Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-15 / 244. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 15. Képek a határból Ez aztán a kukorica! Aki a szajoii országúton elhalad, egy percre megáll, hogy gyönyörködjön a Vörös Csepel Termelőszövetkezet gazdag termésében. A közös gazdaság tagjai ebben az évben rekordtermést értek el — 55 mé­termázsát takarítottak be holdanként májusi morzsoltban számítva. Megteltek a górék, s a szövetkezetiek kénytele­nek voltak a szajoii kövesút holtágát használni raktárnak, ahol egy kilométer hosszúságban az úttestre terítették az értékes takarmányt. Hármaskapcsolású vetőgéppel dolgozik a törökszentmiklósi tangazdaság földjén Bálint Lajos, Kiss Sándor és Bartus Mihály. Egy-egy munkás napon több mint harminc holdon . teszik földbe a jövő évi kenyémekvaló magját. Ugyan miért akadt fel az egyik csoroszlya? A hibát vizs- gálgatja Fodor Lajos traktoros. Társa, Tóth Ferenc, köz­ben ellenőrzi, elég mélyre került-e a bőven termő Be- zosztája magja. A kisújszállási Dózsa Termelőszövetkezet gazdái ebben az évben nagy területen vetnek intenzív búzafajtákat. Akik sohasem fáradtak! Ezt tartják a túrkevei Búzakalász Termelőszövetkezetben Herczeg Sándorról és Nagy Lajos- róL Virradattól késő estig vetik a kenyérnekvalót, S dicsé­retükre váljék, eddig 600 holdon tették földbe az árpa és •búsa magját,- Miért maradt el a tiszafüredi járás a sertéshizlalási szerződések kötésében? Az utóbbi években igen elterjedt a termelők, s az ál­lam számára egyaránt előnyös szerződéses termeltetés. Mivel a szerződés megelőzi a felvásárlást, az állami szer­veknek könnyebb tervezniük: mennyi jut a mezőgazdaság megtermelte javakból a lakosságnak, mennyi exportra. A termelők bizton számíthatnak a szerződéses határidőben termelvényük értékesítésére, a magasabb átvételi árra, s egyéb — szerződésileg biztosított — kedvezményekre. Az 1962. évi átadásra szóló sertéshizlalási szerződés jú­lius 1-én indult. Feltételei számos tekintetben előnyö­sebbek az ezévinéL Az átvé­teli árak az egyes súlycso­portoknak megfelelően maga­sabbak; így hús- és húsjelle- gű sertéseknél kilogrammon­ként 20—90 fillérrel, zsír- és zsírjellegű sertéseknél 70 fil­lérrel, 1,20 forinttal. Lénye­ges változás továbbá, hogy leszállították az Átvétel ALSÓ SÚLYHATÁRÁT, a húsjellegű sertéseknél 100, a zsírjellegűeknél 120 kilo­grammra. Ezen kívül a szer­ződés a háztáji- és egyéni gazdaságok számára sertésen­ként 150 kilogramm takar­mányt biztosít állami áron. Az egyéb feltételek változat­lanok. A több mint három hónap­ja megindult szerződéskötési akcióban eddig a járások kö­zött a leggyengébb eredmény a tiszafüredié. Eddig ugyan­is az 1962. évi felvásárlási tervet szerződéskötéssel csu­pán 16,2 százalékban alapoz­ta meg a járás. (Emellett a járásban nagy lemaradás mu­tatkozik a folyó évi vágóser­tés felvásárlásnál is; az évi terv teljesítése mindössze 42 százaléknál tart.) Múlt héten egy bizottság a helyszínen foglalkozott a járás lemaradásának okaival, megállapítása, hogy FELELŐS SZEMÉLYEK NEM FOGLALKOZNAK kellő hatArozotts Aggal a felvásárlás, a szerződéskö­tés ügyével. Érvényes ez a járás, a községek, a tsz-ek vezetőire, de az állatforgalmí vállalat megbízottaira is. Eb­ből logikusan — bár sajnála­tosan — következik, hogy L Nagyi vánom még egyet­len sertésre sem kötöttek szerződést; 2. Tiszaigaron csak egy ser­tés az 1962-es akció eddigi „eredménye”; S. Tiszaderzsen, Tiszaörvé- nyen a háztáji, az egyéni gaz­daságokkal nem történt még szerződéskötés; 4. A járás további négy községében sem ki elégitőek az eddigi eredmények. Nem; pedig a tiszafüredi járás adottságai többre nyúj­tanak lehetőséget Mind a megnövekedett állatállomány, mind az állam biztosította takarmányjuttatás, nemkü­lönben a takarmányhelyzet több szerződéshez ad alapot Helytelennek bizonyult, hogy az áll átforgatná vállalat sűrűn változtatta egy-egy községben dolgozóit — kik így nem ismerhették meg kellően a sertéshizlaló gazdá­kat A járási pártbizottság mun­katársa elmondta, hogy a já­rási tanács korábban rend­szeresen figyelemmel kísérte a szerződ tetők munkáját A kezdett eredmények után a beszámoltatás elmaradt A járási tanács VB-élnöke meg­említette, hogy többízben felhívta a községi tanácsok figyelmét: segítsék a szerző­déskötést A buzdítás helyes volt; an­nál kevésbé, hogy azt nem követte a számonkérés, ellen­őrzés. A megyei tanács és a MÉ­SZÖV korábbi határozata alapján a földművesszövet­kezeteknek segíteniök kell — főleg saját tagságuk szemé­lyes példájával! — a sertés^ hizlalási szerződéskötéseket A tiszafüredi FJK elnöke en­nek ellenére nem ismerte a szerződéskötések állását; s így nem tudott számot adni az fmsz-ek e téren végzett munkájáról sem. Aí állatforgalmi vállalat nem gondoskodott arról, hogy a kötelékéből korábban kilé­pett dolgozó helyébe újat ál­lítson. Ezzel nemhogy nem segítette, de hátráltatta a szerződéskötést. EGY ELNÖK NEM ÉR RA„. A járási felvásárlási kiren­deltség vezetője elmondta, 'hogy a Felvásárlási Operatív Bizottság két hónapon át nem foglalkozott a szerződéskötés kérdéseivel. Ennek „oka”: a bizottság elnöke nem ért rá (?!), hogy megtartsa az ülése­ket. így tehát a felvásárló szervek munkáját sem lehe­tett kellően egyeztetni. Járásszerte tapasztalható volt — kisszámú kivételtől eltekintve — az a helytelen gyakorlat, hogy a tsz-ek nem foglalkoztak a háztáji gaz­daságok árutermelésével, szerződésével. Az ismertetettek alapján úgy véljük, hogy a tiszafü­redi járás vezetőinek — egyéb politikai- és gazdasági feladataik mellett — nagyobb felelősséget kell érezniök a sertéshizlalási szerződések iránt. Szükséges, hogy jobban figyelemmel kísérjék a közsé­gi vezetők, a szerződtetők munkáját; s gazdagabb isme­retek birtokában intézked­hessenek. MI A HELYZET A TÖBBI JÁRÁSBAN? Noha megyénk valamennyi járása megelőzi a szerződé­ses sertéshizlalásban a tisza­füredit — egyelőre azok eredményeivel sem lehetünk elégedettek. A járások, a vá­rosok, s az állatforgalmí vál­lalat helyi vezetői vizsgálják meg, hogy egyes községek miért nem szerződnek a kí­vánt mértékben. Kétségtelen, hogy jobb szervező munkát kell végezni mind a tsz-ek, mind a háztáji gazdaságok felé. Szükséges elérni, hogy a közös gazdaságok termelési tervükkel összhangban szer­ződjenek a rendelkezésükre álló alapanyagra; hogy a tsz- ek vezetői rendszeresen fog­lalkozzanak a háztáji