Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. június lé. Tovább folytatódik a breton parasztok harca Párizs (MTI). A breton parasztok harca tovább fo­lyik. Szerdán este Pain.polt vették körül, elzárva a vá­rosba vezető útvonalakat Paimpol „ostroma” az éjsza­kai órákig tartott, csak éjfél után tértek haza a szekere­ken, traktorokon felvonult parasztok. Quimperlé közelé­ben elvágták a távbeszélő­vezetékeket. Csütörtökön haj­nalban két hidat foglaltak el a bevált módszerrel: a gaz­dák kövekkel; fatönkökkel megrakott szekereiket felhaj­tották a hidakra és ott kisze­relték a kerekeket..* Megállapítható, hogy igen szervezetten és határozott terv szerint folytatják küz­delmüket a breton parasztok: az öt megyében felváltva kez­denek újabb és újabb akciót, a esendőrség és a rohamrend­őrség csak órák elteltével jut el az eltorlaszolt hidakig, vasúti átjárókig, hogy meg­próbálja felszabadítani a megakadt forgalmat. De mire a csendőrök és rohamrend­őrök elérnek az egyik megyé­be, 100—150 kilométerrel odébb, más megyében moz­dulnak meg a parasztok. A breton gazdák követelé­sei különbözőek: míg Morbi- han megyében a parasztok a nyomor ellen küzdenek és a kormány fokozott segítségét követelik életszínvonaluk és a termelés körülményeinek megjavítására — a többi bre­ton megyében a magasabb termelői árak megszabását sürgeti a kormánytól. A mezőgazdaság válságát j teszik szóvá a képviselők a francia nemzetgyűlésben ak­kor, amikor az Európai Kö­zös Piac mezőgazdasági elő­írásainak ratifikációs vitája kezdődött el. Valdeck Ro­chet, a Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettese arra mutatott rá nagyjelentőségű nemzetgyűlési felszólalásá­ban, hogy az Európai Közös Piac kialakulása a gyakorlat­ban csak súlyosbította a fran­cia mezőgazdaság válságát. Waldeck Rochet a nemzet- gyűlés emelvényén ismertette a Francia Kommunista Párt mezőgazdasági programját: 1. Igazságos árpolitika, új mező- gazdasági felvevőpiac biztosí­tása. 2. A fran. ia mezőgaz­daság érdekeit sértő Európai Közös Piac helyett -a minden országgal megkülönböztetés nélküli árucsere politikájá­nak kialakítási.. 3. Különle­ges segítség a kisparaszti gaz­daságoknak. 4. A mezőgazda- sági szövetkezetek támogatá­sa. 5. Földvásárlási tilalom azoknak, akik nem :/aguk művelik meg a földet. Kényes kérdések ■ kitérő válaszok Kiosztották a közép­iskolai tanulmányi versenyek díjait A művelődésügyi minisz­ter az illetékes bizottságok meghallgatása után odaítél­te az 1961. évi országos ta­nulmányi verseny díjait. Történelemből az egyéni versenyben a 2. díjat meg­osztva Lépes Erzsébet, a jászberényi Kállai Éva gim­názium IV. és Mészáros Klá­ra, a budapesti Teleki Blan­ka gimnázium IV. osztályos növendéke kapta. LONDON (TASZSZ). Fenner Brockway mun­káspárti képviselő szerdán az angol alsóházban megkér­dezte Watkinson hadügymi­nisztert, hogy tesz-e a kor­mány intézkedéseket az Angliában lévő amerikai ka­tonai támaszpontok megszün­tetésére. Watkinson válaszában ki­jelentette, hogy az angol kormány e kérdésben kap­csolatban áll az Egyesült Államok kormányával és valószínűleg hamarosan -nyi­latkozatot fog tenni. A mi­niszter mindamellett azt bi­zonyította, hogy szükség van a „Thor” mintájú rakéták kilövőpályáinak fenntartá­sára. A munkáspárti ellenzék élesen elítélte a kormánynak azt a döntését, hógy július elején katonai egységeket küld