Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1961. november 3.

A megyei együttes

pártbizottság és megyei tanács ülésén elhangzott felszólalások

Használjuk ki jobban az öntözéses lehetőségeket

Semsei Imre elvtárs, a kisújszállási városi pártbizottság titkára felszólalásában ezeket mondotta:

—- Az országgyűlés által elfogadott második ötéves terv nagyszerű célkitűzéseket tartalmaz. Olyan célokat, amelyek eléréséért érdemes küzdeni. örvendetes a megye iparának ilyen irányú fejlesztése. A mezőgazdaságot illetően is úgy vélem, bátran lépünk előre az átlagtermések emelésével.

— Mi is többször beszéltünk arról, hogy a 32 százalékos termelésemelés célul- tűzése meggondolandó dolog. Ügy érzem, reálisabb célkitűzés az, amit most Csáki elvtárs javaslatként előterjesztett.

■— A takarmány — főleg a széna átlagtermésének — ilyenarányú növelését azonban kicsit feszítettnek tartom. Ügy gondolnám, hogy az emelkedés tényszámait arányosabban kellene elosztani az ötéves terv időszakára.

Nagyon helyeslem viszont azt. hogy az öntözést már jövőre is gyorsabb ütemben nőt éljük.

Bár mi, kisújszállásiak azok közé tartozunk, akik nem használták ki eléggé az öntözésadta lehetőségeket, mégis mondhatom, hogy tevékenységünk e tekintetben eredményes volt

— Azt is tapasztaltuk, hogy nemcsak az öntözött területek mennyiségének a növelése a döntő. Gondolni kell arra is, hogy a beépített területeket jól ki is használjuk, s megfelelően emelkedjenek ott a termésátlagok. Nekünk már most elég sok beépített területünk van. A tápanyagpótlás, a jó vetés- szerkezet kialakításának hiányában azonban még ezek a területek sem adják azt, amit adhatnának. A víz nagyon sok, de még nem minden, a talajerő-utánpótlás legalább annyira fontos.

— Ha jól akarunk öntözni, a munkaerő biztosítása is nagyon fontos az adott időszakban. Nálunk az aratás közben gondot okozott, hogy honnan vonjanak el erőt az öntözéshez. Gondoltunk egy merészet, s jórészt a nőkre bíztuk. És mondhatom, nagyon derekasan helytálltak a nők, s az idős tsz-tagok.

A továbbiakban Semsei elvtárs a vezetésről szólt, s többek között hangsúlyozta:

— Pártszervezeteinknek is van etekintetben javítani valójuk. Egyes esetekben helytelenül értelmezik azt, hogy foglalkozzunk a gazdasági kérdésekkel. Sokszor — ha nem megy másként — megcsináljuk magunk. Ez egészségtelen és nem vezethet mindenkor jóra.

Az emberek helyett nem meg kell oldani a problémákat, banem megtanítani őket arra, hogy ők maguk tartsanak rendet területükön.

— Nagyon fontos a pártmunkában jó eredményt elért dolgozókkal foglalkozni. Nemrég összehívtunk élenjáró dolgozókat, s megkértük, mondják el tapasztalataikat. Mondhatom, kincsesbánya egy-egy ilyen tapasztalatcsere. Sokat tanulunk belőle, s mi valljuk is, hogy többször össze kell hívni őket, ezen túl pedig népszerűsíteni, terjeszteni jó módszerüket. A termelőszövetkezeti tervek elkészítésében is nagyon ajánlatos figyelembe venni, meghallgatni minél nagyobb arányban a tagság hasznos tanácsait.

Alkalmazzuk az új módszereket

Brezvai István, a Szolnok városi pártbizottság munkatársa hozzászólásában azt hangsúlyozta: abban, hogy hároméves tervünk időszakában ipari termelésünket az előirányzott 22 helyett 42 százalékra teljesítettük, a szolnoki üzemek szorgalmas munkája is benne van. Már ez is utal arra, hogy a célkitűzéseinket, amelyet új ötéves tervünkben megyénk ipara elé tűzünk, teljesíthetjük. Űj beruházásaink is lesznek, amelyek még köny- nyebbé teszik a tervek teljesítését. A Tiszamenti Vegyiművek termelése például háromszorosára, a Bútorgyár, a kőolajfúrási üzem, a Papírgyár termelése is megkétszereződik. A helyiipari vállalatok ez év első kilenc hónapjában elért eredményeit értékelve sincs különösebb okunk az aggodalomra. A város helyiipara első három negyedévi tervét 100 százaléknál jóval többre teljesítette. Jelentős szerepe volt a növekedésben a termelékenység emelkedésének.

