Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-10 / 135. szám

VILÁG PROLE J ARJAI EGYESÜLJKIÉRJ SZOLNOK megyei A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIL évfolyam, 135. szám. Ára 50 fillér 1961. június 10, szombat Több hasznot, mint kárt okozott a hosszú esőzés Hogyan dolgozzanak a termelőszövetkezetek? Nyíri Béla, a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője nyilatkozott a Szolnok megyei Néplapnak Szerkesztőségünk felkérte Nyíri Béla elvtársat, a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjét, tájékoztassa olvasóinkat a rendkívüli esőzés által előállt helyzetről, s adjon tanácsokat, hogyan dolgozhatnak eb­ben az időszakban Szolnok megye szövetkezeti gazdaságát — Az időjárás valóban rendkívüli. Szokatlan a köze­li évekhez mérve, hogy má­jus 20-tól napjainkig az évi csapadék egyharmada hullt a megyében, s szinte alig volt nap, hogy ne eredt volna meg az eső. Különösen a kun­szentmártoni, a szolnoki já­rásokban volt bő csapadék. Jónéhány helyen ebben az időszakban 170 milliméter esőt kapott a föld. Uiyanígy a jászsági járások nagyré­szén. — Az eső sok volt, mégis éppen jókor érkezett Az eső­zés előtt ugyanis a tavaszi szárazságban a tavaszi ár­pa, a tavaszi szántásba ve­tett kukorica, a másodjára vetett cukorrépa elég kevés reménnyel kecsegtetett. S a mostani esőzés helyrehozta a gyengébb veteményeket is, jók terméskilátásaink. Tizenegyezerrel többen dolgoztak — A termést illetően biza­kodásunk ugyan nem csupán a kiadós, hovatovább már sok eső következménye. Nagy része van abban megyénk szorgalmas szövetkezeti pa­rasztságának és szövetkezeti vezetőinknek, akik felismerték hogy a száraz tavaszt hosszú eső követheti és felkészül­tek. Szolnok megyében tizen­egyezerrel többen dolgoztak ez év májusában, mint a múlt évben. — Nyolcezerrel több szövetkezeti gazda se­rénykedett a határban, s ne­kik még háromezerrel több családtag segített a múlt esz­tendőhöz mérve. Ennek kö­szönhető, hogy június első napjaira a cukorrépa egyelé- sét 90 százalékban befejez­tük. S mintegy negyven ter­melőszövetkezet maradt csu­pán, ahol 5—8 holdnyi hiány­zott, melyet egykét nap alatt be tudnak végezni. A legjob­ban a jászapáti, jászberényi és a kunhegyes! járásban marad­tak le a cukorrépa egyelés­sel. A legigyekvőbbek viszont Törökszentmiklős város és a szolnoki járás közös gazda­ságai voltak. — Nem egy helyen tapasz­taltuk, hogy még vasárnap is vagy a kukoricában, vagy a cukorrépában mozogtak az emberek. És esők után ha­csak egy-két órára is, de ki­mentek a határba. így aztán nemcsak a cukorrépa egyelés- sel állunk jól, hanem a cu­korrépa második kapálásával is bő 80 százaléknál tartunk. Ugyanez vonatkozik a kuko­ricára, melynek egyelését és első kapálását 83 százalékig végeztük el. Jól állunk a bur­gonya töltögetéssel, a napra­forgó kapálással és egyelés- sel. Csakhogy ezek az ered­mények nem mindenkire egyformán vonatkoznak. A tiszafüredi járás, a jászberé­nyi járás és a szolnoki járás a kukorica nővénvápolásá- ban bizony lemaradt. Dicséret, elismerés a szorgalmas gazdáknak — A szokatlan és váratlan időjárási viszonyokat figye- lembevéve előrehaladásunk­kal egybevetve azt mondhat­juk, dicséret és elismerés a megye szorgalmas, igyekvő szövetkezeti gazdáinak, akik keményen helytálltak. Elége­dettek vagyunk, de a továb­biakat illetően nagy a fele­lősségünk. S ezért néhány jó­tanácsot adnánk termelőszö­vetkezeti gazdaságainknak.' — Mindenekelőtt megmond­juk. hogy a sok munka, a jó kapálás ellenére nincs min­denhol rend. A lemaradt termelőszövetkezetek a jász- dózsai Petőfi és Tamamenti, az abádszalóki Ezüstkalász, a szelevényi Szikra és a jász- fényszarui termelőszövetke­zetek földjei igen gyomosak. Pár nap múltán kijön a gyom az eddig jól művelt földeken is. Mik hát a teendők a jól álló és a lemaradt termelő- szövetkeztekben • egyaránt? — Minden percben, min­den órában, amikor csak le­hetséges, ki a határba. Ügy ahogy a jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezetben, a rá- kóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Tsz-ben és Törökszentmik- lóson is csinálják. Nem vár­nak arra, míg az egész tábla felszikkad és alkalmas a mű­velésre. Kinézik a homoko­sabb, a magasan fekvő része­ket, azokat a táblavégeket, amelyek kevesebb esőt kap­tak, s ott kapálnak. — Aratásig mindent meg kell kapálnunk. S ezért vál­toztatnunk kell a munkaidő kezdésén és befejezésén. El kell térni a reggeli 6—-7 órai kezdéstől. A zagyvarékasi termelőszövetkezetben ma­gam láttam, hogy hajnali 3 órakor kezdték a kapálást. A zagyvarékasiak gondolkoznak jól és helyesen. A sok ned­vesség után a gyomtalanított kukorica, a kezdődő száraz időben még a gyengébbje is erőre kap és nagyot tud fej­lődni. Aki csak mozogni tud, ki a határba — Aki csak mozogni tud a faluban és segíteni tud és akar a termelőszövetkeze­teknek, most jöjjön, most se­gítsen. Az asszonyok, hacsak három-négy órahosszát tud­nak naponta dolgozni, az is­kolás gyerekek, akik még nem Is képesek nehezebb munkát végezni, jöjjenek és seaítsenek. — Mentesítsék a széna betakarítástól a férfia­kat, akik ezideig a nehezebb munkát végezhetik. Termé­szetesen a megfelelő díjazás ellenértékében. Értsék ezt meg, ahogy megértették a túrkevei Vörös Csillag, az abádszalóki Lenin Termelő' szövetkezetekben, sőt a ré­gen rossz híréről ismert rá kócziújfalui szövetkezeti gaz­daságban is. — S ahol nincs elég mun­kaerő? Ott a vegyszer. Most eső után a kukorica vegyszeres gyomirtása nagyon jó alka­lom. A szakemberek ismerik hatását, tudják agrotechniká­ját, alkalmazzák. Ide tartozik az is, hogy minden gépet ál­lítsanak munkába. A gépi kapa, a lóvontatású kultivá- tor ki legyen használva. Meg­történhetik, hogy az egyszeri egyelésen és egyszeri kézika­páláson kívül többre nem jut idő. Ám, ha a gépek három- szor-négyszer bejárták kapá­val a területet, nagyobb baj nem lehet. — A járási, városi, falusi pártvezetők, tanácsvezetők nagyon elmélyülten dolgozza­nak most. A szakigazgatási szervek differenciáltan dol­gozzanak. Mérjék fel, melyik a város, járás leggyengébb termelőszövetkezete, melyek maradtak le legjobban. — Az esős idő tanulságul szolgál a széna betakarításra. Azok jártak jól, akik időben betakarították az első kaszá­lást. Akik megkéstek, mim a jászszentandrásiak is, most renden rothad a lucernájuk. Vigyék le a földről! Ez az el­sődleges teendő. Az ázott ren­dek alatt ugyanis tönkreme­het a második kaszálás. S legalább az egyik kárt ne tetézzük pasikkal Ahol már nincs remény arra, hogy a lucernát megszárítsák, megmentsék, silózzák be. A lucerna silózás természetesen más eljárást kíván, mint a kukoricáé. Ezt a szakembe­rek tudják, alkalmazzák. • — A második kaszálásnál tanuljunk az elsőből. Az első­nél az történt, hogy a me­gye kaszáló gépállományá­nak 50 százaléka állt. Még Kisújszálláson, a régi szövet­kezeti városban is megfogták a kézikaszát így maradtunk le. Nem is számítva, hogy a kaszáló emberek kapálhattak volna, s akkor sokkal előbb lennénk a növényápolással is. A második kaszálásba gépet, gépet gépet. A kézi munka­erőnek van bőven más dolga. — A májusi másodvetés nagymennyiségű takarmányt ad. Érthetetlen, hogy mégis mindössze ötezer hold másod­vetésünk van ezidőtájt. S en­nek is zömét a jászberényi járásban vetették. Érthetet­len, hogy a nagy szolnoki já­rásnak mindössze ötszáz hold másodvetése van, s Túrkevén is száz holdat vetettek csu­pán. Hozzáteszem, az időjá­rás olyan kedvező, hogy a másodvetésű rövidtenyész­idejű kukorica és a siló leg­alább akkora termést adhat, mint az első. — Végül a gépállomások. Arra vigyázzanak, szerződési kötelezettségeiknek megfele­lően azt a termelőszövetke­zetet segítsék gépeikkel, ame­lyik erre legjobban rászorul. — összességében azt mond­hatom: Jó a hangulat, jó a munkafegyelem a megyében, s a jó terméskilátással ke­csegtető hosszú esőzés ezt csak növelheti. B. L. 'fkai dbátnuftk&an­Szolnok megye zuglói szemmel Családi körben Szombati sportműsor 7> f Hagyományos és új minták láthatók a szövőszékeken. Az újak közül érdemes megemlíteni azokat, amely jászárok­szállási specialitás, g az országban máshol nem található. A szőnyegek a htsz-ből exportra kerülnek. Negyedéven­ként 550 négyzetmétert készítenek. Jelenleg a szövetke­zetnek 944 tagja készíti a szép és igen értékes termékeket Ülést tartott az Országos Föld művesszövet kezeli Tanáes Az Országos Földműves- szövetkezeti Tanács pénteken az ÉDOSZ Székházában meg­tárgyalta a földművesszövet­kezetek 1960. évi mérlegbe­számolóját és a soron követ­kező feladatokat Dr. Talár Kiss Lajos, a SZÖVOSZ el­nöke elmondotta, hogy a földművesszövetkezeti kiske­reskedelem 1960. évi tervét 105,4 százalékra teljesítette, a forgalom az előző évihez ké­pest 10,3 százalékkal növe­kedett A szövetkezeti bolt­hálózat 543 egységgel bővült A szaküzletek száma több mint 1250-nel gyarapodott A földművesszövetkezeti kereskedelem eredménye­sen közreműködött a ter­melőszövetkezetek anyag-, eszköz- és kisgépellátásá­ban is: tavaly több mint egy milliárd 130 millió forint értékű árut adtak el a termelőszövetke­zeteknek. Jó eredmények szü­lettek a költséggazdálkodás­ban is. A múlt évben elért forgalomnövekedés 70 száza­lékát a termelékenység növe­kedéséből fedezték. Jelentő­sen bővült a vendéglátóipari hálózat és javult a kultúrált- sága is. A földművesszövet­kezeti éttermek és cukrász­dák felszerelésére több mint 16 millió.forintot költöttek a múlt esztendőben. A szövetkezeti felvásárló kereskedelemnek rendkívül nagy erőpróbát jelentett az 1960-as év. A mezőgazdasági nagyüze­mek növényi termékekben mintegy 860 millió forint értékű árut adtak át a szö­vetkezeti kereskedelemnek. A földművesszövetkezetek csaknem 108 százalékra telje­sítették ipari termelési ter­veiket A teljes termelési ér­ték megközelítette a 750 mil­lió forintot. Különösen sokat fejlődött a tartósítás és ezen belül is a savanyító üzemek tevékenysége. Sokoldalú segítséget nyúj­tottak a földművesszövetke­zeti szervek a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztésé­ben. Az elmúlt év folyamán 1399 jól képzett szakember ment át véglegesen, 199 egy évre. 48 pedig több évre a termelőszövetkezetekhez. — Ezenkívül a földművesszövetkezeti szakemberek százai vettek és vesznek részt a terme­lőszövetkezetek terveinek, és zárszámadásainak elké­szítésében. Ugyancsak eredményes mun­kát végeztek az egyszerű mezőgazdasági szövetkezetek szervezésében. Dr. Tatár Kiss Lajos ezután hangsúlyozta: tovább kell fejleszteni a kisebb községek kereskedelmi kultúráját. Ez évben tovább növekszik a szocialista szektor áruterme­lése és ezzel a felvásárló ke­reskedelem technikai ellátott, ságának is lépést kell tartani. Számolni kell azzal, hogy a termelőszövetkezetek többsé­ge nincsen felkészülve a ter­mékek tárolására, ezért az eladásra szánt termékeket a betakarítás időpontjában nagyrészt egytömegben kí­vánják átadni a felvásárló kereskedelemnek. Felhívta a Földművesször vetkezeti Tanács tagjainak figyelmét, hogy ez évben a tavalyinál is na­gyobb körültekintéssel, jó szervező munkával, a helyi lehetőségek sokirányú fel- használásával kell felké szülni az áruk átvételére, értékesítésére, illetve tárolására. A zöldség- és gyümölcsfel­vásárló. értékesítő kereskede­lemnek arra kell törekednie, hogy minden rendelkezésre álló termék, áru felhasználás­ra kerüljön, gondoskodjék a Szerződéssel, vagy pótszerző­déssel lekötött áruk idejében történő átvételérőL A legfőbb cél ez évben is az, hogy a felvásárló, értékesítő keres­kedelem tevékenysége nyo­mán a lakosság jól el legyen látva zöldség- és gyümölcsfé­lékkel. Az idén feltétlenül előre kell haladni az áru mi­nőségét illetően. Lényegében ugyanis árcsökkentésnek szá­mít, ha a fogyasztó ugyan­fezért az összegért jobb minő­ségű árut kap. Ennek terme­lési feltételei adva vannak. A beszámoló után Nánási László, a SZÖVOSZ Felügye­lő Bizottságának elnöke is­mertette a felügyelő bizott­ság vizsgálatáról szóló jelen­tést, majd megvitatták a be­számolót Végül Kovács Ru­dolf, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettese javaslatot terjesztett elő a takarékszövetkezetek alapszabályának módosításá­ra. (MTI) A nemzetközi műrészet-történeti munkaértekezlet résztvevői Szolnokon Tegnap reggel különautó- busz hozta Szolnokra a Pes­ten ülésezett művészettörté­neti munkaértekezlet résztve­vőit. Megtekintették a vá­rosfejlesztési kiállítást, majd igen nagy érdeklődéssel néz­ték végig a Szolnoki Galéria képeit Rózsa György, a cso­port vezetője elmondotta, hogy Budapesten öt napon keresz­tül ülésezett a nemzetközi művészettörténeti munkaér­tekezlet. Nagy kiadványon dolgoznak: megjelentetik a Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok nemzeti mű­vészeti iskoláinak történetét. A budapesti megbeszélés sor­rendben a harmadik volt. A szlovák, a magyar és a len­gyel fejezet szövegét vitat­ták meg és fogadták el. A mű a következő évek során jelenik majd meg. A vendégeket délután a művésztelepre kalauzolták. A kollektív műteremben Chio- vini Ferenc festőművész üd­vözölte néhány kedves szó­val a megjelent műtörténé­szeket: Kozakievics profesz- szort Varsóból, Marian Vá­rost Pozsonyból, Maria Gon- cseva képzőművészeti főisko­lai tanárt Szófiából, a prágai Éva Petrovát és a magyar vendégeket, Pogány ö. Gá­bort, a Nemzeti Galéria fő­igazgatóját és több neves ma­gyar műtörténészt ^ A művésztelep múltjának és jelenének ismertetése után a vendégek megtekintették az egyes műtermeket, érté­kelve és bírálva a látott mű­alkotásokat A műtermek megtekintése után még igen sokáig baráti együttlétben szórakoztak a művésztelep lakóival. — h. t- —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents