Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

ß SZOLNOK MEG TŰI NÉPI , AP 1961. augusztus 23, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiitiiiiiuiiiiiiiiuiiiiiiiiijiiitiiiiiinuuitiiii A Nap kél: 4.E0 h-kor, nyugszik: 18.42 h-kor. A Hold kél: 16.51 h-kor, nyugszik: 1.15 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: felhőát­vonulások, néhány helyen, át­futó eső, mérsékelt délnyuga­ti-nyugati, később északnyu­gatira forduló szél. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet: 21—25 fok között. Tá­volabbi kilátások: a hét má­sodik felében is változékony, az évszakhoz képest hűvös jellegű ide — NEGYVEN KILÖS har­csát fogott ki horoggal a Ti­szából hétfőn Fogas János, a Felszabadulás Halászati Tsz tagja. Az ügyeskezű halász Vezsenynél horgászta ki az óriás-harcsát. — CSIRKÉBŐL -115, libá­ból 125, kacsából 210, puly­kából 220, toliból 190, tojás­ból 130, sertésből .107, nyűi­ből 100 százalékra teljesítette szerződési tervét a Jászberé­nyi Földművesszövetkezet. — BEFEJEZŐDTEK Szol­nok város úttörőinek táboro­zásai. A táborbontásban nagy segítséget nyújtott Szolnokon a lll-as számú ipari tanuló­otthon KISZ ifjúsága, Pere­cesen pedig a vájártanuló is­kola és a helyi KISZ tagjai. ■— ORSZÁGOS tapaszta­latcserét szervez augusztus 27.-én az újszászi Szabadság Ts2-bén a megyei tanács és a MÉSZÖV megyei méhész szakbizottsága. A találkozón a tsz-ek méhész szakemberei, elnökei és agronómusai vesz­nek részt. — SZÍNES KAVICSOK címmel készít filmet Mikall- jan szovjet rendező. A film aktuális erkölcsi kérdéseket vet fel: a fiatal generáció felelősségéről szól az időseb­bekkel szemben, akik vérük­kel harcolták ki számukra a boldog, békés életet. — MARTFŰN 950 folyómé­ter vízhálózatbővítés készül még ebben az évben. A hely­ség lakosságából a csövek le­rakásánál 211 fő végzett 25 ezer forint értékű társadalmi munkát, — KARCAGON a Dimit­rov Tsz-ben a villám által okozott tűzkár megtérítéséül az Állami Biztosító 417 000 forintot fizetett a károsult gazdáknak. — FOLYIK az Ivóvíz a szolnoki úttőrőváros közpon­ti épülete előtt elsőnek elké­szült vízcsapon. Jővő nyáron az itt táborozó pajtások már a zuhanyozót is használhat­ják majd. — KILENCEN kapnak tár­sadalmi ösztöndíjat az 1961/ 62-es oktatási évre a szolnoki járásban. A nagyrészt peda­gógusoknak készülő fiatalok összesen 41 000 forint tanul­mányi segélyben részesülnek. «IIIHHHIIimmHIIIHtIIHIIHIIIIIIHIIIIIIIIIIII Vetik a repcét a Tisza mentén Megyénkben a termelőszö­vetkezetek kedden megkezd­ték a repce vetését. A közös gazdaságok a magas jövedel­met biztosító értékes olajnö­vény magját a múlt évinél nagyobb területen, több mint kétezer holdon teszik a föld­be. A Nagykunságban is na­gyon sok termelőszövetkezet foglalkozik a repcetermesz­téssel, hiszen a porszikes ta­lajokat szereti a növény. A többi között a karcagi Má­jus 1. Tsz ötven holdon, a mesterszállási Úttörő hetven holdon, a tiszafüredi Petőfi száz holdon és a szolnoki Lenin is szintén száz holdon kezdte meg a repce vetését. lagnsz’us 23 Tzarsfa- Fü-Sp (Világítás lekamié, &agg aana-őiite* — A lakószoba már új, a konyha és a hálószoba még régi — Több modern bútort gyárt az ipar Az utóbbi években sürge­tőbben vetődik fel a kérdés, milyen bútort gyártson az ipar, modernet-e vagy ha­gyományosat. Mivel a lak- berendezési vita a bútorszak- üzletekből indul el, a keres­kedelem országszerte meg­vizsgálta, hogyan alakulnak a vásárlók igényei. Mint megállapították, a fő­városban és általában a na­gyobb városokban fokozódó mértékben vásárolnak köny- nyű, modern bútorokat és lakberendezési cikkeket. En­nek elsősorban az az oka, hogy évente átlag 40 000— 50 000 új lakás épül és eze­ket tulajdonosaik javarészt divatos bútorokkal rendezik be. Főleg a fiatal házasok kedvelik a célszerű, könnyű bútorokat, de igen sokan vannak, akik régebbi szoba­berendezéseket is felújíttat­nak. — Igen sokan ma is „komolyabb” bútordarab­nak tartják a viiágítós re- kamiét, mint a modern he- verőt, vagy a variálható szekrényt. A háború előtti szoba és konyhabútorok most is a legkeresettebbek. A lakó­szobák berendezésénél álta Iában már győztek az új, va- ria-bútorok, amelyek leve­gőssé, otthonossá teszik a szobát és ami a legfonto­sabb, olcsók is. Ezekből a bú­torokból sajnos, még nem ké­szül elegendő és így elsősor­ban a vidéket elárasztják az ízléstelen és hivalkodó fote­lek, dupla ágyak, rekamiék és a felcicomázott kombi­nált szekrények. A kereske­delem szerint a bútoriparnak és a kisiparnak fontos fel­adata, hogy a korszerűbb kö­vetelményeket figyelembe véve átalakítsa a lakosság ízlését. A gyárakban máris arra törekednek, hogy minél több modern kisbútorral lás­sak el a boltokat. A terme­lésnek 30—40 százalékát már új vonalú szobaberende­zések és külön bútordarabok teszik ki. A tervezők a lakos­ság igényeit figyelembe véve készítik a modern lakásokba illő konyha- és hálószoba­divat szerint készülő háló- berendezéseket is. (MTI) Szálloda a halaknak „Halsrálloda” nyílt Szege­den a Tiszán. A pontyok, harc3 áfc, kecsegék, mámák és süliők új lakosztálya egy most elkészült, százmázsás nagy bárka. A hatalmas hal­tárolót azért készítették, hogy halbőség, a gazdag fogások idején itt helyezzék el a sze­gedi halászok zsákmányát. I Ezáltal egyenletesen tudják ellátni Szegedet, s ugyanak- j kor folyamatosan szállíthat­nak a tartalékolt friss hal készletből más városba is. —• (MTI). A világ tíz legnagyobb városa A világ tíz legnépesebb nagyvárosa sorrendben a kö­vetkező: Tokió, New York, Sangháj, Moszkva, Bombay, Peking, Buenos Aires, Sao Paolo, Chicago és London. A világ legsűrűbben lakott területe Monaco, ahol egy négyzetkilométerre 15 ezer ember jut. A legritkábban lakott terület Grönland, ahol ezer négyzetkilométerre mindössze egy ember jut. A világ népsűrűségi átlaga négyzetkilométerenként 22 ember. (AP) GYŰÍík a futball és a roller ára — fin rollert, én meg fut­ballt veszek az ócskavas árából — di­csekszik ötle­tével Rapp Károly és öccse Zoltán, a szolnoki Kassai úti Is­kola tanulói Szabó Mi­hálynak. S nem is alap­talanul ter­veznek, mert Karcsinak 30, Zolinak pe­dig 25 forint­ja van már az ócskavas összegyűjtése révén. A Surján! Állami Gazdaság fegyvernek! gyümölcsösé­ben köztesként zöldbabot vetettek. A zöldbab leszedő se és értékesítése után kiderült, hogy így százhetvenezer forint többlet-bevételhez jutott a gazdaság. MHUIUmHIIimlMMMIIIHIHHIIMmUllmHmillHHHMIIIMIHHilHmtriMIMIimiHtmimMIini! Mi a t&ondja a FISZÉRT-neki Szolnokon, a Rékasi úti so­rompón túl találjuk meg a FŰSZERT Vállalat telepét. Kocsival, gyalogszerrel egy­aránt nehéz a megközelítése. Mindenütt kövek és földhá­nyások. — Építkezünk! — világosít fel bennünket Juhász Béla, a FÜSZÉRT Vállalat árufor­galmi csoportvezetője. Az előregyártott vasvázak már ott hevernek a kövek mel­lett. Az alapozás is a befeje­zéshez közeledik. Vajon mi készül itt? — Raktár! Ez lesz a hato­dik. Amikorra sorra járjuk va­lamennyit, valóban azt ta­pasztaljuk: kevés a hely. Az áruk vasállványokon egymás mellett szorongnak. A kövön trepnik” — deS2kadobogók — és azokon is áru. A sorok között, ahová csak berakha- tók, ládák, dobozok, vas­rekeszek. A tűzrendészet legelemibb szabályait sem tudják így be­tartani. Csak növeli még a zsúfoltságot a hónap végére jelzett 350 mázsa szalon­cukor. Elhelyezése annyira problematikus, hogy a válla­lat azzal a gondolattal foglal­kozik, hogy a kiskereskedel­mi boltegységei tranzit-szál­lítás útján kapják meg a sza­loncukrot. Azaz közvetlenül a gyárból. Erre még egy év­ben sem került sor, idén azonban az ipar valósággal „megtáltosodott”, ontja az árut — Így vágyunk a konzer- vekkel is! — Magyarázza Ju húsz Béla. — Különösen szardíniánk és olajoshalunk van bőségesen. Tervbe is vet­tük, hogy szeptemberben a megye több helységében áru­bemutatót rendezünk. Ezeken a vásárlók közvetlenül ta­pasztalhatják — kóstolás, is­mertetés útján —, hogy a halkonzervek fogyasztása nemcsak azért egészséges, mert „D”-vitamint tartal­maznak, hanem azért is, mert táplálóak és könnyen emészt­hetek. — Felsorolna egyet-kettőt a legízletesebbek közül? — Akár négyet is: a német darabos hering, a marokkói Roches és Mezione, valamint a szovjet Bicski. Felnéztünk az áruforgalmi csoporthoz is. Épp jókor ér­kezünk, gulyásleves illata csapja meg az orrunkat — Irodában ebédelnek? — bök­kenünk meg. Ugyani9 az egyik íróasztal körül három férfi áll és valósággal bele­dugják orrukat az előttük gőzölgő levesbe. — Mi történik itt? — kí­váncsiskodunk. — Leves-specialisták kós­tolják főztjüket! — viccel egy asszony, akit az első pilla­natban nem is láttunk, ment a férfiak eltakarták őt — Valóban? — Csak részben. Csende- rits osztályvezetővel van eg.v kis vitánk, aki a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál dolgozik. Véleménye szerint a szegedi zacskós gulyásleves­készítmény jobb, mint a kecskeméti — mondja Juhász Béla, és velünk is megkóstol­tatják a leveseket. Mi Szeged mellett döntünk. Búcsúzáskor még megem­lítjük: — Hallottuk, hogy van egy Híradójuk is. — Igen! — s már meg is kapjuk a legfrissebb számot Lapozgatunk benne. Az ér­dekel bennünket hogyan zá­rult az első féléves értékesí­tési verseny. Szolnok, Kar­cag, Jászberény cukorkaérté­kesítési tervét nem teljesí­tette. A citrom és a narancs forgalmánál viszont túltelje­sítést értek el. Örömmel olvastuk, hogv hat dolgozó ötnapi jutalom üdülésben részesül: Prágáb; utaznak. _ Garamszegi — Szolnok megyei néplap A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga Jőzsel Szerkesztőség: Síolnok, Irodaház. I. emelet Telefon: 20—93. 23—20. 20—62 Kiadja a Szolnok megyei Néplai Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok, irodaház, földszint 6. Telefon: 20—84 A lapot előfizetésben és árust tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták ter­jesztik. A lap előfizetési díja egy hóra 11.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándor HÍREK tők és amelyekkel mind a tavat, mind környékét kutat­ni lehetett. Mert mind több a suttogás arról, hogy a tó környéke is érdekességeket rejt. De maradjunk egyelőre a víznél, amelyből újabb és újabb ládák bukkannak ki. Fontok és iratok. Tervrajzok és névsorok, — egy apoka­liptikus birodalom bűntettei­nek elsüllyesztett dokumen­tumai. S ahogy múltak a na­pok, még a Toplitz-körüli sürgő-forgó újságírók is mind kevesebb új adatot tud­tak meg a ládák tartalmáról, a suttogás mind óvatosabb és tartalmatlanabb lett. Ez a folyamat névtelen le­velekkel kezdődött. „Sem a pénzhez, sem az iratokhoz I ne nyúljatok! Most még csak így figyelmeztetünk bennete­ket. Ha ez nem használ, van­nak még más eszközeink is. Ha meg akarjátok még egy­szer látni a családotokat, menjetek haza, amíg nem késő!” Nem sokkal később maga­sabb, egyáltalán nem névte­len erők is a porondra lép­tek. A bonni kormány jegy­zékben követelte: Bécs tiltsa be a Stern egész akcióját, az amerikai külügyminisztérium főtisztviselői „magánbeszél­getéseikben” „érzékeltették”, hogy szerintük a kutatás folytatása kellemetlenségek­hez vezethet. Ha az ember titkokat hoz fel a múlt meg­nyugtató medréből — je­gyezte meg költőien egy tá­vol-keleti fővárosban adott fogadáson az egyik amerikai diplomata —, megzavarhatja a leien diplomáciájának vi­zeit (Folytatjuk) A választ akkor legfeljebb sejteni lehetett, tudni nem. Aztán megindult a kom­mentárok áradata. A legtöbb hírmagyarázó megvallotta, hogy nem érti a dolgot. Hi­szen ezért az óriási font-tö­megért a semleges országok­ban töméntelen szükséges dolgot be lehetett volna sze­rezni, annál is inkább, mert — különösen a háború végén — a nácik alapos hiányt szenvedtek csaknem minden­ben. Hogy lehet az, hogy Schacht Reischbankjának ennyi, ráadásul ennyi elsül­lyeszteni való fontja maradt a háború végén? — hangzot­tak a kérdések, de a vála­szok természetesen elmarad­tak, akkor még el kellett ma- radniok. Azután bonyolult tulajdonjogi problémák szö­vevényébe bonyolódtak a kommentárok: kié lesz ez a rengeteg pénz? Az angoloké, mert egy le­győzött ország által birtokolt angol bankjegyekről van szó? A „Stern” című lapé, mert az ő expedíciója találta meg a kincset? Nyugat-Németor- szágé. mely olyan sok tekin­tetben vállalja a hitleri bi­rodalom utáni „folytonossá­got?” Ausztriáé, mert a Top- litz-tó az Osztrák Köztársa­ság területén van? Még el kellett telnie né­hány hétnek, amíg a kíván­csi közvélemény feleletet, meglepő feleletet kapott erre a kérdésre Is. Közben — igen stílszerűen — a „Stem” kutatói egykori Wehrmacht kétéltűeket hoz­tak, amelyek szárazon és ví­zen egyaránt jól használha­Az igazi nagy szenzáció előrevetítette árnyékát És nem is késett soká. Néhány, aktákkal tömött láda után olyanokat is fel- . színre hoztak, amelyekben különleges klisék és furcsa nyomdai felszerelések voltak. Aztán előkerült az első olyan láda is, amelynek kinyitása után a közelállók nem tudtak uralkodni magukon és artl- kulátlan kiáltásokkal közöl­ték a hátrább szorulókkal: — Fontok! Az istenért, an­gol fontok! A hamburgi Stern példány­száma valóban csillagászati magasságokba ugrott. A rádió hullámhosszán, a2 újságok hasábjain izgalmas számok követték egymást. — Már ötezer font, már tízezer, egymillió!... És jöt­tek az. eseményekhez méltó ordító címek: „Angol fontok egy ftyugat-ausztriai tó mé­lyén!” „Az SS bizalmas Ira­tai a tóban!” „A kiemelt fon­tok száma elérte az egymil­liót!” Az egyik francia lap drámai kérdés formájában fogalmazta meg címét: „Ho­gyan kerültek angol bankje­gyek, német titkos akták és speciális nyomdagépek a Top- litz-tóba?” Olvasói látták a nagybetűs, érdekes kérdést és megvették a lapot a vála­szért. Természetesen hiába IIL ' fcArbeitlager, Sachsenhau­sen” — ez volt a nyomtatott „cégfelirat.” Alatta: „Napló.” És a rövid szöveg: „A szoká­sos mennyiség ma is elké­szült. A vezetőség megvitat­ta, hogyan lehetne növelni a termelést. A tanácskozásról készült jegyzőkönyvet, ja­vaslatunkkal együtt szolgála­ti úton illetékes helyre jut­tattam. A 83-as számú fogoly megbetegedett. Azonnal kór­házba szállíttattam. Berhard Kruger őrnagy. 1944. novem­ber 18” A sachsenhauseni náci kon­centrációs tábor 19-es barak- jának iratait egymás után vették jegyzőkönyvbe. Az új­ságírók most már megértet­ték, miért szervezte a Stern ezt a fantasztikus expedíciót, ügy látszik, valóban óriási szenzációt rejt ennek a csen­des, nyugat-ausztriai tónak a mélye. Hogy rohantak vol­na a postára, a telefonhoz! Hogy kérték, követelték vol­na az azonnali, dringend ösz- szeköttetést lapjaikkal. De nem tehették. Kötötte őket a megállapodás. Meg kellett várniok, amíg a Stern ripor­tere kényelmesen leadja anyagát. A Stern egyébként hetilap, de a munkálatok ideje alatt szinte mindennap különkiadás készült hambur­gi nyomdájában.,;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents