Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-20 / 196. szám

1961. augusztus 20.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

T

A határozatok és a tettek nem térhetnek el egymástól

Nem mérlegelték elég komolyan a lehetőségeket. A tervezett négy technikumi osztály helyett mindössze egyet szerveznek Kunszentmár ton- ban.

Nem „gazdálkodnak” eléggé az emberek nevelésének más lehetőségeivel sem. Van úgy, hogy a tsz pártittkár- képző iskolákra nem küldenek hallgatót a járásból, vagy ha küldenek, nem mindig jól választják ki az embereket. Pedig a magasabb iskolán tanuló elvtársakkal újabb, s újabb harcostársakat toborozhatnának, akikre számíthatnának egy-egy nagyobb feladat megoldásában.

Júniusban tárgyalta a párt- bizottság a nőtanács munkáját Többek között arra az álláspontra jutottak; mivel a

termelőszövetkezetekben nagy szükség van a Bak- emberekre, felkeresik azokat a nőket, akik valamilyen mezőgazdasági szakiskolát végeztek, de nem a képzettségüknek megfelelő beosztásban dolgoznak, 8 amennyiben lehetséges, elhelyezik őket szakmájukban. I határosat végrehajtása nagyon

fontos és hasznos lett volna. Még sem tett senki semmit a megvalósításáért

Néhány végre nem hajtott határozatról szóltunk. Tagadhatatlan, hogy sokat dolgoznak a kunszentmártoni elvtársak, s a hozott határozatok jórészét végre is hajtják. De ez sem mentség arra, hogy ilyen fontos kérdésekben megtűrjék a közömbösséget, halogatást, vagy akár a felületességet

Az említett példák azt Is mutatják, hogy nem elég a jó határozatok megszövegezése. Sőt az sem, hogy egy bizonyos idő eltelte után a pártbizottság beszámoltatja a felelősöket arról, mit végeztek. Mindennapos, a határozat születésével szinte párhuzamos ellenőrzés és segítségadás biztosíthatja az előrehaladást.

A kunszentmártoni járdái pártbizottságról ismertettünk példákat. A tanulságokat azonban bizonyára nemcsak a kunszentmártoniak, hanem a megye más területén dolgató előtártak te mérlegelik.

Mezőgazdaságunk

távlatai

Az SZKP történelmi jelentőségű programja szerint a szocialista államok előtt megnyílt az a távlat, hogy „többé-kevésbé egyidejűleg egyazon történelmi korszakban térjenek át a kommunizmusra.” Amikor tehát a Szovjetunióban megvalósul a kommunizmus, akkor Magyarországnak is valahol a kommunizmus táján kell járnia.

Nézzük meg ebben az ösz- szefüggésben a program mezőgazdasági előirányzatait, amelyek fontosságát a program mezőgazdasági fejezetének első mondata így határozza meg

kommunizmus felépítésének elengedhetetlen feltétele a hatalmas ipar mellett a virágzó, sokoldalúan fejlett és magashozamú mező- gazdaság megteremtése

Majd pedig: „a mezőgazdaság két is félszeresére, 20 év alatt pedig három és félszeresére kell növelni."

Hasonlítsuk össze e fejlődési ütemmel a magyar mezőgazdaság fejlesztésének terveit Az ország mezőgazdasági termelése az ötéves

terv korábbi, Ideiglenes előirányzata szerint az 1960—65. időszakban mintegy 32 százalékkal emelkedik.

Ahhoz, hogy a szovjet mezőgazdaság termelése 10 év alatt 150 százalékkal növekedjék, az első öt évben legalább 60—70 százalékos emelkedést kell elérnie. Ez lényegesen gyorsabb ütemű fejlődés a mi 1960—65-ös előirányzatunknál.

Ha egyazon tröténelmi korszakban akarunk a kommunizmusba lépni, a fejlődés ütemében is igazodnunk kellene a szovjet mezőgazdasághoz. így felvetődik a kérdés: növelhetjük-e gyorsabban a mezőgazdaság termelését?

Ezt elsősorban tartalékaink és azok feltárásának üteme határozzák meg.

Hazánk szántóterületének több mint a felén kukoricát és búzát termesztünk. Ezek adják kenyerünket és a lucernatermesztéssel együtt a hústermelés alapját is.

