Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-20 / 117. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. május 20. A reakciós dél-koreai junta megkezdte a haladó erők üldözését SZÖUL (MTI). Három nappal a dél-ko­reai katonai puccs után az uralomra jutott reakciós junta megkezdte a haladó erők üldözését. Csang Do Jung vezérőr­nagy, a junta vezetője pén­teken megtartotta első sajtó- értekezletét. Ezen többek kö­zött bejelentette, hogy „le­tartóztattak 930 baloldali be­állítottságú személyt”. Hang­súlyozta, hogy a vezetése alatt álló junta „szigorú kam­pányt folytat a kommunista- barát elemek ellen” és kilá­tásba helyezte a lemondásra kényszerített Csang Mjun- kormány tagjainak megbün­tetését is. Az amerikai—dél-koreai kapcsolatokról szólva Csang Do Jung azt állította, hogy „nincs ok aggodalomra a kapcsolatok további alakulá­sát illetően” és meggyőződését fejezte ki, hogy az Egyesült Államok kormánya együttműködik az áj rezsimmel és „a jö­vőben még fokozottabban támogatja Dél-Koreát”. A junta elnöke hangoztat­ta végül, hogy Dél-Korea „elvben demokratikus . köz­társaság marad”, hozzáfűzte azonban, „a katonai forra­dalmi tanács mindaddig ke­zében tartja a hatalmat, amíg ezt szükségesnek véli”. A TASZSZ az AFP szöuli tudósítójára hivatkozva je­lentette, hogy a junta „meg­torló intézkedésként” levál­totta Ham Lim Li táborno­kot, a 38. szélességi fok men­tén állomásozó 1. dél-koreai hadsereg parancsnokát, mert „habozott késedelem nélkül a junta oldalára állni”. Bár — mint ismeretes — néhány órával a katonai puccs után. a szöuli amerikai nagykövetség nyilatkozatban jelentette be, hogy „támogat­ja” Csang Mjun kormányát és ezt a nyilakozatot hivata­losán nem vonták vissza, — legújabb hírügynökségi je­lentések szerint a szöuli amerikai hatóságok „most már minden vonatkozásban érintkezésbe léptek a juntá­val és együtt működnek ve­le”; Az AP jelentette, biztosí­tották a juntát, hogy „a jö­vőben is folytatódik a Dél- Koreának nyújtott ameri­kai segély". A Koreai Központi Táv­irati Iroda — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hírügynöksége — szöuli je- \ lentéseiben hangsúlyozza. — 5 hogy a katonai puccs követ­keztében szinte egész Dél- Koreában megbénult a gaz­dasági élet. Az ipari üzemek egymás után zárják be ka­puikat, pangás jellemzi a | pénzügyi és a kereskedelmi í életet is. Megkezdődtek a tö­meges munkáselbocsátások. Mindössze három nap kel­lett ahhoz, hogy a hivata­los amerikai politika, — amely kezdetben „megüt­közést” színlelt a dél-ko­reai katonai puccs miatt, kilátásba helyezte a reak­ciós junta elismerését. Chester Bowles külügymi­niszterhelyettes — aki Rusk távollétében a minisztériu­mot vezeti — csütörtökön a puccsista junta diplomáciai elismerésével kapcsolatban kijelentette, hogy „hivatalos elismerésre tulajdonképpen nincs is szükség, mert Jun Bo Szun köztársasági elnök a helyén maradt”, Mint az AP jelenti, a brit külügyminisztérium szóvi­vője csütörtökön újságírók­nak válaszolva kilátásba he­lyezte, hogy az angol kor­mány elismeri a dél-koreai katonai juntát. (MTI). Hruscsov Jelenlétében nyílt meg a moszkvai an^ol kiállítás MOSZKVA (MTI). — Pénteken Moszkvában a Szokolnyiki parkban ünnepélyes keretek között nyitották meg az angol ipari és kereskedelmi kiállítást — az angol ipar és kereskede­lem eddigi legnagyobb szabá­sú külföldi seregszemléjét Hatszázhetvenhét angol cég küldte el termékeit a szov­jet fővárosba. Az ünnepélyes megnyitón megjelentek a szovjet kor­mány vezetői: Ignatov, Koszi­gin. Mikoján. Muhitgyinov, Szuszlov, Furceva, Hruscsov. Svemyik, valamint a Szov­jetunió kormányának számos más tagja, a kereskedelmi, ipari élet vezető személyisé­gei. Az angol ipari és kereske­delmi kiállítás megnyitóján részt vett R. Maudling, Nagy- Britannia kereskedelemügyi minisztere. A vendégeket J. Hutchison, az Angol Kereskedelmi Ka­mara elnöke köszöntötte. Többek között hangsúlyozta: „Bár ez Egyesült Királyság kormánya nem vett részt a vásár szervezésében, nem tá­mogatja azt anyagilag, az a tény, hogy elküdte képviselő­jét, külkereskedelmi minisz­terét Moszkvába, arról tanús­kodik, hogy igen érdeklődik kiállításunk iránt — mondot­ta. A kereskedelem jó nagy­követ: hozzájárul az államok közötti kapcsolatok fejleszté­séhez. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere ünnepi beszédében hangsú­lyozta: ez ilyen kiállítás-cse­rére elsőízben kerül sor: az angol kiállítást követően Lon­donban a Szovjetunió keres­kedelmi szervei rendeznek hasonló bemutatót. Ez a csere igen jó eszköz a két nép kap­csolatainak javításához és a jobb megértéshez. Patolicsev rámutatott: — Nagy-Britannia a Szovjetunió egyik legrégibb kereskedelmi partnere. Megelégedéssel le­het megállapítani, hogy a legutóbbi években — különö­sen az 1959-ben aláírt ötéves megállapodást követően — jelentős emelkedést mutat az árucsere forgalom. Két év alatt a növekedés megköze­lítette a 40 százalékot. Mindezek ellenére azonban még nagy kihasználatlan le­hetőségek vannak a Szovjet­unió és az Egyesült Királyság kereskedelmében. Ezután a vendégeknek be­mutatták a kiállítás anyagát. N. Sz. Hruscsov számos kér­dést tett fel a kiállítás veze­tőinek, szervezőinek, az egyes cégek képviselőinek és elis­meréssel nyilatkozott a látot­takról. Tiltakozás az amerikai javaslat ellen Sajtóértekezletek Genfben Genf (MTI). — Phoumi Vongvichit, a Neo Lao Hak- szat Párt küldöttségének ve­zetője a genfi értekezlet csü­törtöki ülésén tiltakozott az ellen az amerikai javaslat ellen, hogy a laoszi kérdés megoldásának biztosítására hozzanak létre egy nemzet­közi szervezetet Vongvichit kijelentette, hogy ez Laosz függetlenségének és szuvere­nitásának megsértését jelen­tené. Az értekezlet után meg­tartott sajtóértekezleten a Neo Lao Hakszat Párt kül­döttségének vezetője ismét hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok által javasolt ..nemzetközi gépe­zet” amely a helyj hatósá­gok külön engedélye nélkül mindenütt közlekedhetnék Laoszban. nyílt beavatko­zást jelentene az ország belügyeibe. A sajtóértekezlet után a kül­döttség röpiratot adott ki, amely ismerteti a laoszi nép függetlenségi harcát é9 tér­képet közöl az országban ki­alakult katonai helyzetről. Csütörtök délután sajtóér­tekezletet tartottak Genfben a többi küldöttség szóvivői is. Vu Leng-Hszi, a kinai küldöttség vezetője beszá­molt a délutáni ülés lefolyá­sáról és hangsúlyozta, hogy a kinai küldöttség teljes mér­tékben támogatja a Neo Lao Hakszat Párt álláspontját. Biztosítani kell Laosz függet­lenségét és semlegességét, és meg kell akadályozni, hogy akármilyen ürüggyel kísérlet történjék az ország belügyeibe való beavatkozásra — mon­dotta, — majd hozzátette, hogy az amerikaiak áltaJ java­solt nemzetközi szervezet nagyon is emlékeztet az ENSZ kongói szerepére, va­lamint a SEATO kilátásba helyezett „közbelépésére”. Souvanna Phouma. a tör­vényes laoszi kormány