Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-06 / 157. szám

1961. Július 6.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

1 Gazdák a gépnél

Porfelleg tornyosul a szél- járta kontai határban, cirru- sos koronáját egészen valódi testvéreinek talpáig látszik emelni. Forgószél kergeti? — Teherautó szele Rakottan fékez a gépkocsi a kombájnszérű közepén s kurta percek múltán értékes terhétől megfosztva indul vissza a mesz- sziségben dohogó kombájnok felé.

NÉGY GÉP DALOL . A KÖZPONTBAN,

két traktor két cséplő. A masinák vidámságának oka: jó egészségük. Múlt hó huszon- hatodika óta egyfolytában, a legcsekélyebb „indiszpozició” nélkül dolgoznak együtt a kisújszállási Ady Tsz gazdáival. Olajjal, üzemanyaggal a két fiatal gépállmási traktoros — ifjú Bíró Sándor és Kovács Kálmán — tartja jól őket.

Két gép mellett két cséplőcsapat. Tagjai — természetesen — a szövetkezet emberei; idegent keresve sem találni közöttük. Ha két csapatban is, de a szó legszebb értelmében: egy karra dolgozik ez a huszonkét paraszt, akár javakorabeli férfi, akár süldőlány, akár nyugdíjas, vagy legény. A szorgalom eredményeként egymás után telnek őszi árpával a zsákok.

A magtár ajtajából Rózsa András raktáros pillog elismerően a sürgölődők felé. Termetes, erőteljes férfi; no, nem kövér — de meglátszik rajta, hogy ő a zsíros eledelt, magát pedig a felesége szereti, Elégedett a terméssel, de méginkább gazdatársai igyekezetével.

— Ha így bírjuk szusszal, — úgymond, — az alkotmány ünnepéig befejezzük a csép- lést

Reggel hattól este hatig dolgozik a két cséplőcsapat. Vasárnap is; sőt éjjel szintén, ha a gépek nagyon megszaladnak az aratással. Aki alvás helyett munkálkodik: ötven százalékos ráadást kap megszerzett munkaegységeire.

— Ebből adódik, hogy az éjszakások átlagosan hat munkaegységet érnek el naponta, — említi a deresbaj- szú Kiss Imre. A munkacsapat vezetője számokkal telerótt papíron jegyzi a teljesítményt, mely a kereset alapja. A munkaegységbe beszámít a gépen lejáratott gabona mennyisége, s egy kis „mellékes” a vödrözésért.

NAGY A KOMBÄJNSZÉRÜ;

könnyített a munkán a gabonafúvó, mely a szép termés egy hányadát a magtár- padlásra felsétáltatta. — S mindezek után

KRITIKÁRA IS JUT IDŐ.

mikor a peremére került gabona fogytán —, jókora utat kell megtenniük az etetőknek vödrökkel, füleskosarakkal. A teherautósok ‘persze azon vannak, hogy minél közelebb zúdítsák le járműveik hátáról a tisztításra váró gabonát. Csípő Sándor olyan1 gyorsan bontogatja a zsákok; száját, mintha nem két, de —j huszonkét keze volna.

*— Jól megy! — mondja' nyomatúkkal a szöszi Z. Tóth Katalin. — Mióta megkezdtük, csak egyszer fordult elő, hogy várakoznunk kellett a teherautóra.

— Akkor került szóba, hogy „az idő pénz”, — jegyzi meg ifjú Kiss Imre. — Várakozásért nem írnak jóvá egységet.

Az egységet, melynek értékét 2?.20-ra tervezték, bizalommal emlegetik a szövetkezetiek. Arra dolgozik itt mindenki. A jóerejű — hatvannégy esztendős — Imre Miklós a nehéz zsákokkal éppúgy, mint a szintén nyugdíjas, de hetvenedik évét túlhaladt Mészáros Sándor a könnyű seprűvel.

