Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-04 / 130. szám
2 Szolnok megyei néplap 1961. június 4. A bécsi találkozó a világ érdeklődésének középpontjában Moszkva (T ASZSZ) A Pravda szombati száma „Jóakarattal sokminden elérhető’* című vezércikkében kommentálja a ma kezdődő Hruscsov—Kennedy találkozót, valamint a szovjet kormányfőnek pénteken, Bécs- be érkezésekor elmondott beszédét. A bécsi megbeszélések általában kedvező világvisszhangja mellett rámutat. hogy még napjainkban is vannak olyan térségek, olyan országok, ahonnan állandóan a hidegháború ciklonjai törnek be a nemzetközi légkörbe, vagy ahol újabb háborús tűzvészek zsarátnokát őrzik. Fokozza az atomháborús konfliktusok veszélyét — írja a Pravda —. hogy egyes országok vezetői között, a nyugati katonai és politikai tömbökben, a NATO, a SEA- TO és a CENTO vezérkarában még mindig vannak olyan forrófejű és felelőtlen személyek, akik a történelem minden leckéje ellenére erő- politikát akarnak folytatni, fegyverrel szeretnék megoldani az égető nemzetközi kérdéseket. A Pravda vezércikke megállapítja, hogy a nemzetközi közvélemény barométerének tanúsága szerint az emberiség túlnyomó többsége helyesléssel fogadja Nyugat és Kelet vezetői érintkezésének legmagasabbszintű új raf elvételét. A népek természetesen számot adnak maguknak a lehetőségek határairól. Nehéz volna azt várni, hogy a bécsi találkozó résztvevői együltőhelyben megoldják az összes vitás nemzetközi problémákat. Jóakarattal azonban rövid idő alatt is sokminden elérhető. Vitán felül áll — hangsúlyozza a vezércikk —, hogy a találkozó kedvező kimenetele fontos mérföldkő ’enne a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak egészségesebbé tétele útján, s a két állam viszonyát a jószomszédi kapcsolatok és a gyümölcsöző együttműködés medrébe terelhetné; Ezt pedig — állapítja meg a Pravda — megelégedéssel fogadná nem csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok népe, hanem az egész békeszerető emberiség is. tartja az adott szavát? Ha a bécsi találkozó meggyőzi a két tárgyalófeleit hogy valamit kezdhetnek a másikkal, akkor minden remény jogos, de ha Kennedy csak azért ment Bécsbe, hogy meghirdesse a maga „elszántságát”, azt hiszi-e hogy Hruscsov örökösen kinyújtva tarthatja- kezét és mindegyre békés rendezést ajánlhat, míg a másik odalon egyre gyorsabb ütemben fegyverkeznek? A polgári sajtó tartózkodik a bécsi találkozó kommentálásától, s inkább a francia— London (TASZSZ). Bemal professzor, a Béke Világtanács ügyvezető elnöke üzenettel fordult Hruscsovhoz és Kennedyhez. Üzenetében kiemeli, hogy az emberiség hasznos eredményeket vár a bécsi találkozótól. Bemal rámutat, hogy ahiamerikai tárgyalások eredményeit elemzi. A jobboldali lapok azt erősítgetik. hogy De Gaulle is. Kennedy is elégedett a tanácskozás-sorozat kimenetelével. A sorok között azonban a Figarótól a szocialista Populaire-ig mindegyik lap elismeri, hogy a francia—amerikai vitás kérdésekben (hármas direktórium, NATO-integráció, önálló francia atoműtőerő stb.) mindkét fél megmaradt a maga álláspontján és közeledés nem mutatkozott. degháborúban és a fegyverkezési hajszában rejlő veszély, valamint a világ más és más pontján ismételten élesedő feszültség megköveteli, hogy az államférfiak a kölcsönöa megértés kialakítása érdekében vessék latba minden erejüket. (MTI) Moszkva Bécsi lapok Hruscsov fogadtatásáról Bernal professzor üzenete Hruscsovhoz és Kennedyhez a Hruscsov Kennedy találkozó napján Moszkva (MTI) Pénteken este sokmillió szovjet televíziós néző vált szemtanújává, hogyan fogadta az osztrák főváros a Bécsbe érkező szovjet kormányfőt. N. Sz. Hruscsov megérkezéséről helyszíni közvetítést adott a moszkvai televízió. Bár a kép minősége nem mindig volt megfelelő, a szovjet emberek saját szemükkel meggyőződhettek róla, hogy Bécs lakói