mi­niszterelnöke csütörtökön a Laosz hangja rádióadásában újból megerősítette a vezetése alatt álló kormány törvényes voltát. Hangsúlyozta, hogy ez a kormány nemcsak az alkot­mánynak megfelelően legá­lis, hanem az egyetlen jogsze­rű kormány, mert a laoszi nép és a hazafias erők akara­tának megfelelően alakult meg és azok elismerik és tel­jes mértékben támogatják. Souvanna Phouma nyilat­kozatában tiltakozott a phoumi Nosavan—Boun Oum csoport mesterkedései ellen. ­hogy a törvényes kormányt hátrányos bánásmódban ré­szesítsék és a genfi értekez­leten csak saját küldöttségü­ket ismertessék el Laosz kép­viselőjének. Ezután tényekkel bizonyította, hogy a lázadó csoportnak semmiféle igénye sem lehet Laosz jogos képvi­seletére. Samar Sen, a Laoszi Ellen­őrző Bizottság indiai elnöke csütörtökön Xieng Khouang- ba repült. Az AP értesülése szerint arra törekszik, hogy összehozza a három laoszi csoport vezetőinek értekezle­tét. amelynek feladata lesz az egységes kormány megala­kítása. (ADN—Űj Kina—AP) Pénteken délelőtt 10.38 óra­kor (magyar idő) megkezdő­dött a laoszi kérdéssel foglal­kozó értekezlet 5. ülése. Egy lengyel lap szenzációs közleménye Eichmann eddig ismeretlen önvallomásáról Varsó (MTI). A ma megje­lent Politika című lengyel he­tilap szerkesztősége szenzá­ciós bejelentést tesz: hat hé­ten keresztül folytatásokban közli Adolf Eichmann be­szélgetését dr. Langer osztrák és Sassen olasz állampolgá­rokkal (mindkettő „kipróbált" nád). A beszélgetés 1957— 59-ben Buenos Airesben zaj­lott le. A szöveget 68 magne­tofontekercs őrzi, amelyet később 1258 gépelt oldalra írtak át Ennek a jegyzetnek a fénykép-másolata került most a Politika szerkesztősé­gének kezébe — amint azt a lap főszerkesztője megje­gyezte — „Nem egyszerű pos­tai úton, de a titkot bizonyos személyek biztonságára való tekintettel nem fedhetik fel”. Annyi bizonyos, hogy a vallomás eredeti példányai még öt hónappal ezelőtt Ar- gentinában, Vera Eichmann birtokában voltak... Eichmann az említett be­szélgetésről a következőket mondotta: „Amit hallottak, csak a halálom után szolgál­hat a további nyomozások alapjául, amíg élek, sémim közöm az egészhez”. ' A szerkesztőség rámutat, hogy a dokumentum alapján már most fordulat állhatna be a jeruzsálemi tárgyaláson, mert Eichmann név, vagy be­osztás szerint felsorolta bűn­társait „Célunk tehát az — olvashatjuk a lapban —, hogy felhívjuk az illetékesek fi­gyelmét: mire emlékszik Eichmann és miről lehet őt kérdezni”. A vallomás közlésével Len­gyelországban * rövid ideig vártak, miután kiderült, hogy hasonló fotókópiák állnak az izraeli bíróság és Servatius ügyvéd rendelkezésére is. A lengyel újságírók arra szá­mítottak, hogy ennek alapján a vád figyelme azon szemé­lyek felé fordul, akiket Eich­mann felsorolt. Miután azon­ban erről mind az izraeli, mind a nyugatnémet fél mé­lyen hallgat, a Politika köz­zétette a dokumentumot A magnetofonszalagról ké­szült átírást Eichmafn saját­kezű megjegyzésekkel látta el, s ezek fotókópiáit is közli a lengyel lap. „Takács Vendel” szocialista brigád Miskolcon Takács Vendel tiszasülyl gép­kocsivezető halálesete szin­te a fél országot megrendítet­te. A részvét és a hősi tett iránt érzett tisztelet hangjai még nem halkultak el. Mint az „Autó Motor” eímű képes­lapban olvastuk, a Miskolci Közlekedési Vállalat autó- buszvezetőiből alakult szocia­lista munkabrigád Takács Vendel nevét vette fel. A szo­cialista brigád tagjai Takács