A beszéd kedvéért nem áll meg a munka. Zsákolás köz-! ben is lehet pár elismerő szót ejteni a készséges Talaj-1 javító Vállalatról, mely két| kölcsönautóval segíti a szó-1 rító szénahordást. Meg leh°t I emlékezni arról, —- mennyit*

Jut a bíráló szóból a földművesszövetkezetnek, mely tavaly nyáron mozgóbolftal kereste fel a tanyaközpontokat; — idén azonban még se hírét, se hamvát nem látták, nem hallották errefelé. Pedig jólesnék ám egy kis cukorka, pár üveg üdítőital, — esetleg néhány palack sör... (Illő javadalmazással tán még valamely nyugdíjas szövetkezeti néni is felcsapott volna alkalmi boltosnak.)

ROSSZ AZ ELLÄTÄS;

joggal zsörtölődnek emiatt a gazdák, kik lapunkban is olvasták, hogy akár nagyon olcsón örökbe, akár ingyen kölcsönben kapható mozgókonyha. Ügy vélik a cséplők, hogy ha máshonnan nem, de a háztájiból kikerült volna a kondérba való... Huszonkét cséplőcsapatos közül jó. ha hárman jutnak naponta meleg ebédhez. Azok, kik a közeli tanyák lakói. A többi víziciberét kanalaz, szalonnát szeletel hozzá.

Jó azt megízlelni látogatóban —■, de azon élni hetekig: aligha...

Még most sem késő! Félannyi igyekezettel, amennyivel a gazdák a nehéz munkán szorgoskodnak, biztosítani lehetne számukra a nagyüzemi étkeztetést.

Megérdemelnék!

— borváré —

Baromfifemésztési ankét Fegyverneken

A sürgető nyári munkák idején is szakítottunk időt arra, hogy a járási párt VB alkotta határozatnak: a baromfitenyésztési ankét megtartására vonatkozóan eleget tegyünk. A tanácskozáson sokan megjelentek a vendéglátók, a fegyverneki Vörös Csillag Tsz, gazdái közül.

Elsőként Kovács Sándor elvtárs, a járási párt VB. munkatársa ismertette az eddigi eredményeket s az előttünk álló feladatokat. Győri Miklós a tsz állattenyésztője a szövetkezet baromfitenyésztő tevékenységéről szólott. Több hozzászóló hangsúlyozta: Helyesli és szorgalmazza a baromfitenyésztési ankétok megtartását, mert azokon a tenyésztők újabb szakismeretekkel gazdagodhatnak.

Deme Péter

Fegyvernek

Még az illatok is ugyanazok:

Fehérre meszelt, tiszta a szoba, jól szellőzött, elég világos. Ablaka most is nyitva, fehér vászonfüggöny takarja, vagyis inkább védi a legyektől a szobát.

A sarokban kemence, két odalon ágy, az ajtó mögött is ágy, prices, a kemence mögött vacok. A konyhában is áll ágy, mert nagy a család. Az ágytakarók tiszták, a falakon családi képek, szentkép egy sincs. A két ablak között a sublódon színes poharak, ide tették a petró- leumlármpát is, mert ide még nem ért ki a villany. A poharak mellett, csecsebecsékkel körülrakva rádió. Háromlámpás, telepes készülék.

— Tavasszal vette a fiam. Kovácsmester a termelőszövetkezetben.

•— Hallgatják?

— Most nemigen. Nem érünk rá nyáron. Csak ha rossz az idő, s bent kell maradnunk a házban. Akkor unalomból kinyitjuk egy kicsit.

Ezt az asszony mondja, s látni, hogy nem nagy barátja a rádiónak, sőt azt se bánná, ha talán sose nyitnák ki.

— Ez az egész szórakozásuk? Nem járnak sehová?

— Van itt munka elég, szórakozás az nekünk. Parasztember ne járjon szórakozni. Az uraknak való a szórakozás — mondja ismét az asszony, aki ellenségesen tekint rám. Mit akarok? — Miért faggatom őket?

«— Moziba se járnak?

— A gyerekek elmennek a „Haladás”-ba, mert hetenként kétszer ott játszanak filmet. Mindig mennek.

— És könyvek? Olvasnak valamit?

— A gyerekek — hangzik ismét a válasz. — Ök szeretik a könyvet.

— Mit olvasnak? — kérdem a gyerekekr

— Vernét meg Jókait — mondja a tizenhárom esztendős lány. — Én ezeket szeretem.

— Én mindent szeretek — szól közbe a nagyobbik lány. — Csak az a baj, hogy nem tudunk sokat olvasni. Télen egyikünk olvas csak, mert nem férünk mindannyian a lámpa köré és könyvünk 6incs annyi. Egy könyvet olvasunk, hangosan, a többiek hallgatják. Néha meg összeveszünk, hogy olvassunk vagy rádiózzunk? Kettőt nem lehet. Rádiózni tudunk lámpa nélkül is, a sötétben.

Ismét az anyjukat kérdem, aki egyre csak a köténye sarkát gyürkén s látni rajta, mennyire ideges. Mi sül ki ebből a látogatásból? Nem is jegyzek semmit, pedig szokásom mindig néhány szót, nevet felírni. Most nem teszem, teljesen közömbösnek mutatkozom, mintha nem érdekelne a felelet és csak unalmamban érdeklődnék, éppen csak azért, hogy kérdezzek valamit

— És maga milyen könyveket olvasott már életében?

Csend. Aztán azt mondja:

— Én neveltem fel a családot Hajnalban keltem, elláttam az állatokat, kimostam a szennyest, kenyeret dagasztottam, reggelit késztettem.

— Ismeri valamelyik régi, nevezetes politikusunkat?

Ismét csend. Aztán azt mondja:

— Nem láttam én idegent errefelé néha hetekig. Különösen télen. Nem gyütt mifelénk senki. Igaz, minek is gyütt volna? A szomszédok, azok esetleg bekukkantottak vasárnap délután, törték a tökmagot, ültek a kemence mellett és hallgattak. Mert ami mondanivalónk volt, azt mi elmondtuk egy negyedóra alatt Az állatokról, az időről, az árakról, a szegénységről, a parasztember rossz életéről. Aztán csak hallgattunk és törtük a tökmagot, vagy a szotyolát

Nézek rá, milyen bölcs ez az asszony. A magány, az el- hagyatottság is bölccsé teheti az embert. Magábafordult ez teljesen, de látja a világot is maga körül. Csakugyan látja?

—• Nem kívánkozott még sose színházba? Városba?

Mosolyog. Rámvillantja a szemét, fáradt ez a szempár nagyon, de most élénk fények fürödnek benne.

— Egyszer majd elmegyünk. A fiam vesz motort és bevisz Szolnokra. Nagyon szeretnék már színházat látni. Olyan sokat beszélnek róla azok, akik látták.

— Melyik darabot szeretné látni?

— Egy olyat, amelyikben sok szép ruha van, meg szép a zene, meg táncolnak benne, s vidámak az emberek. Szóval szépet. Majdnem olyan, mint a televízióban látni, de az más, mert az is csak olyan, mint a mozi. Én élő színházba vágyódom.

— Milyen dalokat ismer?

— Nem sokat ismerek én. Csak dúdolom, amit hallok. Most már azért többet tudok, hogy a rádiót hallgatom. De csak a dallamát tudom megjegyezni, a versét nem. Kimegy a fejemből.

(Folytatása következik.)

Illés Sándor

Versenytársak Pusztabánrévén

A Pusztabánrévei Állami Gazdaságban egy táblán dolgozik a két hatalmas SZK— 3-as kombájn. Megállnak, kiürítik a tartályból az „életet”. Pirosbarna zuhatagként ömlik az acélos, érett búza a vontató pótkocsijára. A kom- bájnosok pihenésként nagyot nyújtóznak. Az alacsonyabb, zömök termetű Tolnai Ferenc tizenegy éve minden nyáron kombájnra ül. Herbály Józsefnek, a fiatal kombájnos- nak ez a negyedik aratása. Mindketten nagy fába vágták most a fejszéjüket: tízezer mázsa gabonát akarnak learatni. elcsépelni. Egymással azért vetélkednek: kinek sikerül hamarább.

Száz vagon gabona betakarításáért dolgoznak a megye legjobb kombájnosai. s ők sem akarják ennél alább adni. Nevetve, élcelődve mesélik, hogy itt alszanak a munkásszálláson, „ellenőrzik” egymást, nehogy valamelyikük korábban fogjon a munkához.

Hajnalban egyszerre kezdenek hozzá a gép karbantartásához. ápolásához. Ebben Herbálynak Berecz Lajos, a fiatal géplakotossegéd. Tolnainak pedig Arany Pál géplakatos tanuló segít. Amikor felszáll a harmat, a két kom- bájnos egy perc késedelem nélkül nyeregbe pattan, s aztán mindent beleadnak, amit csak lehet. Itt a gabonaföldön dől el: ki a keményebb legény. ki hogyan váltja valóra ígéretét.

A két kombájnos fej-fej mellett halad. Az akkor hirtelen összeadott teljesítmény szerint Tolnai Ferenc 1883. Herbály József 1801 mázsa gabonát takarított be. Kiemelkedő volt a június 28-i eredményük, amikoris egy nap alatt Tolnai Ferenc 393. Herbály József 329 mázsa gabonát aratott le és csépelt el. Július 1-re Tolnai már 2057. Herbály 1998 mázsás teljesítménnyel büszkélkedhetett

Nap mint nap bőven adnak munkát Podmaniczki András. Fejes Sándor és Herbály Endre vontatósoknak, valamint a rakodómunkásoknak akik közül szorgalmáért Molnár Jánost illeti elismerés Az ő érdemük, hogy a kombájnoktól — még ha azok késő estig dolgoznak is — folyamatosan elszállítják a terményt. A dús kalászok szinte ontják a szemet. Az ősziárpa jóval fölözte a tervezett 14,5 mázsás holdankénti átlagot, 19,93 mázsát adott. Búzából is 20 mázsa körüli átlagtermésre számítanak.

S ha elfogy az aratnivaló a gazdaságban, a kombájno- sok az Alkotmány és a Vörös Október Tsz-ben folytatják a munkát. Jól jön a szövetkezetieknek a gépi segítség, a versenytársaknak pedig az hogy itt is növelhetik teljesítményüket. Hogy melyikük lesz a győztes, azt még nem lehet megjósolni. Nemes vetélkedésük azonban mindenképpen dicsérendő, mert ez záloga a gabona gyors és jóminőségű betakarításának.

N. K.

Uj gyártmányok a törökszentmiklósi Vasipari L Vállalat terveiben

Immár hagyományos cikknek számít a törökszentmiklósi Vasipari Vállalatnál az automata sertés-önetetők gyártása. Az idén ebből a hasznos — a sertésgondozók munkáját megkönnyítő — berendezésből az első félévben 270-et gyártottak a ME- ZÖSZÖV megrendelésére.

— Tervük?

— Gyártmányunkat több hazai termelőszövetkezetben és állami gazdaságban kipróbálták — mondja Farkas Mihály igazgató. — Sikerrel. A szakemberek elismeréssel nyilatkoznak róla. A mező- gazdasági üzemek elhalmoznak bennünket megrendeléseikkel, Sajnos, anyaghiány miatt nem tudunk minden igényt kielégíteni. Másfélmilliméteres fekete lemezből a rpegrendelés 40—45 százalékát tudja biztosítani a gyártó cég Egy automata gyártásához 12 négyzetméter lemez szükséges. Emiatt — havonta — ötvennél többet nem tudunk készíteni, holott — megfelelő anyagellátással — havonta százat is gyárthatnánk.

— Hogyan segítenek a bajon?

— Mikor hogy. Más vállalatoknál kilincselünk: van-e fölösleges lemezetek. Néha sikerül, néha nem. Persze, felmértük a lehetőségeket. Segítünk is a magunk baján úgy, ahogy tudunk. Nemrég újítást dolgoztunk ki. Lényege — a lehetőségekhez mérten — 6 négyzetméter nagyságú lemezanyagot hazai gyártmányú farostlemezzel pótolunk. A javaslatot elfogadták, rövidesen megvalósítjuk.

— Milyen eredménnyel zárták a félévet?

— Várakozáson felül jól. Az előkalkuláció szerint 9,7 százalékkal túlszárnyaltuk célkitűzéseinket. Volt megrendelés bőven. A komáromi öntödének két 200-as kú- polókemencét gyártottunk, az erdőgazdaságnak elektromos facsemetekapálókat és mák- j kozó, illetve fanyeső létrákat. Eddig az erdőgazdaság külföldről importált hasonló ; berendezéseket. Vállalatunk : hazai alapanyagból — alumí- • niumból készíti. Gyáruná- nyunkra a külföldi szakem- j berek is felfigyeltek. A jövő- ■ ben lengyel és román megrendelésre is számítunk.

— Hallottuk: a közelmúltban jólsikerült bemutatót tartottak, melyen Fehér Lajos elvtárs is részt vett.

— Igen. Fehér elvtárs megtekintette gyártmányainkat. Különösen az automata sertés önetető tetszett neki. — Mondta is: erre a cikkre jól vigyázzanak. Tökéletesítsék, mert a jövőben ilyen berendezéseket akarunk rendelni minden állami gazdaságnak és termelőszövetkezetnek.

— Vendégeink megtekintették az egyik kísérleti gyártmányunkat: a kútfúró berendezést is. Elismeréssel nyilatkoztak róla. Alkalmas percenként ezer literes vízhozamú kút fúrására. Tervünk az, hogy hasonló teljesítményű, sokkal olcsóbb berendezés prototípusát készítsük el. A szivattyú és a szórófej már kész, — s így öntözésre is alkalmas. Persze, sok javítani való akad még. Tetszetősebbé, csínosabbá — s ami fontos —, olcsóbbá akarjuk tenni gyártmányainkat.

— Gyártanak-e az idén ilyen kútfúrókat?

A Nehézipari Minisztérium bányászati beruházási osztálya a bányatrösztök és vállalatok, valamint az ÉM Lakóépület Tervező Vállalat ’ segítségével befejezte a következő évek bányászlakóház építkezéseinek gazdasági, műszaki előkészítését. Öt év alatt 8000—9000 új lakás épült fel Oroszlányban. Tatabányán. Kazincbarcikán, Sajószentpéteren. Pécs-Me- szesen. Komlő-Kenderföldön Nagybátonyban, Várpalotán. Ajkán és sok más bányász- városban, faluban. Az új lakásokat korszerű 2—4 emeletes tömbházakban helyezik el. A lakások átlagos alapte— Az a megrendelés tő: függ. Eddig, annak ellenére, hogy sikerrel mutattuk be gyártmányunkat, megrendelést még nem kaptunk. Igazi szériagyártásról csak a negyedik negyedévben, a jövő év első felében lehet szó.

— És az önetetőből?

— Terv szerint is 230-at készítünk a második félévben. Remélhetőleg nem lesz különösebb akadálya. Az önetető nagyon keresett cikk szertnénk minden igényt kielégíteni belőle — fejezte be nyilatkozatát Farkas Mihály igazgató.

A. J:

rülete 43—48 négyzetméter azaz másfél szoba.

Lesznek természetesen eSy szobás lakások is kisebb alap területtel, hogy nagyobi alapterületű két-három szó. bás lakásokat is építhessenek A legtöbb lakást beépített konyhabútorral fürdőszobával és egyéb komforttal látják el. Ott. ahol erre mód kínálkozik megkezdik a bányászlakásokba a távfűtés bevezetését. Komlón összesen kétezer lakást fűtenek távvezetéken keresztüL

Az építkezések már megkezdődtek. Az idén körülbelül 1300 lakást fejeznek be és 900-hoz fognak hozzá. (MTIIpari tanulók a tsz-ért

A szolnoki 51 sz. Autóközlekedési Vállalat teherautójaví tó telepén az ipari tanulók vállalták, hogy a tiszaderzsi Lenin Termelőszövetkezet 8.5 tonnás teherautóján generál javítást végeznek. Képünkön Szűcs József oktató vezetésével az alvázon és a motor szétszerelésén dolgoznak

Két és négyemeletes korszerű tömbházak beépített konyhabútorokkal