Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

XII, évfolyam, 260. szám. Ara 50 fillér 1961. november 3., péntek. }fla: Jászágótó- Öcsödig A hegy elmeuy Mohamedhez Küzdelmes mérkőzések - zökkenőkké'... hadár János részt vesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának moszkvai ünnepségein A magyar pártküldöttség két másik tagja ma érkezik Budapestre Moszkva (MTI). Hivatalosan közölték, hogy Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, a XXII. kongresszuson részt vett magyar pártküldöttség vezetője, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására Moszkvában marad, hogy részt vegyen a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 44. évfordulójának megünneplé­sén. A Magyar pártküldöttség két másik tagja, Marosán György és Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, ma érkez­nek Budapestre. A szovjet főváros kijevi pályaudvarán november elsején ünnepélye­sen búcsúztatták őket. Nyolcszázholdas búzatábla a Nagykunságban — Ezerholdas kukoricaföld Tiszasülyön — Három éven belül befejeződik a tömbösítés a megye állami gazdaságaiban Hazánk, s a népi demok­ratikus országok nagyüzemi mezőgazdaságában új, nagy­szerű haladó termelési mód­szer meghonosításán, a spe- cializálás megvalósításán dol­goznak a mezőgazdasági szakemberek. A specializáld azt jelenti: felszámolják a szatócsüzlet-szerű termelést, ahol mindenből egy kicsi jel­igével történik a termelés. A gazdaság adottságainak leginkább megfelelő két- három növényféleségen kí­vül mást nem termesztenek a specializált gazdaságok. A specializálás, vagyis a vetés- szerkezet leegyszerűsítése még kevés, ha azt a pár nö­vényféleséget viszont széj- jelszórják a gazdaság határá­ban. A specializálást ezért kell megelőznie a tömbösí- tésnek. Gyémánt Gyula, a Szolnok megyei Állami Gazdaságok főmezőgazdásza megfogalma­zásában a tömbösítés a spe- Cializólés előszava. A szov­jet kolhoz-falvak már hosz- szabb ideje eddig is azt a módszert követték: a falu határának egyik oldalát ku­koricával, a másik oldalt ga­bonával vetették be. Me­gyénkben ez év júniusában kezdődött meg állami gazda­ságainkban a tömbösítés fo­lyamata. A tömbösítés azt jelenti: 6—800 holdas táblákat ala­kítanak ki, amelyekben azo­nos növényféleséget, azonos növényfajtát termesztenek. A Nagykunsági Állami Gaz­daságban például kialakítot­tak egy 824 holdas tömböt, amelyet teljes egészében San Pastore búzával vetettek be. így az egész tábla egyszerre érik, a gazdaság mind a hu­szonnégy kombájnja meg­kezdheti a tömbben az ara­tást, könnyebbé válik a ga­bona beszállítása, hiszen a vontatók egy táblára járnak, a gépszerelők idevezényelhe­tik a műhelyt, s ha akárme­lyik gép meghibásodik, nem kell a határ egyik részéből a másikba futkározni, hely­ben mindent javíthat a mű­helykocsi. A Tiszasülyl Állami Gaz­daság ezer holdon felüli ku­koricatábláját, melyet a Hollóháton alakítanak ki. egyszerre és együtt kapál­ják a munkások. így köny- i nyebbé válik a szakemberek szakmai tanácsadása, szak­irányítása, ellenőrzése. Sőt a dolgozók ellátása is egysze­rűbb. Szolnok megye tizenhat állami gazdasága a jövő év­ben már mintegy négyszáz ilyen hatalmas összevont táb­lákon termel. Három éven belül mindössze két-három­száz tömbön történik a ter­mesztés. A tömbösítés teljes befejezését pillanatnyilag ugyanis gátolják a közbeeső lucernatáblák, amelyeknek kiszántása vétség lenne a ta­karmányellátás ellen. Az idén a legjobban a Kun­szentmártoni Állami Gazda­ságban tudták elvégezni a tömbösítést. Nagyon szépen halad a nagykunsági, a héki és a tiszasülyi gazdaságok­ban. B. L. Növeli a szolgáltatásokat, megkétszerezi a bútorgyártást} több árut készít exportra a helyiipar Az ország különböző ré­szén a tanácsok irányításá­val működő 290 állami he­lyiipari Vállalat mintegy ezerötszáz üzemmel, teleppel rendelkezik és hetvenezer embert foglalkoztat. A má­sodik ötéves tervünk ezeket a vállalatokat és dolgozóit is nagyobb feladatok elé ál­lítja. Az állami helyiiparban öt év alatt 35 százalékos ter­melésnövelést terveztek, de a lakosság számára történő javítások, szolgáltatások ará­nya ennél jóval nagyobb mértékben, 70 százalékkal emelkedik majd. A helyiipari vállalatok pél­dául a tervidőszakban meg­kétszerezik a bútorgyártást. A helyiipar a tervidőszak­ban az 1960. évinél 12 szá­zalékkal több árut szállít majd a belkereskedelemnek, ugyanakkor az exportra ke­rülő termékek készítését is megkétszerezi. Fokozzák a műszerek, a különleges kis- készülékek exportját. A termelékenységet 22 szá­zalékkal kívánják fokozni a helyiiparban és a tervidő­szakban 7,5 százalékos ön­költségcsökkentésre számíta­nak. Ebben segítségül szol­gálnak majd a következő években sorra kerülő üzemi rekonstrukciók, korszerűsíté­sek. A tanácsok is jelentős összegekkel járulnak hozzá a vidék ilyen módon törté­nő iparosításához. A meglé­vő télepek fejlesztéséhez és ahhoz, hogy több műhelyt középüzemi szintre emelje­nek. (MTI) Fehér Lajos elvtárs felszólalása a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésén Mai lapszámunkban közöl­jük az ülésen elhangzott fel­szólalásokat. Fehér Lajos elvtárs, a Po­litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára felszó­lalásának első részében a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusá­nak jelentőségét méltatta, majd a külpolitikai helyzet egyes vonatkozásairól szólt. A megye ötéves tervéről a következőket mondotta: — Megbecsülést érdemel­nek mindazok, akik e terve­zet elkészítésében közremű­ködtek. Majd így folytatta: — Győr mellett Szolnok megyében történt meg leg­hamarabb a mezőgazdaság szocialista átszervezése. S talán Szolnok megye az. ahol a legmegalapozottabbak a nagyüzemek. A Központi Bi­zottság nevében szívből kí­vánom, hogy a megye dolgo­zóinak sikerüljön ezt a ter­vet maradéktalanul teljesíte­ni, megvalósítani. — A megye termelőszövet­kezeteinek szakosításáról ki­jelentette! Általában helyes­nek tartom, amit az elvtársak ezzel kapcsolatban a tervben szerepeltetnek. Fontos meg­említeni, hogy Szolnok me­gye termelési iránva a ser­tés- és. baromfitenyésztés, Lé- nvegesen az országos szintet jóval meghaladó kenyérga­bona* és szemestakarmány termesztése. Szerintem nem indokolt, hogy a sertésterme­lést 1965-re csunán 25,7 szá­zalékkal növeljék. — A Magyar Tudományos Akadémia üzemszervezési közgazdasági intézete fel­mérte az Ország — s ezen be­lül a megyék —termelését. Az elemző munka alapján Szolnok megyére vágósertés­termelésben 1965-re 35 szá­zalékos növekedést tart he­lyesnek és célszerűnek. Önök­nél első helyen a sertéste­nyésztést kell fokozni. Javas­lom, hogy a sertés szakosítá­sára fogadják el a Tudomá­nyos Akadémia irányszámát. Ugyanakkor az üzemszerve­zési intézet tervében második helyen áll a baromfitenyész­tés, amelyre viszont itt, Szol­nok megyében negyvenöt kö­zős gazdaságot kívánnak sza­kosítani. Javaslom, hogy gon­’****» 1 *># _ Sll.. *;*%. Fi- • - • V-, ?­Itéparakodás. dolkozzanak ezen a javaslaton és inkább a sertéstenyésztés irányszámait emeljék. — A szakosítás a területek, az üzemi adottságok jobb ki­használását, s ennek alapján bizonyos termelési ág fejlesz­tését jelentik. Ezzel összefügg a termelőszövetkezetek anya­gi eszközeinek bizonyos kon­centrálása. Amennyi anyagi eszközt kapnak a népgazdaságtól, annak egy részét koncent­rálják a már szakosított termelőszövetkezetekre, a baromfi- éj sertés férőhe­lyek nagyobbmérvű építé­séhez. Ha egy közös gazdaságot spe­cializálnak a borimfi- vagy sertéstenyésztésre, amellett ne hanyagolják el az egyéb termelési ágakat. Egy-egy termelőszövetkezetnél viszont helytelen lenne, és nem is célszerű, ha egyszerre sertés- és baromfitenyésztésre .szako­sítanának. Ez a kettő együtt nem megy. A termelőszövet­kezetek specializálását úgy kell megoldani, hogy a saját területükön megtermelt ta­karmány fedezze az állatte­nyésztés szükségletét. Na­gyon helyesen mondotta Csá­ki ievtárs: „A szakosítást csak fokozatosan lehet meg­oldani”. — Lényeges az abraktakar­mány előállítása. A keverő­üzemeket az egész országban erőteljesen fejlesztjük, s ez lehetővé teszi, hogy a terme­lőszövetkezetek korszerűen összeállított takarmánykeve­réket kapjanak. Az ellátás a hazai termeléstől is függ. Eb­ben a megyében lesz az első lucernáiisz őrlő üzem a Palo­tám Állami Gazdaságban. A következő év márciusára megépül a másik is, a Közép­tiszai Állami Gazdaságban. — Ugyancsak a2 abrakta­karmánnyal kapcsolatban szeretném felhívni a figyel­met arra, hogy az ősszel a termelőszövetkezetekben be­indították a szerződéses ta­karmányborsó termesztését. A jövő évben még többet kell termelni ebből a takarmány­ból. Fordítsanak erre is nagy gondot ebben a megyében. — A takarmánycirok ter­mését is be tudják keverni a takarmányba. A takarmánykeverék jobb összeállítása éredekében a napraforgó vetésterületét Is emelni kell. Eddig #gv mázsa leszerződött és átadott napraforgó után a termelőszövetkezt 20 kg olaj­pogácsát kapott. A jövőben vi­szont egy mázsa leszerződött és átadott napraforgó után 30 kg abrakkeveréket vásá­rolhatnak vissza. Javás lom, karolják fel a napraforgó ve­tésterület emelését szolgáló kezdeményezéseket. — A tervükben fontos sze­repet kapott az öntözés. Na­gyon helyeslem, hogy ezzel különös gondossággal törőd­nek az elvtársak. Helyes. (hogy az ötéves terv végére 119 000 kát. holdra kívánják I növelni az öntözött területet. I Egyetértek azzal, hogy a fő hangsúlyt a jövőben az ön­tözött kapásnövényekre, — a szálastakarmánvok termesz­tésére helyezik. Javaslom, hogy ahol mód van rá — né­hány állami gazdaságban na­gyobb termelőszövetkezetben i is — később célszerű lenne öntözött leeelővel koncent­rált. nagyobbmérvű növen­I H^i^rpíarha nevelócf híztesttp­ni. Ilyen vonatkozásban egyetértek Kökény István elvtárssal, hogy a szarvas­marhatenyésztést terjesszék ki a Jászságon kívülre is. Javasolnám, hogy próbálja­nak öntözött lucernát ter­meszteni. A szarvasi kutató- intézetben a süldőket felényi költséggel tudták így te­nyészteni. — Tervükben azzal is fog­lalkoznak, hogy az ötéves tervben egy kát. hold szántóra eső műtrágyamennyiség ho­gyan alakul. A Központi Bi­zottság és a kormány titkár­sága határozata szellemében a Földművelésügyi Miniszté­rium a következő gyakorlatot érvényesíti: A megyék a műtrágyake­retet 50 százalékban szántó­területük arányában, a má­sik 50 százalékban pedig érdem szerint kapják. At­tól függően, mennyi árut adnak a központi készlet­nek. A műtrágyajuttatás­nak ez lesz a feltétele a jövőben. — Néhány szót a baromfi törzsállományról. Tervükben a törzsállományok fejlesztését túlméretezték. Ugyanakkor nem foglalkozik a terv ki­elégítően a nagyobb termelé­kenységű tyuk-fajták elter­jesztésével. Érdemes meg­vizsgálni ezt és mind jobban elterjeszteni az évente 80— 90 tojást tojó sárga helyett az évente 160 tojást adó hib­ridfajtákat. Az ötéves terv­ben új, nagyüzemi baromfi­épületek — paloták — építé­sére nem adunk engedélyt. A főhangsúly, a meglévő kü­lönféle épületek kihasználá­sára kell fektetni. Célszerű lenne — ahol lehetőség van ró — előnevelőket biztosíta­ni és onnan három-négyhetes korban elszállítani a barom­fiakat a különböző férőhe­lyekre. Helyes lenne a jövő­ben a háztáji jellegű barom­finevelést, hizlalást kiterjesz­teni. Ennek feltétele, hogy a termelőszövetkezet adja a ta­karmányt, ugyanakkor az il­lető családtagot bizonyos munkaegységben és prémium­ban részesíteni. Azok az asz- szonyok, akik különféle okok miatt nem tudnak dolgozni a termelőszövetkezetben, az otthoni neveléssel sokat tud­nak segíteni a közösnek, örü­lök annak, hogy a jövő esz­tendőben tíz termelőszövetke­zetben biztosítani tudják a víziszárnyasok tenyésztését. Érdemes ezzel foglalkozni annál is inkább, mert van egy törvényerejű rendelet, amelynek értelmében a kü­lönböző holt ágakat — amennyiben a termelőszövet­kezet kéri — oda kell adni használatra. Ezekre a náda­sokra víziszárnyasokat rá le­het engedni. — Pártunk és kormányunk egyik legfontosabb feladat­ként állítja elénk a gyengén működő termelőszövetkezetek segítését, hogy azok minél előbb elérjék a közepesek színvonalát. Helyes, hogy tervükben oly nagy hangsúlyt kapott az anyagi érdekeltség ösz­tönző erejének kiterjeszté­se. s hogy p tekintetben Szolnok megyében Ilyen je­lentős előrehaladás van. — Végül hadd szóljak né­hány időszerű gazdasági fel­adatról. az 1962-e* terv elő­készítéséről. A Központi Bizottság, a kormánv ragaszkodik ahhoz, heov az előírt kenyérgabona (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents