Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-23 / 225. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Növekedett a munkások politikai öntudata, Javult gazdasási és kulturális helyzetük A pártbizottsági ülésen elhangzott beszámoló Mint azt már előző lapszámunkban hírül adtuk, szeptember 21-én ülésezett a megyei pártbizottság. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, x Központi Bizottság mezőgazdasági osztályának nezetője, valamint Sándor Kálmán, a Központi Bizottság tagja. A pártbizottsági ülés egyik napirendjeként Váczi Sándor, a megyei pártbizottság másodtitkára számolt be a pártbizottság előtt, a Központi Bizottságnak és a megyei párt-végrehajtó bizottságnak „A munkásosztállyal kapcsolatos egyes fel- adatok’’-ról hozott határozatának végrehajtásáról. Az alábbiakban közöljük Váczi Sándor elvtárs beszámolóját és a hozzászólásokat. Váczi Sándor eívtárs beszéde Tisztelt pártbizottsági Kedves elvtársak! A Központi Bizottság 1958 október 16-i ülése foglalkozott a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetével, vezető szerepének érvényesülésével. A megyei párt-végrehajtó, , . bizottság határozata alapián nácstagok kozni 1954-ben az sen növekedett a megyében a munkásosztály vezető szerepe, a párt befolyása a politikai, gazdasági, s társadalmi élet területéin. A munkásszármazású, s eredetileg munkás foglalkozású vezetők és dolgozók aránya a legtöbb területen emelkedett. A tanegvizsgáltuk a Közpor ti Bizottság határozatainak vég rehajtását, s a tapasztalatok alapján készült határozati javaslatot a végrehajtó bizottság a pártbizottság elé terjeszti megvitatásra, kiegészítésre és jóváhagyásra. A Központi Bizottság hatá rozatának helyességét a legutóbbi két év eredményei bizonyítják. A határozat végrehajtása során előrehaladás történt a munkások politikai öntudatának növekedésében; iavult a munkások gazdasági és kulturális helyzete. A határozat megjelenése óta eltelt időben a szocialista iparosítás újabb eredményei, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése nyomán mélyreható változások következtek be társadalmi, gazdasági, politikai téren egyaránt a megyében. A változások eredményeként növekedett a munkások száma, a munkásosztály befolyása, s új alapokon kiszélesedett a munkások és a tsz- parasztok kapcsolata. Az utóbbi években jelentőösszes tanácstagok 9 százaléka volt munkás. A tanácsválasztások után számuk 15 százalékra emelkedett. 1961- ben a tanácsvezetők közül közel 50 százalékkal több volt a2 eredeti munkások száma, mint 1954-ben. A Szakszervezetek Megyei Tanácsában, az egyes szakszervezetek megyei vezető szerveiben választott 249 dolgozó közül 138 munkásszármazású. 93 jelenleg is fizikai munkás. Egészségesen növekedett a párttagság aránya a munkások javára, s jelentősen nőtt határozatának megfelelően több intézkedést tettek. Növelték az állami bolthálózatot, amely 1958 óta 171 boltegységgel több lett, ugyanakkor 30 százalékkal emelkedett a két műszakban üzemeltetett boltok száma. Harminckét iparcikk-boltban bevezették a szombat délutáni nyitvatartást. A gyors vásárlás elősegítésére 150 önkiszolgáló és 75 önkiválasztó bolt létesült. A zöldség- és gyümölcsellátás megjavítására Jászberényben 2, Török- szentmiklóson 6, Mezőtúron 1, Karcagon 2. Szolnokon 4 zöldségstandot állítottak be, s a kiskereskedelmi egységekben is több helyen bevezették a zöldség- és gyümölcsárusítást. A lakásgondok enyhítéséért __ ,____, _ Jelentősen előreléptünk a az üzemi pártszerx'ezetek szá- lakásépítkezéseknél. — Itt ma. A párt vezető tisztségei- i azonban a gondok nem eny- ben is magasabb az üzemi hültek, a nagy lemaradást munkások és az eredetileg! rövid idő alatt eltüntetni munkás foglalkozásúak szá- nem lehet. 1958-ban 1896, ma. ! 1959-ben 1914, 1960-ban 1807 Az intézkedések nyomán épült. Ebből 1958-ban tovább nőtt a szakszervezetek, a* KISZ tömegbefolyása az ipari munkásfiatalok között. Ezt mutatja például az is, hogy Szolnok város üzemeiben, ahol 5700 KISZ-kor- osztálybeli fiatal van, a KISZ tagok száma eléri a 2438 főt Javult a gazdasági vezetők kapcsolata is a munkásokkal, ugyanakkor növekedett a vezető tisztségekben is a mun- kásszármazásuak aránya. Különösen érezhető ez a tanácsi vállalatoknál, a Tisza Bútorgyárban, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban, a Járműjavítóban, a Tisza Cipőgyárban. Javult a párt és a munkások politikai kapcsolata. Gyakoribbak a -vilvános pártnapok, a csoportos, s egyéni beszélgetések. A pártszervezetek, a szakszervezetek és a K1SZ- szervezetek többet foglalkoznak a dolgozók mindennapos gondjaival, problémáival. A nevelőmunka következtében csökkent a munkások soraiban az ellenséges nézetek hatása. A határozat megjelenése óta megtett intézkedések tovább javították a munkások életkörülményeit is. A tervek teljesítése és túlteljesítése alapján a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reáljövedelme 1058-hoz képest 1960-ban 6,5 százalékkal volt magasabb. 1961 első félévében a normarendezések következtében a munkások átlagkeresete a legtöbb területen nem csökkent és ma a munkások reáljövedelme azonos szinten van, mint 1960-ban. A munkások havi átlagkeresete az 1958. évihez viszonyítva jelentősen növekedett A Központi Bizottság határozatának megfelelően fizetésemelésben részesültek az orvosok, az egészségügyi dolgozók, a gyógyszerészek, az alsó- és középfokú pedagógusok, a tanácsi dolgozók. A megyében az orvos-egészségügyi dolgozók fizetésének rendezése 2635 főt érintett, s évi 4 millió forintos bérkihatása van. A pedagógusok bérének rendezése 4616 főt érintett. A tanácsi-igazgatási dolgozók bérrendezése során 1882 fő volt érintve 5 millió forintos béralap-növekedéssel. Intézkedések a munkások helyzetének javítására Az új nyugdíjtörvény, amely messzemenően figyelembe veszi a munkában eltó áruforgalom az 1958. évi 4138 forinttal szemben 5183 forintra nőtt. A szabadpiaci töltöttt időt is, a megyében forgalom is mintegy 20 száza- azt eredményezte, hogy a i lékkai emelkedett. A bérből korábban 650 forintos átlagos és fizetésből élő lakosságnál nyugdíj 900 forintra emelke dett. Mindezek az intézkedések azt eredményezték, hogy 1960-ban a bérből és fizetésből élők készpénzbevétele mintegy 20 százalékkal volt magasabb, mint 1959-ben. A jövedelemnövekedés alapján növekedett a fogyasztás is. A kiskereskedelmi áruforgalom 1960-ban 15 százalékkal volt magasabb, mint 1959-ben. Az egy lakosra jujelentősen nőtt a különböző szolgáltatások igénybevétele (mozi, színház, fürdő stb.); egy év alatt 83,6 százalékos az emelkedés. A bérből és fizetésből élők betétállománya egy év alatt 66 millió forintról 125 millió forintra emelkedett. A munkásosztály anyagi, gazdasági helyzetének javítására az állami, gazdasági szervek a Központi Bizottság 226, 1959-ben 245, 1960-ban 439 állami erőből. A lakás- kultúra emelkedését mutatja, hogy a lakások több mint kétharmada két-, vagy háromszobás, kb. 70 százaléka villannyal van ellátva. Intézkedések történtek a munkások műveltségének növelése érdekében is. Növekedett a középiskolákban a munkásszármazású tanulók száma; míg 1958-ban a középiskolai tanulók 31,8 százaléka volt munkásszórmazá- sú, addig ez az arány az 1960—61-es tanévben 35,3 százalékra emelkedett. Erőfeszítések történtek a tantermi problémák és a pedagógushiány megoldására. Az utóbbi években Szolnokon 14, Martfűn 8, Jászberényben 4, Törökszentmiklóson 12 tanterem épült. Jelenleg is előtérben van a munkáslakta körzetek tantermi gondjainak orvoslása, Szolnokon 40 általános és 28 középiskolai, Jászberényben 8 általános iskolai és 12 középiskolai tanterem épül a második ötéves tervben. A munkások műveltségének emeléséért Szembetűnő a változás a felnőtt dolgozók oktatásában. Az I960—61-es oktatási évben 3496 dolgozó tanult tovább általános- és középiskolában. Jelentősen bővült az üzemi iskolák hálózata. Az elmúlt évben 5, az idén már 15 üzemi iskola működik. A megyében 374 könyvtár és fiókkönyvtár működik, közei 200 000 könyvvel. Az üzemi könyvtárakat a dolgozók 28 százaléka látogatja rendszeresen. Nagyobb tért hódított az utóbbi években az ismeretterjesztés is a munkások körében. Míg 1959-ben 1805 előadás hangzott el a munkások előtt, s a résztvevők száma 63 600 volt, addig 1960-ban a 2018 előadásoi résztvevők száma elérte a 17 700-at. A 'megye üzemeiben 1959-hez viszonyítva mintegy négyszeresére emelkedett a munkásakadémiák száma. Ugyanakkor 1961-ben szakmai tanfolyamokon mintegy 4000 dolgozó vett reszt. Javult az üzemi öntevékeny művészeti csoportok munkája. Emelkedett a színvonal, sokat javult ezek műsorpolitikája. Megszűnőben van a semmitmondó, a kispolgári életszemléletet árasztó műsorok bemutatása. Az utóbbi években javult a mun- kásíakta területek kulturális ellátottsága. Martfűn és Szolnokon közel 20 millió forintos költséggel minden igényt kielégítő művelődési ház épült. A munkások kulturális igényeinek kielégítését több mint 100 művelődési otthon, kultúrterem és klub szolgálja. Az elért eredmények ellenére a Központi Bizottság határozatát még nem hajtottuk végre. A számos hiányosság közül a következőket kell megemlíteni: A párt- és tömegszervezetek politikai tömegmunkája j még sokszor formális, nem terjed ki az összes dolgozókra. Emiatt sok olyan helyte- ; len nézetet még nem sike- | rült leküzdeni a munkások | között, mint például a nacio- I nalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus, a vallásosság stb. E nézetek leküzdése terén pártszervezeteink munkája még sokszor bátortalan. Több kérdés — amelyekről a határozati javaslatban is szólunk — magyarázatra szorul a dolgozók között. Több üzemben még mindig tapasztalható meg nem értés a munkások apró problémái iránt, közömbösség a munka-, a szociális- és egészségügyi feltételek javításának belső lehetőségei iránt. A bejáró munkások közötti politikai nevelő munka sem rendszeres. Ennek következtében e munkások öntudata, áldozatkészsége, a társadalom iránti felelőssége elmarad a törzsmunkásoké mögött. Nagyobb figye met a munkások íavas'atai- iránt Egyes vezetőknél elbizakodottság tapasztalható. Ez abban jelentkezik, hogy nem támaszkodnak megfelelően a munkások véleményére, nem vonják be őket bátran a vezetésbe, nem támogatják javaslataikat. s ez akadályozza az egészséges kritikai szellem kibontakozását. Több üzemben javítani keU a dolgozó nők helyzetén, nagyobb megbecsülést kell irántuk tanúsítani. A pártszervezetek, állami-, gazdasági- és tömegszervezetek még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a dolgozók egészségvédelmére. — Emiatt az utóbbi időben növekedett az üzemi balesetek száma. Nem egyszer ezek a balesetek halálos kimenete lűek. Elmaradás tapasztalható 6 felnőtt dolgozók tanulásának segítésében is. Nem fordítunk még kellő figyelmet az üzemi | iskolák hálózatának bővíte- | sére, arra, hogy a dolgozók ; minél nagyobb százaléka el- i végezze az általános iskola ! nyolc osztályát. — Ennek következtében az üzemi munka sok mintegy 45—47 zázalé- kának van az általános iskola nyolc osztályának megfe lelő iskolai végzettsége. — Gyenge a munkások közöl a könyvpropaganda, ezé' elég alacsony a könyvtárai olvasóinak száma. Hatéke nyabb intézkedéseket ke! tenni a munkásakadémiák szélesítésére, a szakmunkás képzés bővítésére is. Keines Elvtársak! A határozati javaslatban a végrehajtó bizottság — fi gyelembe véve a járási, városi párt-végrehajtó bízott ságok javaslatait, s mintegy 1800 dolgozó véleményét — kidolgozta a meglévő hiá nyosságok felszámolására a tennivalókat. Ügy hisszük hogy a határozati javaslat a megyei pártbizottság tagjainak javaslataival kiegészítve alkalmas lesz arra, hogy további eredményeket érjünk el a Központi Bizottság haté rozatának végrehajtásában Ezért a végrehajtó bizottsáp nevében kérem, a pártbizotí ság vitassa meg, egészítse k1 és fogadja el a határozni javaslatot. Hozzászólások a napirendhez: Felszóíalaiások a vitában Gönczi Lajos elvtárs, a turkevei Vörös Csillag Tsz elnöke szólt a napirendhez először, s hangsúlyozta: a pártbizottságnak gondoskodni kell arról, hogy a női munkaerőt minden üzemben, minden munkahelyen megbecsüljék. Ebben mindenek előtt a kommunista vezetőknek, az alapszervezeteknek kell jópéldával elől jármok. Ezt követeli alkotmányunk is. Kökény István elvtárs: — Megítélésem szerint a végrehajtó bizottság nagyon sokoldalú és alapos munkát végzett azzal, hogy a megye bérből és fizetésből élő dolgozóinak helyzetét tanulmányozta. A Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetével kapcsolatos határozata nyomán a legnagyobb változást abban látom, hogy az utóbbi esztendőben a megye munkásainak politikai érdeklődése jelentősen megnövekedett. Ugyanakkor mind nagyobb méretekben részt válóinak az állam előtt álló feladatok végrehajtásáb-l, s jelentős erőfeszítéseket tesznek az üzemi tervek teljesítésére, termelőszövetkezetek megszilárdítására. Bizonyos kérdésekben a munkások jelentős áldozatokat is hoznak. S ez napjainkban a munkás-paraszt szövetség szempontjából igen alapvető. Mégis inkább néhány zavaró problémára utalnék. Először is a gazdasági vezetés, a pártvezetés és a mozgalmi szervek közötti együttműködés hiányosságairól szóin;::. Égj 3S igazgatók, s általában a gazdasági vezetők — az egyéni felelősség gondolatából kiindulva •— nem veszik kellően figyelembe a párttitkárok és vezetőségi tagok véleményét, javaslatait. Ebből következik, bogy a pártszervezetek kommunistái, a szakszervezeti aktivisták nem elég következetesek a problémák megoldásában. Ezért következik be néhány üzemben az, hogy a dolgozók időnként különböző kérdésekben elégedetlenek és helyenként bizalmatlanok a gazdasági- és műszaki vezetés iránt. Ez különösen tapasztalható ott, ahol a gazdasági vezetés nem teszi meg a kellő intézkedéseket a munkaszervezés megjavítására. A munkások joggal várják, hogy a gazdasági vezetők a leghatha- tósabb intézkedéseket tegyék a jó munkaszervezés érdekében. Ezért javaslom, hogy rendezzünk tanfolyamot a gazdasági vezetők és igazgatók számára, ahol tisztázunk velük néhány fontos kérdést. — Negatív tapasztalataim közé tartozik, hogy több helyen elhanyagolják a munka- és balesetvédelem feltételeinek megteremtését. Bár hangsúlyozom, vannak jó tapasztalatok, mégis ma ott tartunk, hogy a balesetek száma magasabb, mint az elmúlt évben. S a balesetek kimenetele is súlyosabb. — Meggyőződésem szerint nem elég a baleset elleni formális védekezés, tovább Kell jutnunk. Esetenként íelelős- ségrevonást is alkalmazni kell, hogy elejét vegyük a helyzet súlyosbodásának. — Helyenként az üzemekben hibás szemlélet tapasztalható. Nem egy esetben elutasítóan fogadják a vezetők a munkások jogos, vagy legalábbis részben jogos kéréseit. Kökény elvtárs ezek után az üzemi kádermunkáról, majd az újítások elbírálásáról, bevezetéséről szólt, befejezésül pedig hangsúlyozta: növelni kell a női munkaerő foglalkoztatási lehetőségeit. Ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a gyermekintézményeket. Meg kell teremteni mindazokat a lehetőségeket amelyek a nők munkába állítását megkönnyítik. E napirendi pont vitájában felszólalt Németh Károly elvtárs. Részletesen tájékoztatta a pártbizottságot a külpolitikai és belpolitikai helyzetről, s tanácsolta: ezeket a kérdéseket nyíltan és őszintén beszéljük meg az emberekkel, a tömegekkel. Továbbá hasznos tanácsokat adott a pártbizottságnak a munka irányításához, a vezetés színvonalának javításához. Csáki István elvtárs felszólalásában többek között azt hangsúlyozta: — A munkásosztály hely zetére vonatkozó határozat végrehajtásáért újabb intéz kedéseket kell tennünk. A mi rendszerünkben ezer mer ezer lehetősége van annak hogy a hatalom birtokosainak, a munkásosztály tagjainak helyzetén javítsunk. A vezetőknek minden szinten meg kell érteniük, hogy nagy részt rájuk van bízva az emberek élete, sorsa. Beszéde további részében Csáki elvtárs a lakáskérdésről, unnak megoldásáról szólt, majd részletesen foglalkozott a nők szerepével, megbecsülésével, azok foglalkoztatásával. Befejezésül pedig méltatta azokat az eredményeket, amelyet a munkás- osztály anyagi és kulturális helyzetének megváltozásával a legutóbbi másfél évtized alatt elértünk. A felmerülő kérdéseket Váczi Sándor elvtárs foglalta össze. A pártbizottsági ülés végül kiegészítette és határozatként elfogadta a beterjesztett határozati javaslatot. A pártbizottság! ülés harmadik napirendjére holnapi lapszámunkban visszatérünk.