Vendel nevéhez méltóan akarnak helytállni posztju­kon. Magyar—francia kereskedelmi megállapodások Pírigs (MTI) Kereske­delmi megállapodás aláírásá­val csütörtökön véget értek a Párizsban két hete meg­indult francia—magyar ke­reskedelmi tárgyalások. Az új megállapodás 1961. június 1-től 1962 május 31-ig sza­bályozza a két ország, ezen­kívül Magyarország és a frank-övezet nyolc afrikai ál­lamának árucseréjét A tár­gyalások annak a közös kí­vánságnak jegyében folytak le, hogy a kölcsönös előnyök alapján bővítsék Magyaror­szág és Franciaország, vala­mint a frank-övezethez tar­tozó afrikai államok keres­kedelmi kapcsolatait: a megállapodás révén mintegy húsz százalékkal növelik mindkét részről az árucserét. Prágába utazott Benke Valéria Benke Valéria művelődés- ügyi miniszter pénteken Prá­gába utazott, ahol részt vesz a Liszt—Bartók emlékkiál­lítás megnyitásán, valamint, a zenei te» 1 eseményein.! (6) A főépület szomszédságá­ban, mint egy óriási, felemelt kar tört az ég felé a tixoni építészet remeke, az a to­rony, melynek csúcsán Dox Ten már e jóelőbb felfedezte a sötétségben is meg-megesil- lanó fényhullám adó-vevő tükröző jelfogóját. Ez a to­rony-épület meghaladta a nyolcszáz méter-egység ma gasságot is. és a kutatóállo- más egyik központját képez­te. Közvetlenül a torony csúcsa alatt a csillagászok megfigyelőhelyét rendezték be. A köralakú torony csú­csánál kialakított csillagvizs­gáló teleszkópjai, elektróni- kus számológépei, és számta­lan műszere nemcsak a Tixonról útrakelt endroxlá- nok, űrrakéták, hanem az automatikus kutatóállomások követését is ellátták. A csil­lagvizsgáló alatt a fényhul­lám adó-vevő vezérlőterme volt. ez több emelet magassá­got foglalt el. A gigászi to­rony felső részét kékesen fénylő acélváz kötötte össze a _ talpazat közel 100 méter- egységre kiemelkedő alapjá­val. Ez az alapépítmény hat óriási vasbeton-lábon tartot­ta az egész tornyot, melynek szemlélődésébe annyira bele­felejtkezett Dox Ten. a „koz­Tantasztikus regény mosztátor”, hogy észre sem vette, máris megérkeztek a kutatóállomás rózsaszín már­ványoszlopokkal díszített fő­bejáratához. A hatalmas acél­üveg épület egyetlen dísze az a 10 különlegesen szép, rózsa­szín márványoszlop volt, melynek anyagát több évti­zeddel azelőtt a Trex bolygó­ról szállították át a Tixonra, ahol eddig sehol sem fedez­tek fel hasonló márványfej- tát. A húszemeletes épületből halk zsongás szűrődött ki. Horx Tér kikapcsolta a xeno- tor sugárhajtóművét, és pon­tosan a főbejárat előtt lá­gyan, puhán megállította az előbb még 100 koden-os se­bességgel száguldó járművet. Dox Ten kilépett a xenotor- ból, Horx Tér pedig vissza- száguldott a rakétaleszálló­helyre. és nem sokkal később jelentette a parancsnoknak, hogy Dox Tent — magában még azt is hozzátette: a koz- mosztátort — a kutatóállo­más főbejáratáig szállította. Amikor Dox Ten elindult a lépcsőkön felfelé, régi ba­rátja, Xindon Tor, a Nagy Tanács hírközpontjának ve­zetője üdvözölte. A két férfi összeölelkezett. — Dox Ten. barátom, üd­vözöllek. — Én is Xindon Tor! Mi újság nálatok? — Roxona rádióját bizto­san hallgattad út közben. Nos, mit szólsz mindezekhez? Ragyogó feladatok megoldása vár rád. Bizony irigyellek kicsit. Beszélgetve léptek be a főbejárat különlegesen szép motívumokkal díszített üveg­kapuján, benn, az előcsar­nokban már gyülekeztek a Nagy Tanács tagjai. A főbe­járattal szemben hatalmas óra ragadta meg az érkezők figyelmét. Az óra számlapja ezüstösen csillogott, a muta­tókat és a számokat egytől egyig apró. tűzpiros rubint- kövekből rakta ki készítője. Dox Ten is felpillantott az órára. — Négy perc múlva 24 óra. Azt hiszem, jó lesz, ha sie­tünk. Karonfogva léptek a gyors­lift ajtajához. Az előcsarnok­ban tartózkodó tanácstagok szintén odaigyekeztek. A gyorslift egyszerre harminc komolytekintetű, vitatkozó, gesztikuláló férfit nyelt el, és pillanatok alat felrepített a huszadik emelet nagy ta­nácskozótermének folyosójá­ra. A fényárban úszó terem­ben a Nagy Tanács elnöke. Xen Her, egy őszhajú, idő­sebb férfi fogadta Dox Tent. — örömmel üdvözlöm, drága barátom, Dox Ten. Kérem, foglaljon helyet az emelvényen. Igen, Xindon Tor barátom, szintén oda kér­jük. Dox Ten és Xindon Tor kissé megilletődve indultak el a selymesfényű szőnyege­ken az emelvénv légcsői felé. Az üvegpalota falai százszo­rosán verték vissza a terem egyetlen, gyémántcsillogású csillárának nyugtató, kékesfe­hér fényét, az üvegfalakon át sejtelmes szépséggel lopa­kodtak be a terembe Roxona távoli fényei: fehér, kék, zöld, sárga és piros színű suga­rakban. A Nagy Tanács min­den tagja megérkezett. Dox Ten és Xindon Tor elhelyez­kedtek a puha, kényelmes karosszékekben, Xen Her, a Nagy Tanács elnöke felemel­te kezét: szólni kívánt. A zsongás elült, csend borult a félköralakban kialakítót so­rok fölé, az egész teremre. Az emelvény mögötti falré­szen a Tixon Világállam cí­mere tündökölt: hófehér kör­ben tűzpiros csillag sugarak­kal övezetten, s a csillagon egyetlen nagybetűs szó: BOL­DOGSÁG. Xen Her, a Nagy Tanács elnöke a lángoló csillagra mutatott: — Barátaim! Világálla­munk címerére ezt a szót véste évezredek akarata, vá­gya, kívánsága: Boldogság! E szó nagyszerű jegyében munkálkodik a Bolygótest­véreket Kutató összefogás is, és mi, a Nagy Tanács tagjai, valamennyien. Azt akarjuk, hogy mindenki boldog le­gyen, örömmel teljen meg a szíve, és szeresse az életet. A vágyunk pedig az, hogy fel­kutassuk kozmikus testvé­reinket, és számukra is meg­mutassuk a boldogság útját, ha még nem találták volna meg. Xen Her meghajolt 150 tudóstársa előtt, abban a pil­lanatban a Nagy Tanács va­lamennyi tagja szintén fel­állt, és mély meghajlással üd­vözölte a tudósok tudósát: Xen Her-t Az első sorban ott látta Dox Ten a Csillagászati Ta­nács elnökét, Saxo Len-t és közvetlen munkatársát, a nagyon szép és csinos Xind Lind asszonyt. Xind Lind hajszálpontosan megtestesí­tette magában a tixoni szép­ségideáit: hollófekete haja, kék szeme volt. arca ovális, kissé vastag, de végtelenül fi­nomművű ajkai temperamen­tumot árultak el, karcsú testé­nek határozott formáit szűk, testhezsimuló aranycsillogású ruhája még erőteljesebben hangsúlyozta. A tudós szép­asszony barátságosan mosoly­gott Dox Ten-re, aki viszont- mosollyal köszöntötte őt. — Milyen csinos ez az asz- szony — gondolta Dox Ten és egy futó pillanatban örömmel idézett fel néhány szép órát, amit évekkel az­előtt, még az Endroton pá­lyaelemeinek kiszámítása közben együtt töltöttek. — Xind Lind mosolygott, és Dox Ten elhatározta, hogy a Nagy Tanács megbeszélése után felkeresi az asszonyt Melegségre, szeretetre vá­gyott a „kozmosztrátor” és gondolatban gúnyosan fe­nyegette meg önmagát Te Dox Ten, csak nem szerettél bele Xind Lihd szemébe?... Válaszra már nem volt ide­je, mert Xen Her hangja éb­resztette fel pillanatnyi ál­modozásából. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents