Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-10 / 135. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. június 10. A gyarmatosító követelések veszélyeztetik az algériai tárgyalások sikerét Genf (MTI). Evianban és Genfben a francia—algé­riai konferencia megfigyelői­nek körében nagy hatást kel­tett az algériai kormánykül­döttség szóvivőjének csütör­tök esti nyilatkozata, amely­ben elítélte a francia reak­ciós sajtó közvélemény-mér­gező kampányát. Malek, az algériai szóvivő rámutatott, hogy csupán a gyarmati há­ború folytatásának érdekelt­jei terjeszthetik az olyan hí­reszteléseket, hogy a konfe­rencia kudarcra van kárhoz­tatva, rövidesen szakítás kö­vetkezik be, az FLN nem haj­landó fegyverszünetre és nem tárgyal konkrét formában. Az Humanité hasábjain Yves Moreau ugyancsak éle­sen bírálja a francia reak­ciós lapok magatartását. Elő akarják készíteni — írja — a francia közvéleményt, ha nem is a tárgyalások megszakítá­sára, de legalábbis az ülések felfüggesztésére. A reakciós sajtó hazug vád­jaival szemben az Humanité hírmagyarázója leszögezi: a gyarmatosító követelések ve­szélyeztetik a tárgyalások sikerét. Mihelyst feladnák ezeket a követeléseket, nem lenne nehéz megtalálni az Algériai Köztársaság ideigle­nes kormányával a megegye­zés lehetőségét. 1. A Szahara kérdésében amint lemondanának arról, hogy a Szaharát kivonják az algériai szuverénitás alól, amint felhagynának a nagv kőolaj-trösztök mohóságának kielégítésével, nyomban meg lehetne egyezni az algériaiak­kal, akik hajlandók a kőolaj közös kiaknázására. 2. Az európai kisebbség kérdésében abban a pillanat­ban, mihelyst lemondanának arról a követelésről, hogy ki­váltságokat biztosítsanak szá­mára, a megegyezés létre jö­hetne. Az Algériai Köztársa­ság ideiglenes kormánya késznek nyilatkozik az euró­paiak nyelvi, kulturális és vallási sajátosságainak tisz- teletbentartására, s el van szánva arra is, hogy semmi­lyen faji megkülönböztetést nem tesz az Algériai Köztár­saság állampolgárai között. 3. A fegyverszünet dolgá­ban le kell mondani arról, hogy a tárgyalások előfeltéte­lévé tegyék. Hiábavaló do­log azt remélni, hogy az al­gériai harcosok lemondanak a harcról anélkül, hogy meg­kapták volna az önrendelke­zési jog garanciáit (MTI) A szovjet kormány és a szovjet külügy­minisztérium nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). A szov jet külügyminisztérium csü­törtökön azonos szövegű nyi latkozatot juttatott el Fran eiaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok moszk­vai nagykövetségéhez azzal kapcsolatban, hogy a nyugat­német szövetségi gyűlés több bizottsága június eleje óta Nyugat-Berlinben ülésezik, június 16-án pedig a Nyugat­német Szövetségi Tanács ülé­sét akarják Nyugat-Berlinben megtartani. Nem is titkolják, hogy e törvénytelen lépése­ket újabb éles provokációnak szánták,- a Szovjetunió, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a többi szocialista or­szág ellen. — A szovjet kormány cl várja, hogy Franciaország (il­letve Nagy-Britannia és az Egyesült Államok) illetékes szervei, amelyek felelősség­gel tartoznak a nyugat-ber­lini helyzetért, megteszik a a szükséges intézkedéseket. Csütörtökön a szovjet kül­ügyminisztérium nyilatkoza­tot juttatott el a Német Szö­vetségi Köztársaság moszkvai nagykövetségéhez is. (MTI) Vélemények a Hruscsov—Kennedy találkozóról New York (TASZSZ). A Worker közzétette Gushall- nak, az Egyesült Államok Kommunista Pártja főtitká­rának nyilatkozatát N. Sz. Hruscsov és J. Kennedy ta­lálkozásáról. Számunkra, az Egyesült Államok népe számára -— hangzik a nyilatkozat — en­nek a találkozónak azt kell demonstrálnia, hogy orszá­gunk előtt új út nyílt meg. Nem kell feltétlenül a fe­szültség fokozásának életve­szélyes politikáját folytatni, ahogyan azt ,,a nagyiparosok és tábornokok’! ' elvetemült koalíciója hirdeti. Minden ország előtt meg­nyílt a lehetőség a békés együttműködésre és a hala­dásra. Bécsbe való elutazása előtt — folytatódik a nyilatkozat — Kennedy elnök megemlí­tette, hogy a világban új erő­viszonyok alakultak ki. Erről azonban nem elég beszélni. Üj utasításokat kell adni a laoszi értekezleten résztvevő küldötteinknek és át kell ér­tékelni országunk politikáját a berlini kérdésben. Ha Kennedy és Hruscsov t ilálkozója elősegítette eme alapvető vitás kérdések bé­kés rendezését, ez igen lénye­ges eredmény. A demokratikus és béke- szerető erőknek állandóan ébereknek kell lenniök. Meg kell védeni a demokráciát, a hidegháború bajnokainak tá­madásaitól. A feladat nem az, hogy megnyerjük a hidegháborút, mert ez a feszültség kiélező­déséhez és a háború kirob­banásának veszélyéhez ve­zet. Az Egyesült Államok és az egész emberiség léte és biztonsága azt követeli, hogy a békéért folytatott csatát nyerjük meg, a szocialista világgal való békés együtt­működést, a be nem avatko­zás politikájáért, a nukleáris és általános leszerelésért. — (MTI). Walter Lippamann Kennedy televíziós beszédéről New York (TASZSZ). Ä New York Herald Tribune közölte Walter Lippmann cikkét Kennedy június 7-i rá­dió- és televíziós beszédéről. Lippmann felhívja a figyel­met az amerikai elnöknek azokra a szavaira, melyek szerint ő és Hruscsov azért ment Bécsbe, mert megértet­ték. hogy mindkét ország ko­losszális károkat okozhat a másiknak, hogy „az ilyen há­borút el kell kerülni, ha az ilyen háború egyáltalán le­hetséges, minthogy az nem old meg semmiféle vitát és nem szolgáltat bizonyítékot egyik doktrína mellett sem”. Ez — állapítja meg Lipp­mann — „igen fontos igazság, amely azon a tényen alapul, hogy a bécsi találkozó két résztvevője közül egyik sem diktálhat döntést a másiknak, nem térítheti meg a másikat és nem bírhatja rá saját ér­dekeinek sutbadobására... Az elnök — folytatja az ismert amerikai szemleíró — világosan meglátta, hogy a legdöntőbb kérdés a német probléma és a berlini kérdés. „Éppen itt rejlik a háború főveszélye, és az államférfiak legfőbb feladata az, hogy ki­dolgozzák e probléma elfo­gadható és méltányos megol­dását. s,Az elnök rádióbeszédéből egészen világosnak tartom, — mütátott rá Lippmann,. — hogy Hruscsov semmiféle ul­timátumot nem tűzött ki a berlini kérdés megoldásának időpontjára és jellegére vo­natkozóan, másrészt Kennedy sem tűzött ki olyan értelmű ultimátumot. hogy Berlin jogállásának és jövőjének kérdése sem lehet megbeszé­lések tárgya”. (MTI) A csütörtöki »parasztlázadás« a Párizs (MTI). Az MTI párizsi tudósítója jelenti: A csütörtöki Morlaix-i „parasztlázadás” nagy vissz­hangot kelt a francia sajtó­ban. Mint ismeretes. 5000 pa­rasztgazda vonult fel a kis breton város utcáin, elállta a városba vezető utakat, meg­ostromolta és elfoglalta az alprefektus hivatali helyisé­gét és csak rohamrendőr- századok közbelépése után. a csütörtök esti órákban ha­gyott fel Morlex „ostromá­val”. A breton parasztok fel­háborodását az idézte elő, A leg’fjabb Trujillo nyomtalan eltűné­sének háttere Saint ImU is (MTI) A Post Dispatch című amerikai lapban közölt tu­dósítás, melyet a nyugati hír- ügynökségek átvettek, fényt derít a meggyilkolt domini­kai diktátor legifjabb fiának titokzatos eltűnésére. A 22 éves Rhadames Tru­jillo, a dominikai hadsereg kapitánya apja meggyilkolá­sának hírére azonnal haza­utazott; Feltűnést keltett, hogy a temetésen nem volt jelen. A hírek szerint meg­érkezése után az Isidor-i lé­gitámaszponton „ idegroha­mot” kapott, megkaparintott egy géppuskát és lövéssoro­zatot adott le az átmenetileg ott egybegyűjtött védtelen politikai foglyokra. Hogy há­nyán estek áldoztul a mé­szárlásnak, senki sem tudja. A dühöngőt állítólag báty­ja, az ifjabb Rafael Trujillo, az egyesített fegyveres erők új vezérkari főnöke nyomban letartóztatta. Az SZKP Központi Bizottságának üdvöz­lete az Ausztráliai Kommunista Párt kongresszusához Moszkva (TASZSZ) Az Ausztráliai Kommunis­ta Párt 19. kongresszusa al­kalmából az SZKP Központi Bizottsága szívélyes, testvéri üdvözletét küldte az ausztrá­liai kommunistáknak és sok sikert kívánt a kongresszus munkájához. hogy a burgonya termelői ára minden eddiginél alacso­nyabb, holott Párizs piacán például a burgonya ma sem olcsóbb, mint volt egy évvel ezelőtt A közvetítő kereske­delem ellen a kormány nem hoz intézkedéseket, nem vé­di meg velük szemben a pa­rasztság érdekeit — ezt akar­ták kifejezésre juttatni a Morlaix-i „lázadással’! a bre­ton parasztok. Általában az egész francia mezőgazdaság helyzetét sú­lyosbítja, hogy az Európai Közös Piac megnyitotta Fran­ciaország határait a „kis Európa” más országaiból jö­vő olcsóbb mezőgazdasági termékek előtt. 1958-ban még 121 milliárd frank értékben importált mezőgazdasági ter­mékeket Franciaország, 1960- ban a behozatal jóval megha­ladta a 150 milliárd frankot is. Ugyanekkor a francia me­zőgazdaság exportlehetőségei egyre csökkentek: mintegy 70 százalékkal kevesebbet tud most kivitelre juttatni Például 1958-ban 138 milliárd frank értékben exportált Franciaország mezőgazdasági termékeket, 1960-ban 41 mil­liárd frankra zuhant a mező- gazdasági kivitel összege. A burgonya „krachját” is az Európai Közös Piac rovására írják a francia mezőgazdasá­gi szakértők, az olcsóbb olasz Általános sztrájk Bolíviában La Paz (MTI). A nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint, mintegy hatvan főre emelkedett azoknak a szemé­lyeknek a száma, akiket a bo­líviai kormány §z erőszakkal elfojtott kormányellenes meg­mozdulás után két nap alatt letartóztatott. A letartózta­tottak csaknem mind balol­dali, haladószellemű szemé­lyek, köztük Angel Leyton és Jorge Kolle, a Bolíviai Kom­munista Párt Országos Tit­kárságának tagjai. A kormány a rendkívüli in­tézkedésekről és letartóztatá­sokról kiadott közleménye kommunistáknak minősíti a letartóztatottakat Párhuza­mosan kiadott rendeletében a kormány „minden támogató­ját mozgósítja”. A letartóztatások ellen til­takozásul a szakszervezetek péntekre általános sztrájkra szólítottak feL (22) — Elohim ... Elohim! És néztek bennünket külö­nös fényű szemükkel, a féle­lem kínjában gyötrődve. Dox Ten megszólalt — Testvéreink! Nem, barátaim, nem tu­dom leírni, hogy a parancs­nok egyetlen szava milyen hatást váltott ki bennük. — Könnyeik elapadtak, tekin­tetük megtört és mozdulat­lanná merevedtek. Dox Ten kitárta karjait. Ügy, ahogy ’a bőrruhások tették. Aztán odalépett ah­hoz, aki a csoport előtt tér­delt, és annak fejére tette a kezét; — Testvérem, állj fel! — mondta, és felemelte a bőr- ruhást, akinek lázas öröm lobbant a szemében és újból leborult a parancsnok előtt... — Elohim! Elohim!..; Kezében a két riadt, szürke kis madárkát Dox Ten felé nyújtotta... VI. Fejezet VISSZA A TÖRTÉNELEMBEN Két hónapja már, hogy a D-bolygón leszállt a tixoni fényrakéta. A nyár bőségesen ontotta sugarait, a természet ezernyi pompában ragyogott, a hat bátor űrhajós szívének legmélyén azonban szomorú­ság ütött tanyát A krónikás így írt erről: Fantasztikus regény „Nyár volt, amikor megér­keztünk, és nyár volt még akkor is, amikor ezeket a so­rokat írtam. Sokfelé jártunk már, kis protoxlánunk állan­dóan úton volt. A- felderítő repülések végén mégis min­dig majdnem egyforma je­lentés hangzott el: — Parancsnok, 200 koden- re repültünk el felfelé, a fo­lyam felett, — tért vissza egyszer Horx Lend. — A kép ugyanaz. Leszáltunk egy ki­sebb település mellett, ahogy ők mondják: a Meróm-tó partjánál. Az emberek zo­kogtak, leborul tafc előttünk, és Elohim nevét kiáltozták. Rettenetes volt hallgatni és látni őket!... Igen, barátaim! Ugye, tud­játok már, milyen világba ér­keztünk? Nagy volt a boldogságunk, örömünk: hiszen megtaláltuk kozmikus testvéreinket, de a szomorúságunk annál fájdal­masabb: ezer és ezer rabszol­ga élt ezen a bolygón, urai­nak kiszolgáltatva, isteneik­től porig leigázva! Azok a bőrruhások, akik először jöttek hozzánk, isten­nek, angyaloknak hittek min­ket. Amikor ezt a szót kiál­tozták: Elohim! — istenük nevét kiáltozták, és zokogtak, sírtak, rettegtek tőlünk. Ismeritek a Nagy Rettegés Korszakának történetét? Ha több ezer esztendővel ezelőtt a mi Tixonunkra elátogattak valamely más világ űrhajó­sai, a mi hazánkban is ugyan­azt találják, mint mi, itt a Földön — ahogy ők nevezik bolygójukat. Hát mi most, barátaim, Visszafelé szágul­dottunk a történelemben né­hány ezer évet, és megérkez­tünk a Nagy Rettegés földi korszakába ;.. ök vallásnak nevezik, mi Xonommá-nak neveztük azt az őrületet, mely gúzsba köt minden gon­dolatot, mely megtiltja, hogy az emberek meglássák a ter­mészet, az élet szépségeit, megtiltja, hogy mindenki él­hessen szíve vágyai, akarata szerint, az egyik embert le- gyilkoltatja a másikkal Elo­him, a nagy és hatalmas is­ten nevében, rabszolgának dönt milliókat, felemel 3 gaz­dagság mérhetetlen hegycsú­csaira keveseket, megöli a legszebb érzéseket, a szerel­met, és megvásárolja azt, hazugságra tanít, és az embe­ri kínokat, a szenvedést di­csőíti, és olyan hatalmat ad egyik embernek a másik fe­lett, melyet talán ti már nem is érthettek meg soha... Világállamunk ragyogó pi­ros csillagán ez a szó fény­lik: BOLDOGSÁqi. A Föld lakói még nem ismerik ezt az érzést, csak apró, lopott ízeit kóstolgatják Tudjátok, mi a bőrruhások boldog­sága? Az, ha nem sújt le há­tukra a nagyúr korbácsa, ha Elohim, a nagy isten elfo­gadja áldozatul leölt gyer­meküket! Borzalmas szavak ezek, de le kellett írnom, hogy meg­ismerjétek azt a világot, aho­vá mi két hónappal ezelőtt megérkeztünk. Akkor, amikor elénk jöt­tek az első rabszolgák, és kitárt karokkal, lecsukló fej­jel hullottak le előttünk a porba, akkor döbbent elő­ször szívünkbe a kérdés: Miért? Miért? Már tudjuk a választ: — Ür Fordítógépeink segítségével párizsi sajtóban burgonya ugyanis behatolt Franciaország piacaira. A breton parasztok küzdel­me annyival is nagyobb ve­szélyeket rejt magában a francia kormány számára, mivel Bretagne-ban a leg­szervezettebb a parasztság. Finistere megyében például a mezőgazdaság érdekképvise- * leti szervezete oly erős. hogy két órán belül 15 000 parasz­tot tudnak adott esetbe^ mozgósítani:.; A csütörtöki „parasztláza dás” után a rendőrség három letartóztatást eszközölt. Ti­zenhat breton gazda hétfőn áll bíróság elé. A vád elle­nük az, hogy az elmúlt va­sárnap. a járási választásod első fordulójában megrohan ták a szavazóhelyiségeket é. — elégették az urnákat. A breton parasztok- nerr hajlandók feladni a harcot Azzal fenyegetőznek, hogy az utak eltorlaszolásával, a te­lefonvonalak elpusztításával valóságos „guerilla-harcot’’ kezdenek érdekeik védelmé­ben. Az iráni jobboldali sajtó katonai pnecs végrehajtására uszít Szófia (MTI). A BTA tehe- ráni jelentése szerint az utóbbi napokban egyes iráni körök és lapok újabb hadjá­ratot indítottak az úgyneve­zett kommunista veszély és a nemzeti front ellen. Ezek a körök és lapok a nemzeti frontot kommunista fedő­szervként emlegetik, s egyre szélesebb befolyását azzal magyarázzák, hogy a Tudeh Párt nyújt részére nagy se­gítséget. Különösen nagy erőfeszíté­seket tesz a Dzsahan című lap, amely a napokban ismé­telten közölt kommunistael­lenes cikkeket és dicshimnu­szokat zengett a Tudeh Párt elleni elnyomó intézkedések­ben nagy szerepet játszott! Bahtiar altábomokróL A Szahar című lap rámu­tat, hogy az iráni szélsőjobb- oldal azt várja, Amini kor­mányát majd felváltja a Bahtiar vagy pedig Kija tá­bornok által vezetett kor­mány. Mint ismeretes, Kija tábor­nokot az Amini kormány nemrég letartóztatta. gyorsan megtanultuk a nyel­vüket és beszélni tudtunk velük. Szomorú mosoly ült Dox Ten arcán, amikor egyszer azt mondta; — Ahogy az isten beszél­get bűnös szolgáival. 1. Vállalnunk kellett Elohim angyalainak szerepét, mert ha nem azt tesszük, megöl­nek bennünket. A történelem nem játék barátaim! — Mi visszatértünk egy másik bolygón a Nagy Rettegés Korszakába, be kellett tar­tanunk törvényeit. ... Az a hat bőrruhás pász­tor, és a négy feketehajú asszony a nagyúrhoz, Ábra­hámhoz vezetett bennünket. A vén nagyúr ott ült sátorá­nak nyílásában, és egész há­zának népe arcraborulva köszöntött minket. Ábrahám égnek emelt karokkal, hö­rögve préselte ki ajkán a szavakat; amelyeket akkor még nem értettünk: Lábaink elé rakták ajándékaikat, gyümölcsöt, csillogó ékköve­ket, gyapjas bundájú állato­kat, madarakat, és remegő tekintettel lesték minden mozdulatunkat. Dox Ten meghajlással üd­vözölte a nagyurat, mi gyor­san követtük, és ugyanúgy tettünk... A rabszolgák fé­lelemmel teli szívvel für­készték arcunkat, ruhánkat, Oren Xin kezében a sugár- fegyvert, amit bizonyára va­lami Szent áldozati tárgynak véltek... Sötétség borult a Jordán partjaira, és Ábra­hám pásztorai szétfutottak a hírrel: — Elohim angyalai leszáll­tak a földre, és meglátogat­ták a nagyúr sátorát. 1« ’ j ’ (Folytatjuk^ J 1

Next

/
Thumbnails
Contents