Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-21 / 274. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. november 21. Washington fondorlatosán igyekszik beavatkozni Kongó belügyeibe New York (MTI). Kongó kérdésének megvi­tatása — mint ismeretes — hétfőn este folytatódott az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban, ahol tová,bbi felszólalá­sok voltak Ceylon, Libéria és aZ Egyesült1 Arab Köztársa­ság közös határozati javasla­tához Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése sze­rint az amerikai ENSZ-kül- döttség igyekszik elérni az említett és a katangai szaka- dárok ellen hozandó határo­zott ENSZ intékedésekkel foglalkozó közös határozati HiiiiiiiiiimiiimimiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiMuu Hruscsor Celinogradba érkezett Celinograd (TASZSZ). Nyi- kita Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke vasár­nap Celinogradba érkezett. Gennagyij Voronov, az SZKP Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja, valamint a Ka­zahsztáni Kommunista Párt több vezetője Hruscsowal együtt ugyancsak Celinograd­ba érkezett. (MTI) javaslat módosítását. A ki­szivárgó hírek szerint az amerikai ENSZ küldöttség „bizalmas tanácskozásra” hívta meg hétfőn délutánra a javaslatot benyújtó három ország ENSZ képviselőit. Jólértesült körökben úgy tudják, hogy az amerikai küldöttség arra akarja rá­bírni Ceylont, Libériát és az EAK-ot, bővítsék ki határo­zati javaslatukat annak in­dítványozásával, hogy az ENSZ ugyanolyan intézkedé­seket tegyen a kongói balol­dali erők ellen is, mint ami­lyenekre a katangai szakadá- rok zsoldosaival szemben esetleg elhatározza magát Washington. A washingtoni kormány­nál tesz látogatást Spaak belga külügyminiszter, aki „Kongó kérdésének megvita­tására” érkezett az amerikai fővárosba. Belgium külügy­minisztere újságírók előtt ki­jelentette, kormányának az az álláspontja, hogy az ENSZ kikapcsolásával kell „segít­séget” nyújtani Kongónak. Nem kétséges, hogy Spaak a Kennedyvel és Ruskkal folytatandó tárgyalásokon Belgium kongói gyarmati ér­dekeit akarja összeegyeztet­ni az amerikai imperializmus kongói törekvéseivel. (MTI). A dominikai helyzet Ciudad T r u j i 11 ó (MTI). Miközben ifjabb Trujillo, a volt diktátor fia, a vezérkari főnökök egyesített tanácsá­nak volt elnöke yachtján ál­lítólag Európa felé hajózik, Balaguer .államfő vasárnapi rendeletében megszüntette tisztségét. A „trujillotalaní- tás” amerikaiak által támo­gatott legújabb szakaszában az elnöki hivatal több tiszt­ségcserét rendelt el a katonai apparátusban. Virgilio Gar­da Trujillo tábornokot, a hadsereg- vezérkari főnökét, a volt diktátor unokatestvé­rét eszerint Washingtonba küldik és az amerikaközi katonai tanács dominikai képviselője lesz. Megfosz­tották tisztségétől a légierők volt vezérkari főnökét, a Trujillo-párti Fernando Sanchez-t, és helyére Félix Hermidát nevezték ki. — A kegyvesztetteket kiutasítják. A szárazföldi hadsereg ve­zérkari főnöke Luis Roman lesz. A meggyilkolt Rafael Tru­jillo két fivére, Hector Tru­jillo és Arizmendi Trujillo állítólag belenyugodtak, hogy a legutóbbi kormánynyilat­kozat értelmében el kell hagyniok az országot. A UPI amerikai hírügy­nökség legújabb jelentéseiből az" tűnik ki, hogy bár vasár­nap este még tartottak a tüntetések a dominikai fő­város utcáin, éjszaka már csend és nyugalom volt. * HAVANNA Mint az Oj ,Kína jelenti: a kubai lapokban megjelent a Dominikai Népi Szocialis- ta Párt nyilatkozata az or­szágban uralkodó helyzetről. A nyilatkozat felhívja a do­minikai népet, fokozza har­cát az amerikai imperializ­mus bábja, Balaguer zsarno­ki uralma ellen. A párt üdvözli a közleke­dési és szállító dolgozók har­ci tevékenységét. Mozgalmuk most már átterjedt az ország más részeire is. A Népi Szocialista Párt felhívja a munkásokat, diá­kokat és