20 mázsát holdanként

A búzatermés átlaga hazánkban soha nem érte el a 10 mázsát holdanként (Ebben az évben először — a megkésett és sokhelyen rossz minőségű őszi szántás és vetél ellenére — haladtuk túl országosan a bűvös tízmázsás határt.) Mégis azt állíthatjuk az új, bő ven termő búzafajták ismeretében és kipróbálása után, hogy a 20 mázsán felüli holdanként! átlagtermés célkitűzése 1970- re. reális feladat Állami gazdaságaink országos átlaga már 1961-ben meghaladta a 17 mását, sőt nem egy közülük már ebben az 'évben túllépte a húszmázsás átlagtermést A szovjet fagyálló Be zosztaja termése 23—25 mázsa, a legjobb olasz fajtáké

26—28 mázsa él a következő években • most kipróbálj

C

PANNI NÉNI

Csak öntözéssel

fajtáknál is bővebben termőket terjesztünk el Ami az állami gazdaságok számára elérhető, azt a szövetkezetek is megvalósíthatják.

Ha a jó és közepes földeken a húszmázsás színvonalra emeljük a búza termésátlagát, akkor leszállíthatjuk a búzával bevetett területet néhány százezer holdnyi gyenge termőerejű földdel — így Is bőven biztosíthatjuk az ország kenyerét.

A fő gabonanövényünk, a búza terméshozamának megkétszerezése — ezt tűzi ki célul a program a szovjet mezőgazdaság elé — a magyar mezőgazdaság számára is reális feladat: azt jelenti, hogy tíz év alatt az átlaghozamot a mod legjobbak színvonalára kell Mnalnflnfc.

lödért" Jdeg keß valósítani a mezőgazdaság következetes ét sokoldalú kémizálását.” Nagyarányú öntözőmé építési programot kaO végrehajtani ..."

Figyelem« méltó, hogy a termés növelésének alapvető feltételeit az iparnak (vegyiparnak, a traktor- és mező- gépgyártásnak stbj kell megteremtenie.

Kulcskérdést a gépgyártás

And a mezőgazdaságot szolgáló vegyipar (növény- védőszer, műtrágyagyártás) fejlesztését illeti; ez biztosítja évről évre a gyorsan növekvő mennyiségű vegyszereket a mezőgazdaság számára. Traktor- és mezőgépgyártásunkról azonban ezt nem mondhatjuk. Mezőgazdasági gépgyártásuk évek óta nem adott a magyar mező- gazdaságnak például kombájnt, kevés traktort ad,

nemrégiben álltak le a pótkocsik gyártásával súlyos hiány van az öntözőgépekben. Ilyen mezőgazdasági gépgyártási politikával aligha biztosítható a komplex gépesítés, a munka termelékenységének ez a gyorsütemű emelkedése, amelyet a kommunizmus programja a magyar mezőgazdaságtól is elvár.

Üjból felvetődik a kérdés: fejleszthetjük-e a kővetkező években ugyanolyan ütemben a mezőgazdasági gép- és traktorgyártást, ahogyan a vegyipart fejlesztjük?

Vannak, akik nemmel válaszolnak erre a kérdésre, mondván, nincs elegendő beruházási eszközünk. Erre az érvre megjegyezhető, hogy a második ötéves terv évi beruházási előirányzatai Igen tekintélyesek, meghaladják a 30 milliárdot. Hogy ebből mennyit fordítsunk mezőgazdasági gépgyártásra — ez szemlélet kérdése. 1960-ban a 33 600 millió forintnyi össz- beruházásból 20 milliót, félezreléket fordítottunk a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztésére, amely népgazdaságunk egyharmadában megszabja a munka termelékenységének a színvonalát. A szemlélet megváltozása nyomán 1—2 százalékot is fordíthatunk erre a célra. Ehhez felül kell vizsgálnunk a beruházások elosztását.

Ilyen szemléletváltozással megteremthetjük mezőgazda- sági termelésünk gyorsabb fejlődésének még hiányzó feltételeit.

Ilyen gondolatokat ébreszt az SZKP programtervezetének mezőgazdasági feiezete.

Lovai Márton

*A pártmunka megjavítt sának most döntő kérdés hogy a párthatározatok vé( rehajtásában az eddiginél nagyobb következetesség éi vényesüljön és javuljon a hí tározatok végrehajtásán^ ellenőrzése... Nem szaba megfeledkeznünk arról, hog pártunk tömegbefolyásána növekedésében döntő tényt ző: a párt szavai és tetti sohasem térhetnek el égi mástól

Kádár János elvtársnak a MSZMP VII. kongresszusé elhangzott szavai ma is tel jes érvényűek. A legjobba megszerkesztett határozató is csak akkor hasznosak, ak kor segítenek, ha tervszerűé végre is hajtjuk azokat A kunszentmártoni járá pártbizottsági ülésein jó é a mindennapi munkáho irány tadó határozatokat hoz nak. A pártbizottság műn kájának hatékonyságát azon ban csökkenti, hogy a hatá rozatok egyrészét nem való sftják meg kellő következe (ességgel, körültekintéssel.

A mezőgazdasági termeié javulásának egyik legföbl feltétele például napjaink ban az öntözés. Annak ide jén a megyei szervek 3500 ki öntözését javasolták a járás ban, úgy látták, ezt meg le hét, ott valósítani. A járás pártbizottság 1960 október ülésén azonban ^megfejelte* a megyei előirányzatot és ha tározatba foglalta, hogy 1961-ben az 1960. évi 280« hold termőföld helyett 6901 holdat öntöznek. Hogyan reá lizálódott ez a határozat' Jelenleg a járásban még any nyt területen sem öntöznek mint tavaly. Mindössze 230< hold kapott eddig vizet A határozatok végrehajtásának igen fontos feltétele az alapos előkészítés. Nemcsak az úgynevezett elvi felkészülés. Az Is, de amellett legalább olyan fontos aa adott körülmények alap« elemzése. A politikai felkészülést mindig egyesíteni kel] a gyakorlati lehetőségekkel E tekintetben is adódik mulasztás. A pártbizottságnak egy másflc, ez év januárjában hozott határozata kimondja: a jelenlegi időszakban nagy szükség van arra, hogy a termelőszövetkezeti vezetőket mind politikailag, mind szakmailag képezzék. A pártbizottság határozatba foglalta: oktatásukat úgy

kell megszervezni, hogy fcét- hároro éven belül mindezek a vezetők elérjac a megkövetelt, munkájuk végzéséhez szükséges képzettségi színvonalat.

Mindezt jói látják a párt- bizottság tagjai Kutatták is a lehetőségeket, s úgy döntöttek: ebben az évben a járás négy községében indítanak kihelyezett technikumi osztályokat Előre kell bocsátani * határozat nem dogma, nem merev séma, amitől nem lehetne indokolt esetben eltérni, vagy amit ne lehetne végrehajtás közben bizonyos mértékig módosita- uL Az a módosítás azonban, esni Itt adódott, már inkább arra vall, hogy az elvtársak irreális célokat tűztek ki — j

_

______— _ I

l

őt hónap alatt több j mint tízezer lakás

Ez te első öt hónapjában Románia különböző városaiban 10 20» új lakást adtak át a román dolgozóknak az újonnan épült búzákban. Az állami terv szerint issi-ben U1 millió négyzetméter lakóterületet, tehát n 00« lakást építenek, vagyis M svátalékkal többet, mint láCO-ban.

Az utóbbi IS esztendőben az ország térképe több mint S új várossal és Ipán központtal gazdagodott. A második világháború alatt nagy károkat szenvedett Ploiesti, last és Galati városokat újjáépítették és korszerűsítették.

Az utóbbi 5 esztendőben az állam körülbelül százezer lakást épített számos városban és munkásközpontban.

A hatéves népgazdaságfejlesztési terv szennt 15*5-1* az állam további 300 0000 lakást bocsát a dolgozók rendelkezésére. 1970-ig évente 10»—120 OOO lakás épül. A gyorsütemfl építkezés eredményeként Romániában 15 éven bei« aagoMték a lakáskénjét.

! Életem első riportútjára A jteztem Jászszeistandrásn ! Akkor aJakult meg a faluba \ a népi együttes. Dalos ajk ! öregek, táncoslábú fiatalo 'alakították —» s « jászszenl andrási népi együttes tnec alakulásának hírére özönlő tek ids az újságírók, a néf dalgyújtók, a népzene száj emberei. Lelkes fiatal pedagt gusok vezették az együttes s még lelkesebb öregek adta tanácsot, útmutatást a műn kához, t nem egyszer gyököt UM segítséget is.

Este az iskola legnaggob termében gyűltünk össze, oi hallgattuk Sós Émány báci nótázgatását. Az öreg esá úgy volt hajlandó közénk ül m, ha először koccintottun, vele jófél« szentandrási pá Unkával. Aztán csak úgy /oly ajkáról a nóta. A magnetofon alig győzte megörökíteni eze két a szebbnél szebb dalokai Émány bácsi már kint pihe* a szentandrási temetőben.

Ott volt a megalakulásná Ballagó Panni néni is. Ez t csupamosoly, örökvidám - ahogy magát nevezni szőkít — öregasszony.

öt kerestem meg hosszt évek után itt az sls&sori dűlőben.

A fehérre meszelt kis ház messziről fchnrít a zöld birs almafák közüt A ház asszo- nya, kezét szeme elé téve szemlélte az udvarra bekanyarodó gépkocsit, hisz ritka errefelé az autót vendég

— Aranyoskám, hát elgyüt- tél az öregasszonyhoz? Apja gyere csak gyorsan, nézd lei jött el hozzánk — szólt az eV ső percekben.

S már tessékelt is befelé a nagy eper fa alá, a kerti asztál meUé,

1 Aránylón esti*

2 log a homok a ’. szeszélyesen *a- " nyargó dűlőd ton. ’.Az autó kerekei !: mély sávot húz- “.nak ebbe az ". aranyzuhatagba s '.hatalmas, szinte I j áthatolhatatlan

' függönyt vonnak I mögénk. Érett ' gyümölcsök füo- ■ tát hajtja be n • kocsi obiakén a \ gyorsan nyargaló ; szél A meüet- ; tűn* suhanó fáikat nézve, emlé- ; keimet monecé- ; gatom.

Régen jártam errefelé — nala* mikor «Bieder újságíró koromban.

» Hát megtemee még, Panni néni?

— Hát már hogyne ismernélek meg Sokat énekeltem én neked. Ejnye no, hát üjje- tek már le, ide a padni...

Előjött a beszélgetésre Kaszab Józsi bácsi — Panni néninek immár S0 esztendeje hites párja. Ebédutáni pihe* nőjét szakította meg. Nyugdíjas ember, nyugodtan pihen* hét ebéd után.

— Hallom, Józsi bácsi, nagyon beteg volt ez elmúlt esztendőben — kezdem a be* szélgetést

— Az. Deesienl « létráról, kilenc napig voltam eszméletlen.

— Képzelheted, lelkem, mennyit sírtam — és már szipog is Panni néni — Azóta nem is tud kijárni a cső* portba.

— Pedig nem voltam rossz munkás! Volt olyan év, hogy 550 munkaegységet is teljesítettem.

— Nyugdíjazták, mert hogy mán öreg — szól Panni néni. — Azt mondták, eleget dolgozott életében, pihenjen..,

— Es te nem öregedtél meg? — néz rá Józsi bácsi.

— Dehogynem, de hajjá- tok-e most mennék legszívesebben színházba, moziba, zenét haUgatM, úgy mint amikor Pesten voltunk az együttessel

— Aztán müködik-e még a népi együttes, Panni néni?

Csak legyintés a válasz.

— Feloszlatták. Még régen. Pedig milyen nagy sikereink voltak.

Valóban, én Is emlékszem, (954-ben a megyei kvltúrver- ienyen elsők lettek. Budapes- en is vendégszerepeltek. i

*— Pedig még most is ekén- i pinám a nagyugróst «■ folytatja Panni néni a megkezdett beszélgetést. Aztán hirtelen gondol egyet, s már perdül is a szoknyája — bemutatja még mindig képes lenne szerepelni színpadon. Józsi bácsi pedig olyan büszkén nézi, mint tán szelőit U esztendővel.

<—. 16 évse koromban választott ki magának Józsi bátyád — mondja, amikor szóváteszem neki * tekintetet. — Igaz, nem voltam csúnya lány. Olyan vürtigU fekete hajam vót, hosszú copfba fonva, oszt úgy lépkedtem a hosszú ruhába — mert hogy akkor az volt a divat — mint a pára. — £* már nátázva folytatja:

Büszke rózsa voltatn, de leszakajtottál; sí is hervasztottál

Aztán nevetve hozzáteszi: *— Megöregedtem bizony én is. Olyan üres már a szám, mint a bugyeUárit.

mm Tényleg szép lány vöt Panna nénédl

*— Én meg szabadulni akartam tőle, de nem hagyott, mindig gyütt utánam.

Errs a kijelentésre aztán csak sóhajtás Józsi bácsi válasza.

— Panni néni, miért nem

alakítják meg újra a népi együttest?

— Magam se tudom, aranyom... pedig de sok szép nótát meg kéne még ismertetni a fiatalokkal, addig, amíg én is sl nem «negyek a temetőbe.

— Hogy van az a nóta, amit tegnap énekeltél nekem? — szól az öreg.

— Hogy is vau csak, várjál, no.-,

.

Rózsafa levele

Mind U .uOt a földre, |

A régi szeretőm

Most jutott eszembe.n E

Búcsúzom ...de addig nem engednek el, amíg meg nem kóstolom a ringlófa ízes termését, míg meg nem csodálom a háztáji kukoricát, a birsalmafák gazdag ígéretét.!

— Aztán gyere el máskor is, aranyoskám, az öregasz- tzonyhoz — ismételgetik többször a kedves meghívást.!

*=■ Eljövök, Panni néni, biztosan eljövök. Csak szeret-j lék ismét arra a hírre érkezni, hogy a sok sikerrel dolgo- :6 jászszentandrási népi együttes újra megkezdte a nunkát, s hogy Ballagó Panni lénitől egyre több fiatal lány isszony tanulgatja a régi da- ok kedves dallamait. I

Varga Viktória *1

: Ä kukorica termelése az ! utóbbi tía évben a U má- Izsás átlagról a 14 mázsás ; színvonalra nőtt országos ; átlagban, 3 ezt tovább kell ] emelni a 25—30 mázsás át- Jlagra. Az állami gazdasá- !gok ezt a konkrét célt 1970- ;r* maguk elé tűzték.

; A múlt esztendő és az Idei ;is. azt a tanulságot azolgál- ; tatja, hogy a kukorica ter- ;méshozamának biztonságos emelése az ország nagy részében csak öntözéssel érhető eL Az öntözött föld a korábbá átlagok három-négyszeresét hozza. A múlt évben például a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság öntözött földjein több Bűnt ezer holdon holdanként 35—40 métermá- zsa szemet kukorica termett. Hasonlók a tapasztalatok ebben az évben te. Jelenleg az országban csak néhány tízezer holdon termelik öntözéssel a kukoricát. Az országos átlagtermés megkétszerezéséhez viszont tíz év alatt több százezer hold öntözött földön ken kukoricát termesztenünk.

Legfontosabb takarmány- növényünk, a lucerna, öntözés nélkül évente húsz mázsa szénát ad, öntözéssel legalább 60-at, de gyakran még többet A kukoricáról elmondották tehát vonatkoznak a takarmánytermesztésre te.

Ha a szemestermények és takarmányok hozamát 1970- re megkétszerezzük, úgy megteremtettük a legfontosabb feltételét a hús- és a tejtermelés megduplázásának te.

A program utat mutat

Már az elmondottakból te kiderül, hogy a mezőgazda- sági termelés fejlődési ütemének elengedhetetlen feltételei vannak. Ezekre a program konkréten és szoros logikai összefüggésben mutat rá:

nA mezőgazdaság fellendítésének... fő útja a teljes jépesités és a következetes belterjesités.. ", aminek következtében „majd minimá- isra zsugorodik a mezőgaz- laság függése a természet yák erőitől...H „A mezőgaz- laságban a munka termelékenysége 10 év alatt legalább két és félszeresére, 20 V alatt pedig 5—6-szorosára •melkedik..." ,,A munkaermelékenységnek alapja a nezőgazdaságban a további évesítés... a komplex épesítés... a mezőgazdaság yors villamosítása ..." „Maas terméseredményeket biz- nsító, s értékes növényekkel «U elérni s gyorsütemű fej-