szerző­déskötésekkel. A tsz-ek jelen­tős kedvezményben részesül­nek áruértékesítési tervük teljesítése esetén; abba pedig a háztájiból lekötött — és át­adott — szerződött sertés is beleszámít Az állatforgalmí vállalat dolgozóitól elvárjuk, hogy a jövőben nagyobb gonddal foglalkoznak a háztáji- és egyéni gazdaságok szerződés- kötésével. A párt- és tanácsi-, valamint az egyéb társadalmi szervek segítsék őket abban, hogy a járás, illetve a község szerződéskötési felvásárlási terve 1962 első félévére is biztosítva legyen. Hoc!os János • megyei pártbizottság munkatársa Elektromos szél A Szovjet Tudományos Akadémia nagy hőmérsékle­tekkel foglalkozó laborató­riumában azon fémek tulaj­donságait vizsgálják, amelye­ket a 2500 fokos hőmérséklet közepette működő konstruk­ciókban fognak alkalmazni, továbbá olyan berendezése­ket szerkesztenek, amelyek­nek segítségével 10—20 ezer fokos hőmérsékleten végez­nek kísérleteket. Az ilyen „kozmikus” hő­mérsékleteken a gáz elektro­mos vezetővé válik. A rakéta gázsugarában létrejött mág­neses "térben villamos áram keletkezik. Az ilyen „elektro­mos szél” lehetővé teszi a hőenergiának közvetlenül vil­lamos energiává való átala­kítását. (TASZSZ) Társadalmi munkában a gimnazisták A mezőtúri fiúgimnázium KISZ szervezete társadalmi munkában segítette a városi sportpályán a kosárlabda pálya építését. Otthonukban pedig — a gimnázium udva­rán — délutánonként meleg­ágyak készítésével foglalkoz­nak. Innen elégítik ki tavasz- szal a KISZ szervezet virág- szükségletét, s ezzel alapszer­vezetüknek anyagi megtaka­rítást biztosítanak. Jé hir szemüvegviselőknek Nem kell már Szolnokra járni szemüvegért Jászbe­rényből. Rövidesen OFOTÉRT szaküzlet nyílik a városi ta­nács épületében, mely lehe­tővé teszi, hogy az SZTK tagok szemüvegutalványukat helyben kiválthassák. Termelő­szövetkezetek, figyelem! A Szolnok megyei TÜZÉP Vállalat kun­szentmártoni, török­szentmiklósi és tisza- földvári telepein HASZNÁLT hídmérleg eladó. A mérlegek az em­lített telepeken megte­kinthetők. ./ Dezséry László* f LONDONI LEVELEZŐLAP Nekem legjobban a parkok imponáltak Londonban. A belvárosi híres Hyde Park, amelynek sarkán az újsá­gokból és könyvekből oly jól ismert „szabad vélemény­nyilvánítás" szószékei állnak. Illetve csak akkor állnak, ha valaki hoz oda egyet — nem lehet magasabb, mint egy sámli —, és beszél róla. Fejjel állhat magasabban, mint a többiek, akik odagyülekeznek és hallgatják. És nem használhat senki szócsövet, vagy megafont. Akkora hangja lehet, amekkora természetéből telik. Így túl nagy tömeghez senki sem szólhat, de valóban megteheti min­denki, hogy szűk körben, de mégis nyilvánosan kifejtheti bármilyen nézetét. A többi nagy park, a Kensington Gardens, a Green Park, a Palace Gardens és a hires St-James Park, ugyancsak óriási területen fekszenek, s hatalmas zöld­jükké! javítják az egyébként nagyon kormos levegőjű város levegőjét. Sok pad, nyugszék fekszik a parkok­ban, amelyeket bérelni lehet. Ingyen nem vehetők igény­be, de az angolok és a külföldiek is szívesen fizetik meg értük a dijakat. Tisztelet az angoloknak, hogy birodalmi fővárosukban, a hatalmas hatvan kilométer átmérőjű, nyolcmilliós Londonban ennyi helyet