minden foglalkozá­si ág dolgozóit, akik véget akarnak vetni a Trujillo- rendszer terrorista bűneinek, hogy tevékenyen támogassák a sztrájkolókat. Több mini 3 millió amerikainak Tan másodállása Az Egyesült Államokban hárommillió embernek, vagy­is körülbelül minden husza­dik személynek egynél több állása van. Az élet örömei bizony sok iiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinui A szolnoki 18—19 éráig 222 méter Tiszamenti hétköznapok. Zenés riportműsor. Tartal­mából: Szolnok új bérpalo­tája. — Pedagógusjelöltek a fóti gyermekvárosban. — Sportlevél. — .Falusi körkép. — Görbetükör. pénzbe kerülnek, úgy hogy megszerzésük érdekében gyá­ri munkások esti műszakban kiszolgálnak az üzletekben, tisztviselők hétvégeken ben­zinállomásokon dolgoznak, titkárnők éjszakai állást vál­lalnak az élelmiszeráruházak­ban. Sőt, 180 OOO amerikai arra a rendkívüli teljesít­ményre is képes, hogy mind­két állásában teljes műszak­ban dolgozzék. Nyilván ez az oka, hogy reggelenként az autóbuszokon és földalattikon mélyen árkolt szemű embe­rek félig alva utaznak mun­kahelyükre. Arthur Goldberg munka­ügyi miniszter szerint a két állást betöltő emberek há­romnegyed része családos. Nkrumah elnök nyilatkozata Accra (TASZSZ). Nkru­mah ghanai elnök nyilatko­zatot tett azzal a provokációs lármával kapcsolatban, ame­lyet a nyugati sajtó a Kon­góban megölt tizenhárom olasz pilóta tragikus halála körül csapott. , Akik ma az olasz pilóták meggyilkolásából nagy ügyet csinálnak .— mondja a nyi­latkozat — feltűnően hall­gatagok voltak akkor, ami­kor a\ véreskezű Csőmbe bé­rencei sorra gyilkolták az ENSZ kongói haderejének tagjait, az úgynevezett szo­kásos hadműveletekben. Sok ország, többek között Ghana is, súlyos veszteséget szenve­dett e hadműveletek során. A kongói zavargások fő oka — hangsúlyozza Nkru­mah elnök nyilatkozata — Katanga leválása, amit a bérencek és bizonyos kül­földi körök támogattak. Ka­tanga Kongó elszakíthatatlan része és véget kell vetni el­szakadásának, mégpedig nem Csőmbe feltételei szerint, ha­nem a kongói törvényeknek megfelelően. Az ENSZ nyújt­son segítséget a kongói köz­ponti kormánynak Katanga elszakadásának megszünte­tésében és szükség esetén al­kalmazzon erőt, hogy véget vessen a kongói idegen in­tervenció . következményei­nek. Ez az egyetlen hatékony eszköz a törvényesség, a rend megőrzésére, Kongó szuve- rénitásának és területi sért­hetetlenségének biztosításá­ra, valamint a Biztonsági Tanács határozatainak telje­sítésére. (MTI). Nehru beszámolója kéthetes útjáról Üj Delhi (MTI). A kéthetes külföldi tartóz­kodásról y hétfőn hazaérkezett Nehru indiai miniszterelnök sajtóértekezletet tartott Űj Delhi repülőterén. Nehru igen röviden vázol­ta a nemzetközi helyzetet. Hangsúlyozta, hogy „a nem-i zetközi problémák eléggé ne­hezek, de a főproblémát ab­ban látja, hogy nincs meg a kölcsönös bizalom egymás iránt a nagyhatalmak kö­zött”. Arra a kérdésre, lehetsé­gesnek látja-e a megállapo­dást a nukleáris kísérletek beszüntetéséről, az indiai miniszterelnök azt válaszol­ta, — „hogy az érdekelt hatalmak némely kérdésben közelebb jutottak egymáshoz, de pszichológiailag nem”. „Megbeszélést folytattunk” válaszolta Nehru röviden és részletezés nélkül a kairói hármas tanácskozásra vo­natkozó kérdésekre. Annyit hozzáfűzött, hogy az el nem kötelezett országok egy újabb értekezletének össze­hívására a belgrádi értekez­let mintájára nincs lehető­ség. .Nehru amerikai útjáról szólva kijelentette, hogy Ken­nedy elnökkel folytatott megbeszélése során kifejtet­te India álláspontját több je­lentős nemzetközi kérdésben és meghallgatta Kennedy el­nök nézeteit ugyanezekről. A berlini kérdéssel kap­csolatban hozzáforduló új­ságíróknak Nehru csak any- nyit mondott, hogy a „hely­zet valamivel jobb”. Mexikói tartózkodásáról Nehru megelégedéssel nyi­latkozott. Végül a brit be­vándorlási törvényre tért még ki. Kielentette, nem ér­dekli különösebben, hogy az indiaiak utazhatnak-e az Egyesült Királyságba. Japán fegyverkezik Tokió (TASZSZ). A hadügyminisztérium sze­repét betpltő japán „nemzet- védelmi hivatal”, amelyet az alkotmány megszegésével hoztak létre, összeállította költségvetési tervezetét az 1962. évre. A tervek szerint 216.1 milliárd jent fordítaná­nak az elkövetkező évben katonai kiadások fedezésére. Ismeretes, hogy az 1962-es év Japánban az ötéves „vé­delmi” terv végrehajtásának első éve. Már ebben az év­ben japán gyárakból kap a hadsereg harckocsikat, pán­célgépkocsikat, lövégeket. A japán flotta két torpedórom­bolóval és hét tengeralatt- járó-elhárító bombázóval gyarapodik. — A légierőnél több repülőszázadot állítanak össze a hangnál gyorsabb vadászgépekből. (MTI). BERLIN KAPITULÁL Visnyevszkij gyorsírói jegyzeteiből 8. Réggel. Napsütés. Kimerül­tén ülnek. A németek egy­más közt csendesen beszél­getnek. Csujkov telefonon ér­deklődik a helyzetről külön­böző katonai egységek pa­rancsnokaitól. Szokolovszki tábornok lép be. Tájékoztatják Hitler ön­gyilkosságáról, végakaratáról, Dönitz-ről, Bormannról stb. (Telefon cseng.) Csujkov (fölveszi a kagy­lót): Himmlerről kívánok je­lentést tenni. Krebs áruló­nak bélyegzi, s azt állítja, hogy ők mit sem tudtak Himmler manővereiről. Min­dig ugyanazt hajtogatja: Ha Himmler tudomást szerez Hitler haláláról, fölállítja sa­ját illegális kormányát. Hogy ho! van a végakarat eredeti példánya? Ök azt mondják, Berlinben. A németek új kor­mányt akarnak alakítani, vagy pedig harcolni fognak a végsőkig. Hogy hol van Gu- derian? Egy szanatóriumban. Dél-Bajorországban. Göbbels? Berlinben. Az iratok? Útban a marsallhoz. Szokolovszki (Krebshez): Mikor ad ki közlést Hitler­ről és Himmlerről? Krebs: Ha megállapodtunk az új kormányt illetően. Szokolovszki: A marsallnak az a véleménye, hogy min­denekelőtt Himmlért kell árulónak nyilvánítani, s ily módon-kell meghiúsítani ter­veit. Krebs: Kész vagyok ezt megtenni. tanácsa helyes. (Magatartása élénkebbé vá­lik.) Ha Göbbels doktor hoz­zájárul, tüstént meg is tesz- szük. Újból kérem, hogy egy ezredest küldhessek, aki tájé­koztatná Göbbelset. Csujkov: Én pedig arra kérem Önt, mondja meg Göb- belsnek. addig nem lesz űj kormány, amíg nem kapitu­lálnak. Nshm, Tito és Hasszer újból az általános és teljes leszerelés mellett foglal állást Kairó (MTI). — Nehru indiai miniszterelnök, Tito jugoszláv államfő é,s Nasz- szer, az EAK elnöke a háT rom ország fővárosában hét­főre virradóra közzétett kö­zös nyilatkozatban ismétel­ten síkraszállt az általános és teljes leszerelés mellett. A közös közlemény felhív minden érdekelt felet, hogy sürgesse az általános és tel­jes leszerelésről szóló meg­egyezés megkötését; ' A közlemény megelége­déssel nyugtázza, hogy a nemzetközi feszültség az utóbbi időben csökkent. E javulás tette lehetővé, hogy- konstruktív módon foglal­kozzanak olyan kérdésekkel, mint az ENSZ ügyvezető fő­titkárának kinevezése, atom­mentes övezet létesítése Af­rikában, stb. — olvasható a közleményben. A közös közleményt aláíró félek aggodalmukat fejezik ki a fegyverkezési verseny fokozása miatt, hangsúlyoz­zák, hogy a nyugat-berlini kérdést tárgyalások útján kell megoldani és azt a re­ményüket nyilvánítják, hogy az ilyen irányú törekvéseket siker fogja koronázni. Középkeleti hírügynöksé­gek szerint a hármas tanács­kozás egyik fő témája az el nem kötelezett országok gaz­dasági együttműködésének erősítése volt. A hírügynök­ség úgy tudja, hogy Nehru a megbeszélések során a dél-vietnami és laoszi hely­zet veszélyességére újra rá­mutatott. . A közös nyilatkozat elítéli a Nyugat ama kísérleteit, amelyek arra irányulnak, hogy megbontsák a semleges államok szolidaritását. A nyugati 99acél-bessz99 kényszeríti termeléskorlátozásra az osztrák kohóipart Bécs (MTI). — Az- oszt­rák acélipar termeléskorlá­tozó intézkedései, amelyek a nyugati konjuktúra inga­tagságának újabb bizonyíté­kát szolgáltatják, olyan ag­godalmat váltottak ki Auszt­riában, hogy Pittermann ál­kancellár szombat esti rádió­beszédében megkísérelte megnyugtatni a közvéle­ményt. Az aggodalomra Ausztriában az a riasztó be­jelentés adott okot, hogy a két legnagyobb osztrák ko- hőmű — mint már jelentet­tük — beszüntette két nagy- olvasztó működését. Az osztrák kohászok aggo­dalmát azzal igyekezett el­oszlatni az_ alkancellár, hogy megnyugtatta őket: elbocsá­tásokra nem kerül sor; Az osztrák acéltermelési korlátozásokért Pittermann — úgy is, mint az Osztrák Szocialista Párt elnöke — az általános várakozás ellenére, ezúttal nem tette felelőssé azokat a jobboldali néppárti gazdaságpolitikusokat, akik a „válságmentes kapitalizmus” legendájában bízva az oszt­rák gazdasági élet veszélyes egyoldalú nyugati orientáló­dását erőszakolták és éppen most követelik a semleges Ausztria belépését az Euró­pai Közös Piacba. A NATO országok közös piacába. Nyilvánvaló pedig, hogy — a semlegességet sértő politikai meggondolásokat nem említ­ve — gazdaságilag is vész­terhes Ausztria sorsát egy olyan gazdasági tömbhöz fűzni, amelynek tagállamai­ban vannak a nyugati „acél- bessz” legfőbb gócai és a kis államokat elsősorban fe­nyegető kartell-parancsura- lom vezérkarai: ■ IMIIIIHIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIUMIIIIIIIIIIimillHf Vándormúzeum A lengyelországi Zielona Gora város múzeuma „gördü­lő kirendeltséggel” büszkél- kedhetik. Egy hatalmas 13 tonnás, 3,80 méter magas autóbuszt ötletesen és prak­tikusan feszerelték mozigép­pel, két lakóhelyiséggel és kiállítások anyagával. Az u. n. „muzeobusz” jelenleg „A nyugati vidékek az ősi lengyel Piast-dinasztia ural­kodása idején” témájú régé­szeti és történelmi kiállítás anyagát szállítja faluról falu­ra; (A „Magazyn Polski”-ból) Krebs: Tartsunk egy kis szünetet. Felállítjuk az új kormányt... Csujkov: Csak a teljes ka­pituláció után. Krebs: Nem, nem. Szokolovszki: Göbbelsszel és a többiekkel ön bejelent­heti a kapitulációt. Krebs: Ezt csak Dönitz en­gedélyével tehetnénk, és ő nincs Berlinben. Ha meg­egyeztünk a fegyvernyugvás- ról, elküldhetnénk Bormannt Dönitzhez. Nem áll rendelke­zésemre sem repülőgép, sem rádió. (A légkör most feszültebbé válik,) Csujkov: Tegyék le fegyve­reiket, azután tárgyalunk a jövőről. Krebs: Nem, ez lehetetlen­ség. Kérésünk, tűzszünet Ber­linben. Csujkov: A rejtjelzési sé­ma önnél van? Krebs: Himmlernél van (?). Ha ön időt ad nekünk, meg­egyezünk. Csujkov; Csakis a kapitu­láció után. Csak ezután jöhet Dönitz hozzánk, mint ahogy ezt ön tette. Krebs: Hívják ide Dönitzet, engedjék idejönni. Szokolovszki: Tegyék le a fegyvert, s utána nyomban ideengedjük őt. Krebs: Nincs fölhatalmazá­som, hogy ebben a kérdésben döntsék. Csujkov: Kapituláljanak azonnal, s akkor megtesszük az intézkedéseket Dönitz fo­gadására. Krebs: Előbb lépjenek . érintkezésbe Dönitz-cel, az­után megadjuk magunkat. Dönitz nélkül nem kapitulál­hatok. (Pillanatnyi gondolko­zás után): Kikérhetném Göb­bels véleményét, ha Önök el- küldenék hozzá az ezredest. Szokolovszki: Tehát meg­egyeztünk a következőkben: egy német ezredes elmegy Göbbels • doktorhoz, hogy megtudja, egyetért-e az azon­nali fegyvéletétellel...? Krebs (közbeszól): Elren­delik-e a fegyverszünetet vagy Göbbelsnek azonnal a kapitulációt kell elfogadnia? Szokolovszki: A fegyver- szünetre vonatkozóan nem érdekel bennünket Göbbels véleménye. Krebs (csökönyösen): Dö­nitz nélkül sem én, sem Göb­bels nem kapitulálhatunk. Csujkov: Akkor nem ala­kítanak kormányt. Krebs: a kormánynak meg kell alakulnia. Azután eldönthetjük a kapituláció kérdését. (Folytatjuk.) v )

Next

/
Thumbnails
Contents