Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-04 / 130. szám

idei. június 4. — ■ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * Már a nagyaktíva felhívása alapján dolgoznak Tíz napja zajlott le a me­gyei mezőgazdasági nagyak­tíva. Tiszaföldvár két ter­melőszövetkezetét kerestük fel, megnéztük: mit tesznek a pártszervezetek, hogy az aktívaülésen hallottakat hasznosítsák munkájukban. A Lenin Tsz-ben — Az aktívaülés óta úgy­szólván csak arról tanako­dunk, hogy mindent a lehető legnagyobb rendben csinál­junk — mondta Tóth György elvtárs, a párttitkár, — Legfőbb törekvésünk, hogy semmivel he maradjunk el, minden n.unkát kellő időben elvégezzünk. Ezir’íig a répát kétszer meg .3 kapálták, most fog­tak a kukorica második ka­pálásához. Sietnek, mert négyszer akarják gyomtala- nítani. — A szövetkezeti gazdák, nagyon szorgalmasan dolgoz­nak. Van úgy, hogy este mi már lámpát gyújtunk a mo­toron, mert nem látunk más­képp közlekedni. Es még mindig sokan kint kapálnak a földeken — mondja Szabó Béla, a főagronómus. ° — Én, ha fél ötkor jövök, már pironkodok, hogy későn keltem —- mondja Siska László agronómus. — Sokan vannak, akik még vacsora után is kijönnek, esetleg nem is egyedül, hanem azok­kal a családtagokkal, akik napközben máshol dolgoztak, vagy tanultak. Jó a hangulat és a szövet­kezeti gazdák munkakedve. A vezetők dolga, hogy ezt a nagy erőt mindig a legfonto­sabb feladatok megoldására irányítsa. Most a tsz vezetői egy alapos, gondos terven dolgoznak, amely az évi, - de különösen az aratási mun­kákra vonatkozik. A terv alapelveit párt és gazdaság vezetői tanácsko­záson jelölték meg. A leg­fontosabbnak azt tartják, hogy gyorsan és minőségileg jó munkát végezzenek. Ez csak úgy lehetséges, ha nem­csak a kapálás, hanem az aratás idején is mindenki tudja, hol a helye, mennyi munka vár rá. . Kiszámították például, hogy a gépek mellet mennyi gaboha vár kézi erőre. Azóta már összetoborozták a kézi kaszásokat, ugyanígy a ma­rokszedőket is. Sőt! A brigá­dokban maguk között már azt is megbeszélték, hogy kik vágják majd az utat a gépek előtt, vagy a cséplőcsapatok tagjai közül kik lesznek zsá­kosok, etetők, kik dolgoznak a magtisztító gépekkel stb. Az elosztásnál a2t vették figyelembe, ki mire vállal­kozik, másrészt azt, ki mi­lyen munkában a legjárta­sabb. Akik tavaly például a szemtisztítást végezték, azo­kat lehetőleg most is oda osztották. Vannak olyan akadályok, amelyekkel nem könnyű megbirkózni. Például: a négy cséplőgéphez egy elevá­tor van. Most a szakemberek azt latolgatják, lehet-e azt a széna és szalma fúj ókkal he­lyettesíteni. Ha igen, azokat is igénybe veszik, A közvetlen munkák mel­lett előre is tekintenek. Fel­vázolták a jövő évi terveket hogy tudják: aratás után melyik területet hogyan mű­veljék. vagy melyik terüle­ten mennyi alomszalmára lesz. szükség, s aszerint kaz- laznak ott, hogy egyetlen szállítással lehetőleg mindent a helyére vigyenek, A Szabad Nép Tsz-ben Háromszáznyolcvan hold kalászos vár kézierőre. — Bodnár András, a párttitkár a napokban bent járt a Tisza Cipőgyárban. Ott szóbahozta ezt és az üzemi munkások­kal 100 hold aratására leszer­ződnek. A tsz tagok közül is sokakkal beszélgetett már. A párttagok mellett a pár- tonksívüli aktívák, Szöllősi László, Gulyás Ferenc is szó­szólói a gyors munkának. A pártvezetőség most azt java­solja a gazdaságvezetőknek: jutalmazzák a gépállomási dolgozókat is. Az aratással eltöltött időtől, s a ,.levett” területtől függően holdan­ként 20—40 kilogramm ga­bonát mérjenek nekik. A jutalmazást már a cu­korrépa kapálásnál is alkal­mazták. Nyolc napot szab­tak a kapálására a kimérés után. Aki ennyi idő alatt be­fejezte a munkát és egy mé­ter távolságon meghagyta a hat tövet, holdanként 25 ki­logramm szemeskukoricát kapott. Hét nap alatt min­den répát megkapáltak, 50 mázsa terményt osztottak szét ezért a tagoknak. A Szabad Nép Tsz tagsága is szorgalmasan dolgozik. A tavalyihoz mérten már eddig is nagyot léptek előre. Akkor például ha eljött a délután öt óra, letették a szerszá­mot, s leültek várni a jár­művet, ami hazaviszi őket. Most addig dolgoznak, míg ott nincs a Zetor. A pártaktíván hallottakat taggyűlésen is hamarosan megvitatják. Kun Sándor, Kugler János és Varga Zsig- mond elvtársaknak és még sok másnak addig is. azt a megbízatást adta a Vezető­ség: mondják el, hogy a ta­valyinál jelenleg sokkal jobb helyzetben van a tsz. Tizen­kétezer , csibéjükből >2 száza­lék mindössze az elhullás, tavaly a 3 ezerből egy se maradt. Az évi 1300 hízóser­tésből már csak 130 hiány­zik. Tavaly csak 700-at hiz­laltak. Akkor 163 mázsa cu­korrépatermés volt, most eb­ből is többre számolhatnak. Tovább sorolhatnánk azokat a tényeket, amivel most jobb. odaadóbb munkára ösz­tönzik egymást a Szabad Nép Tsz tagjak Mindkét közös gazdaság­ban megvitatják mit tegye­nek a megyei nagyaktíva után. Addig is már az aktí­vaülés vitája és felhívása alapján dolgoznak. Négyezer munkaóra A martfűi Tisza Cipőgyár fiataljai — a napokban meg­tartott KISZ bizottsági ülé­sükön — megfogadták, hogy a napi termelési feladatok megvalósítása mellett segítik a környező termelőszövetke­zetek gazdáit a nyári beta- kartési munkákban. Minden KISZ fiatal nyolc óra társadalmi munkát vé­gez a környező termelőszö­vetkezetekben. Ha minden fiatal teljesíti vállalását, a Tisza Cipőgyár kiszesei ösz- S2esen négyezer munkaórát . töltenek a begyűjtési mun- I kákban. Három hőnap alatt 968 űj mezőgazdasági kör alakult Ez év első negyedében to­vább szélesedett a lengyel mezőgazdasági körök és falu­si gázdakörök hálózata. Ez év januárjától március végéig a lengyel parasztok összesen 968 mezőgazdasági kört és több mint ezer falusi gazda­kört alakítottak. Az újonnan alakult mezőgazdasági körök 30 ezer, a falusi gazdakörök pedig 21 ezer főt tömörítenék magukba. Legtöbb mezőgaz­dasági kör és falusi gazdakör a koszalini, a szczecini, a varsói, a zielonogori és a kielcei vajdaságban alakult. Ez év március végén a len­gyel mezőgazdasági körök összesen 630 parasztot, a falu­si ' gazdasági körök pedig több mint 224 ezer nőt egye­sítenek magukban. Hírek a Moszkvai Világkiállításról i Nyikoláj Dudorov, az 1967-1 ben megnyíló moszkvai vi-1 lágkiállítás kormányfőbiztosai az Izvesztyijában arról ír,| hogy a kiállítást körülbelüli 50 millió ember tekinti meg.| A kiállítás területén naponta 1 300 000 látogató fordulhat i meg. a csúcsforgalom óráiban | a közlekedésnek óránkénti több mint százezer utas 1 szállításáról kell gondoskod-1 nia, 1 A kiállítás központja egy| szimbolikus építmény lesz, | amely építészeti és szobrá-| szati eszközökkel kifejezi a| kiállítás alapeszméjét és jel*! szavát: „Haladás és béke’’. | A kiállításon az európai | országok 60 hektárnyi, az | ázsiai országok 30 hektárnyi,! az afrikai országok 16 hek-| tárnyi, Ausztrália és Üj-Zé-i land 5 hektárnyi, az Egyesült | Államok és a latinamerikai 1 országok 25 hektárnyi terüle-1 tét kapnak. Az építők napjára Ma, az építők napján a jóirfégzett munka örö­mével szórakozhat az építőipar, a fűrésztelep, a bú­toripar, a téglagyárak szorgos népe. Talán egyik „épí­tője napjára” sem rukkoltak így ki, mint az idén. A Szolnok megyei Építőipari Vállalatnál például célul tűzték — s tartják is magukat ahhoz —„ hogy több tíz százalékkal csökkentik az országos építőip'ari normákat. Érmek köszönhető, hogy év végén megkezdi próbaüzemelését a Tiszamenti Vegyiművek szuper- foszfát gyára, s a szolnoki Kossuth térre, a Bálvány utcába, s még jónéhány helyre a tervezettnél több hó­nappal korábban költözhetnek be a lakók, S a minő­ségi munkával sincs már annyi baj, mint a korábbi években. A Tisza Bútorgyár a napokban kapott- kitüntető aranyérmet a Budapesti Ipari Vásáron bemutatott kor­szerű, s igen tetszetős konyhagarnitúrájáért. Lelemé­nyes, ügyes emberek, jó szakmunkások vannak a gyár­ban — arra vall ez a kitüntetés. A Fűrésztelepen a szocialista brigádok által támogatott takarékossági mozgalom méltó figyelemre. Többszázezer forintot ta­karítottak meg az ottani dolgozók. A téglagyárakban a tervek túlteljesítése, s a Szolnok megyei Tégla­gyári Egyesülés telepein pedig az új termékek, az üre­ges áruk gyártása „vált divattáEgyszóval aZ építők nem hoznak szégyent a szakmára, inkább öregbítik annak hírnevét. Köszöntésükre, s további muvhasikereikre csen­düljön ma a pohár; harsogjon, a dal. '*-9bw* A szolnoki úttörők jelentős része tagja, valamelyik iskola, vagy kultúrháa képzőmű­vészeti szakkörének- A fiatalok munkáiból látványos gyermekrajz kiállítás látható a szolnoki úttörőház nagytermében r így aratnak majd Mezőtúron A kasza még nem suhint, az aratógép még nem járja a mezőtúri határt, de az ara­tás feltérképezését már elvé­gezték Mezőtúron. A városi pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága együt­tes ülésen hozott határozato­kat az aratási felkészülésről. Nem is indokolatlan a mező­túri városi vezetők alapos „A Magyar Népköztársaság Elnöki 9 0 _ Tanácsa Ont kitüntetésben részesíti. 44 Hófehér, finom merített papíron. dombornyomásos címer alatt olvasható e szö­veg. Szerényén fekszik a kis kártya a .ragokkal teli vá­gja mellett az asztalon. Híré­re mégis messziről jönnek a barátok, ismerősök, hogy kö­szöntsék a címzettet, Illényi Elemérnét, a karcagi Kálvin úti általános iskola tanító­nőjét, aki a pedagógus nap alkalmából „kiváló tanító" címet kapott. Most is két kedves barát­nő ül a díványon, büszkén forgatják a kitüntetésről szó­ló értesítést, és segítenek a riporternek. A halkmosolyú, szerény kislányosan elfogó- dott ünnepeiből úgy nis ada­tokon kívül egyebet nehéz megtudni az életéről, a siker titkáról. Hosszú volt az út, mely idáig vezetett. 1937-ben ké­pesítőzött. de a felszabadu­lás előtt még rövid időrésem sikerült állást kapnia; Ma­gántanítványokat vállalt, 1939-ben pedig férjhezment, £ akkor férjének, a Péiyre kinevezett néptanítónak szű­kös fizetéséből éltek ketten. A szovjet csapatok bejöve­tele után közvetlenül, már 1944 telén tanítani kezdett. Első osztályt kapott, s azóta majdnem minden évben a legapróbbakat vezetgeti be az iskola számukra rejtelmes világába; Most is elsősöket tanít, s osztályának átlaga 3—4 tizeddel felülmúlja az iskolaátlagot. Évek óta nem volt nála bukás, nem is csoda: tanítás után minden nap egy-két óra hosszat korre­petálja azokat a gyerekeket, akiknek nehezen menne az írás, olvasás. A lelkiismeretes iskolai munka melié sokféle társa­dalmi elfoglaltság járul. — 1949-től 1954-ig úttörővezető volt. 1955 óta a pedagógus szakszervezet városi vezető­ségének tagja. Ö vezeti Kar­cag város első osztályos ta­nítóinak munkaközösségét, és a saját iskolájában az alsó- tagozati munkaközösséget. Esténként füzeteket' javít, másnapra készül és háztar­tást vezet. Férje a karcagi úttörőház vezetője, lakásuk is itt van, s mindennapjaik­ba behatol az uttörőhá2 moz­galmas élete. Nagy ritkán, szabadidőben ide jósnak át televíziót nézni- S a vasár­napjuk mindig a gyermeke­ké: ilyenkor vannak a ren­dezvények, úttörő-találkozók, előadások, s Illényiné segít a férjének a lebonyolításban. A nyár minden pedagógus­nak hosszú, gondtalan pihe­nőt hoz. Illényiék ekkor sem vonulnak családi elzárkózott- ságba: Két hétig úttörőtábort vezetnek, két hétig tanítók­nak úttörővezető-tanfolya- mot. s aztán várja őket a vá­rosi tábor. S már újra itt az augusz­tus vége. évnyitó értekezlet, beiskolázás, családlátogatá­sok.:. A szó legszorosabb értelmében percnyi megállá­sa sincsen. A gyerekek és a szülők szeretete az, ami bú- sásan kárpótolj^ minden fá­radtságáért. Megtörténik, hogy a szülő más lakhelyre • jelenti be gyermekét, csakhogy az ő körzetébe tartozzon. Az egyik kislánya váratlanul kijelen­tette, hogy „jó a napköziben is meg otthon, de az iskola a legjobb a világon," Végtelen öröm, ha elgon­dolja, hogy nemzedékek nőt­tek fel a keze alatt. Két-há- rom tanítónő Is van köztük. Egy fiatal védőnő, aki az osztályába belépett, hogy a gyerekeit megvizsgálja, a fel­ismerés boldog meglepetésé­vel borult a nyakába: tanít­ványa volt. A pedagógus házaspár egyetlen fia most érettségi­zik, kitűnő tanuló. Tanár akar lenni ő is, történelem— német szakon felvételizik majd Debrecenben. Nyílt, okoshomiokú, közvetlensé­gében is jómodorú fiatalem­ber. Arca az anyjáé, s lényé­vel, pályaválasztásával is az ő példáját követi. S az anyjának egyetlen vá­gya, hogy fiát felvegyék az egyetemre, s hogy maga foly­tathassa a munkát, a taní­tást. mely életének legfőbb tartalma. Ö nem így fejezi ki ezt, nem kenyere a nagy szavak; Csak annyit mond: „Szeretni kell a gyerekeket és nem szabad sajnálni az embernek az idejét. Én olyan nehezen jutottam munkához, hogy meg tudom becsülni. Kifogyhatatlan öröm nekem, hogy taníthatok..- Zilahi Judit készülődése. Kevés híján 10 ezer hold kenyérgabona, s több mint 4000 hold takar­mány gabona learatása, beta­karítása vár a város gépállo­mási. szövetkezeti dolgozóira. Számba vették 21 kombájn­juk, 4 rendrearatójuk, 28 ara­tógépük van. Egy betakarító­gépre 276 hold aratás esik. Mivel őszi és tavaszi gabona egyaránt jó termést igér, s ráadásul megdűlt a szára, nehezebb aratás lesz az idén Mezőtúron, mint az utóbbi években volt. Ezért arról gondoskodnak a városban, hogy minden talpalatnyi ga­bonának meg legyen a gaz­dája. Mindenki tudja ez a búza-tábla reá vár. Felmérték azt is, a gépek maximális kihasználása után is még legalább 3000 hold ga­bona kézi kaszára marad; Ezt ugyan a gépek átcsopor­tosításával lehet rövidíteni is, számolni viszont még en­nél is nagyobb területre kell. Az aratást a eséplés követi. Cséplőgép 41 van a városban, napi teljesítményük 4500 má­zsa. Ahhoz, hogy a város minden gabonáját elesépeljék 22 munkanapra van szükség. Gyorsítani lehet. Hogyan? Anyagi ösztönzővel, premizá­lás bevezetésével. Az aratást azonban csak úgy lehet zavartalanul meg kezdeni, ha akkorra minden munkát elvégeztek. Határoza­tot hoztak, július 1-ig befe­jezik a növényápolási, széna- betakarítási, növényvédelmi munkákat. Június 10-ig a gépállomások és a termelő­szövetkezetek gépszemléjét megtartják s megvizsgálják milyen lelkiismeretességgel készültek fel az aratásra, te­kintettel voltak-e a dűlt ga­bonákra. s ezért fordítottak-e gondot a gazemelők előkészí­tésére, - ~ Meghatározták azt is, .hogy az árpában sárgaérésben, bú­zában korai viaszérésben megkezdik az aratást. Sőt még egy-egy táblán belül is figyelik az érést, s ha a tábla végét még nem, de a közepét már lehet aratni, nem várják meg még az egész tábla be­érik: A termelőszövetkezeti bri­gádokban külön megszerve­zik az aratópárokat. A nö­vénytermesztőket, a műhe­lyek az állattenyésztő részleg dolgozóival erősítik meg. S ha még így sem boldogulná­nak, segítséget kémek a pat­ronáló üzemektől. A premi­zálást a prémium mennyisé­gét aZ elvégzett munka mi­nőségével és mennyiségével mérik. Külön prémium kikö­tés a keresztelés és a kom­bájn-aratás minősége. Az aratógépekre, a betaka­rító gépekre a legjobb szö­vetkezeti gazdákat osztják be. Munkaidejüket a gépke­zelőkkel összehangolják. Me­zőtúron felkészülnek az éjjeli aratásra is. A második mű­szakra a termelőszövetkeze­tek és gépállomás külön meg­állapodást kötnek. A gépállo­más éjjeli javító szolgálatot és inspekciót szervez, hogy a gépállást minimálisra csök­kentsék. A termelőszövetke­zetek pedig gondoskodnak a gépkezelők konyhai és ivóvíz- ellátásáról. A mezőtúri városi párt és tanács végrehajtó bizottság előre is tekintett az aratás­nál. Határozatot hoztak a eséplés, a tarlóhántás, a ter­ményraktározásra vonatko­zóan is. A mezőtúriak készü­lődésében az a jó, hogy nem általánosságokra hivatkozik. Pontosan megjelöli a határ­időket, s azokat a dolgozó^ kát, vezetőket, akik felelősek a határidőkért, B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents