Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-16 / 140. szám
! 1961. június 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lendületet kapott a cukorgyárnál a szocialista munkaverseny Az évi versenyválialásból adódó összmegtakarítás csaknem kétmillió forint Színfoltok a megyei képviselőcsoport látogatásáról Ä Szolnoki Cukorgyár negyedik évtizede üzemel. A gépi berendezések jórésze elavult vagy hasznavehetetlenné vált. Ezért az idei javítási munkákra 675 000 forinttal többet költenek, mint a korábbi években. A nagyjavításokkal egyidőben jelentős korszerűsítési munkát is végeznek. Sor kerül három dobszűrő, két üle- pesztő beépítésére, a bepároló rendszer és az előderí- íő átalakítására, a vaacum kapacitásának növelésére. A karbantartás elvégzésére 336 270, az új gépi berendezések beépítésére pedig 88 500 munkaórát terveztek. A megnövekedett tervfeladatok arra intették az üzem vezetőit, hogy fokozottabban törődjenek a munka megszervezésével. Ennek érdekében nemrég felülvizsgálták a műszakiak munkakörét, s az észlelt hiányosságok elkerülésére decentralizálást hajtottak végre. A főgépészeti létszámot három csoportra osztották. A tervszerűbb munkát fi- gyelembevéve tizenöt komplex brigádot és 30 munkacsapatot alakítottak. A termelékenység növelésének egyik feltétele a munkaidő maximális kihasználása, az állásidők minimálisra történő redukálása. A vállalat vezetősége úgy döntött, hogy az anyagbeszerzést a művezetőkre bízza. Ugyanis, korábban gyakran megtörtént, hogy a munkások félnapokig kődorogtak a raktár környékén. A jövőben a művezetők a javítási munegy nappal korábban igénylik. Ezzel elejét veszik a felesleges állásoknak. Az előző évekhez viszonyítva sokat javult az anyagellátás. Rúd és idom anyagokból a javításhoz szükséges meny- nyiséget előre biztosították. Csupán csőanyagból mutatkozik hiány. A munkák tervszerű felmérése és felbontása után minden csoportnak van munkanaplója, s így a művezetők ismerik feladatukat, naponta figyelemmel kísérhetik a tervteljesítést. A művezetők és a főmérnök javaslata alapján a párttaggyűlés úgy döntött, hogy az idei karbantartási munkát célszerű augusztus 1-re befejezni, s így a szeptember X-ig — a hátralévő 1 hónap alatt sor kerülhet a menetközben észlelt hiányosságok kijavítására. Az üzem dolgozói támogatják a vállalat vezetőségének és kommunistáinak kezdeményezését. Jelentős versenyvállalást tettek. A mindinkább éledő munkaversenyben 15 komplex birgád 273 tagja vesz részt. A műszaki tervet ismerik a gyár dolgozói, évi versenyvállalásuk is ennek alapján történt. Megfogadták: az idei karbantartási munkát a tervezett határidő előtt 30 nappal, a minőségi előírások szerint elvégzik. Ezzel több mint 500 000 forint értékű munkabért takarítanak meg. ges anyagfelhasználást 2 százalékkal, a tervezett üzemanyagot pedig egy százalékkal csökkentik. A szeletszállítási tervüket és a cukor raktározási tervüket 2 százalékkal túlteljesítik. A gyár dolgozói vállalták még: a cukor veszteséget az előírt normaveszteséghez viszonyítva 0.02 százalékkal csökkentik. Az éves versenyvállalásból adódó összmegtakarítás értéke eléri az 1 979 0001 forintot. A. 3. I A jászfényszarui Zöld Mező Termelőszövetkezet földjén egy érdekes emberrel ismerkedtünk meg. R. Nagy Imre, a kertészeti brigádve- zető, mindent meg szeretett volna mutatni. Szinte húzta a vendégeket, a képviselőket, az ország vezetőit, hogy ezt meg azt is nézzék meg, ne menjenek el anélkül, hogy mindent ne látnának. így mondta: «-» Ihatnak itt ma csudákat. — Azt hittük, szövetkezeti alapító lehet, s tán már vagy tíz-tizenöt éve meggyőződését híve a szövetkezeti mozgalomnak. Juhász Imrévé dr. kérdezte meg, mikor lépett be? — Két éve, a mozgolódáskor. S már hangzott is a következő kérdés. Meg találta-e a számítását? S én természetesnek vettem, katonásan rávágja, igen. Nem ez történt. Vállat vont. — Csináljuk, hajtjuk teljes erővel. Majd meglátjuk még. Kiderült, hogy a maga kis földjén azelőtt is csodákat művelt. Nem a föld érdekelte. Az mindegy, hogy közösben van-e vagy egyéni tulajdonban mondta, csak a megélhetést biztosítsa. Nánási László közbe is szólt. — Ügy mondtuk mi ezt a Kunságban, nem az az érdekes, kié a malom, hanem a vám kié. Erre mondta el R. Nagy Imre, hogy náluk a vámmal nincsen baj, de az idén is árultunk korán húsz forintért uborkát. Ami vám a földben lehetséges, azt ők kiveszik- Hogy mi a titka? Az, hogy ebben a szövetkezetben az elnök, az agronómus, mindenki ebben a faluban született. R. Nagy Imre találó kifejezése szerint: — Minden emberről tudjuk: ki voltál, mi vagy. R. Nagy Imrében már nem az az érdekes, ki volt, hanem kivé lett. A kertészet szerelmesévé. Olyan meggyőzően tudott magyarázni, olyan bizakodással beszélt a jövőről, hogy Czinege Lajos honvédelmi miniszter így búcsúzott tőle. •— Számítson rá, hamarosan meglátogatom magukat, s akkor majd lesz ideje mindent bemutatni. * Dobi István azt kérdezte ' az elnöktől, hogy állnak munkaerővel. Most jól, hangzott a válasz. Felével többen dolgozunk, mint tavaly. S hozzátették, ez azért van, mert az idén premizálnak. *= Meg azért is — mondta Dobi elvtárs —, mert ebben az évben befejeződött a mezőgazdaság átszervezése az egész országban. S így a jász- fényszarui parasztember is tudja, nincs mire várni, hanem meg kell fogni a közösben a munkát. — Pontosan így van. Ezt nem az elnök, hanem a Dobi elvtársat körülvevő parasztemberek mondták. Hozzáfűzve: *— Az a célunk, mindent beleadni, hogy mindent kivehessünk a szövetkezetből. * , A kertészetben vagy húsz asszonyt, lányt éppen munkában talált a képviselőcsoport. Nánási László megkérdezte, van-e még felesleges kapa? Van bizony, mondták az asz- szonyök. — Nem nekem kell, hanem a képviselőnőnek — mutatott Juhászáéra Nánási László. Erre Juhászné letette a táskát, s kezébe vette a kapát. Ez volt az a pillanat, amely közvetlen hangulatot teremtett a szövetkezeti asszonyok és a képviselőnő között. Ahány asszony, ahány lány csak a környéken dolgozott, rögtön ide sereglett. Olyan jóízű beszélgetés kezdődött, hogy a szövetkezet egy férfitagja is odalopózott az asszonyok közé. De hamar kisep- rűzték. •— Maga csak ne ártsa magát női dolgokba, ne haUgatózzék itt. Megérkezett az alapanyag A szolnoki Tisza Bútorgyárban új hazai alapanyagból, pozdorja lapból készítik a konyhabútorokat. — Az új alapanyagot a dunaföldvári előállító üzemből szállítják. Képünkön a vasúti vagonból tárolási helyére viszik az árut. kákhoz szükséges anyagot A karbantartáshoz szükséUj épülettervek készültek a termelőszövetkezetek részére Vízijártassági vizsga a Tiszán A Földművelésügyi Minisztérium bírálóbizottsága értékelte a nagyüzemi belterjes baromfitenyésztés épületterveinek készítésére meghirdetett pályázat eredményeit. 84 pályamű érkezett be, s közülük 13-at díjaztak, illetve ítéltek megvásárlásra alkalmasnak, az első díjat mind a gyobbak elérésére váljanak képessé. Ezek a gondolatok nem újak, mert pártunk gyakorlatában is ezek szerint dolgozunk. De mert másutt is jó és bevált, még erősebbek vagyunk abban* hogy jók ezek az elvek és ezek szerint kell tevékenykednünk. 2. A LEMP rendkívül nagy gondot fordít a tömegek közötti eszmei-politikai munkára. Ismét nem új dolog, hiszen a marxista-leninista pártok tevékenységének alapelve ez. És mégis jó tapasztalatként jegyeztük fel, mert jól dolgozni a tömegek kl- zött, eredményes eszmeipolitikai munkát végezni a tömegek között a kialakult, bevált formák mellett újakat is követel. A LEMP-nek a tömegek közötti eszmei-politikai munkájának eredményességét a legutóbbi választás bizonyítja. Ez a választás a tömegekkel való közvetlen beszélgetés időszaka is volt, ahol minden kérdést nyíltan, őszintén beszéltek meg. A jelölés is így történt. Rendkívül sok javaslat hangzott el a dolgozók ’részéről a munkára vonatkozóan, amit feldolgoznak és hasznosítanak. Minden javaslattevőnek bizonyos időn belül meg kell tudni mi történt az ő felvetésével. Ha megvalósítható, akkor mikor következik az be. Ha nem, mi az oka. Ugyancsak a tömegek közötti gondos munkára utal a műszaki normák bevezetésének előkészítése. Nemcsak normát rendeznek, hanem tojóház, mind a csibenevelő tipusépületek tervezésénél a Földművelésügyi Minisztérium tervező vállalatának fiatal mérnökkollektívája, a második díjat pedig Reisch Antal és Macskássy Árpád műegyetemi tanárok vezette mérnökkollektíva nyerte eL (MTI) kommunisták, szakemberek nagy beszélgetést folytatnak a munkásokkal, hogy lehet a rábízott technikából többet kihozni, vele nagyobb termelékenységet elérni. A norma adminisztratív rendezése — vagyis az új műszaki norma bevezetése — a gépnél dolgozó munkás esetében az utolsó aktus. De említhetem az üzemi demokrácia szélesítéséért folyó munkát, a rendszeres beszélgetést a munkásokkal a termelésről, az előrehaladás lehetőségeiről. Azért tartom fontosnak itt is írni a tömegek közötti eszmei-politikai munkáról, mert az átszervezés után nem csökken ennek jelentősége falun sem. Néha mégis van olyan jelenség, hogy a szövetkezetekben a közgyűlési és vezetőségi határozatokkal akarják letudni a meggyőzés, politikai neyelés feladatait, Az igenlő szóért, a támogató cselekedetért üzemben, falun, állami gazdaságban, termelőszövetkezetekben meg kell a pártnak harcolnia. Ahol ezt teszik a párttagok, ott van eredmény, ott gyorsan mennek előre, ahol ez hiányos, ott bizony topognak, megállnak, vagy vissza is esnek. 3. A LEMP is gondosan ápolja a lengyel nép történelmi tradícióit, a szabadságért, függetlenségért folyó harc emlékeit, arra törekedve, hogy ez a proletárnemzetköziség eszményével együtt éljen a tömegekben. Az volt benyomásunk a rövid Idő alatt is. hogy ezen a terüleHárom révkapitányság van az országban. A budapesti a Dunán, a siófoki a Balatonon, míg a szolnoki a Tiszán és mellékfolyóin vigyáz a rendre. A szolnoki révkapitányság minden második szerdán végzi a vízi jártassági vizsgáztatósokat. Ez a mostani is ilyen nap: a vizsgák ideje. ten is sikerek vannak. A skawinai alumíniumkohóban pl. a párttitkár és a felszólalók egyaránt méltatták azt a segítséget, amit a Szovjetuniótól kaptak. (A gyár első felét szovjet tervek szerint, szovjet segítséggel építették.) Az egyik járás tanácselnöke elmondta, hogyan harcolt együtt a Szovjetunió felszabadító hadseregével, mint lengyel partizán. A mi népünk iránt is a legmélyebb baráti érzést táplálják. Látogatásunk utolsó időszakában Gdanskban, a Lengyel Flotta vendégei voltunk. A tengerészek nagy figyelmességgel és szeretettel mutatták meg munkájukat, mondták el hogyan élnek, s egy kicsit el is vittek bennünket hajókázni a Balti-tengeren. Utána ismét Varsóba repültünk, s újra a Központi Bizottság vezetői — politikai bizottsági tagok, KB-titkárok, osztályvezetők — fogadtak bennünket. Meghallgatták küldöttségünk rövid tájékoztatóját, véleményét a látottakról. Ez alkalommal találkoztunk Gomulka elvtárssal is, aki nagyon részletesen érdeklődött itthoni életünkről, helyzetünkről, mindarról, amit láttunk. Küldöttségünk tapasztalata valamivel több volt, mint amit beszámolómban sikerült leírni. Részletkérdésekbe nem bocsátkoztam, azzal a gondolattal, hogy ha valakinek lesz kérdése a Lengyelországban látottakkal kapcsolatban, azoknak személyesen, írásban vagy szóban válaszolni fogok. kikötő lebegő deszkáin és a vizsgázók ügyeskedését figyeljük: Balogh János rendőrőrmester utasításai szerint írják a vízre elegáns nyolcasaikat. Hazám István rendőrhadnagy szótlanul szemléli a kikötőt ringató hullámok fodrát. Azután felnéz és mondja: — A Tiszán is egyre több a hajó. Az idén, a Szolnok megyei szakaszon, már eddig huszonöt kismotort jelentettek be. összesen majd két és félszáz motoros és több mint kétezer evezőscsónak szántja a vizeinket. — Sportolók? — Többségük sportra használja, de szépszámmal vannak, ‘akik kenyeret keresnek a járművükkeL A vizsgázó partra száll. Sikerült: jól vizsgázott. Neve Hajnal Sándor és ... — A cukorgyárban dolgozom — mondja. — Saját motor? — A motor az igen, de a ladik az a cukorgyáré. Horgászni szoktam. Azért vettem .., — így könnyebb lesz. *— Könnyebb — mondja és örül. Széles, napbarnított arca van, nadrágját feltűrte. Visz- szalép a himbálózó ladikba, s a motoron babrál. — Vasárnap megtörtént az idei első vízbefúlás — mondja Hazám hadnagy. — Hol? — Tiszaörvény és Füred között. Az egri Kovács Sándor fogadott, hogy háromszor ússza át egymásután a Tiszát. A tiltott helyen. Kétszer sikerült, harmadszorra ottmaradt — Veszélyes játék. ■— Az. — Sok a halálos fürdés? — Esztendőnként most már csak nyolc-tíz. — Csak? — Mielőtt vízijártassági vizsgához kötötték volna és kijelölték a szabadfürdőket, akkor évente százhúsz is volt. De száz legalább. Nehéz a vizsga? — Úszni kell. — Sokat? — Kétszáz métert medencében és erről úszómesteri igazolás kelL Elméleti vizsgán fontos tudnivalókról számolnak be. És itt tartjuk a gyakorlatit Az evezést mo- torvezetést. — Csak itt lehet? — Ha csoportos jelentkezés van, akkor helyszínre megyünk. De előre kell értesíteni bennünket — Sok a jelentkező? — Van elég. De ez a munkánk, hadd jöjjenek. Meg azután a szezonidőn vagyunk: mikor jönnének, ha nem most? Nyár van a Tiszán. Szép, szőke a Tisza, sok a szerelmese. És most barátságos is, játékosan lebegteti lábunk alatt az úszókikötőt Jó a Tiszán. A Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat futórészlegén közel három éve naponta értékelik a munkaversenyt. Dolgozóink így láthatják, hogy mik a követelmények. Májusban a teherkocsi futórészlegen a Varga alvázlakatos brigád lett az első. A tervezett középjavításos darabszámot két kocsival túlteljesítette. A szekrényrészlegen Abonyi György lett az első, aki 102.6 százalékra teljesítette tervét. Előirányzatát három kocsival túlszárnyalta. A bognár résrieeen Vajli János brigádja 126 kocsit Űj képviselőt avattunk tegnap. Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, ugyan nem ország- gyűlési képviselőnk, hanem a megye öntözéses gazdálkodásának legfőbb patrónusa. Elég gyakran meg is látogat bennünket. S tán nincs is olyan fórum, ahol el ne mondaná, meg ne említené, segítsünk a Szolnok megyeieknek, jogos a segítség, jó helyre megy a pénz. A tegnapi felszólalása is jogalap arra, hogy képviselőnkké fogadjuk. Borzák Lajos ÖT ÉV ALATT 63 EZERRE EMELKEDIK A BÖLCSŐDEI FÉRŐHELYEK SZÁMA Csehszlovákiában nagy gondot fordítanak a bölcsődei és óvodai hálózat fejlesztésére. 1960 végén az ország 1222 bölcsődéjében 41 ezer gyermek számára biztosítottak férőhelyet Csehszlovákiában teljes mértékben bevált a bölcsődei rendszer, éppen ezért tovább szélesítik a bölcsődék hálózatát olyan mértékben, hogy 1965-ig férőhelyük 63 ezerre emelkedik. adott ki, s ezek közül csak háromnál fordult elő kisebb hiba. A minőségi munkában is javulás tapasztalható. Dolgozóink jó munkája mellett ez annak is köszönhető, hogy a minőségi ellenőrző osztály dolgozói igyekeznek tapasztalataikat és műszaki ismereteiket átadni a munkásoknak. így, egyre nagyobb eredményeket elérve készülünk a vasutas napra. Cseh Zoltán üzemi tudósító Állunk a vízreépített ÚszóSzántó István Készülünk a VM
