Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-20 / 117. szám
1961 .lfcájus 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HOLLAND MUNKÁSOK Palotáson f * A mozgalom IS. évfordulójára készülnek az úttörők Magyar Gyula nyilatkozata Hogy kerültek oda? Látogatóba érkeztek volna? — Nem! — Hivatalos „napidíjas” kiküldetésük van. Ök szerelik fel a lu- cemaszárító berendezést. A nagy- kapacitású „üzem” az idén termelni kezd. * | Közeleg az úttörőmozgalom fennállásának 15. évfordulója. Ez alkalomból keresetük fel Magyar Gyula elvtár- ♦sat, az úttörők megyei elnök- ;ségének titkárát, s megkérjük, mondja el: — Hogyan készülnek a jubileumra? — Június 2-án lesz 15 éves ► az úttörőmozgalom. Ez az is- ! kólái év már a hasznos ké- íszülodés közben telt el. Célunk az volt, hogy ez idő ► alatt is tovább erősítsük a ► mozgalmat. Először is a neívelő munka hatékonyságát ► igyekeztünk növelni. Emellett pedig arra törekedtünk, ► hogy az év eseményei színe- fsek, vonzóak legyenek. Azt Us el szerettük volna érni, IGAZ TÖRTEMET AZ ASSZONYOK MELEG SZIVÉRŐL ==...a jövőben is S' cégükre leszünk. Csak neveljék továbbra is szeretettel gyermekeinket, ehhez kívánok erőt, egészséget... A gyermekvédelmi felügyelő elhallgatott. Az asszonyok meg csak bólogatnak, helyeslőén. Egyik- másik szipog, restelli elővenni a zsebkendőjét, csak nyeli a könnyeket. Harmincán, vagy talán még többen is ülnek a jászberényi tanács kis szobájában. Idős, fejkendős nénikék, életük alkonyát élő asszonyok, akik olyan nagyok^ olyan gazdagok a szeretnitudásban, hogy elmentek, felajánlották sze- retetüket azoknak, akiknek kevés, vagy éppen semmi szerétéiben nem volt részük. A felügyelő meg szívesen bízta rájuk az apáti an-anyátlan kis árvákat, meg a mostoha körülmények között élő szülők állami gondozásba adott gyermekeit, öt éve... tíz éve... Most azért hívták össze őket, hogy a neveléssel, a gyerekek egészségügyi ellátásával kapcsolatos problémákat közösen megbeszéljék. Ide látogatott a megyei Gyermekvédő Otthon igazgatója, Patkós Gyula is, s nem jött ám „üres kézzel”. — Van két gyerekem, elvállalnák-e, asszonyok? — fordul feléjük, s elmondja, milyenek. — Csibészek ám. nem lesz könnyű dolguk velük! összenéznek, s már emelkedik is a székről vagy öt asszony. Két gyereknek öt hely. Naevné, a gyermekvédelmi felügyelő összeírja őket, s majd eldöntik: kié legyen a két gyerek. Csendesen beszélgetünk az egyik sarokban. Molnár néni Jászjákóhalmáról jött. Ráncok szántják át meg át vékony kis arcát, de szeméből sugárzik a meleg, mikor a gyerekekről beszél. A negyvenharmadikat neveli. Tériké hároméves, aranyos, jó gyerek, egy éve került hozzá. Á másik, Zolika már nyolcadik éve a Molnár néni fia, lassan már meg is kell tőle válnia, mert betölti a 12. évet. — Ilyenkor mindet visszaadom és kicsit kérek érte. Most is, ha Zolika elmegy, hozok a kislány mellé egy másik apróságot. Pedig nyolcvannégy éves. Neki is volt gyermeke, három is. Felnőtt korukban vesztette el őket. Túlélte valamennyit; a férjét is, szegényt Huszonhárom éve, hogy eltemette. — Nem jó egyedül... Azért nevelgeti, szeretgeti a kicsinyeket. A kis ház tele gyerekkaca sással, s az ő élete értelemmel. «►— Szép szóval, jó s’ívvel, szeretettel lehet csak gyereket nevelni. Türelmesen ma- ai rar ázni. homi így kell. meo úgy kell... Nem is volt eery se rossz a negyvenhárom közül. És szerették egym'st... Elmosolyodik. — Ez a kettő is... Ügy oda vannak... egymás nélkül egy^ falatot meg nem enné— S azok, akik felnőttek? Gondolnak-e rá? Érdeklődnek-e felőle? Megkeresik néha. Mostis Ignác Újpesten él, gyárimunkás, olyan harmincöt éves lehet ő szokott írni, meg a Nagy Erzsi. Budán lakik, férjhez ment... Fulla Imre Kőbányán cipész... Rendes dolgos ember lett valameny- nyi. S ennek az aprócska, ráncosarcú, töpörödött nénikének a meleg szíve nevelte őket azzá. Rónai Erzsébet Ember a pusztán Végtelennél is nagyobbnak tűnik a széljárta karcagi határ; valahol Kunhegyes és a Tilalmas között. Errefelé manapság is kevés a fa, szabadon tekintgethet a szem, szabadon szárnyalhat a képzelet. A lelket pihentető csendet semmi sem töri meg. Koradélután elhever ember, jószág. — Koca, te...! — Nyeee, hízó...! Ez hallik hirtelen, a fehér, hatalmas ólból pedig röffe- nő, fekete konda tolakodik ki, ki a zöldelő sertéslegelőre. Iskolából szabadult korú szolnoki Kossuth Termelőszövetkezet gazdái a szépen fejlődő cukorrépájukat sarabolják. Ötven éves a közgazdasági technikum Ma délután kiállítás nyílik a Vásárhelyi Pál Közgazda- sági Technikumban, mely az iskola ötven éves történetét mutatja be. Az 1911-ben alapított Felsőkereskedelmi iskola emlékeit kevés tabló fogja szemléltetni, mert a háború a 34. év alatt — 1945-ig — összegyűlt iratokat, fényképeket, kitüntetésül kapott érméket, serlegeket szinte maradéktalanul megsemmisítette. A régi időkről szinte csak az „ötven év legnagyobb sporteredményei” című tabló tanúskodik, s egy érdekes élő grafikon, mely szemléletes módon — magasabb és alacsonyabb emberi alakok váltakozásával — mutatja az iskola létszámának alakulását. Érdekes megfigyelni a gazdasági válság okozta döbbenetes csökkenést az 1930-as évek elején, majd a létszám hirtelen felszökkenését 1945- ben, amikor eltörölték az igen magas tandíjat. A technikum felszabadulás utáni történetéről igen gazdag anyag áll rendelkezésre. Fényképes, rajzos tablók mesélnek az iskola rendezvényeiről. szavaló versenyekről, kirándulásokról, a május 1-i felvonulásról. Különösen szép színfoltja lesz a kiállításnak a szakkörök tevékenységét bemutató sarok. A népek barátsága szakkör hatalmas világtérképet állít ki, melyen Budapestből, mint központból szerteágazó zsinórok mutatják majd a diákok levelezésének irányát, ök gyűjtötték össze a lengyel, orosz, kínai népviseletet bemutató tablók anyagát is. A kézimunka szakkör ritkaszép hímzésekkel, horgolásokkal vesz részt a kiállításon. Érdekesnek ígérkezik az irodagépek fejlődésének bemutatója is. Láthatunk majd itt kézi tekerős számológéptől. régi divatú átírótáblától kezdve villanymeghajtású számológépig mindent. S végül kiállítják az iskola büszkeségeit is: két vörös bőrbe, s egy díszes vászonba kötött szép albumot. Három tehetséges munkát, melyek 1959-ben második és harmadik, 1960-ban pedig első díjat nyertek a KISZ és a Művelődésügyi Minisztérium országos termelőszövetkezeti pályázatán. A tiszazugi nap programja A Hazafias Népfront, a KISZ, az MHS járási bizottsága és a községi tanács vasárnap rendezi meg immár negyedszer a tiszazugi napot. Az ünnepség sorozat reggel