Portugáliába, ahol a portugál csapatokkal közös kiképzésen vesznek részt. George Brown, a munkás­pártiak helyettes vezére hangsúlyozta, hogy az ango­lai események világánál ezt a döntést nemcsak Angliá­ban ítélik el, hanem sok af­rikai országban is. Javasolta a kormánynak, hogy változ­tassa meg elhatározását és kiképzési célokra jelöljön ki más területet. Watkinson válaszából ki­tűnt, hogy az angol kormány figyelemre sem méltatja a közvéleményt. — Watkinson nem volt hajlandó vissza­vonni a döntést, mivel — szerinte — Portugáliában kedvező adottságok vannak a kiképzéshez! Közéi kétmilliárd dollár a nemzetközi feszültség fenntartá­sára Washington (TASZSZ). Az amerikai szenátus külügyi bizottságában folytatódik a külföldi segélyprogram vi­tája. A bizottság ülésén felszó­laló Mcnamara amerikai hadügyminiszter kijelentette, hogy ez a segély szerves ré­sze „a nemzetvédelemnek és lényeges eszköze az amerikai külpolitikának”. Még nyíltabban beszélt Lemnitzer tábornok, a vezér­kari főnökök egyesített cso­portjának elnöke, aki szerint helytelen volna az amerikai katonai segélyt „ajándéknak” tekinteni, vagy azt gondolni, hogy az Egyesült Államok semmit sem kap cserébe. Ezen a pénzen — hangsú­lyozta — fegyvereket, katonai felszerelést, szállító- és hír­közlő eszközöket szállítunk, külföldi csapatokat képezünk ki, katonai berendezéseket építünk külföldön, hozzájáru­lunk a hadseregek fenntar­tásához, valamint a külföl­dön tartózkodó amerikai csa­patok kiképző költségeihez (MTI) EMBERSÉG KÉRDÉSE Havanna (MTI). Fidel Cast­ro kubai miniszterelnök szer­dán délután fogadta a Kuba elleni intervenció során fog­lyul ejtett ellenforradalmá­rok cseréjéről tárgyaló négy­tagú amerikai küldöttséget, s azzal csaknem négyórás megbeszélést folytatott Fidel Castro szerdán este rövid sajtóértekezletet tar­tott. Utalt arra, hogy az Egye­sült Államok''úgy látszik at­tól tart, Kuba katonai célok­ra használhatná fel az inter­venciósokért cserébe kapott földgyalukat. A kubai kor­Ml LEGYEN CSOMBEVAL? New York (TASZSZ). A leopoldvillei és elisabethvil- lei bábhatóságok lázasan al­kudoznak, mi legyen Csom­óéval, a katangai szakadd rok főkolomposával, akit je­lenleg őrizetben tartanak a leopoldvillei katonai tábor­ban. A dróton rángatott kongói politikusok tárgyalásai most főként arról folynak, hogy miképpen lehetne az „elsza­badult” Katangát ismét hoz­A két világrendszer gazdasági versenye Moszkva (TASZSZ). A Planovoje Hozjajsztvo című szovjet folyóirat júniusi szá­ma adatokat közöl a két vi­lágrendszer gazdasági ver­senyéről. Az utolsó évtizedben, mint a folyóirat rámutat, a szo­cialista országok ipari ter­melése évente átlagban 13.6 százalékkal emelkedett, míg a tőkés világban az egy évre eső átlagos növekedés csu­pán 4.9 százalék volt. Azok az országok, ame­lyekben tervgazdálkodás fo­lyik, ipari szempontból nem egyformán fejlődtek. A leg­magasabb iparfejlődési ütem azokra jellemző, amelyeknek gazdasága azelőtt jobbára agrárjellegű volt. Míg pél­dául a Szovjetunióban egy évtized leforgása alatt az ipari termelés alig valamivel több mint háromszorosára, addig Kínában tizenhatszo- rosára, Bulgáriában majd­nem négyszeresére emelke­dett. Ezt a szocialista táborban tapasztalható kiegyenlítődési folyamatot jelentős mérték­ben megmagyarázza az a se­gítség, amelyet az iparilag fejlett országok a kevésbé fejletteknek nyújtanak, Az ipari fejlődés gyors üteme azonban jellemző ki vétel nélkül mindegyik szo­cialista országra. Az utolsó évtizedben lényegesen meg­nőtt a szocialista országok részaránya a világ ipari ter­melésében. A széntermelés­ben 28.2 százalékról 51.7 szá­zalékra, a nyervastermelés- ben 18.5 százalékról 35 szá­zalékra, az acéltermelésben 19.2-ről 31-re, a cementgyár­tásban 15.7 százalékról 31 százalékra emelkedett Nagy eredmények szület­tek a népi Kínában. Az az ország, — amely 1950-ben mindössze egyharmad annyi nyersvasat termelt, mint Spanyolország, 1960-ban már az Egyesült Államok és a Szovjetunió után világvi­szonylatban a harmadik helyre emelkedett. Kínában tavaly 27.5 millió tonna nyersvasat olvasztottak. A lakosság jövedelmének növekedése és a közszükség­leti cikkek gyártásának fo­kozódása eredményeképpen minden szocialista országban lendületesen fejlődik a kis­kereskedelmi áruforgalom, amely a múlt évben 7 (NDK) — 15.7 (Románia) százalék­kal növekedett. (MTI). I zákapcsolni az úgynevezett Kongói Szövetségi Köztársa­sághoz, amelynek — legalább is a tervek szerint — renge­teg különböző kaliberű lát­szat-független államot kelle­ne egyesítenie. E kérdés meg­oldásától teszik függővé Csőmbe szabadonbocsátását és azt, hogy visszavonják-e az ellene emelt „hazaárulási” vádakat. Katanga és Leopoldville képviselői, mint ismeretes, Milánóban és Brüsszelben a legszigorúbb titokban tárgyal­tak. Katanga állandó brüsz- szeli képviselője, az AP hír- ügynökség közlése szerint, ki­jelentette, Csőmbe szabadon- bocsátása „attól függ, hogy mekkora összeget tudunk Leopoldville rendelkezésére bocsátani pénzügyi- nehézsé­geinek megszüntetéséhez”. ■Párizs. — Az AFP hírügy­nökség leopoldvillei tudósító­ja jól tájékozott körökre hi­vatkozva közli, hogy Csombe- nek miniszteri tárcát ajánla­nak fel a szépen eltervezett kongói központi kormány­ban. Csombe-t szabadlábra helyezik, de nem térhet visz- sza Katangába, kénytelen lesz miniszteri minőségben Leo­pold viliében élni. Ugyancsak az AFP tudósí­tójának jelentése szerint a milánói és a brüsszeli titkos tárgyalásokon szóba került a Mobutu parancsnoksága alatt álló, nemzetinek nevezett kongói hadsereg újjászerve­zésének kérdése is. A leopold­villei hatóságok azon van­nak, hogy a katangai fegyve­res erők olvadjanak bele a Mobutu-féle harseregbe, vi­szont Katanga továbbra is fenntartja saját csendőrségét. A nemzetinek csúfolt had­sereg ilyesféle újjászervezése voltaképpen azt jelenti, hogy az ENSZ leple alatt megvaló­sul az amerikai ellenőrzés. Egy messzebbmenő célja az, hogy lefegyverezzék Gizenga törvényes kormányának csa­patait (MTI) mány ez esetben is hajlandó előzékenységet tanúsítani és beleegyezik abba, hogy a foglyokért cserébe kisebb traktorokat kapjon. A miniszterelnök azt is be­jelentette, hogy a fogolycsere nem vonatkozhat háborús bűnösökre, olyan személyek­re, akik Batista idején fon­tos állásokat töltöttek be, va­lamint többszörös gyilkossá­gokkal vádolt bűnösökre. E személyeket a kormány for­radalmi törvényszék elé ál­lítja. Mint ismeretes, Castro ko­rábban kijelentette, hogy hajlandó a Kubában foglyul ejtett intervenciósokat más latinamerikai államokban be­börtönzött hazafiakkal kicse­rélni. Most ismét hangsú­lyozta, hogy szívesebben fo­gadná, ha a foglyokért fog­lyokat cserélnének. Ha az érintett országok, például Spanyolország, Guatemala, Nicaragua beleegyeznének, Kuba bármikor hajlandó len­ne e cserét lebonyolítani. * 1 Rehabilitáció. Ezen a ki­fejezésen többnyire az ár­tatlanul megvádolt embe­rek becsületének helyreál­lítását értik. Itt nem erről van szó. hanem arról, hogy a tüdőbetegek kórházaiból szanatóriumaiból és gondo­zóiból kilépő, gyógyultnak mondható, de a saját régi munkaterületén nem alkal­mazható embernek megfe­lelő foglalkozást s az esetek egy részében egyszerűen kenyeret adjanak a kezébe. Egy főorvos mesélte, — aki nagyon szereti betegeit és igyekszik útjukat az életben is egyengetni. — volt egy betege, aki az egész országot bejárta, hogy munkát kapjon. Má­sok letagadják a betegsé­get, bújkálnak a szűrések elől. Vájjon miért? Mert ezek az emberek dolgozni akar­nak, hasznos tagjai akar­nak maradni a társadalom­nak és kibirhatatlannak ér­zik, hogy nyűg, fölösleges teher legyenek családjuk nyakán. S munkájuk elé ma még gyakran gördülnek akadályok. Nem dolgozhat­nak az élelmiszerszakmá­ban. vagy pedagógusként. S saját üzemükben, terme, lőszövetkezetükben is köny- nyebb munkára kell kerül­niük. Ezért ült össze tegnap a tbc ellen küzdő társadal­mi bizottság. Mert elég sok még az értetlenség, az ide­genkedés a volt tüdőbete­gek munkábaállításával szemben. S akik szeretné­nek is segíteni rajtuk, nem tudják a módját, hova, ho­gyan állítsák be az önhibá­ján kívül megbetegedette­ket. Emberség kérdése. Na­gyon sok szív, lelkesedés, szeretet, türelem kell hoz­zá, Az állam nagyon sokat tesz a betegekért. Felku­tatja, gyógyítja, segélyben részesíti őket. De mindez kevés, ha nem adhatja biztos tudatát annak, hogy ismét teljesértékű ember­ként kerülhessenek az élet­be. fontos, a társadalom szempontjából értékes, megbecsült emberekként. Ezért tevékenykedik e bizottság Felmérik az igé­nyeket, a munkahelyeket kidolgozzák a lehetősége­ket az ésszerűség határain ■ belül tpvábbfejlesztik a szolnoki foglalkoztató mű­helyt és egész sor hasonló kérdést dolgoznak majd ki rövid időn belül. S ami a legfontosabb: igyekeznek megváltoztatni a szemléletet. Hogy minden gazdasági vezető érezze iparban és mezőgazdaság­ban egyaránt: rajta, az ő emberségén is múlik, hogv az önhibájukon kívül meg­betegedett. majd meggyó­gyult embereket rehabili­tálják. S ahogy az orvosok sem elsősorban a mellkasi röntgenleletet, hanem az egész embert nézik, úgy érezze magát felelősnek minden vezető a rehabili­tációért. a mi világunkban nélkülözhetetlen emberség szellemében. Hazai találmánnyal fejlesztik a nyomdatechnikát Ltáhl Endre, a nyomda­ipari kísérleti üzem főmér­nöke és Salgó Vilmos, az üzem vegyészmérnöke nagy- jelentőségű találmánnyal já­rult hozzá nyomdaiparunk fejlesztéséhez. Az offsetnyo- másnál használatos nyomó­lemezt hazai alapanyagból, alumíniumból állították elő. Ugyanolyan jő minőségű munkát végezhetnek vele, mint a sokkal drágább bi- mettal, többfémes lemezzel, előállítási költsége pedig nem több, mint az eddigi legolcsóbb cinklemezé. Egy- egy cinklemezzel azonban mindössze ötvenezer pél­dányt nyomhatnak, míg az anódosan oxidált alumínium offset-lemezzel háromszáz- ezer, vagy még annál is több példányban nyomhatók a különböző reprodukciók, a könyvillusztrációk, színes prospektusok. A találmány felhasználá­sát az idén kezdték meg, de az eljárás máris felkeltette a külföldi szakkörök érdek­lődését A találmány alkalmazásá­val évente több mint egy­millió forintot takarítanak meg. (MTI). CSÁKI ISTVÁN: LENGYEL BARÁTAINK KÖZÖTT Sokat láttunk, tapasztaltunk a rövid út alatt A nem egészen két hetes lengyelországi utunkon igye­keztünk mindent úgy nézni, a dolgokat úgy fürkészni, hogy saját magunk muziká- jához is szedjünk össze, ámit ennyi idő alatt lehetséges. Lengyel elvtársaink arra is igényt tartottak, hogy el­mondjuk a látottakról, hal­lottakról saját tapasztalata­inkat, az itthon kialakított és bevált módszereket. Min­dent összevetve, igen sok hasznos dolgot láttunk, egy sor kérdésben olyan módsze­reket ismertünk meg, amely- lyel kétségtelen jobbá, ered­ményesebbé tehetjük saját munkánkat, javíthatjuk mód­szereinket. Ilyenek: 1. A Lengyel Egyesült Mun­káspártban igen nagy gondot fordítanak arra, hogy minden területen rátermett, képzett vezetők legyenek. Katowiczé- ben a vajdasági pártbizottsá­gon kifejtették, hogy nagy feladatokat kell a káderekre bízni, segíteni kell őket a végrehajtásban és követelni kell tőlük. Meg kell köve­telni, hogy a határozatot, tör­vényt, rendeletet értelemben és betű szerint végrehajtsák és végrehajtassák területü­kön. A káderek, a vezetők és vezetőszervek munkáját, a munka eredményességét azon mérik, hogy — milyen az adott terület — üzem, állami gazdaság, termelőszövetkezet, intéz­mény, stb. — dolgozóinak hangulata, politikai állás- foglalása, politikai fejlő­dése; — milyen a terület termelé­si, gazdasági, gazdálkodá­si eredménye. Ha e két területen rend és előrehaladás van, akkor jól és eredményesen dolgoznak a vezetők és vezető szervek. Ha elmaradás van, azt ma­gyarázattal nem lehet he­lyettesíteni. Az elvtársak véleménye szerint, ahhoz, hogy egy em­ber eredményesen dolgozzon, bármilyen vezető poszton, alapvető és döntő jelentő­ségű: a) Az illető elvtárs mun­kához való viszonya a legszé­lesebb értelemben. A mun­kához való viszonya bármi­lyen vezető beosztásban nem annyit jelent, hogy ledolgoz­za a munkaidejét, elvégzi feladatát stb. A munkához való viszony a vezetőknél en­nél többet jelent. Magában foglalja, hogyan tanul, ho­gyan képezi magát, hogyan igyekszik elsajátítani a ve­zetés legjobb módszereit, elé­gedetlen önmagával, saját eredményeivel, nem gőzöl be”, ha egy kis eredmény valahol jelentkezik munkájá­ban és nem ül fel szerzett habáraira. b) Az illető elvtárs viszo­nya a szocialista tulajdonhoz. Ismét nem arról van szó, hogy az illető tartsa tiszte­letben a szocialista tulaj­dont. Ez követelmény az egy­szerű emberek felé is. ^Arról van szó, hogy az illető elv- társ értse és lássa világosan, hogy a szocialista társadalom gazdasági alapja a szocialis­ta tulajdonforma, azt nem­csak meg kell őrizni, védeni, hanem gyarapítani kell. És értse, hogy ebből mi hárul rá nap, mint nap. c) Az illető elvtárs viszo­nya az emberekhez. Ismét nem annyiról van szó, hogy maga nem összeférhetetlen, nem durva, goromba. Ezt is­mét az egyszerű dolgozóktól is követeljük. Neki olyan sze­mélyi tulajdonságokkal kell rendelkezni amivel a rábí­zott területen a szocializmus építésére meg tudja szervez­ni az embereket, ki tudja váltani aktivitásukat. A leg­kisebb kollektíva élén sem tud dolgozni olyan valaki, aki nem szereti az embere­ket, aki nem tud örülni együtt az emberekkel a sike­reknek úgy, hogy még na­Castro fogadta az io’ermtiisol csóréiéról tárgyaié amerikai kiilllséget

Next

/
Thumbnails
Contents