hagytak a zöldnek/ • London egyike a legtágasabb világvárosoknak. A város nagyobbik felét családi házak lepik el, amelyek közé kis kertet szorítottak. A belvárosban a sorban épített bér- házak előtt is kis kerteket csináltak, vagy kis oszlopos lépcsöfeljáróval teszik barátságosabbá az építkezést. Az utcák szélesek, tágasak, a nagyobb utakon középen van a villányvilágítás oszlopsora, ez egyben megkönnyíti a gyalogosok átkelését is az úttesten. A házakat itt a belvárosban, ahol a gazdag embe­rek laknak, olajjal festik fehérre és állítólag kötelező öt évenkint újrafesteni azokat. Az úttestek nagyon jő állapotban vannak, sehol a világon nem láttam ennyi hibátlan útburkolatot. Az 1 autók csendesen suhannak a jó utakon. A neonfény nem tzílságosan jellemző Londonra. Mérsékelten alkal­mazzák és sehol som hivalkodó, Feltűnően sok a rendőr. kettesével sétálnak, nagyon fiatalok; a rendőrséget ál­landóan toborozzák, úgy látszik, nem túl jövedelmező • A köznép este az ún. Public Bárokban szórakozik. Ezeket röviden „pab"-oknak hívják, amolyan csapszé­kek, ivók, amelyekben sört és whiskyt iszik az angol, ahogy észrevettem — elég sokat. Nőt és fiatalt ezekben ritkán látni. A fiatalok inkább kis kávéházakban üldö­gélnek, lehetőleg sötétben és kettesben. A Pabokban kár­tyáznak és a falra tűzött céltáblákba tollas szegekkel ha­jigáinak — célba. Ezt mi gyerekkorunkban játszottuk. Este érkeztem Londonba, az utcák ilyenkor elég üresek, csendesek, kivéve a So-hot, ezt a szórakozó ne­gyedet, amely a Piccadilly Circus mögött terül el és tele van színházakkal, mozikkal, sztrip-tizekkel, lebujokkal és kávéházakkal. Az utcán többen vannak, mint bent a lokálokban. Amolyan éjszakai sétálóhely, azoknak, akik nem tudnak aludni, s persze a lumpoknak. Az ide­gen ezt a negyedet biztosan hangulatosnak találja, ha nem it próbál ki benne semmit, ami kínálkozik. * Hétvégén érkeztem Londonba, ami ugyancsak emlí­teni való mert London egészen más hétvégén, mint hét­köznapokon. A hétvége szinte fétis Angliában. Ilyenkor mindenki elbújik a házában-lakásában, vagy éppen vi­dékre megy. A kirándulás kedvelt dolog, de különösen kedvelt az otthoni tevés-vevés, a kertben a kis kaszáló­gépekkel, amelyekkel az angol a maga kis „parkját” gondozza, vagy a babrálás a házon, amin mindig van javítanivaló. Az angol a hétvégén felveszi a legrosszabb ruháját, és ezzel tüntet, hogy nincs semmi dolga. Hét­köznap ugyanis, a hivatalba — munkahelyre jó ruhában megy. A hétvége csendjét vendégnek sem illik zavarnia. A vendégeskedés Angliában úgy sem nagy divat. Házukhoz ritkán hívnak vendéget és annak is pontosan megszabják az idejét. Inkább nyilvános helyen találkoz­nak. Idegent nagyon nehezen vesznek be magukhoz. Évek óta Angliában élő külföldiek mesélik, hogy még nem Útitok belülről angol otthont. * Az viszont nem igaz, hogy az angolok mogorvák, vagy kedvetlenek, egykedvűek. Egyáltalán nem olyan „fakirok”, mint a regényekben írják róluk. Kedvesen, élénken beszélgetnek, érdeklődnek, s nagyokat nevetnek, jókedvűek. Különösen este, amikor például a földalatti mozgólépcsőin, vagy liftjeiben még énekelnek is, csapa­tosai» t*. Idegenek «omM—e ----“—

Next

/
Thumbnails
Contents