Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

! 1961. június 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lendületet kapott a cukorgyárnál a szocialista munkaverseny Az évi versenyválialásból adódó összmegtakarítás csaknem kétmillió forint Színfoltok a megyei képviselőcsoport látogatásáról Ä Szolnoki Cukorgyár ne­gyedik évtizede üzemel. A gépi berendezések jórésze el­avult vagy hasznavehetet­lenné vált. Ezért az idei ja­vítási munkákra 675 000 fo­rinttal többet költenek, mint a korábbi években. A nagy­javításokkal egyidőben je­lentős korszerűsítési mun­kát is végeznek. Sor kerül három dobszűrő, két üle- pesztő beépítésére, a bepá­roló rendszer és az előderí- íő átalakítására, a vaacum kapacitásának növelésére. A karbantartás elvégzésére 336 270, az új gépi berende­zések beépítésére pedig 88 500 munkaórát terveztek. A megnövekedett tervfel­adatok arra intették az üzem vezetőit, hogy foko­zottabban törődjenek a munka megszervezésével. Ennek érdekében nemrég felülvizsgálták a műszakiak munkakörét, s az észlelt hiá­nyosságok elkerülésére de­centralizálást hajtottak vég­re. A főgépészeti létszámot három csoportra osztották. A tervszerűbb munkát fi- gyelembevéve tizenöt komp­lex brigádot és 30 munka­csapatot alakítottak. A termelékenység növelé­sének egyik feltétele a mun­kaidő maximális kihaszná­lása, az állásidők minimá­lisra történő redukálása. A vállalat vezetősége úgy dön­tött, hogy az anyagbeszer­zést a művezetőkre bízza. Ugyanis, korábban gyakran megtörtént, hogy a munká­sok félnapokig kődorogtak a raktár környékén. A jövőben a művezetők a javítási mun­egy nappal korábban igény­lik. Ezzel elejét veszik a fe­lesleges állásoknak. Az elő­ző évekhez viszonyítva so­kat javult az anyagellátás. Rúd és idom anyagokból a javításhoz szükséges meny- nyiséget előre biztosították. Csupán csőanyagból mutat­kozik hiány. A munkák tervszerű fel­mérése és felbontása után minden csoportnak van munkanaplója, s így a mű­vezetők ismerik feladatukat, naponta figyelemmel kísér­hetik a tervteljesítést. A művezetők és a főmér­nök javaslata alapján a párttaggyűlés úgy döntött, hogy az idei karbantartási munkát célszerű augusz­tus 1-re befejezni, s így a szeptember X-ig — a hátralévő 1 hónap alatt sor kerülhet a menetközben ész­lelt hiányosságok kijavítá­sára. Az üzem dolgozói támo­gatják a vállalat vezetőségé­nek és kommunistáinak kez­deményezését. Jelentős ver­senyvállalást tettek. A mind­inkább éledő munkaverseny­ben 15 komplex birgád 273 tagja vesz részt. A műszaki tervet ismerik a gyár dol­gozói, évi versenyvállalásuk is ennek alapján történt. Megfogadták: az idei kar­bantartási munkát a ter­vezett határidő előtt 30 nappal, a minőségi előírá­sok szerint elvégzik. Ezzel több mint 500 000 forint értékű munkabért takarí­tanak meg. ges anyagfelhasználást 2 szá­zalékkal, a tervezett üzem­anyagot pedig egy százalék­kal csökkentik. A szeletszál­lítási tervüket és a cukor raktározási tervüket 2 szá­zalékkal túlteljesítik. A gyár dolgozói vállalták még: a cukor veszteséget az előírt normaveszteséghez viszo­nyítva 0.02 százalékkal csök­kentik. Az éves versenyvál­lalásból adódó összmegtaka­rítás értéke eléri az 1 979 0001 forintot. A. 3. I A jászfényszarui Zöld Me­ző Termelőszövetkezet föld­jén egy érdekes emberrel is­merkedtünk meg. R. Nagy Imre, a kertészeti brigádve- zető, mindent meg szeretett volna mutatni. Szinte húzta a vendégeket, a képviselőket, az ország vezetőit, hogy ezt meg azt is nézzék meg, ne menjenek el anélkül, hogy mindent ne látnának. így mondta: «-» Ihatnak itt ma csudákat. — Azt hittük, szö­vetkezeti alapító lehet, s tán már vagy tíz-tizenöt éve meg­győződését híve a szövetkeze­ti mozgalomnak. Juhász Im­révé dr. kérdezte meg, mikor lépett be? — Két éve, a mozgolódás­kor. S már hangzott is a követ­kező kérdés. Meg találta-e a számítását? S én természetes­nek vettem, katonásan rávág­ja, igen. Nem ez történt. Vállat vont. — Csináljuk, hajtjuk teljes erővel. Majd meglátjuk még. Kiderült, hogy a maga kis földjén azelőtt is csodákat művelt. Nem a föld érdekel­te. Az mindegy, hogy közös­ben van-e vagy egyéni tulaj­donban mondta, csak a meg­élhetést biztosítsa. Nánási László közbe is szólt. — Ügy mondtuk mi ezt a Kunságban, nem az az érde­kes, kié a malom, hanem a vám kié. Erre mondta el R. Nagy Imre, hogy náluk a vámmal nincsen baj, de az idén is árultunk ko­rán húsz forintért uborkát. Ami vám a földben lehetsé­ges, azt ők kiveszik- Hogy mi a titka? Az, hogy ebben a szövetkezetben az elnök, az agronómus, mindenki ebben a faluban született. R. Nagy Imre találó kifejezése sze­rint: — Minden emberről tud­juk: ki voltál, mi vagy. R. Nagy Imrében már nem az az érdekes, ki volt, hanem kivé lett. A kertészet szerel­mesévé. Olyan meggyőzően tudott magyarázni, olyan bi­zakodással beszélt a jövőről, hogy Czinege Lajos honvédel­mi miniszter így búcsúzott tőle. •— Számítson rá, hamarosan meglátogatom magukat, s akkor majd lesz ideje min­dent bemutatni. * Dobi István azt kérdezte ' az elnöktől, hogy állnak mun­kaerővel. Most jól, hangzott a válasz. Felével többen dol­gozunk, mint tavaly. S hoz­zátették, ez azért van, mert az idén premizálnak. *= Meg azért is — mondta Dobi elvtárs —, mert ebben az évben befejeződött a me­zőgazdaság átszervezése az egész országban. S így a jász- fényszarui parasztember is tudja, nincs mire várni, ha­nem meg kell fogni a közös­ben a munkát. — Pontosan így van. Ezt nem az elnök, hanem a Dobi elvtársat körülvevő parasztemberek mondták. Hozzáfűzve: *— Az a célunk, mindent be­leadni, hogy mindent kive­hessünk a szövetkezetből. * , A kertészetben vagy húsz asszonyt, lányt éppen munká­ban talált a képviselőcsoport. Nánási László megkérdezte, van-e még felesleges kapa? Van bizony, mondták az asz- szonyök. — Nem nekem kell, hanem a képviselőnőnek — mutatott Juhászáéra Nánási László. Erre Juhászné letette a tás­kát, s kezébe vette a kapát. Ez volt az a pillanat, amely közvetlen hangulatot terem­tett a szövetkezeti asszonyok és a képviselőnő között. Ahány asszony, ahány lány csak a környéken dolgozott, rögtön ide sereglett. Olyan jó­ízű beszélgetés kezdődött, hogy a szövetkezet egy férfi­tagja is odalopózott az asszo­nyok közé. De hamar kisep- rűzték. •— Maga csak ne ártsa ma­gát női dolgokba, ne haUga­tózzék itt. Megérkezett az alapanyag A szolnoki Tisza Bútorgyárban új hazai alapanyagból, pozdorja lapból készítik a konyhabútorokat. — Az új alapanyagot a dunaföldvári előállító üzemből szállítják. Képünkön a vasúti vagonból tárolási helyére viszik az árut. kákhoz szükséges anyagot A karbantartáshoz szüksé­Uj épülettervek készültek a termelőszövetkezetek részére Vízijártassági vizsga a Tiszán A Földművelésügyi Minisz­térium bírálóbizottsága érté­kelte a nagyüzemi belterjes baromfitenyésztés épületter­veinek készítésére meghirde­tett pályázat eredményeit. 84 pályamű érkezett be, s kö­zülük 13-at díjaztak, illetve ítéltek megvásárlásra alkal­masnak, az első díjat mind a gyobbak elérésére váljanak képessé. Ezek a gondolatok nem újak, mert pártunk gyakor­latában is ezek szerint dol­gozunk. De mert másutt is jó és bevált, még erősebbek vagyunk abban* hogy jók ezek az elvek és ezek szerint kell tevékenykednünk. 