Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-29 / 203. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. augusztus 29. A békeszerető népek akarata megingathatatlan A Pravda vezércikke London (MTI). Miközben a jobboldali la­pok nagy része mindent meg­tesz az Angliába érkezett nyu­gatnémet páncélosok népsze- rűsítésére, ,a bonni kormány londoni nagykövetsége sike­resen hiúsítja meg erőfeszí­téseiket azzal, hogy most is túljátszottá magát. A nyugatnémet csapatok ér­kezésével egyidejűleg ugyan­is a nagykövetség brosúrát tett közzé a német hadsereg dicsőítésére. Ebben felmen­tést ad a német vezérkarnak a múlt világháború bűnei alól, sőt odáig megy el, hogy a nyugati hatalmakat ostoba­sággal vádolja, amiért a há­ború végén feloszlatták a né­met hadsereget és* ráadásul a fegyverszünet után * tör­vényellenesen” sokmillió né­met katonát tartottak fogva, pedig ezeknek a segítségével fel lehetett volna tartóztatni a Szovjetuniót. A brosúra eb­ben a hanginemben utal „ma­gasrangú német parancsno­kok és tisztek elítélésére Nümbergben és egyebütt”. Chapman Pvncher a brosú­ra olvastán a Daily Experess- ben felháborodva emlékeztet rá, hogy kik is' voltak azok, akiket Nürnbergiben elítéltek, ki volt Göring, Keitel, Jodl, Dönitz és miért ítélték őket halálra? Pincher visszautasítja a brosúrának azt a vonalát, hogy mindenért «‘sak Hitlert lehet felelőssé tenni. -Ez a brosúra hivatalos bizonyságot szolgáltat rá — írja —, hogy a németek nem érzik magu­kat felelősnek mindazért a pusztulásért és szörnyűség­ért, amelyet attól kezdve okoztak, hogy behatoltak Lengyelországba.3 A Guardian, amely ugyan­csak cikket szentel a páncé­losok érkezésének, emlékez­tet a második világháborúra és felteszi a kérdést, hogy a Havanna (TASZSZ). Ha­vannában Fidel Gastro mi­niszterelnök elnökletével megnyílt az első termelési kérdésekkel foglalkozó orszá­gos tanácskozás. Elemezve Kuba gazdasági helyzetét Fidel Castro kije­lentette, hogy a forradalom már igen sokat tett ezen a téren és egyáltalán nem vár­ható a termelés semmiféle válsága. Ellenkezőleg, a ter­melés állandó növekedése ta­pasztalható. A miniszterel­nök ugyanakkor rámutatott, hogy bizonyos problémák mutatkoznak a lakosság élel­miszerekkel és iparcikkekkel való ellátása terén. A nehéz­ségek egyik legfontosabb oka az a gazdasági agresszió, amit az Ejív esült Államok Kuba német harckocsik szeptem­ber elejére tervezett angliai „partraszállása” nem ^tapin­tatlan-e egy kissé”, hiszen egybeesik a háború kitörésé­nek évfordulójával. A lap beszámol arról, milyen nagy­szabású tüntetés-sorozat ké­szül Wales-ben és egyebütt Angiiéban a német csapatok angliai tartózkodása miatt — (MTI) ellen folytat — mutatott rá Castro, majd kifejezte meg­győződését, hogy a kubai népnek a hazájáért és a for­radalomért tanúsított áldo­zatvállalása minden nehézsé­get legyőz. (MTI) Belga vasas-delegáció érkezett hazánkba A Vas- és Fémipari Dolgo­zók Szakszervezetének meg­hívására négytagú belga va­sas-delegáció érkezett hazánk­ba. A küldöttség tagjai, akik szeptember 1-ig maradnak Magyarországon, meglátogat­nak több vasipari üzemet és szociális intézményt. (MTI! A portugál gyarmatosítók katonai készülődései Indiában Delhi (TASZSZ). A por­tugál hatóságok fegyvereket és hadianyagokat szállítanak indiai területre — Goába. Goa számos részén gépesített katonai egységek felvonulá­sát figyelték meg. Egy 1200 főből álló portugál csapat­egység, amely eredetileg a távolkeleti portugál birtokok­ra volt irányítva, parancsot kapott, hogy további intéz­kedésig maradjon Goában. A portugál hatóságok a po­litikai bebörtönzötteket Goa különböző részeiből a főváro­si börtönbe szállították. Fo­kozzák a terrorintézkedése­ket a szabadság és független­ségi harc kiemelkedő szemé­lyiségeinek üldözésére. Az utóbbi napokban számos ha­zafit tartóztattak le és vetet­tek börtönbe (MTI) Szovjet turistacsoport látogat Szolnokra A TIT Országos Központja képviselőinek kíséretében szov­jet turistacsoport érkezik ma Szolnokra. A szovjet természet- tudósokból és a tudományos és politikai ismeretterjesztő szerv más tagjaiból álló csoport egy napot tölt a megyeszékhelyen. Az esti órákban összeülnek a TIT megyei szervezetének tag­jaival, hogy tapasztalataikról, úti élményeikről számot adja­nak. Moszkva (TASZSZ). Ezekben a napokban világ­szerte feszült figyelem kíséri a berlini eseményeket, — ír­ja hétfői vezércikkében a moszkvai Pravda. — A jó- akaratú emberek a Német Demokratikus Köztársaságból érkező jelentéseket úgy fo­gadják, mint az értelem és az igazságosság győzelmét a háború erői fölött, mint újabb és újabb fontos lépést a né­met probléma békés rende­zése, a béke megszilárdítása útján, A Pravda hangsúlyozza, hogy a nyugati hatalmak kor­mányai mindezideig nem mutattak hajlandóságot a német kérdés összehangolt, az összes érdekelt országok tárgyalásai útján megközelí­tendő rendezésére. A szocia­lizmus országai — folytatja a lap — nem nézhették tét­lenül, amint Nyugat-Né- metországban minden erőt mozgósítanak a harmadik vi­lágháború előkészítésére. A demokratikus Berlin la­kói, a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói becsü­lettel kiállták a kemény pró­bát. Nem engedtek a nyu­gat-berlini vezetőség provo­kációinak, egész magatartá­sukkal bebizonyították, hogy megértik kötelességüket és felelősségtudat hatja át őket. E nehéz napokban az NDK szocialista rendszere kiállta a szilárdsági próbát. Az NDK határainak vé­delmére tett erélyes intézke­dések eredményeképpen — állapítja meg a Pravda — a nyugati reakciós erők rabló­politikája vereséget szenve­dett. A nyugatnémet milita­risták és NATO-szövetsége- seik azonban nem nyugsza­nak. Tovább szítják a hábo­rús hisztériát. A békeszerző­dés megkötésének javaslatá­val az amerikai szuronyok begyét állítják szembe. A szocialista országok meg­győződése, hogy csakis a bé­keszerződés aláírása vethet gátat a nyugatnémet milita- rizmus és revansizmus veszé­lyes fejlődésének. A német békeszerződés megkötését meghatározatlan ideig halo­gatni annyit jelent, mint tu­datosan elősegíteni a hábo­rús veszély fokozódását. A német kérdés békés megol­dásának útja nyitva áll. A német békeszerződés megkö­tését minden nép követeli, és ezt meg kell tenni haladék- talanul a béke érdekében, az egész emberiség érdekében, zárja vezércikkét a hétfői Pravda. (MTI). Hazaérkezett az Indonéziában és Indiában járt magyar kormányküldöttség Folytatás az 1. oldalról) tett hivatalos látogatást a ma­gyar kormány elnöke olyan országokban, amelyek nem tartoznak a szocialista tábor­ba tömörült országok közé. A látogatás jelentőségét növel­te az a tény, hogy a nemzet­közi politikai élet világszerte ismert, kimagasló vezető sze­mélyiségeivel, Sukarno elnök úrral és Nehru miniszterel­nök úrral folytathattam meg­beszéléseket. Hadd említem itt meg köz- bevetőleg, hogy utazásunk közben egy éjszakát Burma fővárosában, Rangoon-ban töltöttünk, ahol U Nu mi­niszterelnök úrral volt lehe­tőségem baráti eszmecserére. Szocializmust építő hazánk szilárd belső rendje és növek­vő nemzetközi szerepünk megbecsülésének tartom, hogy a csaknem 100 millió la­kosú Indonézia, a több mint 400 milliós India és a 20 milliós Burma — együttvéve tehát több mint félmilliárd- nyi lakost számláló országok — vezetői szíves meghívá­sukkal lehetővé tették, hogy mint a magyar nép forradal­mi munkás-parszt kormányá­nak elnöke látogatást tehet­tem országukban, kifejthet­tem népünk és kormányunk álláspontját a nemzetközi helyzet legaktuálisabb kérdé­seiben, előmozdíthattam a barátság elmélyítését orszá­gaink és népeink között. Az Indonéz Köztársaság­ban több helyen is megfor­dultunk. A fővároson kívül voltunk Bandungban is, amely a békés egymás mellett élés alapelveinek megfogalmazá­sával írta be nevét a leg­újabb kor történelmébe. Báli szigetén és másutt megcsodál­hattuk a sokezer szigetből álló ország nagyszerű termé­szeti szépségeit. Találkoz­tunk dolgozóival, megismer­kedhettünk szorgalmas mun­kájukkal, mindennapi életük­kel és magas színvonalú ősi művészetükkel. Augusztus 17-éh, az Indo­néz Köztársaság kikiáltásá­nak évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, az országéptftö munka eredmé­nyeit is bemutató többórás impozáns tömegfelvonuláson, majd másutt is a városokban és a falviakban igen nagy örömmel láttuk, hogy az in­donéz nép kormánya vezeté­sével milyen jelentős előre­haladást tett már eddig is a többévszáza dos gyarmati rab­ság igen sok átkos maradvá­nyának felszámolásában. In­donézia kiépíti iparát, fejlesz­ti mezőgazdaságát, széles kö­rű és eredményes harcot folytat a rabság idején a lakos­ság túlnyomó nagy többségé­re jellemző írástudatlanság felszámolásáért. Több alkalommal volt lehe­tőségem arra, hogy hivatalos tárgyalásokat, illetve beszél­getést folytassak Sukarno köztársasági eilnökkel és kor­mányának többi vezető sze­mélyiségével. Nagy örömünk­re szolgál, hogy iB tárgyalások eredményeként — mint önök értesültek is már erről az új­ságokból — barátsági és együttműködési Szerződést ír­tunk alá. Mi úqy tekintünk erre a szerződésre, mint a magyar és az indonéz nép kapcsolatai erőteljes fejlődé­sének nagy értékű dokumen­tumára és mind'ent megte­szünk, hogy e szerződés biz­tos alapján tovább épüljön és erősödjék népeink barát­sága, kölcsönösen- még job­ban megismerhessük egymás életét és fejlesszük kereske­delmi kapcsolatainkat. Ezekben a napokbatn Dja- kartában a magyar és az in­donéz kormány küldöttségei kereskedelmi tárgyalásokat folytatnak. Bízunk abban, hogy ezek a tárgyalásiok si­keresek lesznek, az egyenlő­ség éa a kölcsönös álőnyök szem előtt tartásának elvi alapján ezen a területen is tovább fejlődnek baráti kap­csolataink mindkét féli ja­vára. Az Indiai Köztársaságban — sajnos — csak három na­pot tölthettünk, emiatt Cktani látogatásom csak a nagyon szépen fejlődő, modem épü­letekkel gazdagodó fővárosra, Uj-Delhire korlátozódott. Mó­dom nyílt arra, hogy tömeg- gyűlésen beszélhessek a Ma­gyar Népköztársaságról, dol­gozóinak életéről, továbbá a magyar és az indái nép között kialakult és örvendetesen -fej­lődő kapcsolatokról. Az idő rövidsége okozta csupán, hogy nem kerülhetett sor már most kulturális egyezmény aláírá­sára, de az elvi megállapodás alapján ez nemsokára meg­történik. A megtisztelő és szívélyes vendéglátás viszon­zásaként meghívtam Nehru miniszterelnök urat, hogy szá­mára alkalmas időpontban tegyen látogatást hazánkban. A meghívást örömmel elfo­gadta. A Magyar Népköztársaság­ban, illetve a meglátogatott két országban nem azonos a társadalmi és gazdasági be­rendezkedés, vannak kérdé­sek, amelyben ez országok vezetőinek véleménye eltér a mienktől. A megbeszélések során azonban nem ezeket az eltéréseket és különbsége­ket vizsgáltuk és vitattuk, ha­nem azt, ami összefűz min­ket, amire tovább építhetjük egyre erősödő barátságunkat. A legfőbb kapocs közöt­tünk, hogy békét akarunk s együttesen küzdünk a hábo­rú elkerüléséért, a vitás kér­dések tárgyalások útján tör­ténő rendezéséért Néhány nap múlva kezdő­dik a belgrádi konferencia, amelyen résztvesznek ven­déglátóim is: Sukamo elnök úr, Nehru miniszterelnök úr és ü Nu miniszterelnök. Ért­hető tehát, hogy beszélgeté­seink erre a témára is kiter­jedtek. Kifejtettem, mit várunk mi ettől a konferenciától. Azt, hogy a részvevők együttes erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi helyzet enyhítésé­re és megnyilatkozásaikkal, határozataikkal előmozdítják a békés egymásmelleit élés nagyszerű elveinek gyakorla­ti érvényesülését, az imperia­lizmus és a kolcmializmus el­leni harcot, az általános és teljes leszerelést. A meglátogatott két or­szágban különös jelentősége és hangsúlya volt annak, hogy kifejtettük: népünk tel­jes erejével küzd a gyarma­tosítás végleges és teljes fel­számolásáért, teljes szolidari­tással viseltetünk a szabad­ságukért küzdő népek iráni Forró baráti érzelmek tölte­nek el minket a gyarmati uralom alól felszabadult in­donéz és indiai nép iránt. Kormányunk minden lehet­séges módon támogatja, hogy a még mindig holland ura­lom alatt sínylődő Nyugat- Irián, illetve az Indiában levő portugál gyarmatok is sza­baddá váljanak és egyesül­hessenek az ország többi te­rületével, Münnich Ferenc végezetül megköszönte a baráti és me­leg fogadtatást A kormány elnökének beszédét a jelen­lévők nagy tapssal fogadták. (MTI) Csőmbe ismét megszakította az érintkezést a kongói parlamenttel Az ENSZ csapatok átvették több középület ellenőrzését Katangában Ingói lapvélemények a nyugatnémet páncélosok Angliába érkezéséről Fiel Castro miniszterelnök beszéde Inlai gazdasági kérdésekről Elisabethville (MTI). — A kong« Katanga tartomány úgynevezett kormánya vasár­nap visszarendelte LeopolcL villeből a tartomány parla­menti képviselőit és szenáto­rait Munpngo „belügyminisz­ter” sajtóértekezleten azt a magyarázatot adta, hogy a „katangai képviselők mun­kája a parlamentben ered­ménytelennek bizonyult”. Újságírók ismételt kérdé­seire azonban azzal hozako­dott elő, hogy elfogott ENSZ- hírekből értesültek: az Adu- la-kormány 1500 katonát küldött Katangába. Ezt kor­mánya — mint mondotta — „háborús cselekménynek te­kinti”. Viszont az ENSZ ka­tangai képviseletének veze­tője kijelentette, hogy Mu- nongo állítása minden ala­pot nélkülöz. A katangai parlamenti ta­gok visszahívásának igazi okát Csőmbe, a katangai dik­tátor árulta el, amikor sajtó­értekezletén, hevesen hado­nászva bizonygatta, hogy „kormányával” együtt inkább meghal, de nem tárgyal a kongói kormánnyal „az ENSZ fegyvereinek árnyékában”. A katangai ENSZ fegyve­res egységek hétfőn hajnal­ban megszállták Elisabeth­ville kulcsfontosságú pont­jait. Erre a lépésre az ENSZ egyik szóvivője szerint azért került sor, mert Csombéék nem voltak hajlandók telje­síteni Kaszavubunak a Ka­tangában szolgáló európai katonák eltávolítására vonat­kozó rendeletét, s így Adoula, a központi kongói kormány miniszterelnöke Kaszavubu- val együtt felkérte erre az akcióra az ENSZ-csapatokat. A szóvivő egyébként nyi­latkozatában rögzítette, hogy az ENSZ-csapatok beszünte­tik a tevékenységet, ha Csőm­be aláveti magát e rendelke­zésnek, valamint elismeri az ENSZ lépésének jogosságát. Időközben az ENSZ-kato- nák körülzárták Munongo „belügyminiszter” villáját is és a gyűrűből csak személye­sen Csombénak sikerült ki­szabadítani főemberét. A lefegyverzett és letartóz­tatott európai — főleg belga — tiszteket és közkatonákat az ENSZ kaminai támasz­pontjára szállították. Hírügynökségi jelentések gadta az eseményeket. Csőm­be időnkint megjelent az ENSZ-erők által megszállt pon tokán, „ellenőrzést gya­korolt”, majd távozott. Bár Csőmbe még két nap­pal ezelőtt fellengzősen azt hangoztatta, hogy „inkább meghal”, mintsem hogy el­fogadja a kongói válság „ka­tonai3 megoldását, hétfőn délben rádióbeszédet mondott és közölte, hogy belenyug­szik az ENSZ döntésébe. Csőmbe kijelentette, haj­landó a csendőreég köteléké­ben szolgáló európaiak eltá­volítására, majd felhívta a lakosságot, hogy „őrizze meg nyugalmát és méltóságát”. Csőmbe szerint az ENSZ írásos biztosítékot adott arra nézve, hogy a katangai erő­ket nem fegyverzik le. Csőm­be kijelentette, hogy az ENSZ megígérte neki, nem könnyíti meg a központi kongói kor­mány alakulatainak bevonu­lását Katangába. Cáfolta azt is, hogy eddig 1500 katonát küldött volna a központi kor­mány a tartományba. Végezetül ismét szükséges­nek tartotta leszögezni, Ka­tanga önrendelkezési jogát A nyugatberlini ultrák összetűzésekre törekszenek Berlin (ADN). Brandt- nak, a nyugatberlini „front­város3 főnökének ösztönzésé­re vasárnap este feltüzelt hu­ligánok megkíséreltek össze­tűzéseket provokálni az NDK államhatárán. Este hat óra után a francia övezetből több személy behatolt a demokra­tikus Berlin területére és megpróbálta erőszakosan le­rombolni a határon emelt védelmi berendezéseket. Az NDK biztonsági szervei né­hány figyelmeztető lövést ad­tak le, s erre a provokátorok visszamenekültek Nyugat- Berlinbe. Az amerikai övezet határán is történt néhány rendbontá­si kísérlet, de az NDK határ­őrei nyugodt fellépésükkel idejében megakadályozták azokat (MTI) A földosztó bizottság veteránjai találkoztak vasárnap Karcagon Vasárnap kedves ünnepség színhelye volt a karcagi párt­klub. Ez alkalommal idős em­berek, elvtársak adtak egy­másnak találkozót, akik ré­szesei voltak a nagy törté­nelmi eseménynek — az 1945—i6-os földosztásoknak. A volt földosztó bizottság ve­teránjait a városi pártbizott­ság és a tanács vezetői, vala­mint az öt termelőszövetke­zet tagjai fogadták. A bizott­ság hatvan tagja meghatottan elevenítette fel a több mint másfél évtizedes emlékeket. Karcagon a földosztó bizott­ság 24 ezer holdat juttatott közel 1400 nincstelennek. A szétosztott földek zöme 100— 200 holdas kulákbirtok volt A földhözjuttatottak többsége szegényen, kezdetleges eszkö­zökkel látott hozzá a gazdál­kodáshoz és ezek a két-három holdas gazdák alakították meg később a karcagi terme­A földosztó bizottság vete­ránjaival egészén a déli órá­kig beszélgettek az ünneplők. Délben a város öt közös gaz­dasága a Május 1. Tsz-ben ebédet adott tiszteletükre. INIIIIIIHIIf liliililiXIIilllllHttHIIIIHtlIllllltlHI tiegvrenkét asszony Budapesten A szolnoki járási nőtanács a múlt hét végén negyvenkét termelőszövetkezeti tagot — asszonyokat és lányokat —- jutalom kirándulásra vitt Bu­dapestre. Az asszonyok meg­nézték a főváros nevezetes­ségeit, az Országházat, a Mar­gitszigetet és szórakoztak a vidámparkban. A kirándulá­son résztvevők többsége olyan szövetkezeti tag, aki már több éve dolgozik kitar­tó szorgalommal a járás kö­zös gazdaságaiban.

Next

/
Thumbnails
Contents