ki­sebb a tanítványnál. A ké­pen Pálinkás Kati, egy autó­busz-kalauz kislánya Öt ok­tatja éppen a tanáméni. Megsúgta nekünk, hogy szé­pen halad, de csak módjával dicséri, mert még sok éve van hátra Katinak és sosem jó ha valaki elbízza magát. • Kecskés Ödön első gimna­zista. Most kezdett csak ze­nét tanulni. A klarinétot vá­lasztotta, Tanárát bizonyára sokan ismerik: Szendrei Zsu­zsa, a Szigligeti Színház ze­nekarának „balszárnyán” ta­lálható esténként. Délelőtt próbák, délután tanítás. Nem könnyű feladat De 6 szíve­13 M ■ ííÉBIÉÍHHIIBI lit#; ■ W ; Nagysikerű Liszt - Bartók emiékhangverseny Londonban London (MTI). Az angol Liszt—Bartók ünnepségek bizottsága hét­főn este emlékhangversenyt rendezett Londonban. A hangversenyen Liszt, Bartók, Kodály műveket mu­tattak be neves angol mű­vészek. A nagysikerű hangverseny után a bizottság részéről miss Franklin elmondta, hogy a Liszt—Bartók emlék­ünnepségek keretében rende­zett hangversenyek nagy si­kert arattak. A brit közön­ség, amely eddig is nagyra- becsülte Bartókot, még na­gyobb megértéssel mélyed el a Bartók kultuszban. A bizottság újabb hangverse­nyek szervezését vette terv­be. (MTI) G. Bányai Ildikó Pálinkás Katival Szorgalmasan tanulnak, meg akarják ismerni birodalmuk minden titkát. S a tanárok jó vezetők. Elviszik őket a hangok csodálatos világába. Nyissunk csak be az egyik ajtón:. ■ Ez a hatalmastermetű férfi Weninger András hegedű- művész, aki az Operaház ze­nekarában játszik. De heten­ként többször is lelátogat, hogy a hegedűjáték titkaiba bevezesse az érdeklődőket. S hogy nem sikertelenül, azt ime ez a kedves kislány, sen vállalja, mert tanítani, pláne zenét, nemcsak pénz­kereső foglalkozás. Szenve­dély is. Késő estére jár az idő. Ze­neország szűk kis épülete lassan elnéptelenedik. De holnap új nap következik, s a hűvös őszvégi reggelen dallamokkal telnek meg a kis tanulószobák. Hatszázhar­minc szolnoki gyerek zeneis­kolájában ismét megkezdődik majd egy munkás hétköznap. Szöveg: Hernádi Fotó: — Csikós Ovidén PÁRIZS Tizenöt év alatt á tizenöt­szörösére emelkedett a repü­lőgép-utasok száma. 1945-ben egy légikilométerre 8, 1961- ben 120 utas jutott. BONN „Pofonegyszerű” gépkocsi­emelő: az autó alá helyezett gumizsák. Száját a kipuffo- gócsőre illesztik. Széles körben alkalmazzák a rozsdamentes és rezgésre érzéketlen műanyagcsavaro­kat« * Egy német cég „részvétle­mezeket” hozott forgalomba; egyházi zenével és bibliai idézetekkel. A „sivatag hajója” mint postakocsi Nehezen járható terepen az igénytelen „sivatag hajója” biztosabban jut célhoz, mint a motorizált járművek. Ennek felismerése alapján az izraeli posta a Negev-siva­tagban eddig postakocsiként használt jeepek helyett teve­karavánokat rendszeresített. A sivatag lakói így gyorsab­ban és biztosabban jutnak hozzá leveleikhez. ajtók. S azok mögött hangok. Itt egy szerenád, másutt Bartók valamelyik kisebb

Next

/
Thumbnails
Contents