Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-15 / 244. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 15. Képek a határból Ez aztán a kukorica! Aki a szajoii országúton elhalad, egy percre megáll, hogy gyönyörködjön a Vörös Csepel Termelőszövetkezet gazdag termésében. A közös gazdaság tagjai ebben az évben rekordtermést értek el — 55 métermázsát takarítottak be holdanként májusi morzsoltban számítva. Megteltek a górék, s a szövetkezetiek kénytelenek voltak a szajoii kövesút holtágát használni raktárnak, ahol egy kilométer hosszúságban az úttestre terítették az értékes takarmányt. Hármaskapcsolású vetőgéppel dolgozik a törökszentmiklósi tangazdaság földjén Bálint Lajos, Kiss Sándor és Bartus Mihály. Egy-egy munkás napon több mint harminc holdon . teszik földbe a jövő évi kenyémekvaló magját. Ugyan miért akadt fel az egyik csoroszlya? A hibát vizs- gálgatja Fodor Lajos traktoros. Társa, Tóth Ferenc, közben ellenőrzi, elég mélyre került-e a bőven termő Be- zosztája magja. A kisújszállási Dózsa Termelőszövetkezet gazdái ebben az évben nagy területen vetnek intenzív búzafajtákat. Akik sohasem fáradtak! Ezt tartják a túrkevei Búzakalász Termelőszövetkezetben Herczeg Sándorról és Nagy Lajos- róL Virradattól késő estig vetik a kenyérnekvalót, S dicséretükre váljék, eddig 600 holdon tették földbe az árpa és •búsa magját,- Miért maradt el a tiszafüredi járás a sertéshizlalási szerződések kötésében? Az utóbbi években igen elterjedt a termelők, s az állam számára egyaránt előnyös szerződéses termeltetés. Mivel a szerződés megelőzi a felvásárlást, az állami szerveknek könnyebb tervezniük: mennyi jut a mezőgazdaság megtermelte javakból a lakosságnak, mennyi exportra. A termelők bizton számíthatnak a szerződéses határidőben termelvényük értékesítésére, a magasabb átvételi árra, s egyéb — szerződésileg biztosított — kedvezményekre. Az 1962. évi átadásra szóló sertéshizlalási szerződés július 1-én indult. Feltételei számos tekintetben előnyösebbek az ezévinéL Az átvételi árak az egyes súlycsoportoknak megfelelően magasabbak; így hús- és húsjelle- gű sertéseknél kilogrammonként 20—90 fillérrel, zsír- és zsírjellegű sertéseknél 70 fillérrel, 1,20 forinttal. Lényeges változás továbbá, hogy leszállították az Átvétel ALSÓ SÚLYHATÁRÁT, a húsjellegű sertéseknél 100, a zsírjellegűeknél 120 kilogrammra. Ezen kívül a szerződés a háztáji- és egyéni gazdaságok számára sertésenként 150 kilogramm takarmányt biztosít állami áron. Az egyéb feltételek változatlanok. A több mint három hónapja megindult szerződéskötési akcióban eddig a járások között a leggyengébb eredmény a tiszafüredié. Eddig ugyanis az 1962. évi felvásárlási tervet szerződéskötéssel csupán 16,2 százalékban alapozta meg a járás. (Emellett a járásban nagy lemaradás mutatkozik a folyó évi vágósertés felvásárlásnál is; az évi terv teljesítése mindössze 42 százaléknál tart.) Múlt héten egy bizottság a helyszínen foglalkozott a járás lemaradásának okaival, megállapítása, hogy FELELŐS SZEMÉLYEK NEM FOGLALKOZNAK kellő hatArozotts Aggal a felvásárlás, a szerződéskötés ügyével. Érvényes ez a járás, a községek, a tsz-ek vezetőire, de az állatforgalmí vállalat megbízottaira is. Ebből logikusan — bár sajnálatosan — következik, hogy L Nagyi vánom még egyetlen sertésre sem kötöttek szerződést; 2. Tiszaigaron csak egy sertés az 1962-es akció eddigi „eredménye”; S. Tiszaderzsen, Tiszaörvé- nyen a háztáji, az egyéni gazdaságokkal nem történt még szerződéskötés; 4. A járás további négy községében sem ki elégitőek az eddigi eredmények. Nem; pedig a tiszafüredi járás adottságai többre nyújtanak lehetőséget Mind a megnövekedett állatállomány, mind az állam biztosította takarmányjuttatás, nemkülönben a takarmányhelyzet több szerződéshez ad alapot Helytelennek bizonyult, hogy az áll átforgatná vállalat sűrűn változtatta egy-egy községben dolgozóit — kik így nem ismerhették meg kellően a sertéshizlaló gazdákat A járási pártbizottság munkatársa elmondta, hogy a járási tanács korábban rendszeresen figyelemmel kísérte a szerződ tetők munkáját A kezdett eredmények után a beszámoltatás elmaradt A járási tanács VB-élnöke megemlítette, hogy többízben felhívta a községi tanácsok figyelmét: segítsék a szerződéskötést A buzdítás helyes volt; annál kevésbé, hogy azt nem követte a számonkérés, ellenőrzés. A megyei tanács és a MÉSZÖV korábbi határozata alapján a földművesszövetkezeteknek segíteniök kell — főleg saját tagságuk személyes példájával! — a sertés^ hizlalási szerződéskötéseket A tiszafüredi FJK elnöke ennek ellenére nem ismerte a szerződéskötések állását; s így nem tudott számot adni az fmsz-ek e téren végzett munkájáról sem. Aí állatforgalmi vállalat nem gondoskodott arról, hogy a kötelékéből korábban kilépett dolgozó helyébe újat állítson. Ezzel nemhogy nem segítette, de hátráltatta a szerződéskötést. EGY ELNÖK NEM ÉR RA„. A járási felvásárlási kirendeltség vezetője elmondta, 'hogy a Felvásárlási Operatív Bizottság két hónapon át nem foglalkozott a szerződéskötés kérdéseivel. Ennek „oka”: a bizottság elnöke nem ért rá (?!), hogy megtartsa az üléseket. így tehát a felvásárló szervek munkáját sem lehetett kellően egyeztetni. Járásszerte tapasztalható volt — kisszámú kivételtől eltekintve — az a helytelen gyakorlat, hogy a tsz-ek nem foglalkoztak a háztáji gazdaságok árutermelésével, szerződésével. Az ismertetettek alapján úgy véljük, hogy a tiszafüredi járás vezetőinek — egyéb politikai- és gazdasági feladataik mellett — nagyobb felelősséget kell érezniök a sertéshizlalási szerződések iránt. Szükséges, hogy jobban figyelemmel kísérjék a községi vezetők, a szerződtetők munkáját; s gazdagabb ismeretek birtokában intézkedhessenek. MI A HELYZET A TÖBBI JÁRÁSBAN? Noha megyénk valamennyi járása megelőzi a szerződéses sertéshizlalásban a tiszafüredit — egyelőre azok eredményeivel sem lehetünk elégedettek. A járások, a városok, s az állatforgalmí vállalat helyi vezetői vizsgálják meg, hogy egyes községek miért nem szerződnek a kívánt mértékben. Kétségtelen, hogy jobb szervező munkát kell végezni mind a tsz-ek, mind a háztáji gazdaságok felé. Szükséges elérni, hogy a közös gazdaságok termelési tervükkel összhangban szerződjenek a rendelkezésükre álló alapanyagra; hogy a tsz- ek vezetői rendszeresen foglalkozzanak a háztáji szerződéskötésekkel. A tsz-ek jelentős kedvezményben részesülnek áruértékesítési tervük teljesítése esetén; abba pedig a háztájiból lekötött — és átadott — szerződött sertés is beleszámít Az állatforgalmí vállalat dolgozóitól elvárjuk, hogy a jövőben nagyobb gonddal foglalkoznak a háztáji- és egyéni gazdaságok szerződés- kötésével. A párt- és tanácsi-, valamint az egyéb társadalmi szervek segítsék őket abban, hogy a járás, illetve a község szerződéskötési felvásárlási terve 1962 első félévére is biztosítva legyen. Hoc!os János • megyei pártbizottság munkatársa Elektromos szél A Szovjet Tudományos Akadémia nagy hőmérsékletekkel foglalkozó laboratóriumában azon fémek tulajdonságait vizsgálják, amelyeket a 2500 fokos hőmérséklet közepette működő konstrukciókban fognak alkalmazni, továbbá olyan berendezéseket szerkesztenek, amelyeknek segítségével 10—20 ezer fokos hőmérsékleten végeznek kísérleteket. Az ilyen „kozmikus” hőmérsékleteken a gáz elektromos vezetővé válik. A rakéta gázsugarában létrejött mágneses "térben villamos áram keletkezik. Az ilyen „elektromos szél” lehetővé teszi a hőenergiának közvetlenül villamos energiává való átalakítását. (TASZSZ) Társadalmi munkában a gimnazisták A mezőtúri fiúgimnázium KISZ szervezete társadalmi munkában segítette a városi sportpályán a kosárlabda pálya építését. Otthonukban pedig — a gimnázium udvarán — délutánonként melegágyak készítésével foglalkoznak. Innen elégítik ki tavasz- szal a KISZ szervezet virág- szükségletét, s ezzel alapszervezetüknek anyagi megtakarítást biztosítanak. Jé hir szemüvegviselőknek Nem kell már Szolnokra járni szemüvegért Jászberényből. Rövidesen OFOTÉRT szaküzlet nyílik a városi tanács épületében, mely lehetővé teszi, hogy az SZTK tagok szemüvegutalványukat helyben kiválthassák. Termelőszövetkezetek, figyelem! A Szolnok megyei TÜZÉP Vállalat kunszentmártoni, törökszentmiklósi és tisza- földvári telepein HASZNÁLT hídmérleg eladó. A mérlegek az említett telepeken megtekinthetők. ./ Dezséry László* f LONDONI LEVELEZŐLAP Nekem legjobban a parkok imponáltak Londonban. A belvárosi híres Hyde Park, amelynek sarkán az újságokból és könyvekből oly jól ismert „szabad véleménynyilvánítás" szószékei állnak. Illetve csak akkor állnak, ha valaki hoz oda egyet — nem lehet magasabb, mint egy sámli —, és beszél róla. Fejjel állhat magasabban, mint a többiek, akik odagyülekeznek és hallgatják. És nem használhat senki szócsövet, vagy megafont. Akkora hangja lehet, amekkora természetéből telik. Így túl nagy tömeghez senki sem szólhat, de valóban megteheti mindenki, hogy szűk körben, de mégis nyilvánosan kifejtheti bármilyen nézetét. A többi nagy park, a Kensington Gardens, a Green Park, a Palace Gardens és a hires St-James Park, ugyancsak óriási területen fekszenek, s hatalmas zöldjükké! javítják az egyébként nagyon kormos levegőjű város levegőjét. Sok pad, nyugszék fekszik a parkokban, amelyeket bérelni lehet. Ingyen nem vehetők igénybe, de az angolok és a külföldiek is szívesen fizetik meg értük a dijakat. Tisztelet az angoloknak, hogy birodalmi fővárosukban, a hatalmas hatvan kilométer átmérőjű, nyolcmilliós Londonban ennyi helyet hagytak a zöldnek/ • London egyike a legtágasabb világvárosoknak. A város nagyobbik felét családi házak lepik el, amelyek közé kis kertet szorítottak. A belvárosban a sorban épített bér- házak előtt is kis kerteket csináltak, vagy kis oszlopos lépcsöfeljáróval teszik barátságosabbá az építkezést. Az utcák szélesek, tágasak, a nagyobb utakon középen van a villányvilágítás oszlopsora, ez egyben megkönnyíti a gyalogosok átkelését is az úttesten. A házakat itt a belvárosban, ahol a gazdag emberek laknak, olajjal festik fehérre és állítólag kötelező öt évenkint újrafesteni azokat. Az úttestek nagyon jő állapotban vannak, sehol a világon nem láttam ennyi hibátlan útburkolatot. Az 1 autók csendesen suhannak a jó utakon. A neonfény nem tzílságosan jellemző Londonra. Mérsékelten alkalmazzák és sehol som hivalkodó, Feltűnően sok a rendőr. kettesével sétálnak, nagyon fiatalok; a rendőrséget állandóan toborozzák, úgy látszik, nem túl jövedelmező • A köznép este az ún. Public Bárokban szórakozik. Ezeket röviden „pab"-oknak hívják, amolyan csapszékek, ivók, amelyekben sört és whiskyt iszik az angol, ahogy észrevettem — elég sokat. Nőt és fiatalt ezekben ritkán látni. A fiatalok inkább kis kávéházakban üldögélnek, lehetőleg sötétben és kettesben. A Pabokban kártyáznak és a falra tűzött céltáblákba tollas szegekkel hajigáinak — célba. Ezt mi gyerekkorunkban játszottuk. Este érkeztem Londonba, az utcák ilyenkor elég üresek, csendesek, kivéve a So-hot, ezt a szórakozó negyedet, amely a Piccadilly Circus mögött terül el és tele van színházakkal, mozikkal, sztrip-tizekkel, lebujokkal és kávéházakkal. Az utcán többen vannak, mint bent a lokálokban. Amolyan éjszakai sétálóhely, azoknak, akik nem tudnak aludni, s persze a lumpoknak. Az idegen ezt a negyedet biztosan hangulatosnak találja, ha nem it próbál ki benne semmit, ami kínálkozik. * Hétvégén érkeztem Londonba, ami ugyancsak említeni való mert London egészen más hétvégén, mint hétköznapokon. A hétvége szinte fétis Angliában. Ilyenkor mindenki elbújik a házában-lakásában, vagy éppen vidékre megy. A kirándulás kedvelt dolog, de különösen kedvelt az otthoni tevés-vevés, a kertben a kis kaszálógépekkel, amelyekkel az angol a maga kis „parkját” gondozza, vagy a babrálás a házon, amin mindig van javítanivaló. Az angol a hétvégén felveszi a legrosszabb ruháját, és ezzel tüntet, hogy nincs semmi dolga. Hétköznap ugyanis, a hivatalba — munkahelyre jó ruhában megy. A hétvége csendjét vendégnek sem illik zavarnia. A vendégeskedés Angliában úgy sem nagy divat. Házukhoz ritkán hívnak vendéget és annak is pontosan megszabják az idejét. Inkább nyilvános helyen találkoznak. Idegent nagyon nehezen vesznek be magukhoz. Évek óta Angliában élő külföldiek mesélik, hogy még nem Útitok belülről angol otthont. * Az viszont nem igaz, hogy az angolok mogorvák, vagy kedvetlenek, egykedvűek. Egyáltalán nem olyan „fakirok”, mint a regényekben írják róluk. Kedvesen, élénken beszélgetnek, érdeklődnek, s nagyokat nevetnek, jókedvűek. Különösen este, amikor például a földalatti mozgólépcsőin, vagy liftjeiben még énekelnek is, csapatosai» t*. Idegenek «omM—e ----“—