szeretettel várták Hruscsov elvtársat, s maguk is sok sikert kívánnak a nagyfontosságú találkozónak. Szombaton a szovjet lapok vezércikkekben, szerkesztőségi cikkekben foglalkoztak a küszöbönálló találkozóval; A sajtó egyöntetűen azt a véleményét fejezte ki, hogy — az első ilyen alkalommal — nem lehet jelentős eredményeket várni, de megfelelő jóindulatú magatartás esetén a bécsi találkozó utat nyithat a szovjet—amerikai kapcsolatok rendezése, a vitás nemzetközi kérdések megoldása előtt. Szombaton a szovjet rádió helyszíni közvetítést adott Bécsből. A rádió és a sajtó beszámolt a délelőtti eseményekről, hírül adta a tanácskozás megkezdését, A párizsi sajtóban Párizs (MTI) A párizsi haladó sajtó nagy jelentőséget tulajdonít Hruscsov .és Kennedy bécsi találkozójának. Az Humanitében Pierre Courtade megállapítja, hogy Kennedyt a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökével való közvetlen párbeszédre a világközvélemény kényszeritet- te rá — beleértve az amerikai közvéleményt is, amely azt várja az új kormánytól, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját vezesse ki a kátyúból. Ilyen szempontból nézve a bécsi találkozó mindenesetre a béke erőinek győzelme. Courtade úgy véli hogy két kérdés lesz a bécsi találkozó előterében: Németország problémája és a nukleáris kísérletek megszüntetése. A Szovjetunió kormánya és népei nem fogadhatják el tizenhat évvel a háború befejezése után. hogy még mindig ne kössenek békeszerződést Németországgal, ugyanakkor, amikor a német mili- tarizmus szemtelensége napról napra növekszik. A nukleáris kísérletek megszüntetésének kérdése, amely az atomleszerelés előjátéka lenne, az egész emberiség jövője szempontjából létkérdés. A Libération hasábjain Jean-Maurice Hermann így ír: _ Hruscsov Bécsben valószínűleg ezt a kérdést fogja felvetni: Kennedy meg akarja-e változtatni az Egyesült Államok külpolitikájának eddigi gyászos irányvonalát? Képes lesz-e erre? Nem lesz-e — akárcsak Eisenhower — e politika igazi irányítóinak, a katonáknak, a titkosszolgálatnak, a háttérben lévő gazdasági erőknek a foglya és eszköze, vagy pedig valóban felelős vezető-e, akivel lehet tárgyalni és aki meg(18.) Az öregember a folyamot nézte. Tekintete azonban nem látta a természet szépségeit. Pedig a nyár ebben az évben is gyönyörű volt a Siddim síkságon. Perzselő lángokat hintett a nap a Jor- dán-folyem partjaira. A folyam békésen hullámzott át a zöldelő síkságon, és elhozta habjain a távoli Antiliba- non erdeinek neszét, felfrissítette magát a Genezáreth- tóban és méltóságteljesen indult neki a távoli hegynek, ahol még dúsabbak a mezők, és még szebb a vidék. Ábrahám nem látta ezt. Rabszolgáit sem látta, juh- nyájait sem. Hiába fénylett a nap: nem találta meg benne gyönyörűségét. Hiába gazdagodott: még kegyetlenebb, még haragosabb lett. Egymás után teltek a nyár napjai, f de Ábrahám ki sem mozdulf sátorából. Asztalára borulva Elohimhoz, a nagy és hatalmas istenhez küldte könyörgéseit, ■— Megvénhedtem, Uram, és nincs gyermekem! Szemei vérbeborultak, nyolcvankét esztendejének Bécs (MTI). Valamennyi osztrák lap szombati száma több oldalas a felvételek tucatjaival illusztrált tudósításokban számol be Hruscsov pénteki megérkezéséről és arról a nagy benyomást keltő fogadtatásról, amelyben az osztrák főváros lakossága a szovjet kormányfőt részesítette. A polgári lapok a legnagyobb erőfeszítéssel igyekeznek soraik közt elbújtatni azt a tényt, hogy Bécs ilyen tömeges érdeklődéssel, tisztelettel és lelkesedéssel még nem fogadott külföldi vendéget. Egyes tudósítók a bécsiek ezreiről, mások tízezrekről írnak. Az igazság az, hogy félhivatalos rendőrségi becslés szerint legalább 5000 ember várta Hruscsovot a pályaudvar óriási előcsamomély ráncai megsokszorozódtak az arcán, bőrruháját megtépte és az ég felé tárta karjait. — Nincs örökösöm!..; Szolgáim hurcolják szét gazdagságomat?!. Uram! Ezt nem teheted velem!... És akkor, hogy a tikkasztó forróság elbágyasztotta, álomba révedt és álmában megjelent szemei előtt Elohim, a nagy és hatalmas isten. És megszólalt: — Én hoztalak el Knldeá- ból. Ur városának falai közül. hogy néked adjam ezt a földet. Ábrahám felütötte bozontos fejét. — És mi áron lesz enyém e vidék, Uram? Az Ur szava tovább dübörgőit; —- Áldozz nekem törvényeim szerint, és tiéd marad örökre. Tiéd és utódaidé!... Ábrahám megrezzent, felemelte fejét és az Ur helyén Sárait, feleségét pillantotta meg. Sárai megszólalt. — Fogaid csikorgattad, Ábrahám, és nem hallottad az én szavaimat... Betegség gyötöri kában, több mint 10 000 a pályaudvar előtti téren és legalább 20—25 000 ember sorakozott fel és köszöntötte útvonala mentén. Hruscsov megérkezése után az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége nyilvánosságra hozta a szovjet kormányfőhöz és az amerikai elnökhöz intézett üzenetét. Arra kéri őket, teremtsenek alapot a legfontosabb problémák tárgyalások útján való megoldásához. Ezek között elsőnek említik. Németország problémáját, amélynek megoldását azért tartják sürgetőnek, hogy megelőzhetőek legyenek azok a veszélyek, amelyek Nyugat- Németországban a náci tanok propagálása, a militariz- mus és a revansizmus feltámadása útján a békét veszélyeztetik. Ábrahám gyűlölködve nézte az asszonyt — A hatalmas istennel volt tanácskozásom. Éretted könyörögtem, hogy gyermekünk legyen. Hogy ne pusztuljon veszendőbe gazdagságom, minden marhám, hogy ne hurcolja szét az aljas rabszolganép, ha ideje érkezik, és visszaszállunk a földbe. Sárai zokogott és leborult a vénember előtt. — ölj meg, Ábrahám, de ne törd szét a szívem! A hatalmas isten megtagadta tőlem az anyák örömét, miért éljek hát a te oldaladon?... És Hágár? Az ő gyermeke tiéd!... Né hívd vissza soha többé! Legyen űzött vad a puszták mélyén, kárhozott lélek!... Ábrahám emlékezetében felbukkant Hágár, az Egyiptomból szerzett rabszolgalány arca... és fia, IzmaeL Szemei lángokat lövelltek. — Elohim, a nagy és hatalmas isten így szólt hozzám: Ábrahám, űzd el magadtól azt a nőt, gyermekével együtt! Megtettem, Sárai! De az imént mást moridott az Űr: Ábrahám, Hágár megbűnhődött vétkeiért, szólítsd vissza lakodba, és Izmáéi örökösöd lészen... Sárai felsikoltott és lerogyott a földre. Körmeivel tépte a rögöket. ... Siddim síkságán még azon az éjjel pásztorok szé- ledtek szét, és visszahozták Fasiszta törvény javaslatot fogadtak el a japán parlamentben Tokió (MTI). A japán parlament alsóházában szombatra virradó éjszaka elfogadták azt a fasiszta tör- : vényjavaslatot, amely a hatóságoknak teljhatalmat biztosít a lakosság tüntetéseinek elfojtására. A liberális demokrata párt — jelenti az AP — csak viharos jelenetek után tudta keresztülhajszolni a törvényjavaslatot, amelyet ezután a felsőház elé terjesztettek jóváhagyás végett. Nyugati hírügynökségek szerint az alsóház épületében többízben heves jelenetekre került sor. A liberális demokratapárti küldöttek provokatív magatartása ökölharcot váltott ki és az alsóház órákon át valóságos csatatérhez hasonlított. Hírügynökségek megjegyzik, hogy a japán—amerikai biztonsági szerződés elfogadása óta nem volt még ilyen heves összecsapás a parlamentben. Miközben az ellenzéki küldöttek az alsóházban tiltakoztak a fasiszta törvény ellen, addig a tüntetők tízezres tömegei ostromolták a parlament épületét. A hatóságok kétségbeesett erőfeszítésekkel igyekeztek megakadályozni, hogy a tömeg betörjön az épületbe, és a tüntetők ellen páncélautókat vetettek be. A rendőrség és a tüntetők összecsapása során hetven személy sebesült, meg. A Japán Kommunista Párt parlamenti csoportja nyilatkozatot adptt ki. Ebben felháborodottan bélyegzi meg a liberális demokrata párt személyes taktikáját, amellyel keresztülhajszolta a reakciós törvényjavaslatot. — A törvénytervezet elfogadtatásának az a célja — hangsúlyozza a parlamenti csoport —, hogy a kormány biztosítsa Ikeda washingtoni útját. A nyilatkozat elismerését fejezi ki a lakosságnak, amiért tömegmozgalmakkal tiltakozott a fasiszta törvényjavaslat ellen. A Japán Szocialista Párt Végrehajtó Bizottsága ugyancsak nyilatkozatban ítélte el a törvénytervezet keresztül- hajszolását. (MTI). A Szovjetunió ENSZ- képviseletének nyilatkozata az EI\SZ-főtitkár hatáskörének problémájáról New York (TASZSZ). A Szovjetunió ENSZ-képvise- lete pénteken nyilatkozatot adott ki, amelyben emlékeztet arra, hogy Dag Hammarskjöld, akit több ENSZ- tagállam, közöttük a Szovjetunió sem ismer el az ENSZ hivatalos személyeként, május utolsó napjaiban new yorki sajtóértekezletén és Angiiéban, az Oxfordi Egyetemen tartott előadásában foglalkozott az ENSZ főtitkára szerepének kérdésével, Hammarksjöld többek között azt állította, hogy a főtitkárnak jogában áll ENSZ-szer-. vek formai határozatai nélkül megoldani bizonyos vitás politikai problémákat. Hammarskjöld terjengősen bizonygatta, hogy ő ,.független” politikai irányvonalat követ, csak „lelkiismerete és becsülete” szavára hallgat. A Szovjetunió ENSZ-kép- viseletének nyilatkozata mindenekelőtt kimutatja, hogy Hammarskjöld állásfoglalása ellentmond az ENSZ-alap- okmány tételeinek, amelyek szerint a főtitkár csupán a szervezet fő adminisztratív személyeként járhat el és csak abban az esetben tölthet be egyéb funkciókat, ha ezekre külön megbízatást kap a Biztonsági Tanácstól, a közgyűléstől vagy más ENSZ- szervtőL Ábrahám sátorába Hágárt, gyermekével* Izmaellel együtt. ■És a napok újra egyhangúan, eseménytelenül teltek. Hágár rettegve várta Sárai féktelen haragját, sorsa újabb beteljesülését. A korbács hamarosan lesújtott. Sárai gyűlölte Hágárt, mert elvette tőle egykoron Ábrahám szívét Egyszer, egy délután Hágár a juhokat nyírta. Náds^álhaj- lékonyságú, izmos teste hajladozott a tündöklő napfényben, hajába virágot tűzött. Sárai látta ezt, és gyűlölete az egekig csapott Sárai korbácsa újból lesújtott. A torzonborz vénember egykedvűen hallgatta Hágár sikoltozását, utálta már az egyiptomi lányt, csak Izmáéit, a gyermeket óvta. Undorral fordult el, hogy kedvenc kutyáját megsímogassa. Arcának ráncai csakhamar kisimultak, és amikor a sátorba lépett Cilia, a szépszemű föníciai rabszolgalány, hogy urának ebédet tálaljon, már kifényesedtek a kivén- hedt szemek. Ábrahám magához intette a lányt. *— Cillal Felelj uradnak! Hány éves vagy? A lány megrémült, de rémületét elnyelte a néma sátor. — Tizenhat, uram... Elő him kegyelméből... Ábrahám rekedten kacagott. Sárga fogai villogva tűntek elő keskeny szája mögül. Cilia kimenekült a sátorból. Menekülése a riadt őz futása volt a szakadék felé, melybe minden bizonnyal beleveszik. Azon az éjszakán Cilia keserű zokogását hallgatták a kutyák, és bután feleltek vissza rá a birkák nyájai. Ábrahám készült valamire... Az égbolton olyan szelíden égtek a csillagok, mintha a boldogság üzenetét hoznák. Cilia könnyein át nézte az éjszakát, és meghalni kívánt inkább, mintsem fejére vonni Sárai iszonyú haragját. Hágár átölelte őt és vigasztalta. «— Ne sírj, hiszen gyermek vagy még... A nagyúr megkímél, bizton tudom. De Cilia nem hitt. Nem hitt semmiben, csak meghalni, meghalni kívánt. A Jordán habjain megcsillantak a felkelő hold ezüstös sugarai. Azon az órán békesség érződött a milliónyi rabszolga országában. Távolról kutyák csaholtak. Ugatták a holdat, kórusban, elnyújtva, félelmesen. Csilla borzongva aludt el, és álmában otthon járt, mesz- sze, Föníciában, ahol szabadon, talán egy kicsit boldogan is élhetne. De rab volt. A torzonborz, őszhajú, kegyetlen Ábrahám rabszolgája. És ez rosszabb volt, mint a halál... ' (Folytatjuk.)
