Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-25 / 252. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 25, Az SZKP XXII. kongresszusának felszólalásaiból (Folytatás a 3. oldalról.) A szónok foglalkozott a szövetséges köztársaságok gazdaságának fejlődésevei, többi között a gyapottermesztő köztársaságokkal. A Szovjetunióban az idén lesz a legmagasabb a gyapottermés. Az e1 következő húsz év folyamán az országban a gyapottermelés 10—11 millió tonnára emelkedik. A szocialista országok egységének hátterén — mondotta Muhitgyinov — szennyes foltnak tűnik az albán vezetők marxista-ellenes magatartása. A marxizmus-leniniz- mustól és a proletárinternacionalizmustól való eltávolodás senkire sem hozott dicsőséget, az albán vezetőkre sem. A nemzeti felszabadító mozgalom fejlődésével kapcsolatban Muhitgyinov hangsúlyozta, hogy a nemzetközi küzdőtéren egyre nagyobb szerepet töltenek be a kolo- nializmus alól felszabadult országok. A kolonializmus maradványai azonban még nem semmisültek meg. önként az imperializmus soha nem távozott és nem engedi át politikai és gazdasági pozícióit. A kolonializmus legfőbb támaszai az amerikai monopóliumok. Ezek, a kollektív kolonializmus szervei, mondotta Muhitgyinov, hozzátéve, hogy úgynevezett „segélyük” imperialista jellegű. Ez a „segély” „olyan méz, amit csak az üvegen keresztül engednek nyalogatni”. Az SZKP Központi Bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja támogatja az ázsiai és afrikai kontinenseken végbemenő felszabadító forradalmakat. Elmondotta, hogy a szovjet emberek ro- konszenve a harcoló, elnyomott népek oldalán áll. Muhitgyinov szólt a Szovjetunió és a gazdaságilag fejletlen országok fokozódó együttműködéséről. — A Szovjetunió 380 ipari üzem és más objektum létesítésénél működik közre ezekben az országokban. Mintegy ötezer szovjet szakember a helyszínen nyújt közvetlen segítséget. A Patrice Lumum- báról elnevezett népek barátsága egyetemén és a Szovjetunió más felsőfokú tanintézetében több mint 4 ezer hallgató tanul 72 ázsiai, afrikai, latin-amerikai országból. Muhitgyinov kijelentette, hogy az SZKP nemzetközi politikája egyik sarkkövének tekinti a gyarmati igát levetett népekkel való szövetséget. Az SZKP internacionalista kötelességének tartja, hogy segítse ezeket a népeket nyij Volocsok-i Pamutipari Kombinát brigádvezetőjének elnökletével nyílt meg. A. Z. Quay, a Ghánái Népi Konvenció Párt küldöttségének vezetője, az accrai városi tanács elnöke volt az első felszólaló. A felszólaló hangsúlyozta: A küldöttség tagjaira mély hatást gyakorolt, hogy a XXII. pártkongresszuson milyen demokratikusan oldják meg a kérdéseket. Láttunk egy haladó rendszert, amely biztosítja a nép számára a boldogulást és virágzást, fűzte hozzá és kifejezte azt a reményét, hogy fejlődni fognak a Szovjetunió és Ghana népeinek baráti kapcsolatai; A Ghánái Népi Konvenció Párt képviselője felolvasta azt az üzenetet, amelyet Kwa- me Nkrumah, e párt elnöke és főtitkára küldött Hrus- csovnak. Nkrumah üzenetében jó kívánságait küldi az SZKP XXII. kongresszusának és kifejezi azt a reményét, hogy „pártjaink barátsága a jövőben is fejlődni és erősödni fog népeink javára”. A. Z. Quay viharos taps kíséretében átnyújtotta Nyikita Hruscsovnak az üzenetet és kezet szorítottak egymással. Ezután Tídjani TVaore, Mihail Solohor író, az SZKP rosztovi szervezetének küldötte (Orosz- országi Föderáció) kijelentette, hogy „e nagyszerű kongresszusi napokban dalol az élet, a szovjet nép élete új dallamot zeng”. A párt új programjáról szólva Solohov így nyilatkozott: „Nagy népre nagy út vár, hiszen nagy fának hosz- szú az árnyéka”. Mihail Solohov a pártellenes frakciós csoportra gondolva „a pártütők kemény, de igazságos elbírálása” mellett nyilatkozott. Kijelentette,- hogy „tetteikért felelniük kell és felelni is fognak”. Beszédének jelentős részét Solohov irodalmi kérdéseknek szentelte. Megelégedéssel állapította meg, hogy „a fiatal és valóban tehetséges írónemzedék érett mesterekké fejlődik”. Ez nem csak Arvid. a Lett Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Hangsúlyozta, hogy a lett dolgozók szívügyüknek tekintik az SZKP új programja által kitűzött feladatokat. Arvid Pelse rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a gazdasági és kulturális építőmunka minden területén óriási munkát végzett. Megállapította, hogy e nagy győzelmek mellett nyomorúságosán festenek a pártellenes csoport próbálkozásai, hogy letérítsék a pártot a lenini útról. A frakciósok a történelem szemétkosarába kerültek, és helyes lenne ezt a szemetet kidobni pártunk házából — mondotta Pelse. Lettország — folytatta Pelse —a szovjet hatalom évei alatt modern iparú, fejlett mezőgazdaságú, virágzó köztársasággá vált. A burzsoá időkben csupán a tőkés országok agrár-függvénye volt. Arvid Pelse a küldöttek és vendégek tapsa közepette jelentette ki, hogy Lettország dolgozói öt év alatt teljesítik a köztársaság hétéves né„ngaz- daságfejlesztési tervét. A Lett Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy az albán vezetők magatartását, akik a harcos nacionalizmus álláspontjára kerültek, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom elítéli. Leonyid Iljicsov, az SZKP KB szövetséges köztársaságokkal foglalkozó agiátciós és propaganda osztályának vezetője volt a kongresszus ma az orosz irodalmárokra, hanem a többi nemzeti irodalom képviselőire is vonatkozik. „Támogatnunk kell ezeket az írókat” — mondotta a szónok. Solohov rámutatott, hogy az utóbbi időben jó könyvek jelentek meg, de számuk kicsi, s ezt azzal magyarázta, hogy sok író elszakadt az élettől. A burzsoá kritikusok azt állítják — jegyezte meg Solohov —, hogy mi elfogultan írunk. De hát mit akarnak? Nem írhatunk közömbösen azokról, akiket szeretünk. Az író felhívta kollégáit, művészi módon énekeljék meg a szovjet emberek munkájának szépségét és heroiz- musát, írjanak a művészet magas fokán álló alkotásokat a szovjet emberről. Pelse, délelőtti ülésén az utolsó felszólaló. Arról beszélt, hogyan fojtották el Sztálin személyi kultusza idején a friss elméleti gondolkodást, majd elítélte a pártellenes csoport álláspontját az elméleti kérdésekben. „A személyi kultusz időszakában — állapította meg Iljicsov — falat emeltek minden friss gondolat elé, ami az életből fakadt”: A szónok kijelentette, hogy a pártellenes csoport résztvevői nem csupán akadályoztak minden újat a gazdasági építőmunkában, de az elméleti kérdések megoldásában is megcsontosodott dogmatikusoknak bizonyultak. A frakciós csoport főkolomposai, mondotta Leonyid Iljicsov — nem ismerték be álláspontjuk antileninista lényegét, nyilatkozataik hamisak voltak, méltatlanok a nagylelkűségre, amit a párt irántuk tanúsított. ' Iljicsov megállapította, hogy a vezetők tekintélyét nem szabad összetéveszteni a személyi kultusszal. A párt mindent megtesz, jelentette ki, hogy kizárja a személyi kultusz újjászületésének lehetőségét, de mindent megtesz és meg fog tenni, hogy megóvja a vezetők tekintélyét, akik minden erejüket a népnek, a kommunizmus győzelmének áldozzák. Moszkva (TASZSZ). — Az SZKP XXII. kongresszusának kedd délutáni ülése Valentyina Gaganova, a Visa Mali köztársaságban működő Szudáni Unió küldöttségének vezetője, a párt politikai bizottságának tagja mondott üdvözlő beszédet. Kifejtette, hogy a függetlenné vált afrikai országokban azért ért el sikert a nemzeti felszabadító mozgalom, mert a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a világ demokratikus és haladó erői szolidárisak e mozgalommal. — A kommunizmus egyértelmű a szabadsággal, az igazságossággal, a testvériséggel és a méltósággal — jelentette ki a továbbiakban Traore, majd hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió önzetlen segítséget nyújt az ázsia és afrikai népeknek. Ez a segítség lehetővé teszi, hogy a népek megteremtsék független gazdasági életüket. E népek tudják, ki az igazi barátjuk és barátaik között természetesen ott található a Szovjetunió^ és a többi szocialista ország: a gyarmati rendszer állhatatos és következetes ellenfelei. Az SZKP XXIX. kongresz- szusát történelmi jelentőségű kongresszusnak nevezte Emil Lövi len, a Norvég Kommunista Párt elnöke. A kongreszushoz intézett üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy az SZKP XXII. kongresszusának munkáját nagy figyelemmel kisérik Norvégiában, nemcsak a kommunisták, hanem a lakosság összes rétegeinek képviselői is. Emlékeztetett arra, hogy a norvégok a szovjet néppel együtt harcoltak a német fasizmus ellen, majd nyomatékosan rámutatott a nyugatnémet militarizmus újjászületésének veszélyére. A békeharc a norvég kom- 1 munisták központi feladata — jelentette ki Lövlien. A norvég nép szívósan harcol azért, hogy hazája kilépjen a NATO-ból, hogy megkössék a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére és a nukleáris fegyverek eltiltására vonatkozó egyezményt és Európában korlátozott fegyverzetű övezetet létesítsenek. Folytatjuk a harcot, hogy az orosz és a norvég nép közötti hagyományos évezredes béke fennmaradjon — mondotta a Norvég Kommunista Párt elnöke. Ernest Burnelle, a Belga Kommunista Párt elnöke az SZKP új programját olyan „friss szélhez” hasonlította, amely „megtisztítja a | világot és örömöt hoz az era- i berek millióinak’’. * Az SZKP XXII. kongresz- szusa arról tanúskodik, hogy a Szovjetunióban a dolgozók millióit bevonják az állami feladatok megoldásába. Az SZKP XXII. kongresz- szusának határozataiból új erőt merítünk az eljövendő osztályharcokhoz — jelentette ki Burnelle. Az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időszak mérlegét legjobban az SZKP új programja fogja össze — mondotta Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Hangsúlyozta, hogy a világ kommunista és munkásmozgalmának gyakorlati és elméleti tevékenysége nagymértékben azon az alapon nyugszik, amelyet az SZKP XX, kongresszusa fektetett le. Az Uruguayi Kommunista Párt küldöttségének vezetője elítélte az Albán Munkapárt vezetőinek álláspontját, — amellyel szembehelyezkednek a többi kommunista és munkáspárttal. Rodney Arismendi hangsúlyozta, hogy az SZKP programja elemzi az óriási erőt képviselő nemzeti feliszabadító mozgalmat, majd kijelentette, hogy Latin— Amerika népei bekapcsolódtak ebbe a mozgalomba. Rámutatott arra, hogy a kubai forradalom győzelme a latin-amerikai népek nemzeti függetlenségéért vívott harcának új szakaszát jelzi. — „Erősen kiéleződött az osztályharc” — mondotta. Az idei év, amelyet a reakciósok az uruguayi nép fekete esztendejévé akartak tenni, a Kuba iránti szolidaritásért, a szocialista országokkal való kapcsolatok helyreállításáért küzdő nagy tömegmegmozdulások esztendeje lett. Arismendi közölte, hogy az elmúlt öt év alatt az Uruguayi Kommunista Párt ereje megnégyszereződött. A délutáni ülésen felszólalt Vasziiij Gracsev is, a kurszki területen lévő Kalinovka falu kolhozának elnöke. Beszámolt arról, hogyan értek el a kolhozparasztok jó eredményeket a mezőgazdasági terméshozam növelése terén. Közölte, hogy 1962-ben hektáronként 26 mázsa gabonát szándékoznak aratni, a kolhoz jövedelmét pedig két millió rubel fölé akarják emelni. Utána Nyiboláj Svernyik mondott beszédet. Kijelentette, hogy a XX. pártkongresszus óta eltelt időszak „a párt- és állami élet Lenin által kidolgozott normáinak és elveinek diadalát hozta”. Hozzáfűzte, hogy a XXII. párttkongresszus újabb szakaszt nyit meg a szovjet társadalom történelmi fejlődésében, a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének szakaszát. Az új pártprogram lenini módon elemzi a jelenlegi helyzetet és határozza meg a jövő társadalmi fejlődés túját. — Először történik meg — jelentette ki Svernyik —, hogy egy programban testesülnek meg az emberiségnek az igazságos és boldog életéről szőtt álmai. Ez a program még a jelenlegi nemzedékek életében valósággá válik. A szónok megállapította, hogy a párt a XX. kongresz- szuson kidolgozott lenini irányvonalat követve biztosította a népgazdaság vezetésének? megjavítását, "bővítette tömegkapcsolatait, — egész sor intézkedést hajtott végre a szovejt társadalom további demokratizálására, fellendítette a szovjet emberek életszínvonalát. Svernyik megállapította, hogy a pártélet lenini normáinak helyreállításával szembehelyezkedett Malenkov, Kaganovics, Molotov és mások pártellenes csoportja, majd kijelentette: „a párt határozottan visszaverte a megvetésre méltó összeesküvőket, akik kezet mertek emelni a párt lenini egységére, és az egész szovjet nép színe előtt leleplezte azok igazi arculatát”. Svernyik közölte, hogy a párt ellenőrző bizottsága az alaptalanul elítélt kommunisták rehabilitálása céljá- végzett munkája során szembekerült annak az önkénynek és azoknak a törvénytelenségeknek súlyos következményeivel, amelyeket Malenkov, Kaganovics és Molotov személyesen követtek el. — ök kezdeményezték a gyanakvás és a bizalmatlanság légkörének kialakítását — mondotta Svernyik, majd megállapította, hogy Malenkov, Kaganovics és Molotov vezető tisztségükben a legdurvábban megsértették a pártélet lenini normáit és a forradalmi törvényességet. Svernyik tényeket sorolt fel a pártellenes csoport tagjainak bűnös tevékenységéről. — Nagyszámú dokumentum alapján a párt ellenőrző bizottsága megállapította — mondotta, — hogy Malenkov, Molotov és Kaganovics nagy kárt okozott a pártnak. Ezek az emberek foltot ejtettek a kommunista becsületen és nem maradhatnak meg az SZKP soraiban. Mint Svernyik rámutatott, a személyi kultusz következményeinek megszüntetése és a pártélet lenini normáinak helyreállítása még erősebbé tette a párt kapcsolatait a tömegekkel. A Szovjetunió Kommunista Pártja egységesebb, mint valaha, szilárdan összeforrott a Hruscsov által vezetett lenini Központi Bizottsággal. Enb, az SZKP Központi Bizottsága Nemzetközi Osztályának vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a programtervezet a marxista gondolkodás történetében először adta konkrét képét a kommunista társadalomnak, amely „izig-vérig egész valóságában és szépségében kibontakozik előttünk”. Borisz Ponomarjov Miután megemlítette, hogy napjainkban az antikommu- nizmusban összpontosulnak a legreakciósabb irányzatok, rámutatott, hogy a szélsőséges antikommunizmus a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen, a nemzeti felszabadító mozgalom és minden haladó mozgalom ellen irányul. Az antikommunizmus ellen vívott határozott harc korunk egyik legfontosabb feladata — jelentette ki Borisz Fonomar- jov. AZ SZKP új programja hatalmas csapást mér az an- tikommunizmusra, halomra dönti annak minden koholmányát Ezután Borisz Ponomarjov megállapította, hogy „az an- tikommunisták fekete seregének soraiban szégyenletes helyet töltenek be a jobboldali szociáldemokrata vezetők”. Miután beszélt arról a nyilatkozat-tervezetről, amelyet a szocialista inter- nacionálé soronlévő római kongresszusán akarnak elfogadni, Ponomarjov rámutatott, hogy ez a hidegháború dokumentuma, olyan dokumentum, amely igyekszik fehérre mosni és védelmezni a kapitalizmust és amelyet áthat a kommunistaellenes- ség és a szovjetellenesség szelleme. Ponomarjov hangsúlyozta, milyen kiemelkedő szerepet töltött be az 1957-es és 1960- as moszkvai értekezlet a kommunista és munkáspártok összekovácsolásában. — Megállapította, hogy csak az Albán Munkabárt vezetői lépnek fel az SZKP XX. kongresszusának határozatai ellen, amelyet jóváhagyott minden testvérpárt. „Nevetséges az albán vezetőknek az az igénye, hogy kiadják magukat igazhitű marxistáknak” — mondotta Ponomarjov. Az SZKP XXII. kongresz- szusa megmutatja annak a szervező munkának eredményeit, amelyet a párt XX. kongresszus óta elvégzett. A XX. kongresszus a párt életében nagy fordulatot képviselő esemény volt és fontos szerepet tölt be a marxizmus— leninizmus alkotó továbbfejlesztésében — jelentette ki Andrej Kirilenko, az SZKP szverdlovszki területi bizottságának első titkára. Hangsúlyozta, hogy a párt új irányvonalának győzelme nem volt könnyű. Ennek az irányvonalnak a megvalósítását ellenezték a frakciós pártellenes csoport részvevői. A kongresszus épülete esti fényben.