kilenc órakor a tisza- kürti községi parkban kezdődik, hol Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mond beszédet. A tiszazugi zászló szalagozását a Ság- vári Endre Kulturális Szemle járási találkozója, énekés zenekarok, valamint tánccsoportok bemutatója követi. Délután összetett honvédelmi versenyt, repülő, repülőmodellező, ijjász és motoros, majd a Tiszán vízi bemutatót rendez az MHS. A művelődési házban egész napon át megtekinthető a járás gazdasági és kulturális fejlődését felszabadulásunk óta szemléltető kiállítás. A negyedik tiszazugi napon este nyolc órakor szabadtéri bált rendeznek. hogy az úttörők — főleg a nyolcadik osztályosok — közelebb kerüljenek az ifjúsági szövetséghez. — E törekvéseket hogyan sikerült valóraváltani? — Az idén négyezernél több kisdobos és úttörő lépett a mozgalomba. Így megyénkben az iskolásgyerekek döntő többsége tagja a mozgalomnak. Sikereinket nagyban elősegítette az, hogy a csapatok pontokba foglalták vállalásaikat összefoglalták, mit akarnak tenni a készülődés időszakában. Mindenekelőtt a tanulásra való ösztönzést a fegyelmezettséget, az úttörőkhöz méltó magatartást valamint a nyomolvasó munkát tartották legfontosabbnak. Most már elmondhatjuk: szép eredményeket értek el a vállalások teljesítésével. A sikerek lemérhetők a tanulmányi eredmények javulásában, s az úttörők fegyelmezettségén is. A nevelőknek is nagy segítség volt ez. Sok társadalmi munkát is végeztek úttörőink, összesen mintegy 160 000 társadalmi munkaórán át dolgoztak azért, hogy segítsék egy-egy termelőszövetkezet gazdasági munkáját, vagy úttörő ligetekkel, parkokkal szépítsék községüket. Nincs a megyében egyetlen úttörőcsapat sem, amely ne vállalt volna és teljesített volna társadalmi munkát. A fásítási hónap ban közel nyolcezer úttörő dolgozott, 41 320 fát és 14 310 csemetét ültettek eL A közelmúltban a KISZ megyei bizottsága levélben fordult a falusi és tanyai úttörőcsapatokhoz. Azt kérte, hogy térképezzék fel a parlagon heverő földeket és szorgalmazzák annak megművelését. Ezen is dolgoztak az iskolások. Nem kevesebb szorgalommal dolgoznak a szolnoki úttörőváros építésén sem. Az iskolai. év után több mint ezer gyerek táboroztatását akarjuk itt megkezdeni. A jubileumi év során 227 Csapat közül 182 nevezett be a járási, városi kulturális és sportversenyekbe. S ezekben az úttörőknek mintegy 60 százaléka szerepelt is. Június közepén lesz a megyei döntő, ahol körülbelül 350—400-an vesznek részt. — Nyári csapattáborozásojc lesznek-e? — Már most készülnek erre is. Sokan a Mátrába, a Bükkbe szerveztek tábort. Sokan mennek a Bakonyba is. Tavaly nyáron 127 csapat közel ötezer úttörője üdült az Ország legszebb tájain. Idén 165 csapat hétezer gyermeke készül táborokba. Azt is elmondhatom, hogy nyolcadik osztályosok buzgón készültek a KISZ tagságra. A KISZ bizottságokkal közösen megszerveztük, hogy minden úttörőcsapatnak legyen testvér-KISZ szervezete. A KISZ-tagok főleg a nyolcadikos úttörőkkel foglalkoztak. Segítették őket abban, hogy betekinthessenek a KISZ szervezetek életébe. Ennek, de ezenkívül még sok apró szervező és nevelő munkának tudhatjuk be, hogy a 4076 nyolcadikos úttörő közül 4000-et felvettek KISZ-tag- nak. Különösen jó volt az előkészítő munka a kunszentmártoni járásban, