Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 19. Folytat ja tanácskozásait az SZKP XXII.kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) A húszéves népgazdaságfej­lesztési terv (általános táv­lati terv) előirányzatai értel­mében jelentősen közelebb kerül egymáshoz a termelő- eszközök és a fogyasztási cik­kek termelésének fejlődési üteme. Míg 1929—1940 kö­zött a termelőeszközök ter­melésének átlagos növekedé­si üteme majd 70 százalékkal múlta felül a fogyasztási cik­kek termelésének növekedési ütemét, 1961—1980. között csupán körülbelül 20 száza­lékkal fogja azt felülmúlni. Az elkövetkező húsz év alatt a társadalmi terme­lésnek hozzávetőleg ötszö­rösére kell emelkednie. Az ipari termelés legalább hatszorosára, a mezőgazdaság termelése pedig körülbelül három és félszeresére emel­kedik. „Ez ugyanannyit jelent — fűzte hozzá magyarázatul Hruscsov, mintha földtekén- ken még öt olyan ipari és még két olyan mezőgazdasági országot létesítenének, ami­lyen ma a Szovjetunió.” Húsz év múlva a Szovjet­unió majdnem kétszer annyi ipari terméket fog előállíta­ni, mint ma az egész nem­szocialista világ. A Szovjetunió 1980-ban hozzávetőleg másfélszer any- nyi villanyenergiát fog ter­melni, mint jelenleg a világ összes többi országai együtt­véve. Két évtized leforgása alatt 180 hatalmas vízerőművet, mintegy 200, egyenként csak­nem 3 millió kilowattoe hő­erőművet, továbbá 260 nagy hőerőművet kell meg'píteni. A vaskohászatnak körülbe­lül évi 250 millió tonnás acéltermelést kell biztosí­tania. A Szovjetunió acéltermelése már 9 év múlva 55 millió ton­nával fogja túlszárnyalni az Egyesült Államok acélterme­lésének mai színvonalát. Az elkövetkező húsz évben a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének körülbelül ötszörösére kell emelkednie. Az 1961—1980. években a nemzeti jövedelem növekedé­sének több mint kilenctizedé a munkatermelékenység emelkedéséből fog származni. A most következő 10 év alatt az ipari munka termelékeny­sége hozzávetőleg kétszeresé­re, húsz év alatt pedig 4— 4,2-szeresére emelkedik. A termelőerők területi el­osztása tekintetében a terv­ben szerepel hatalmas tüze­lőanyag- és energetikai bá­zisok létrehozása Szibériá­ban, Közép-Ázsia óriási energiatermelési területté való átalakítása a roppant gáz- és vizierő-készletek hasznosítása alapján. Űjabb nagy kohóipari bázisok létre­hozását irányoztuk elő, hogy 1980-ban a Szovjetuniónak már öt kohóipari bázisa le­gyen — az Uraiban, Ukraj­nában, Szibériában és Távol- Keleten, Kazahsztánban, to­vábbá a Szovjetunió európai részének középső területein. Hruscsov a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszo­nyainak fejlődését érintve rámutatött, hogy az SZKP a mezőgazdaságban fő feladat­nak tekinti a nép számára a kiváló minőségű termékek, az ipar számára a kiváló mi­nőségű nyersanyagok bősé­gének megvalósítását; a me­zőgazdasági termelőerők nagyarányú fellendítése ré­vén biztosítani kívánják a szovjet falu fokozatos átté­rését a kommunista társa­dalmi viszonyokra, valamint a város és a falu közötti lé­nyeges különbségek meg­szüntetését. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára közölte, hogy 1980-ig a szemester- mény-termelést évi 18—19 milliárd púdra, a parasztok­tól állami úton felvásárolt szemestermények mennyisé­gét pedig 7 milliárd púdra kell emelni. A párt feladatai a nép anyagi jólétének növelésében Az SZKP kitűzi a nagysze­rű feladatot — az elkövetkező húsz év alatt olyan életszínvonalat kell elérni, amely maga­sabb, mint bármely tőkés országban. A történelem során első ízben szüntetik meg teljesen és végérvényesen az embe­rek hiányos ellátottságát. — Egyetlen tőkés ország sem tűzhet maga elé ilyen felada­tot, — jegyezte meg Hrus­csov. A lakosság reáljövedelme emelkedésének forrása a Szovjetunió nemzeti jövedel­mének ' növekedése. A nem­zeti jövedelem évi összege 1960-tól 1980-ig körülbelül ötszörösére nő. lékát a társadalom fedezi. Ugyanakkor biztosítva lesz valamennyi munkaképtelen személy teljes eltartása a tár­sadalom költségén. — A Szovjetunióban már régóta fennálló ingyenes or­vosi ellátás mellett bevezet­jük, hogy a betegek ingyen vehessék igénybe a szanató­riumokat és ingyen kapják a gyógyszereket. — A kommunizmus építé­sének jelentős vívmánya lesz annak biztosítása — mondot­ta Hruscsov — hogy minden család ingyen lakjék kom­fortos lakásban és ingyen kapja a fő közüzemi szolgál­tatásokat. Hruscsov újból hangsú­lyozta, hogy a nép jólét eme­lésére irányuló terveket — mint a programtervezet rá­mutat — csak békében lehet sikeresen megvalósítani. Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati burzsoá pro­paganda elismerve a prog­ramtervezetben a szovjet nép életszínvonalának emelésére vonatkozólag kitűzött célok megvalósíthatóságát, a leg­nagyobb „kihívást” látja eb­ben a nyugati hatalmak felé. — Miért nem fogadják el a kapitalista urak ezt a ki­hívást? — jegyezte meg Hruscsov. — Ügy gondoljuk — tette hozzá —, hogy a ka­pitalista országok dolgozói szintén örömmel látnák, ha hazájukban megszüntetnék a lakbért, amelyre egész sor országban keresetüknek majdnem egyharmadát köl­tik. A tervezés és a gazdaság- vezetés kérdéseire kitérve Hruscsov megjegyezte, hogy ami a vállalatok építésének, üzembe helyezésének és üze­meltetésének meggyorsítását illeti, „nem baj, ha a kapi­talistáktól is tanulunk, s hasznát vesszük annak, ami a legjobb náluk”. Az állam és a Hruscsov jellemezte az SZKP feladatait a kommu­nista viszonyok fejlesztésé­ben és az új ember formálá­sában, s kijelentette, hogy „a Szovjetunió fejlődésében beköszöntött az a történelmi időszak, amikor közvetlenül megoldódik a szabad és ön­tudatos dolgozókból álló osz­tálynélküli kommunista tár­sadalom megteremtésének feladata”. Pártunk programtervezete felvetette és megoldotta a kommunizmus elméletének és gyakorlatának egy új, fon­tos kérdését Azt hogyan nő át a munkásosztály diktatú­rájának állama össznépi ál­lamba, milyen ennek az ál­lamnak a jellege és mik a feladatai, s mi lesz a sorsa a kommunizmusban. „Az össznépi állam új sza­kaszt jelent a szocialista ál­lam fejlődésében, s fontos mérföldkő azon az úton, amelyen haladva, a szocialis­ta államiság átnő a kommu­nista társadalmi önigazga­tásba” — állapította meg Hruscsov. A Szovetunió és a népi demokratikus országok ta­pasztalatai teljes mértékben megerősítették azt a marx­ista-leninista tanítást, hogy a proletár-diktatúra kiví­vása révén győzhet a szo­cializmus. A kommunizmus építéséhez már nincs szük­ség a proletariátus diktatú­rájára — jelentette ki Hrus­csov. *Az állam a kommunizmus első szakaszának győzelme után is még hosszú ideig meg­marad. Az állam elhalásá­nak folyamata igen hossza­Mi óriási tapasztalatokat szereztünk az építkezésben és a gazdaság vezetésben, s hasonlíthatatlan fölény­ben vagyunk a kapitaliz­mussal szemben — tette hozzá —, de azért most sem szabad lebecsül­nünk a hasznos külföldi ta­pasztalatokat, hanem kellő kritikával át kell vennünk mindent, ami műszaki, szer­vezési szempontból értékes a Nyugaton, beleértve az esz­közök forgásának meggyorsí­tását s a beruházások nagy­mérvű visszatérülését. Válóban nagyszabású ter­melőerőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov. — Nem csupán a szén-, acél-, kőolaj-, gabona-, hús- és tejtermelés növeke­désének magával ragadó szá­mairól van itt szó. Ez egy olyan. társadalom megterem­tésének fennséges terve, amelyben az ember a ter­mészet és a társadalmi vi­szonyok igazi ura lesz, s magas színvonalra emelke­dik az egész nép jóléte, kommunizmus dalmas lesz, egész történelmi korszakra terjed ki és csak akkor fejeződik be, amikor majd a társadalom teljesen megérik az önigazgatásra. Bizonyos ideig keveredni fognak az állami vezetés és A kommunista — Támogatni fogjuk azt az objektív folyamatot — mon­dotta Hruscsov — amelynek során a kommunista építés viszonyai között, önkéntes és demokratikus alapokon egyre jobban közelednek egymás­hoz a nemzetek és nemzeti­ségek. Fokozott mértékben kell nevelni a tömegeket a proletár nemzetköziség és a szovjet hazafiság szellemé­ben. Teljes bolsevik kérlelhe- tetlenséggel kell kiküszöböl­ni a nacionalista csökevé- nyek legcsekélyebb megnyil­vánulásait is. „A Szovjetunió népeinek barátsága igen nagy vívmá­nyunk. Óvjuk is, mint a sze­münk fényét!’’ Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára kijelen­tette: „A kommunizmus építésé­nek rendkívül fontos eleme az emberek nevelése a kom­munizmus szellemében”. Az új ember kialakításával összefüggő feladatok közé sorolta a kommunista vi­lágnézet megerősítését, a munkára való nevelést, a kommunista erkölcsi elvek megszilárdítását, a kultúrá- lis fejlődést. „A kommunizmus az emberi­ség és az emberi egyéniség a társadalmi önigazgatás vo­násai. Eközben kifejlődnek, átalakulnak és fokozatosan elveszítik politikai jellegüket az állam belső funkciói. Csak akkor válik felesle­gessé az állam, — s akkor majd el is hal — amikor a Szovjetunióban felépül a fejlett kommunista társa­dalom s a nemzetközi küz­dőtéren győz és megszilár­dul a szocializmus’’ — mondotta Hruscsov. Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a vezető imperialista államokban még sohasem összpontosult annyira a reális hatalom a monopolis­ták szűk csoportjainak kezé­ben, mint manapság, majd így foglalta össze a mondot­takat: s— A demokrácia felvirág­zása a szocialista országok­ban és az amúgy is megnyir­bált demokrácia egyre na- gyobbarányú leépítése a ka­pitalista országokban: ez a mai világ politikai fejlődés­nek két ellentétes irányvo­nala. „Mi mindent megteszünk ma is, a jövőben is, hogy a mi társadalmi rendszerünk és a mi demokráciánk még jobban tökéletesedjék, mint a szocialista életforma példá­ja minden nép számára”. öntudatra való legmagasabb fokú kibontako­zása”. A párt programjában célul tűzi ki, hogy még általáno­sabban hozzáférhetővé kell tenni a falsőbbfokú oktatás minden formáját; 1980-ra a tervek szerint a felsőfokú tanintézetek diákjainak szá­ma nyolc millióra emelkedik. (Számuk jelenleg 2 600 000.) A szovjet tudomány fejlő­déséről szólva Hruscsov ki­jelentette: a szovjet tudósok becsületbeli ügye és hazafias kötelessége, hogy biztosítsák a szovjet tudomány számára a tudás nagyfontosságú terü­letein már kivívott vezető pozíciókat, és megszerezzék a vezető szerepet a világ tudo­mányos életének minden fő ágában”. . A kommunizmus az embe­riség haladását jelenti. Az SZKP programjának megva­lósítása mélyreható befolyást gyakorol majd a világtörté­nelem menetére. Nyikita Hruscsov kijelen­tette, hogy a Szovjetunió 198P-ig messze maga mögött hagyja az Egyesült Államo­kat az egy lakosra eső ipari és mezőgazdasági termelés­ben. A szocialista világrend- szer részaránya a világ ipari termelésében addigra körül­— A legközelebbi évtized* ben véget kell vetnünk a la­káshiánynak — folytatta Hruscsov. — A második év­tized eredményeként minden egyes család számára külön komfortos lakás lesz. — Az első évtizedben be­vezetjük a hatórás munka­napot, illetve a 35 órás mun­kahetet a dolgozók főtöme­gei számára és még rövidebb munkaidőt (30 órás munka­hetet) a többi dolgozó szá­mára. Az épülő kommuniz­mus országában lesz a vilá­gon a legrövidebb munkaidő. — Ugyanakkor meghosz- szabbítjuk a munkások és az alkalmazottak fizetett sza­badságát. Fokozatosan a kol­hozparasztokra is kiterjeszt­jük a fizetett szabadság rendszerét. — Már a legközelebbi év­tizedben megoldunk a Szov­jetunióban egy történelmi je­lentőségű feladatot: megszűnik az alacsony fi­zetésű munkások és alkal­mazottak kategóriája. Az előttünk állő 20 év végé­re a gyermekek eltartására és nevelésére fordított kiadá­sok körülbelül 75—80 száza­A testvérpártok küldötteinek soraiban (balról jobbra) Kádár János, Kim Ír Szén és Todor Zsivkov elvtársak. belül eléri majd a kétharma­dot. A jelenkorban fejlettségi fokától függetelenül gyakor­latilag bármely ország rálép­het a szocializmushoz vezető útra. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja nemzetközi politi­kája sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népek­kel, amelyek lerázták a gyar­mati rabigát. A világ politikai, gazdasá­gi és katonai erőviszonyai már megváltoztak a béke­tábor javára. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja külpolitikájának fő célját abban látja, hogy nem­csak meg kell akadályozni a világháborút, hanem már a mi nemzedékünk életéber mindörökre ki kell zárni a társadalom életéből a hábo­rúkat. A Szovjetunió kész telje­sen lemondani hadseregéről a tengerbe süllyeszteni atom­bombáit és rakétáit, ha meg­valósul a nemzetközileg szi­gorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelés, Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára kijelen­tette: „a párt feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi tíz év alatt hazánkat a világ el­ső ipari hatalmává változtat­ja, s mind az ipari termelés abszolút mennyiségét, mind az egy lakosra jutó ipari ter­mékek termelését tekintve fölülmúlja az Egyesült Álla­mokat”. A Szovjetunió megközelítő­leg ugyanennyi idő alatt más- félszeresen felülmúlja majd az Egyesült Államokat a me­zőgazdasági termékek egy fő­re jutó termelésében és a nemzeti jövedelmet tekintve utoléri az Amerika; Egyesült Államok színvonalát De ez — hangsúlyozta Hruscsov — csak az első mezsgye. Ennél nem állunk meg. A második tiz évben — 1980-ig — hazánk messze maga mögött hagyja az Ame­rikai Egyesült Államokat az egy lakosra jutó ipari és me­zőgazdasági termékek előállí- tásában. Nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a szocialista világ- rendszer minden országának gazdasága is sokkal gyorsab­ban fejlődik a kapitalizmus gazdaságánál. Mint a közgaz­dászok előzetes számításai mutatják, a szocialista világ- rendszer 1980-ra a világ ipari termelésének mintegy két­harmadát adja. Hruscsov kijelentette: „A kommunizmus építése orszá­gunkban — része a szocialis­ta közösség ama alkotótevé­kenységének, amely a kom­munista társadalom megte­remtésére irányul. A szocia­lista világrendszer sikeres fejlődése lehetőséget nyit ar­ra, hogy többé-kevésbé egy- időben, ugyanazon történel­mi korszakban jussanak el a szocialista országok a kom­munizmushoz”. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára megál­lapította, hogy a kommuniz­mus korunk leghatalmasabb erejévé vált. A világ 87 or­szágában működik jelenleg kommunista párt, s e pártok mintegy negyven millió em­bert tömörítenék. „A világ a forradalmak korszakát éli. Szocialista for­radalmak, nemzeti felszaba­dító anti-imperialista forra­dalmak, népi demokratikus forradalmak, nagyméretű parasztmozgalmak, a néptö­megeknek a fasiszta és egyéb zsarnok rendszerek ellen folytatott küzdelmei, a nem­zeti elnyomás ellen indított általános demokratikus moz­galmak — mindez egységes világra szóló forradalmi fo­lyamatot alkot, amely alá­ássa és szétzúzza a kapita­lizmust”. Korunkban létrejöttek a forradalmi vilégmozgalom kedvezőbb nemzetközi felté­telei — mondta Hruscsov. Korunkban kedvezőbbek let­tek a belső feltételei is, hogy újabb országok térjenek át a szocializmusra. (Folytatása a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents