Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-28 / 280. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. november 28. Az utóbbi évtized legnagyobb drágulási hulláma Ausztriában Bécs (MTI). Az állandó ausztriai drágulás tüneteiről tájékoztat az Osztrák Gaz­daságkutató Intézet jelenté­se, amely kiemeli: az idén az utóbbi évtized legnagyobb drágulási, hulláma érte el Ausztriát. Az 1960. évi átla­gos árszínvonalhoz képest ez év októberéig átlag 5 szá­zalékkal emelkedtek az árak. A drágulás egy átlagos fize­tésű osztrák dolgozó háztar­tási költségvetését háromne­gyed év alatt havi 120—140 schilling többletkiadással ter­helte, vagyis ennyivel csök­kent havi keresetének vásár­lóértéke. * A hivatalos állami szervek minden erőfeszítésükkel egy hete tartó bérsztrájkjuk be­szüntetésére akarják bírni az olajipari munkásokat Az Osztrák Kőolajipari Vállalat telepein azonban — az igaz­gatóság rideg elzárkózása következtében — kiéleződött a sztrájkfeszültség, ami ko­moly üzemanyagellátási za­varokkal fenyegeti egész Ausztriát. — A sztrájkolok megakadályozták, hogy a sztrájktörők üzemanyagot csempésszenek* Bécsbe. — Schwechat, Lobau és Heusi- dedl után most Zisterdorf- ban is beszüntették a mun­kát az olajbányászok, úgy­hogy erről az olajvidékről is megszűnt a szállítás. A minimális bérrendezés­től elzárkózó vállalati igaz­gatóságnak nagyobb kárt okoz naponta a termeléski­esés, mint amekkora kiadás- többletet egész évre jelentene a kért béremelés. December 11-én összeül a jeruzsalemi bíróság Jeruzsálem (MTI). — Korábbi hírekkel ellen tétben nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Jeruzsálem­ben hivatalosan közölték, hogy december 11-én össze­ül az Eichmann-pert tárgya­ló bíróság. A tárgyalásnak ezen az utolsó ülésszakán — amely előreláthatólag tíz na­pig fog tartani — kerül sor a háromszáz oldalas ítélet fel­olvasására, a főügyész, vala­mint a védő és a vádlott be­szédére. Szabadsagot Goanak Gyűlések Indiában Delhi (TASZSZ). Négy­százötvenegy évvel ezelőtt foglalták el a portugál gyar­matosítók India egy részét. Az évfordulón, november 25- én „ Szabadságot Goanak !" jelszóval országszerte gyűlé­seket tartottak. Bombayban megnyitották a „goal politi­kai gyűlés“ 2. konferenciá­ját. A Goa felszabadításáért küzdő országos bizottság el­nöke felszólalásában kijelen­tette: az indiai nép türelme elfogyott. Nem nézhetjük to­vább hidegvérrel a portugál rabságban sínylődő hétszáz­ezer testvérünk szevedéseit. (MTI). Három ér alatt 23.7 százalékkal nőtt a lakosság bevétele Változik az élelmiszerfogyasztás, nő a kereslet a tartós fogyasztási cikkek Iránt A közelmúltban elkészült a lakosság általános pénzügyi helyzetét tükröző statisztikai tanulmány, a lakosság bevé­teleinek és kiadásainak ada­tait, mutatóit tartalmazó ösz- szesités. A statisztikusok megállapították, az elmúlt három évben a lakosság be­vétele, illetve a bevételek személyi célokra fordítható része fokozatosan emelkedett, 1960- ban 23,7 százalékkal volt magasabb az 1957. évinél. 1961- ig 748 000 parasztcsalád lépett a közös gazdálkodás útjára, s ez azt hozta magá­val, hogy a parasztok egyéni áruértékesítésből származó pénzbevételei fokozatosan csökkentek, viszont a parasz­ti életszínvonal szempontjá­ból meghatározó, személyi cé­lokra fordítható pénzbevéte­lek összege a termelőszövet­kezeti mozgalom térhódításá­val párhuzamosan növeke­dett Biztató képet nyújt a bér­ből és fizetésből élők bevéte­leinek alakulása is. A mun­kabér-bevételek az elmúlt három esztendőben 23,6 szá­zalékkal emelkedtek, az egyéb bérjellegű bevételek (nyugdíj, táppénz, családi pótlék, segély, ösztöndíj stb.) pedig 74 százalékkal. A jövedelmek általános nö­vekedése jelentős változáso­kat okozott és okoz a kiadá­sok szerkezetében, a kereske­delem áruforgalmában. Meg­állapítható, ugyanis, hogy a kereskedelmi forgalom-növe­kedésben az élelmiszerek 25-, a ruházati cikkek 20-, a ve­gyes iparcikkek pedig 44 szá­zalékkal részesedtek. Különö­sen figyelemre méltó, hogy megváltozott az élelmiszer- fogyasztás összetétele: az elő­ző évieknél lényegesen többet vásárolunk drágább élelmi­cikkekből, szalmáiból, kol­bászfélékből, füstölt árukból és csokoládéból. Hasonló je­lenség tapasztalható a ve­gyes iparcikkek forgalmában: itt a kereslet leginkább a tar­tós cikkek, a lakásberendezési tárgyak, az építőanyagok és a háztartási kisgépek iránt növekedett. Jellemző az életszínvonal emelkedésére az is, hogy a három év alatt hazánk lakói a nettó-bevételek 2—3 száza­lékát pénzkészleteik növelé­sére fordították. A takarékos- sági kedv növekedésének eredményeként 1958—1960 között 75 százalékkal emelke­dett a lakosság pénzkészlete. (MTI) HIRDETMÉNY A JÁSZJÁKÓHALMAI MALOM és cseretelepei (Jászárokszállás, Jászdózsa, Jásztelek) értesíti r i őrülteteket, hogy éves leltározás miatt december 4-től 9-ig az őrlés és a lisztcsere szünetel Leltározás után a malom továbbra is üzemel, a vámcsere úgy a malomnál mint a cseretelepe­ken — változatlan minőséggel — az eddigi szoká­soknak megfelelően történik. Közlemény a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának üléséről Berlin (ADN). A Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága november 23-tól 26-ig tartotta 14. ülé­sét. Az ülésen rövid időre részt vett Otto Grotewohl is. A Politikai Bizottság beszá­molóját Edit Baumann tar­totta. Walter Ulbricht az SZKP XXII. kongresszusáról szocializmus és az imperializ­mus küzdelmére, valamint a német nép nemzeti kérdésé­nek megoldására vonatkoz­nak. A helyzet új jellemvo­nása, hogy a második világ­háború maradványainak fel­számolásáért, a békeszerző­dés aláírásáért és a nyugat- berlini probléma békés meg­ás a Német Demokratikus Köztársaság soron lévő fel­adatairól számolt be. Hangsú­lyozta, a XXII. pártkongresz- szuson elfogadott program Németország számára is mérvadó. A kommunizmus oldásáért folytatott harc utol­só szakaszába lépett A vita során harminckilen­cen szólaltak fel A Központi Bizottság jóváhagyta Walter Ulbricht beszámolóját és a programjának kidolgozása csak úgy volt lehetséges, hogy a XX. kongresszus után felszámolták a személyi kul­tusz következményeit és eb­ben az időszakban szabadon kibontakozott a nép alkotó ereje. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának és Hruscsovnak nagy érdeme, hogy e harcot ered­ményesen és céltudatosan ve­zették. A Német SzociaEsta Egy­ségpárt Központi Bizottsága ülésének feladata, hogy az SZKP XXII. pártkongresz- szusából tevonja azokat a következtetéseket, amelyek a szocializmus NDK-beli győ­zelméért és a békeszerződés aláírásáért vívott harcra, a nszeh Központi Bizottsága küldöttségének a XXII. kong­resszuson elhangzott nyilat­kozatát. Az ülésen határoza­tot fogadtak el, amely rögzíti a további munka irányvona­lait. A Politikai Bizottság be­számolóját egyhangúlag el­fogadták. A Központi Bizottság tit­kárává Edith Baumannt vá­lasztották. A plenum üdvözlő és szoli­daritás táviratot küldött az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának. (MTI) 200 francia politikai személyiség Nyugat-Berlinről Párizs (TASZSZ). — A francia—német kapcsola­tok társaságának kezdemé­nyezésére Párizsban kétnapos tanácskozást tartott mintegy kétszáz francia politikai és közéleti személyiség, közöt­tük Paul Boncour és Edgar Faure volt miniszterelnökök, Paul Bastid, Dániel Mayer és Christian Pineau volt minisz­terek, Franciás Mitterand szenátor, Jean Schaeffer, a CGT titkára, André Souquiée az FKP központi bizottságá­nak tagja, a francia orszá­gos béketanács titkára, Jac­ques Nadaule író, stb, A ta­nácskozás tárgya: Nyugat- Berlin szerepe a német kér­dés tárgyalások útján törté­nő rendezéséber Georges Castellan törté­nész-professzor kijelentette, hogy a nyugat-berlini kérdés része az egész német kérdés­nek, amelyet csak a volt szö­vetségesek békés tárgyalásai útján lehet megoldani: Rá­mutatott arra, hogy a német kérdés megoldását mennyire megkönnyítené az általános és teljes leszerelés, valamint az atom fegyverkísérletek be­tiltása. Hauriou jogász-professzor a nyugati propagandának azt az állítását cáfolta meg, hogy az NSZK a volt nyugati öve­zetben megtartott szabad vá­lasztások eredményeként Jött létre. Kiemelte annak a té­telnek a tarthatatlanságát, amely szerint a Szovjetunió­nak nincs joga békét kötni az NDK-val és átadni neki a megszálló hatalom jogait A nyugati hatalmaknak *— mert ók elsőnek mondtak le megszállási jogaikról az NSZK-hatóságok"' javára — jogi szempontból nincs sem­miféle alapjuk arra, hogy a Szovjetuniótól azt követeljék, ne járjon el ugyanígy az NDK-val kapcsolatban — Je­lentette ki. Békeértekezlet Párizsban és Koppenhágában PÁRIZS (TASZSZ). Párizsban neves francia politikusok, írók, ügyvédek és a békemozgalom képviselői­nek részvételével kollokviu­mot rendeztek, amely a nyu­gat-berlini probléma megol­dásával foglalkozik. KOPPENHÁGA Koppenhágában folytatja munkáját az északi országok békeértekezlete. Dán, svéd, norvég és finn békeharcosok az NDK és az NSZK társa­dalmi szervezeteinek képvise­lőivel együtt a német és a nemzetközi helyzet összefüg­géseit vizsgálják meg. Az értekezlet vasárnap el­fogadott határozata követeli a Német Demokratikus Köztár­saság elismerését, az ellenőr­zött általános leszerelést, az európai atamfegyvermentes övezet megvalósítását és az északi országok kivonását a NATO-politika hatásköréből (MTI) Kekkoneia rádió és televíziós beszéde Helsinki (TASZSZ). — Urho Kekkonen fűm elnök a Szovjetunióból való hazaté­rése után vasárnap este nagy rádió- és televízióé beszédet mondott. Az október 30-áa Finn­országhoz intézett szovjet jegyzékkel kapcsolatban ki­jelentette: Ezen az őszön több nyvA gáti és keleti államférfival beszélgettem. Nagyon rosz- szul értelmezném a hallotta­kat, ha tagadnám az Európá­ban lévó háborús veszélyt. Finnország előtt a jelenlegi körülmények között két út van: Vagy megállapítja annak szükségességét, hogy a szov­jet—finn barátsági és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés második cikkelyének alapján tanácskozásokat kell foly­tatni: Vagy politikailag gondos­kodik arról, hogy az említett második cikkely alapján fel­tételezett katonai tanácsko­zásokat ne tartsák szüksé­gesnek. „Hruscsowal folytatott megbeszéléseink» rámutat­tam — hangsúlyozta Kekko­nen —, hogy a javasolt ta­nácskozások elkezdése bizo­nyos nyugtalanságot kelthet és háborús pszichózist idéz­het eW a skandináv orszá­gokban. Ezért javasoltam, hogy a Szovjetunió ne ra­gaszkodjék a katonai tanács­kozásokhoz és így elősegíti Skandinávia közvéleményé­nek megnyugtatását“. A megbeszélések végered­ménye az volt —- hangsú­lyozta a finn elnök — hogy Hruscsov miniszterelnök be­leegyezett a katonai tanács­kozások elhalasztásába. — Hruscsov kijelentette, — amennyiben e tanácskozások elhalasztása hozzájárul az északeurópai népek közötti feszültség csökkentéséhez, helyes elfogadni e javaslatot Emellett azonban Finnor­szágnak az a kötelessége — hangoztatta Kekkemen — hogy figyelemmel kísérje az északeurópai és a Balti-ten­ger térségében lévő helyzet fejlődését, s ha szüksége mu­tatkozik, megmondja véle­ményét a Szovjetuniónak a szükséges intézkedésekről. Kékkőn» elnök rendkívül nagyjelentőségűnek nevezte Hruscsowal való tanácsko­zását. Rámutatott, a szovjet miniszterelnök nagy megér­tést tanúsított Finnország helyzete, elképzelései és kí­vánságai iránt. Hruscsov Finnország nagy barátja — mondotta Kekkonen — s én rendkívül elégedett vagyok látogatásommal és annak eredményeivel. Moszkva. A Pravda hétfői száma á következőkben foglalja össze Hruscsov és Kekkonen ta­nácskozásainak eredményeit: — Kékkőn» és Hruscsov megbeszélései újra megmu­tatták, hogy a Szovjetunió kész támogatni mind» olyan erőfeszítést, amely a béke, valamint az országok és né­pek közötti bizalom erősíté­sét szolgálja. A szovjet kormány lehet­ségesnek tartotta elhalaszta­ni a katonai tanácskozáso­kat Finnországgal, noha a skandináv országok egyné­mely vezetőjének bizonyga- tásával szemben a német mi­litarista farkas nem válto­zott békés báránykává. A farkas farkas maradt Ezt bi­zonyítják azok a tengeri hadgyakorlatok, amelyeket a Balti-tenger nyugati részén tartottak. Nyugat-Németor- szág ereje a teng«-» gyor­san növekszik. Nem kell pró­fétának lenni ahhoz, hogy megmondjuk; a Német Szö­vetségi Köztársaság hamaro­san vezető sz«ephez jut az Atlanti Tömb haditengeré­szeti erői fölött. A szárazföl­di csapatokat máris ő irá­nyítja. (MTI)* um iiiii»iiinimiiHuiimiiiiiiiimuuuiuiiui---*Hiiiiiiiiiiiiiiiiiiui BERLIN KAPITULÁL Vi&nyevszkij gyorsírói /egyseiéiből 14. Csujkov (telefonál): Ügy? A százötvenkettes blokkot elfogalalták? A falnál? Csak az állomást foglalják el és egy lépéssel se tovább. Vilá­gos? Tehát: százötvenkettő, hagyjanak ott őrséget, és in­duljanak észak felé. Ez min­den. (Felénk fordulva.) Meg­rekedtünk annál az átkozott lovarda-falnál. Lassan . nyo­mulnak az Állatkert felé. (Telefonba): Foglalják el a Tiergartenstrasset, és azután Állj! Tartsanak kapcsolatot északi szomszédjukkal. Is­métlem: az Állatkert a cél! Ez minden! Az utasításait lezáró — „Ez minden!” kurta, egysze­rű és határozott. Mindnyá­jan Berlin térképe fölé ha­jolunk. Javaslatok. Pozsar- szkij javasolja: küldjünk egy felderítő osztagot. Csujkov (telefonál): Hálló, Ketagurov'! Hogy áll diplo­máciai képesség dolgában? ötszázkilencven? Áttört? És ötszázkilencvenhárom? Nem találja északi szomszédját? Majd telefonálok nekik. — Egyelőre törődjünk csak a maga feladatával. Hivja ki­lencest. (A térképre pillant, és Beljavszkij főhadiszállá­sát hívja.) Beljavszkij elv­társ? Érintkezést kell talál­ni Kuznyecowal, minden áron. Különben az én szu­ronyerdőm sem segít. Igen... Egy felderítőosztag kúszik be a Zooba. Értjük egymást? Most jön a mi óránk, Bog- danové, Kuznyecové és az enyém. Együtt sétálunk vé­gig a Győzelem Utján. A szoba ... Este... Éjsza­ka ... Kimerült arcok, ha­mutálcák színültig cigaretta­végekkel, cseng a telefon. Csujkov (felveszi a kagy­lót): Áttörtek a Bellevue ut­cába? így tovább, folytas­sák! Csak előre! Hatoljanak át— és akkor minden rend­ben lesz. Már csak száz mé­ter! Átmegyünk a másik szo­bába. Csujkov, Szokolovszki, Wainraub, Pozsarszkij és a Katonai Tanács tagjai az ut­cai harcok állásáról vitat­koznak • a • Gépfegyverek fárasztó kat­togása. Ásítások. Mindnyá­jan nagyon szeretnénk már aludni. Remélem, megbocsá- tatik nekünk ez a szerény óhaj. Ülök és írok... Hol vagy Moszkva? Feleségemre, ott­honomra és barátaimra gon­dolok. Csujkov fel-alá sétál. Mire gondol ő? Itt a segédtisztje, ül a telefonnál, és hívásokra válaszol. Mindnyájunknak jut valami munka. És a ná­cik? Irántuk csak hideg meg­vetést érzek. Nem, nem ők fogják eldönteni a világ sor­sát. Éjszaka ... Csujkov ledől a heverőre. Minden csen­des. A Katonai Tanács tag­ja a karosszékbe szundikál. Telefon cseng. Csujkov (felriad, felveszi a kagylót): Rizov elvtárs, állít­son megfelelő őrséget. Rend­ben van. Ez minden. Köszö­nöm. (Ilyen síma a mi kato­nai stílusunk.) Bevették öt­százhatvanegyet? Teljesen? Helyes. Nem küldött Össze­kötőt Bogdanovhoz? Igen. (Felém): A mieink Charlot- tenburgban vannak, a Zootól északra Elérték a svéd kö­vetség épületét. A svédek védőőrséget kérnek. Dics­himnuszokat zengenek a Vö­rös Hadsereg hősiességéről, s üzenetet küldenek a Szov­jetunióhoz. Ülnek az óvóhe­ly» és mindennel meg van­nak elégedve. Ezt a hadtest- parancsnok közölte velem. Célzást tettek arra. hogy ők szovjet állampolgárokat is védelmükbe vettek. 23 óra 55. Csujkov: Nem feledkez­tünk mi meg a fegyverszüne­tet kérőkről? A pokolba is! Nem tárgyalok velük, hiszen a céljuk: politikai felderítés volt. (Telefon. Csujkov be­szél, azután szótlanul sétálgat a szobában. Keménykötésö férfi, szinte korombeli. Ismét szól a telefon.) Csujkov (telefonál): Nyug­tassa meg a svédeket. Köz­ponti utasításunk: a legtelje­sebb szívélyesség. Folytassák az előnyomulást, gyorsított menetben, és zárkózzanak fel szomszédjukhoz. Ez minden. (Felém fordul.) Holnap való­színűleg már mind»» túl leszünk. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents