Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-17 / 220. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. szeptember 17. Szép szavakat kellene most keresni, hogy illő módon köszönthessük ezt a pompás évszakot... Csakhogy a költők már annyiszor és annyian megelőztek. Szabad ismétlésekbe bocsátkozni? De ki tud újat, amely méltó? Maradnak tehát az egyszerű és őszinte szavak, s a képek, amelyek az újság durva papírján megközelítőleg sem hűen érzékeltetik a szépet. És a színek? És csodás az ősz hangulata is. Tisza-part. Zagyvatorkol at. A deszkamólóhoz egész sereg ladiKot kötöttek ki, vajon használják még az idén őket? Erre a képre nézni egyet jelent azzal, hogy emlékezetbe idézzük a nyár minden örömét, s valami enyhe nosztalgiával gondolunk mindarra, ami elmúlt éa szép volt. Pedig mindenért kárpótol az ősz pompája, hallatlan gazdagsága... És tessék csak nézni... Fiú és leány a pádon. Diákok. A szünidő „ezer öröme” szétszakította őket A szeptember tette lehetővé az újabb találkozást Jó volt a július és nagyszerű az augusztus... De egymás kezét fogni? Ülni a pádon és képeslapot nézni, újra együtt... ? Hát ez vajon mi, ha nem csodálatos. Park és ezernyi szín a lombok között. Őszi természet és fiatal szívek... Folytassam? Még nyílnak a völgyben ... Egyszóval az idő még meleg. Nyári ruhában járunk, de a kirakatok dísze már az őszi ruhák közül kerül ki. Igazis, milyen lesz az őszi divat? Nézzük csak, mit vegyünk a karton ruha és a tarkaszoknya helyett... Szövetkosztümöt és... Mert bizony, tessék csak az utolsó képünkre vetni egy pillantást. Előre veti árnyékát a hideg idő... Szöveg: Szántó István Fotó: Csikós Ferenc Az elmélyültebb tanulásért Nyilatkozat a tananyagcsökkentésről Az utóbbi évek során egyre több szó esett az iskolai anyag túlzsúfoltságáról. S most az év elején az általános iskolás kisdiákok örömmel tapasztalták, hogy a tankönyvekből jócskán maradnak ki anyagrészek, kevesebb lett a megtanulandó anyag. Kiss Lászlóval, a megyei tames művelődésügyi osztályámk helyettes vezetőjével a tantervmódosításról beszélgetett lapunk munkatársa. — Kétségtelen, hogy ha elmélyültebb, gondosabb, sokoldalúbb oktatást akarunk megvalósítani, akkor csökkenteni kell a tanulók túlterhelését — mondotta Kiss elvtárs. — Ennek a túlterhelésnek nemcsak egy oka van. Szerepel ezek között például a gyerekek többféle különórára járatása, a régi oktatási módszerek, a szemléltetés hiánya vagy tökéletlen volta és egyebek: Kétségtelen azonban, hogy az okok között a túlméretezett, színvonalában a gyermekek életkori sajátosságait figyelmen kívül hagyó tananyag vezet. — A tanulnivaló egyes észeinek elhagyásával már korábbi években is kísér- eteztek, így tehát a gondo- at nem új. A régebbiek azonban alkalomszerű intézkedések voltak, amelyek az egyes tantárgyakat különállón és nem közös alapjukban érintették. így nem is vezethettek eredményre. — Az iskolareform tézi- ei szerint készülő új tantervek és az ezek alapján íranó tankönyvek csak az 1963— 4-es tanévben lépnek életbe. Azonban addig is szükséges, tananyag tervszerű, átfogó ellegű átalakítása, olyan észek elhagyása, amelyekről már biztosan tudjuk, hogy nem lesznek benne az új álalános iskolai anyagban. — Milyen anyagrészek kerülnek kihagyásra? — Mindet nem tudom felőrölni, de ízelítőnek néhány példát mondok. Az alsó tagozatban jelentősen megrövidül a fogalmazás és a nyelv- an anyaga. A III. osztályban kimarad a megszemélyeítés és a tárgyak leírása al- cotórészeik alapján. A IV. osztályban a jellemzés elemei és az összetett feladatok című tárgykör. A IL osztályban nem tanítják a mondat- ajtákat, a IV. osztályban a agokat, jeleket és képzőket. Ezek meghaladták a tanulók eljesítőképességét Helyet- ük más részek elmélyültebb, — A felső tagozaton a hatodikos történelem ókori anyaga kevesebb lesz. — A nyolcadikos földrajz általános részéből a tankönyv első hatvankét oldalát törölték. Több fejezet marad ki a magyar irodalom és az orosz nyelv tananyagából is. A fizika és a kémia egyes részeit is elhagytuk, — Ezeken a változtatásokon túl mit tesznek a pedagógusok a túlterhelés ellen? — A tantervmódosító miniszteri utasítás arról is Intézkedik, hogy az egyes tárgykörökre szánt feldolgozási időt ésszerűbben osszák be. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy felesleges például a János vitéz feldolgozására az ötödikben negyven órát fordítani. A jövőben a gyermekek színesen, érdekesen, tizenöt óra alatt tanulják meg a János vitéz-t. A fennmaradó órákat a nevelők egyéb, nehezen elsajátítható részek megértetésére fordíthatják. Egyes osztályokban alacsonyabbak lesznek a követelmények, olvasásból, énekből, beszélgetésből. Kevesebb házifeladatot adnak, illetve azokat az iskolában jobban előkészítik. Természetesen a pedagógusoknak is új módszerekkel kell dolgozniuk a jövőben. — Szeretném hangsúlyozni, hogy az egyes anyagré-. szék elhagyása még nem oldhatja meg a problémákat Pedagógusok, szülők gondos nevelő munkájára, kitűnő együttműködésére van szükség ahhoz, hogy gyermekeink a megmaradt anyagot alaposabban sajátítsák el, az eddiginél jobban képzett emberekké váljanak — fejezte be nyilatkozatát Kiss László elvtárs. Szülői értekezletek az iskolákban A héten majdnem minden általános iskolában összevont szülői értekezletet tartottak. Munkatársunk a szolnoki Kassai úti iskola értekezletén járt Az új épület tornatermében több mint 200 szülő gyűlt össze, hogy meghallgassa Tóth Tibor iskolaigazgatót, aki néhány kényes nevelési kérdésről, a szülői munka- közösségek megalakulásáról számolt be. Elmondotta, hogy a nevelés homlokterében a világnézeti, erkölcsi nevelés áll. Különösen a munkaerkölcs kérdésével foglalkoznak majd sokat Az iskola tanulói három napon át vesznek részt a tanév folyamán munkában. Az egyik nap fémgyűjtést rendeznek. A gyűjtött fém értékében Özdról vasúti síneket kapnak az úttörőváros részére. Egy napot termelőszövetkezetben töltenek a tanulók, a harmadik ilyen napon az iskola környékének szépítésében segítenek. Beszélt Tóth Tibor a kettős nevelésről, a szülői ház és az iskola helyes viszonyáról. A szülői munkaközösségről szólva elmondotta, hogy feladatuk nem a pénzgyűjtés és különböző pénzes rendezvényeken való közreműködés, hanem a nevelés, az oktatás kérdésében a pedagógusok segítése. Az érdekes beszámolót a szülők nagy figyelemmel hallgatták végig. Kisújszálláson hallottuk Kéthetes tagtoborzás után 12-én, kedden ünnepi klubest keretében tartotta évadnyitóját a kisújszállási városi énekkar. A klubestre írásbeli meghívót küldtek a kar régi tagjainak. A kórus megkezdte próbáit. • A tizennyolc tagú irodaim: színpad cseh elbeszélésekké: és versekkel készül az évadra. A kisújszállási művelődési házban „Népek békéje és barátsága” címmel indul ismeretterjesztő sorozat, s a baráti országok életéről szóló előadások után az irodalmi színpad az illető nép irodalmának legszebb darabjait adja elő. Október elején lesz a csehszlovák est, majd a bolgár, romár német, kínai, szovjet, lengy és albán nép életét bemuto tó előadásra és irodalmi mv sorra is sor kerül az ősz i a tél folyamán. • A tánckar próbái a nyáron sem szüneteltek. Most szagos készülődés folyik a szép tember 24-i vidám estre Ugyanerre készül a színját szócsoport is, három mai magyar egyfelvonásos színművel. A színjátszók további terveiben egy izgalmas ősbemutató is szerepel: Meg akarják szerezni, s lehetőség szerint elsőnek bemutatni Tahi László nagysikerű darabjának, a „Különleges vi- lágnap”-nak folytatását, az „Esküvő" című vígjátékot. • A klubélet is fellendül az őszi-téli időszakban. Az egyik kis szobát büfévé alakítják át és táncklubot szerveznek haladók részére. A klubtagok a kellemes, össztánc-szerű programok mellett előadásokat is hallanak szakemberektől a táncok és az illem történetéről. — NEGYVENHÉT PEDAGÓGUS külföldi utazásában működött közre a szolnoki IBUSZ. A Pedagógus Szak- szervezet vezetősége lapunkhoz beküldött levélben köszönte meg az IBUSZ előzékenységét. Blasco Ibánez :* A VARANGY azaretben töltöttem a ^ * nyarat — mesélte Orma barátom —, egy halász- elepen, Valencia mellett. A %ők halat árulni jártak a vá- osba; a férfiajc háromszög- ntoriájú kis bárkáikkal kóláitok a tengeren, vagy a járt mentén vetették ki hóóikat. Mi, fürdővendégek, át- iludtuk a napot; este kiülünk a kapuba, figyeltük a luÚámok villódzását, vagy pofozgattuk magunkat, mert ilőjöttek pihenésünk meg- •ontói, a szúnyogok. Az orvos, egy barátságidon, gunyoros öreg, letelepe- lett a lugasom alatt, és poha- ■azgatás vagy görögdinnye- alatozás mellett együtt töl- öttük az °stét, beszélgettünk liszékeny betegeiről: bálázókról és parasztokról. Nála nevetve emlegettük Vi- anteta betegségét. Visanteta •gy öreg halaskofának, a Nagyasszonynak leánya volt; myja igazán rászolgált a •súfnévre: kövér és termetes jolt, dölyfösen bánt piactéri tomaasszonyaival, nemritkán ettlegesen kényszerítette rá- uk akaratát. Visanteta a fa- u legbájosabb hajadonjal... tamis kis barna teremtés, pajzán szemű, a nyelve éles, :s bár a természet csak a iatalság szépségével ajándé- :ozta meg, huncut tekinteté- iel, ügyesen színlelt félénkégével és esendöségével a :ömyék minden legényét negbabonázta. Rutpofa volt : vőlegénye, egy bátor ha► • A szerző (donnán megjelent Kötetéből. 1 ász, aki egy szál gerendán is tengerre kelt, de csúnya és hallgatag volt, t a legkisebb szóváltásra is előrántotta a kését. Vasárnaponként együtt sétáltak, és míg a lány a fejét felemelve az elkényeztetett és panaszkodó gyermek hangján beszélt hozzá, Rutpofa fenyegetően nézett körül kancsal szemével, mintha kihívná a falut; a mezőt, a partot, és a tengert, mindent, ami elveheti tőle szeretett Visantetáját. Egy napon elképesztő hír terjedt el Nazaretben: valamilyen állat került a Nagyasszony lányának testébe; hasa megduzzadt, arca fakó lett, minduntalan émelygés, hányinger fogta el, s fölkavarta a ház nyugalmát. Anyja kétségbeesetten jajveszékelni kezdett, s a szomszédasszonyok rémülten összefutottak. Néhányon csak mosolyogtak a betegségen. „Mondják csak meg Rutpofának!...” Ám a leghitetlenebbek is elnémultak, amikor látták, milyen szomorúan és kétségbeesetten lép be a halász a falu kis templomába, hogy kedvese gyógyulásáért imádkozzék, pedig megrögzött pogány, gyalázatos istenkáromló volt. Különös és borzalmas betegség gyötörte a szerencsétlen lányt. A csodában hivő lakosok egyhangúan azt állították: varangy van a hasában! Bizonyára a közeli folyó egyik pocsolyájából ivott, a gonosz állat becsusszant a gyomrába, s ott mértéktelenül megnőtt. A jó komaasszonyok remegve, ijedten siettek Nagyasszony házába, hogy megnézzék a lányát. Komolyan tapogatták felpuffadt hasát, és feszes bőrén át a bujkáló állat körvonalait keresték. Néhányan, a legöregebbek és legtapasztaltabbak, diadalmas mosollyal mondták, hogy megvan, mozog, és a gyógymódról kezdtek vitázni. Rozmaringmézet adtak kanálszámra a betegnek, hogy az édesség fölcsalogassa az állatot, és amikor kábultan élvezi az emésztés örömét, leöntsék ecettel és vöröshagymalével; az aztán hamar kihajtja. S hogy a varangy egy pillanatra se maradjon nyugton. csodatevő tapaszokat is raktak a lány hasára: pálinkába áztatott és tömjénnel átitatott csepűt; kátrányba mártott kenderszálakat; papírokat, amelyekre az egyik városi kuruzsló kereszteket és számokat rajzolt; kakassark- füvet. Visanteta vonaglott az undortól, szörnyű émelygés rázta, mintha egész belseje kiszakadna, de a varangy nem kegyeskedett mutatkozni. Nagyasszony keservesen fohászkodott. Ilyen orvosságokkal sose űzik lei belőle azt a bitang jószágot. Inkább hagyják békén, ne kínozzák szegény lányt! Etessék csak a varangyot, hogy ne a lánya vérét szívja — szegény teremtés úgyis napról napra gyengébb, sápadtabb. Nagyasszony szegény volt, 1 ' ezért a komaasszonyok siettek segítségére. A halaskofák süteményt hoztak Vi- santetának a város leghíresebb cukrászdáiból. A tengerparton halászat után, a leg- izletesebb halakból tettek félre számára. A szomszédasz- szonyok a legfinomabb erőlevest öntötték bögrébe, és lassan vitték át a Nagyasz- szonyhoz, hogy egy csepp se vesszék kárba. Délutánonként minduntalan küldözgették csészeszámra a csokoládét. Visanteta tiltakozott a túlzott szívélyesség ellen. Nem bír többet enni! Torkig van Ám az anyja feléje fordította szőrös képét és rápa- rancsolt: — Egyél! Mondtam, hogy egyél! Visanteta ue feledkezzék meg, mit hord a testében. Nagyasszony titkos és érthetetlen rokonszenvet táplált a lánya testében lakozó rejtelmes állat iránt. Elképzelte szinte látta: büszke volt rá. Ennek köszönheti, hogy a házán az egész falu szeme ezért látogatják őket szüntelen a szomszédok, ezért állították meg úton-útfélen a: asszonyok, hogy érdeklődje nek lánya egészsége felől. Egy ízben orvos járt arra: azt is behívta, de igen bizalmatlanul. A doktor mindkettőjük panaszát meghallgatta és ruhán keresztül megtapogatta a lány hasát; de amikor kijelentette, hogy tüzetesebb vizsgálatra van szükség, a bősz matróna csaknem kidobta. Szégyentelen! Szeretné úgy látni a kislányt, ezt a félénk, erényes teremtést, aki már az ilyen gondolatra is elpirul. Vasárnap délután Visanalaposabb elsajátítását tűztük ki célul. Egy könyv — hatvankét oldal törlés f f ŐSZ