Ugyanakkor meg kell mondanunk: nem sok jóval kecsegtet bennünket Szolnok

szövetkezeti ipara.

Nyolc ktsz nem teljesítette első három negyedévi tervét, ugyanakkor a létszámkeretet túllépték. Különösen gyenge eredményt ért el a Vas- és Faipari, a Ruházati és a Bőripari Ktsz.

Az építkezési feladatokról szólva Brezvai elvtárs hangsúlyozta: nem elég csak az építkezéseknél figyelembe venni az új, korszerű technológiai eljárásokat. Már a terveket úgy kell készíteni, hogy azok lehetővé tegyék az új eljárások alkalmazását. A Tiszamenti Vegyiművek új erőmű építkezésénél amely több mint 60 millió forintos

költséggel épül — az előregyártott elem felhasználása nem éri el a 2 millió forintot.

Nagypál Béla megyei tanácstag többek között kihangsúlyozta: nocsak kizárólag a modern öntözési módszerekkel számoljunk. Használjanak fel a termelőszövetkezetek minden lehetőséget az öntözésre. A továbbiakban Nagypál Béla a szakember- képzés, valamint a társadalmi tulajdon óvásáról, megbecsüléséről szólt.

Gönczi Lajos, a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke elmondotta, hogy az ő szövetkezetükben már több mindent elértek abból, amit most a terv a megye elé kitűz. Ilyen például a 100 holdra eső tehénlétszám — Van azonban olyan terület, ahol nekünk is nagy erőfeszítést kell tennünk — mondotta —, hogy a kitűzött célokat elérjük. Ilyen a , búza átlagtermésének nőve- j lése. Vagy a sertéshús előállí- j tás. Van ötszáz fehérhúsú tenyészkocánk. Ha évente j csak tizenhat darab szaporulatot számítunk is egy anyakoca után, nyolcezerrel növekszik sertésállományunk. Ezek meghizlalásához — ha csak öt mázsa takarmányt számítunk is darabonként — 30—33 százalékos gabonatermelés-emelést kell elérnünk. Emellett még hízómarhát is, baromfit is többet akarunk nevelni. Tehát sok takarmány kell, s ezt csak öntözéssel tudjuk előállítani.

A kukorica öntözését ebben az évben kezdtük meg. Tavaly 40 holdat öntöztünk, idén 360 holdat. „Megdolgoztat” bennünket a föld, de meg is fizet ezért a munkáért.

A továbbiakban Gönczi Lajos azt hangsúlyozta, hogy az egy holdra eső termelési

értéket jelentősen növelik, s a jelenlegi tempóval több állami gazdaság termelési

szintjét utolérik, sőt amely

állami gazdaság nem „igyekszik”, azt el is hagyják.

Jobb munkával el keli érnünk, hogy a termelés szilárd alapja legyen a növekvő fogyasztási igények kielégítésének

Kökény István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára többek között ezt hangsúlyozta felszólalásában.:

•— Mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés tekintetében a tanácskozás elé terjesztett tervezet növekvő felelősségérzettel, nagyobb erőfeszítésekkel, s növekvő lehetőségekkel számol. Sokkal tervszerűbben kell összeállítani a vállalatok, az üzemek éves terveit is. Ugyanis a hároméves terv időszakában elég sok lazaságot tapasztalhattunk. Amikor a termeléstervezet emelését másfélszeresére és kétszeresére is teljesítették egyes vállalatok, az azt jelentette, hogy a tervek nem voltak elég reálisak. A lazább terv teljesítésével, túlteljesítésével egyes vállalatok, egyes üzemek nyereségrészesedéshez, jogtalan anyagi- és erkölcsi előnyökhöz jutottak.

— A második ötéves terv célkitűzései között nagyon fontos, hogy közelebb kerüljünk a fejlett műszaki színvonalhoz, hogy megyénkben is közelebb kerüljünk az egyes baráti országokban már fejlettebb technikai színvonalhoz, s egyes gyártmányokban elérjük a legkorszerűbb színvonalat. Ugyanakkor a

jobb munkával el kell érnünk azt is, hogy szilárd alapja legyen a termelés a fogyasztási igények kielégítésének.

— Tovább növekszik az ipar százalékos aránya a megye termelésében. A jelenleg beruházásra kerülő összegek még ha összegszerűségben ugyanannyi volna is, — mint a régebbi, hatékonyságában nem azonos a korábbival. Ugyanis a gépi beruházások összege növekszik, lényegesen több gép kerül be a termelésbe. Azzal is számolunk, hogy növekszik a dolgozók politikai öntudata, szakmai képzettsége, műveltsége, a munkások hozzáértése, begyakorlottsága. Ezek mind a termelékenység további növelésének összetevői lehetnek. Az ezévi első három negyedév eredményeit biztató kezdetnek tekinthetjük. Az ipari termelés emelkedésének 72 százalékát nyertük termelékenységből, s csak 28 százalékát létszámnövelésből. Mindezek mellett létszámnövekedéssel is számolunk az ötéves terv során, különösen a fiatalok, s a női munkaerők fokozottabb foglalkoztatásával. Ugyanakkor a helyiipar tartalékait, lehetőségeit is jobban fel kell használnunk.

— A mezőgazdasági termelés szervezésében, irányításában még nagyobb a felelősségünk. Növelnünk kell a takarmánygabona termelést. Az 1961. évi tényszámhoz viszonyítva mintegy négy mázsával kell növelnünk a kukorica átlagtermését. A silókukorica-termesztésben megkétszereznünk az ezévi átlagot. Az állattenyésztés továbbfejlesztésének csak ez az alapja. Meggyőződésem azonban, hogy ehhez a tervhez is adva vannak a feltételek.

— Csáki elvtárs három gondolatkörben határozta meg a legfontosabb tennivalókat: a politikai- és gazdasági vezetés színvonalának emelésében, az öntözés szélesítésében, valamint a közös gazdaságok szakosítása ban. Az öntözéssel valóban hadat üzenhetünk az aszálynak. Ugyanis talaiadott-á gaink olyanok, hogy ha mm den vezető meggyőződéses

híve, szervezője lesz az öntözésnek, meg tudjuk terveinket valósítani.

— Ennek azonban nagyon fontos feltétele az, hogy — feloldjuk és leküzdjük az öntözés iránt tapasztalható közönyt, közömbösséget.

Van ilyen. Ezt azzal bizonyítanám, hogy ebben az évben a tanácsi szektorban mintegy 70 000 hold öntözését terveztük,. a járási- és városi szervek már csak 54 000 holdat vettek tervbe, a gyakorlatban viszont 41 000 holdat öntöztünk. Ismételten hangsúlyozom, hogy a gazdasági szervező munka mellett e szemlélet megdöntése egyik legfontosabb feladatunk.

Felszólalása befejező részében Kökény elvtárs még hangsúlyozta:

— Célunk valóraváltásában számolnunk kell olyan jelentős tényezőkkel is, mint a pártszervezetek egyre javuló munkája, a szövetkezeti fegyelem erősödése, a szövetkezeti tagság fokozódó felelősségérzete, a jobb munka- szervezés stb. Véleményem szerint az ötéves terv célkitűzései ezekre alapozva reálisak, megvalósíthatók.

Kökény István elvtárs felszólalása után Bozsik Tibor, az Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője a termelékenység növelésének egyik alapját a tudományos gazdálkodás kialakításában, a specializálásban jelölte meg. A technika, a tudomány alapján fejlődő eszközök felhasználásával, a dolgozók szakmai- és politikai nevelésével valósíthatjuk csak meg terveinket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a túlméretezett és gazdaságilag megalapozatlan specializálás sem hozhatja meg a várt eredményt. Szigorúan a helyes üzemi arányok beállításával érhetünk el megfelelő eredményeket

— A szakosítás az állami gazdaságokban megindult

— mondotta befejezésül —, s már ez is lehetővé tette az erők összevonását, a gépek teljesítőképességének növekedését, a különböző vegyszerek kiterjedt alkalmazását, stb.

Gyűjtő Imre, a kunmadarasi községi pártbizottság ritkára többek között arról beszélt: náluk ezévben 250 holddal növelték az öntözött területet. Főleg a kapásokat öntözték. Termésátlagaik így magasan meghaladták az ön- tózetlen területek átlagát. A gyakorlati tapasztalatok alapján a Hunyadi Tsz saját erőből 160, a Táncsics Tsz 100 holddal bővíti a jövő évben öntözött területét. így a község öntözéses területe két év múlva eléri a 2000 holdat. Ugyanakkor Gyűjtő elvtárs hangsúlyozta, hogy a szakemberek felelősségérzetét is jobban fel kell kelteni az öntözés megszervezéséért.

A következő felszólaló Bányai János, a Jászberényi Városi Tanács elnöke volt. Egyetértett a beszámolóval. Majd a jászberényi tsz-ek helyzetéről számolt be. Mint mondotta: „öt termelőszövetkezetünk ebben az esztendőben egészségesen fejlődött, j Tsz-eink jelentősen megszilárdultak, javult a vezetés, 1 javult a választott szervek munkája. A szövetkezetek tagjai fokozott érdeklődéssel fordulnak a közös gazdaság ügyei felé. Eredményesen halad a betakarítás, a vetés és az egyéb őszi munka végzése. Előreláthatólag e hét végére befejezzük a vetést Jászberényben is”.

Csáki elvtárs beszámolójához kapcsolódva a jászberényi tanácselnök a vezetés fontosságáról szólott. Utalt arra, hogy az 1959—60-as év megtanította Jászberény vezetőit arra, hogy milyen hibák adódhatnak abból, ha a vezetők elnéznek a hiányosságok felett, vagy halogatják a szükséges intézkedések megtételét. Ez olyan bajokat eredményez, mint amilyenek előfordultak a Március 15 Termelőszövetkezetben is. A következőkben a szakemberek munkájáról szólott, és hangsúlyozta, hogy a közös gazdaságok alsóbb parancsnoki karát is tovább kell képezni szakmailag, mert munkája kihat a gazdálkodás eredményeire is. Szóvátette, hogy továbbképzésük a Jászságban nincs megnyugtatóan megoldva. Jelenleg különböző tanfolyamokon vesznek részt a brigádvezetők. Azonban a fejlődés megkívánja, hogy már magasabb fokon képezzük őket, mert ennek következtében a gazdálkodás színvonala is javulni fog a szövetkezetekben. Majd javaslatot tett arra, hogy mivel a Jászságban nincs mezőgazdasági technikum, Jászberényben a méntelep helyén létesítsenek mezőgazdasági technikumot. Ezután a specializálásról szólott. Kifejtette, hogy mivel Jászberény határa erősen futóhomokos terület, amelyet a gabona és a kapások nemigen kedvelnek, így célszerűnek tartaná a szőlő- és gyümölcstelepítés továbbfolytatását.

A második ötéves terv végrehajtásához eddig még ki nem használt tartalékokkal rendelkezünk

Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese felszólalásában az elmúlt év gazdálkodási eredményével kapcsolatosan beszélt azokról a hibákról, — melyek az irányító szervek mun kájában előfordultak, — s mint mondotta, ezekből a megfelelő tanulságot levonták. Majd elemezte azokat a tartalékokat, amelyek a második ötéves terv célki tűzéseinek eléréséhez rendelkezésünkre állnak. Az elsők között szólt a jelenleg még gyengén gazdálkodó szövetkezetekről. Mint mondotta, minden beruházás nélkül a vezetés megjavításával, a tagok szorgalmas munkájával ezekben a szövetkezetekben is nagy eredményeket lehet produkálni. Alaposan fel kell mérni ezeknek a közös gazdaságoknak a lehetőségeit és meg kell keresni azokat a szövetkezeti tagokat, akik szívvel-lélekkel hajlandók dolgozni szövetkezetükért és az eredmények nem maradnak el.

A gyenge szövetkezetek gazdálkodásának megjavítása mellett

fontos feladatunk, hogy a

tsz-ekben általánossá tegyük a bevált agro és zoótcchnikai módszereket.

Példával is alátámasztotta, hogy mit jelent ez a sertés- hizlalás esetében. Jelenleg még a fejlett módszerek elterjesztésében a maradi szemlélet a legfőbb akadály. Az anyagi ösztönzést is feladataink szolgálatába kell állítani. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága erre vonatkozóan az elmúlt évben megjelölte a helyes módszereket. Általában rendkívül jó tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban. Az, hogy 3—5

százalékos a baromfielhullás, vagy 180 holdról 260 hold fölé emelkedett a kombájnmunka, ez az anyagi ösztönzésnek köszönhető. Mégis arra hívjuk fel a figyelmet, — mondotta az elnökhelyettes, hogy ezeket a módszereket úgy alkalmazzuk, hogy a közösség érdekét ne tévesszük szem elől, mert olyan tapasztalatok is vannak, hogy néhány tsz-ben a közösség kárára premizálták a tsz tagokat.

Ezután a takarékosságról, a közös tulajdon védelméről, az öntözésről és a szakemberek szerepéről szólott. Az utóbbinál megjegyezte, hogy a mezőgazdasági szakemberek közül még nagyon sokan nem a mezőgazdaságban vannak foglalkoztatva. Ezen a helyzeten változtatni kell.

A betakarításról, a vetésről kijelentette: ,,Az igaz. hogy országosan nem állunk rosszul, de ez nem megnyugtató nekünk. Ha azt vesszük, hogy az őszi mélyszántásból 71 százalékon felül vagyunk, de a törökszentmiklósi járásban és városban még csak 57—58 százaléknál tartanak a mélyszántásban, akkor érthető az aggodalom”.

Nyíri elvtárs azt is elmondotta, hogy a kenyérgabonavetést ellenőrizni fogják a termelőszövetkezetekben, — mert tavaly előfordult egykét helyen, hogy becsapták a felsőbb szerveket a vetésről szóló jelentésekben.

Az elnökhelyettes válaszol- arra a bírálatra, hogy a járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályai sok jelentést készítenek. Kevesebb, de alaposabb jelentésre van szükség, elemző munkára — jelentette ki Nyíri Béla.

A .«szövetkezeteknek nagy szükségük van a jólképzett szakemberekre

rül a tsz tagságának megmu tatni, hogy a tsz-ből meg le hét élni, ott a tagok «zívese: dolgoznak és általában nincs nagyobb probléma. Budai tsz elnök ezután ismertette hogy a tsz pártszervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén milyen feladatokat szabtak meg az elkövetkező öt évre. A párttagok helyeselték a javaslatokat, a tsz vezetősége is megtárgyalta, most a szövetkezeti tagság elé fogják tárni.

Kiss Ferencné elvtársnő a megyénket patronáló buda pesti XIV. kerületi pártbizottság küldötte is felszólalt a tanácskozáson. Elmondotta, hogy a megye ötéves tervfeladatainak ismeretében úgy gondolják, nekik is el kell készíteniük egy olyan tervet, amely alapján a patronáló üzemek az ülésen ismertetett célkitűzések megvalósítása (Folytatás a 3. oldalon)

Budai Kálmán, a zagyva- rékasi Béke Tsz elnöke a vezetésről szólva saját tapasztalatai alapján elmondotta, hogy szinte felmérhetetlen jelentősége van a munka jó megszervezésének a szövetkezetekben. Majd be számolt arról, hogyan készültek fel a szövetkezetükben a vetésre, hogy október 20-ra végeztek vele.

Budai elvtárs felszólalásában csatlakozott azokhoz, akik azt hangsúlyozták, hogy a szövetkezetek nem nélkülözhetik a jólképzett mező- gazdasági szakembereket.

Majd így folytatta:

Az ötéves tervben szereplő célkitűzéseket, feladatokat nagyon fontos, hogy a szövetkezeti tagok megismerjék, mert elsősorban rájuk vár azok végrehajtása. Ezért a felvilágosító munkánkra ebben az időszakban nagy szükség van. Mert ha síké-