2. A LEMP rendkívül nagy gondot fordít a tömegek kö­zötti eszmei-politikai munká­ra. Ismét nem új dolog, hi­szen a marxista-leninista pártok tevékenységének alap­elve ez. És mégis jó tapasz­talatként jegyeztük fel, mert jól dolgozni a tömegek kl- zött, eredményes eszmei­politikai munkát végezni a tömegek között a kialakult, bevált formák mellett újakat is követel. A LEMP-nek a tömegek közötti eszmei-politikai mun­kájának eredményességét a legutóbbi választás bizonyít­ja. Ez a választás a tömegek­kel való közvetlen beszélge­tés időszaka is volt, ahol minden kérdést nyíltan, őszintén beszéltek meg. A je­lölés is így történt. Rendkí­vül sok javaslat hangzott el a dolgozók ’részéről a mun­kára vonatkozóan, amit fel­dolgoznak és hasznosítanak. Minden javaslattevőnek bizo­nyos időn belül meg kell tud­ni mi történt az ő felvetésé­vel. Ha megvalósítható, ak­kor mikor következik az be. Ha nem, mi az oka. Ugyancsak a tömegek kö­zötti gondos munkára utal a műszaki normák bevezetésé­nek előkészítése. Nemcsak normát rendeznek, hanem tojóház, mind a csibenevelő tipusépületek tervezésénél a Földművelésügyi Minisztéri­um tervező vállalatának fia­tal mérnökkollektívája, a második díjat pedig Reisch Antal és Macskássy Árpád műegyetemi tanárok vezette mérnökkollektíva nyerte eL (MTI) kommunisták, szakemberek nagy beszélgetést folytatnak a munkásokkal, hogy lehet a rábízott technikából többet kihozni, vele nagyobb terme­lékenységet elérni. A norma adminisztratív rendezése — vagyis az új műszaki norma bevezetése — a gépnél dolgo­zó munkás esetében az utolsó aktus. De említhetem az üzemi demokrácia szélesítéséért fo­lyó munkát, a rendszeres be­szélgetést a munkásokkal a termelésről, az előrehaladás lehetőségeiről. Azért tartom fontosnak itt is írni a tömegek közötti eszmei-politikai munkáról, mert az átszervezés után nem csökken ennek jelentősége falun sem. Néha mégis van olyan jelenség, hogy a szö­vetkezetekben a közgyűlési és vezetőségi határozatokkal akarják letudni a meggyőzés, politikai neyelés feladatait, Az igenlő szóért, a támogató cselekedetért üzemben, fa­lun, állami gazdaságban, ter­melőszövetkezetekben meg kell a pártnak harcolnia. Ahol ezt teszik a párttagok, ott van eredmény, ott gyor­san mennek előre, ahol ez hiányos, ott bizony topognak, megállnak, vagy vissza is es­nek. 3. A LEMP is gondosan ápolja a lengyel nép törté­nelmi tradícióit, a szabadság­ért, függetlenségért folyó harc emlékeit, arra töreked­ve, hogy ez a proletárnem­zetköziség eszményével együtt éljen a tömegekben. Az volt benyomásunk a rövid Idő alatt is. hogy ezen a terüle­Három révkapitányság van az országban. A budapesti a Dunán, a siófoki a Balatonon, míg a szolnoki a Tiszán és mellékfolyóin vigyáz a rendre. A szolnoki révkapitányság minden második szerdán vég­zi a vízi jártassági vizsgázta­tósokat. Ez a mostani is ilyen nap: a vizsgák ideje. ten is sikerek vannak. A skawinai alumíniumkohóban pl. a párttitkár és a felszóla­lók egyaránt méltatták azt a segítséget, amit a Szovjet­uniótól kaptak. (A gyár első felét szovjet tervek szerint, szovjet segítséggel építették.) Az egyik járás tanácselnöke elmondta, hogyan harcolt együtt a Szovjetunió felsza­badító hadseregével, mint lengyel partizán. A mi né­pünk iránt is a legmélyebb baráti érzést táplálják. Látogatásunk utolsó idő­szakában Gdanskban, a Len­gyel Flotta vendégei vol­tunk. A tengerészek nagy fi­gyelmességgel és szeretettel mutatták meg munkájukat, mondták el hogyan élnek, s egy kicsit el is vittek bennün­ket hajókázni a Balti-tenge­ren. Utána ismét Varsóba repültünk, s újra a Központi Bizottság vezetői — politikai bizottsági tagok, KB-titkárok, osztályvezetők — fogadtak bennünket. Meghallgatták küldöttségünk rövid tájékoz­tatóját, véleményét a látot­takról. Ez alkalommal talál­koztunk Gomulka elvtárssal is, aki nagyon részletesen ér­deklődött itthoni életünkről, helyzetünkről, mindarról, amit láttunk. Küldöttségünk tapasztalata valamivel több volt, mint amit beszámolómban sike­rült leírni. Részletkérdések­be nem bocsátkoztam, azzal a gondolattal, hogy ha vala­kinek lesz kérdése a Len­gyelországban látottakkal kap­csolatban, azoknak szemé­lyesen, írásban vagy szóban válaszolni fogok. kikötő lebegő deszkáin és a vizsgázók ügyeskedését fi­gyeljük: Balogh János rend­őrőrmester utasításai szerint írják a vízre elegáns nyolca­saikat. Hazám István rendőrhad­nagy szótlanul szemléli a ki­kötőt ringató hullámok fod­rát. Azután felnéz és mondja: — A Tiszán is egyre több a hajó. Az idén, a Szolnok megyei szakaszon, már eddig huszonöt kismotort jelentet­tek be. összesen majd két és félszáz motoros és több mint kétezer evezőscsónak szántja a vizeinket. — Sportolók? — Többségük sportra hasz­nálja, de szépszámmal van­nak, ‘akik kenyeret keresnek a járművükkeL A vizsgázó partra száll. Sikerült: jól vizsgázott. Neve Hajnal Sándor és ... — A cukorgyárban dolgo­zom — mondja. — Saját motor? — A motor az igen, de a ladik az a cukorgyáré. Hor­gászni szoktam. Azért vet­tem .., — így könnyebb lesz. *— Könnyebb — mondja és örül. Széles, napbarnított arca van, nadrágját feltűrte. Visz- szalép a himbálózó ladikba, s a motoron babrál. — Vasárnap megtörtént az idei első vízbefúlás — mond­ja Hazám hadnagy. — Hol? — Tiszaörvény és Füred között. Az egri Kovács Sán­dor fogadott, hogy háromszor ússza át egymásután a Ti­szát. A tiltott helyen. Kétszer sikerült, harmadszorra ott­maradt — Veszélyes játék. ■— Az. — Sok a halálos fürdés? — Esztendőnként most már csak nyolc-tíz. — Csak? — Mielőtt vízijártassági vizsgához kötötték volna és kijelölték a szabadfürdőket, akkor évente százhúsz is volt. De száz legalább. Nehéz a vizsga? — Úszni kell. — Sokat? — Kétszáz métert meden­cében és erről úszómesteri igazolás kelL Elméleti vizs­gán fontos tudnivalókról szá­molnak be. És itt tartjuk a gyakorlatit Az evezést mo- torvezetést. — Csak itt lehet? — Ha csoportos jelentke­zés van, akkor helyszínre megyünk. De előre kell érte­síteni bennünket — Sok a jelentkező? — Van elég. De ez a mun­kánk, hadd jöjjenek. Meg az­után a szezonidőn vagyunk: mikor jönnének, ha nem most? Nyár van a Tiszán. Szép, szőke a Tisza, sok a szerelmese. És most barátsá­gos is, játékosan lebegteti lá­bunk alatt az úszókikötőt Jó a Tiszán. A Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat futórészlegén közel három éve naponta értékelik a munkaversenyt. Dolgozóink így láthatják, hogy mik a követelmények. Má­jusban a teherkocsi futórész­legen a Varga alvázlakatos brigád lett az első. A terve­zett középjavításos darabszá­mot két kocsival túlteljesí­tette. A szekrényrészlegen Abonyi György lett az első, aki 102.6 százalékra teljesí­tette tervét. Előirányzatát három kocsival túlszárnyal­ta. A bognár résrieeen Vajli János brigádja 126 kocsit Űj képviselőt avattunk teg­nap. Dégen Imre, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság ve­zetője, ugyan nem ország- gyűlési képviselőnk, hanem a megye öntözéses gazdálkodá­sának legfőbb patrónusa. Elég gyakran meg is látogat ben­nünket. S tán nincs is olyan fórum, ahol el ne mondaná, meg ne említené, segítsünk a Szolnok megyeieknek, jogos a segítség, jó helyre megy a pénz. A tegnapi felszólalása is jogalap arra, hogy képvise­lőnkké fogadjuk. Borzák Lajos ÖT ÉV ALATT 63 EZERRE EMELKEDIK A BÖLCSŐDEI FÉRŐ­HELYEK SZÁMA Csehszlovákiában nagy gon­dot fordítanak a bölcsődei és óvodai hálózat fejlesztésére. 1960 végén az ország 1222 bölcsődéjében 41 ezer gyer­mek számára biztosítottak férőhelyet Csehszlovákiában teljes mértékben bevált a bölcsődei rendszer, éppen ezért tovább szélesítik a böl­csődék hálózatát olyan mér­tékben, hogy 1965-ig férőhe­lyük 63 ezerre emelkedik. adott ki, s ezek közül csak háromnál fordult elő kisebb hiba. A minőségi munkában is javulás tapasztalható. Dol­gozóink jó munkája mellett ez annak is köszönhető, hogy a minőségi ellenőrző osztály dolgozói igyekeznek tapasz­talataikat és műszaki isme­reteiket átadni a munkások­nak. így, egyre nagyobb ered­ményeket elérve készülünk a vasutas napra. Cseh Zoltán üzemi tudósító Állunk a vízreépített Úszó­Szántó István Készülünk a VM

Next

/
Thumbnails
Contents