Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

1961. október 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP &. MMIIiMIWMflBMBMMBHBBHMMMBHBMLiäH 3 Folytatja tanáchkosásait as SZKP IX/f. kongresszusa (Folytatása a 2. oldalról.) Korunkban végbemegy keit fejezi ki. Ez az állam hivatott arra, hogy hiánytala­nul megoldja az anti-impe- rialista nemzeti felszabadító forradalom feladatait” — mondotta. Mint az SZKP KB első titkára kijelentette, a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem szándékszik beavatkozni a fiatal szabad államok bel- ügyeibe, nem szándékszik senkire sem ráerőszakolni a szocializmust. „A szocializmus exportja — nem volt, nincs és nem is lesz. De az sem lehet, hogy valakire ráerőszakolják a ko- lonializmust, az sem lehet, hogy exportálják az ellen- forradalmat” — hangoztatta. Az SZKP nemzetközi poli­tikája egyik sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek leráz­ták a gyarmati rabigát — folytatta. Pártunk inter­nacionalista kötelességének tartja, hogy segítséget nyújt­son azoknak a népeknek, melyek nemzeti függetlensé­gük kivívásának és megszi­lárdításának útján haladnak, s a gyarmati rendszer teljes megsemmisítéséért harcol­nak. Hruscsov kijelentette: a párt meggyőződése szerint ják megtartani a fejletlen országokat, ki akarják zsák­mányolni népeiket. Hruscsov megjegyezte, hogy a volt gyarmatok gaz­dasági fejlődését kedvezően befolyásolta a politikai füg­getlenségük kivívása. Ezek­ben az országokban meg­gyorsult a termelés növeke­dése. A burzsoá és feudális felső körök azonban, amelyek a külföldi tőkéhez kötötték sor­sukat, a világkapitalizmus rendszerében akarják tarta­ni a fejletlen országokat. Az az út, amelyre az imperialis­ták és szekértolóik taszítják ezeket az országokat, semmi­képpen sem biztosíthatja azoknak a problémáknak a megoldását, amelyek tuda­tában a népek harcra keltek a gyarmatosítók ellen. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a fejlődés nem kapita­lista útján kell keresni a ki­utat. „A marxista elméleti kutatás mélyrehatóan tanul­mányozta a fejlődés objektív menetét, s felfedte azt a for­mát. amelynek keretében a legeredményesebben történ­het meg a nemzet összes egészséges erőinek egyesíté­se. Ez a forma a nemzeti demokratikus állam, amely nem egy osztálynak, hanem a nép széles rétegeinek érde­már ennek a nem/edéKnek meg van minden lehetősége ahhor, ho»y elejét vegye a világháborúnak Ezt a meggyőződést a nem­zetközi küzdőtéren működő erők mindenoldalú és mély­reható elemzéséből meríti. „S ez az elemzés arra a két­ségbevonhatatlan következ­tetésre vezet, hogy már a bé­ketábor javára tolódtak el a politikai, gazd'sági és kato­nai erőviszonyok a világon” — állapította meg. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szocializmus külpolitiká­jának fő elve — a békés együttélés elve, olyan zász­lóvá válik, amely alatt tö­mörülnek a népek, s mind­azok. akik az emberiség igazi békéiét és felvirágzá­sát akarják. Üj programját elfogadva, nagy pártunk az egész em­beriség színe előtt ünnepélye­sen kijelenti, abban látja külpolitikájának fő célját, hogy ne csak meg-.kadályoz- za a világháborút, hanem már a jelenlegi nemzedék életében örökre kitörölje a háborúkat a társadalom éle­téből. A mi elvi, becsületes szo­cialista politikánk — béke­politika. Nem azért állunk ki a béke ügye mellett, mert gyengék vagyunk — hangsú­lyozta Hruscsov. Kijelentette, hogy az új helyzetben a háború kirobbantása a népellenes imperialista rendszer végét jelentené. Az ebbe vetett A szünetben Valentyina Gaganceva, a Szocialista Munka Hőse, küldötíársaivai beszél­get. tántoríthatatlan hitünk azonban nem jelenti az im­perializmus erőinek legki­sebb lebecsülését sem. Tudjuk, hogy az imperializ­mus még erős. Nem lehet ki­zárni egy újabb imperialista háború lehetőségét. Ebben a helyzetben előttünk egy út van: gyarapítani erőinket, megteremteni a leghatáso­sabb fegyvert, s minden pil­lanatban késznek kell len­nünk . arra, hogy visszaver­jük az agresszdtdk táinadá- 'sait. * Jiü» isaaöaftsííói í Mi nem egyszer kijelentet­tük és kijelentjük — folytat­ta Hruscsov —, készek va­gyunk teliesen lemondani a hadseregről, tengerbe sül­lyeszteni áz atombombákat és a rakétákat, de természe­tesen csak szigorú nemzetkö­zi ellenőrzés mellett végre­hajtandó általános és teljes leszerelés viszonyai közepet­te. Mindaddig, amíg az imperialista államok nem szánják rá magukat erre, mi gondoskodni fo­gunk arról, hogy fegyveres erőink rendelkezzenek a haza megvédését szolgáló legkorszerűbb eszközökkel — atom- és hidrogénfegy- verrel, s mindenfajta raké­tával, hogy a megfelelő színvonalon tartsuk a hadi­technika minden fajtáját. A Szovjetunió védelmének, a szovjet fegyveres erők ütő­A moszkvai Krasznij Proletarij gyár lakatosával, Jermilovval beszél Hvennyi- kov zeneszerző és Petrov, a párt egyik veterán harcosa. képességének erősítése — a szovjet nép számára a fel­adatok feladata. Az SZKP programterveze­tének eszméi rég túllépték a Szovjetunió határait és a leg­szélesebb visszhangra talál­tak minden ország és min­den földrész embermillióinak szívében. A tervezet megvitatása, amelynek lendülete még az SZKP és a szovjet állam tör­ténetében is szokatlan, külö­nös erővel mutatta meg a párt és a nép megbonthatat­lan egységét. „Túlzás nélkül mondhat­juk: a programtervezetet az egész nép megvitatta és úgy i fogadta el, mint saját prog­ramját, mint saját ügyét”. A kongresszus teljes meg- alapozattfeággal jelentheti ki — hangsúlyozta Hruscsov — hogy a programtervezetet egyhangúlag jóváhagyta min­den kommunista, az egész szovjet nép. Hruscsov bejelentette, hogy a programtervezettel kapcso­latban előterjesztett nagyszá­mú javaslatot a Központi Bi­zottság figyelmesen áttanul­mányozta és a programter­vezet végleges megszövege zése e javaslatok figyelembe vételével történt. Az SZKP programterveze­te valóban világjelentőségü dokumentum jellegét öltötte és máris hatalmas befolyást gyakorol a világ politikai klí­májára. Minden haladó, demokra­tikus gondolkodású ember hangsúlyozza, hogy a prog­ram választ ad a legidősze rübb problémákra, kiemel­kedő szerepet játszik korunk társadalmi mozgalmaiban és haladó változásaiban. Még a burzsoá sajtó is kénytelen elismerni, hogy a program és annak teljesítése rendkívüli befolyást gyakorol nz egész világ helyzetére. A program eszméi körül igazi csata bontakozott ki a két ideológia, a kommu­nista és a burzsoá ideoló­gia között, állapította meg Hruscsov. A burzsoázia ideológusai most elismerik, hogy a tár­sadalom új társadalmi-gaz­dasági szervezete, a kommu­nizmus egyre hatalmasabb erővé válik korunkban. A kapitalista országok la- kosságánák körében egyre nagyobb tért hódít progra­munk nagyszerű eszméje, — amelynek értelmében a kom­munizmus és a béke elvá­laszthatatlan egymástól. Még a burzsuázáa számos képvi­selője is kénytelen beismer­ni, hogy országunknak, amely ilyen nagyszabású alkotó ter­veket hirdetett meg, szükség­képpen érdeke a béke. Az SZKP programja „újabb nagy vereséget mért az ag­resszív erőkre, a hidrogén­bomba bálványimádóira, folytatta Hruscsov. A burzsoázia és védelme­zői nyilvánvalóan semmit sem tudnak szembeállítani az SZKP programjával. Hruscsov kigúnyolta a programtervezet burzsoá kri­tikusait, akik a rágalom, a vádaskodás és a ferdítés mér­gezett nyilaihoz folyamodnak. A kommunizmus ellenségéi­nek táborában teljes fejvesz- tettség, tehetetlen düh és szánalmas kétkedés uralko­dik, mondotta. A reakciósok kígyót-békát kiáltanak prog­ramunkra, s ez azt mutatja, hogy a program célba talált, hangoztatta. „Marxista—leninista pár­tunk, amely a munkásosztály pártjaként jött létre, az egész •lép pártja lett”, hangsúlyoz­ta. Előadói beszéde befejező részében Hruscsov kijelen­tette: „Pártunk, amely a világ fe­lett magasra emelte a sza­badság fáklyáját, s a szocia­lizmus és a kommunizmus zászlaját, az emberiség sorsá­ban végbemenő gyökeres vál­tozások dicső korává tette a XX. századot. Az összes or­szágok kommunistáinak nagy hadserege, amely magával ragadta a néptömegeket, hő­sies harcával meggyorsította a történelem, menetét, s kö­zelebbhozta az emberiséget legnemesebb eszményeinek megvalósulásához. Hát még mennyire meggyorsul majd a történelem menete akkor, amikor a Szovjetunióban fel­épül a kommunista társada­lom”! (MTI). Befejeződött a XXII. kongresszus szerda délutáni ülése Moszkva (MTI). Amikor Hruscsov befejezte az SZKP programtervezetéről szóló beszámolóját, a küldöttek felállva, hosszú perceken át viharos tapssal ünnepelték a Szovjetunió Kommunista Pártjának programterveze­tét. A teremben viharos , Hurrá!” kiáltás söpört vé­gig, majd „Dicsőség a párt­nak1’, „Előre a kommuniz­mus felé!” felkiáltások hal­latszottak mindenfelől. A vi­haros taps elülte után az el­nöklő Mihail Szuszlov bere­kesztette a szerdai ülést és a következő ülést csütörtö­kön reggel, magyar idő sze­rint nyolc órára tűzte ki. A csütörtöki ülésen megkezdő­dik a vita az SZKP Központi Bizottságának beszámoló je­lentése, a Központi Revíziós Bizottság jelentése, valamint a programtervezetről szóló beszámoló felett. Nemsetkösi tranmatológ iái konferencia Budapesten A népi demokratikus or­szágok egészségügyi minisz­tereinek varsói értekezletén hozott határozat értelmében október 19-től 21-ig nemzet­közi traumatológiai konfe­renciát tartanak Budapes­ten, a Magyar Tudományos Akadémián. A konferencia fő témái: az életfolyamatok helyreállítása és érzéstelení­tés a baleseti sebészetben; a központi idegrendszer (ko­ponya gerincvelő) sérülései, a felső végtag sérülései, kü­lönös tekintettel a kéz sérti léseire. A konferencián minteg- 300 küldött vesz részt, köz tűk mintegy száz külföh szakember. A konferencián 57 külfö! és 70 magyar előadás ham zik el. (MTI) Az ENSZ tovább alkudozik Csombéval Elisabethville (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az ENSZ-ha- tóságok ismét alkuba bocsát­koztak Csombéval. Khiari az ENSZ kongói főmegbízottja az eredeti tervektől eltérően kedden este nem utazott el és szerdán újból megbeszélést folytatott Csombéval. Mint ismeretes, a kongói hatósá­gok nem adták át az ENSZ- erőknek a kezükön lévő 185 ír hadifoglyot. Csőmbe kije­lentette, hogy addig erre. nem kerül sor, amíg az ENSZ-titkárság nem ratifi­kálja a fegyverszüneti egy' > ményt — Khiari viszont o hírek szerint Ígéretet tett ar­ra, hogy az aláírására még ;. héten sor kerül. Az ír hadi­foglyokat különben kedden elszállították Elisabethville- böl, valószínűleg Jadotville- be. Korunkban végbemegy i népi demokratikus, a nemze­ti felszabadító és a szocialista forradalmi feladatok közele­dése és összefonódása. A tár­sadalmi fejlődés logikája odavezetett, hogy mindezek a forradalmak elsősorban egyetlen fő ellenség, az im­perializmus, a monopolista burzsoázia ellen irányulnak. Magától értetődik, — foly­tatta Hruscsov — hogy a ma­gas fejlettségű kapitalista or­szágokban teljes mértékben megértek a szocializmusba való átmenet előfeltételei. — Ha Ázsia. Afrika, Latin- Amerika forrongó, gyengén ej'ett államai végrehajtják a nemzeti felszabadító anti- imperialista forradalmat, — negvalósíthatiák a szocializ­musba való átmenetet. „Ko­runkban gyakorlatilag bár­mely ország, függetlenül fej­lettségi színvonalától, a szo- ■ializmushoz vezető útra lép- íet”. Hruscsov azt mondotta, íogy Kuba a szabadságnak tlyan kiolthatatlan fényű vi- ágító tornyává vált, amely negmutatja, Latin-Amerika ninden népének a haladás- ioz vezető utat. Kuba szo- lialista célokat írt harci lo- logójára. „Népünk segítséget íyújtott és fog nyújtani a estvéri kubai népnek jogos igyéért vívott szent harcá- )an”. A munkásosztály — mond- a Hruscsov — forradalmi larcában a jövőben is szem­le találja magát olyan kü- önböző opportunista irány- atókkal, amelyek akadályoz­ok erőinek tömörítését és :éljairiak elérését. Amíg lé- ezik kapitalizmus, különbö- :ő csomagolásban ismét és smét keletkeznek majd ilyen iramlatok. Ezért hangsúlyoz­ta a programtervezet, hogy íarcolni kell mind a szociál- lemokratizmus és a revízio- tizmus, mind pedig a dog- natizmus és a szektásság él­én. Az SZKP KB első titkára negjegyezte, hogy a kommu- lista építés sikereinek rend- u'vül nagy jelentősége lesz 'izsia, Afrika és Latin-Ame- ika népeinek sorsa szem- lontjából. Kijelentette, hogy a ném­eti felszabadító mozgalom a gyarmati rendszer felszámo- ásának befejező szakaszába épett. Az imperializmus izonban nem teszi le a fegy- ert. Egyre raffináltabb mód- zerekhez folyamodik. A monopol-tőkések a fej­etlen országok világában neglevő állásaik fenntartá- ának és megszilárdításának nesszemenő tervét próbálják negvalósítani de tervük igazi nivoltát takargatva, illem- udóan segélyről beszélnek. Ízen a téren is az amerikai mperialisták viszik el a pát­riát. A monopóliumok célja zonban, jegyezte meg Hrus- sov, a régi maradt. Mező- azdasági és nyersanyagszol- áltató függelékeiknek akar-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents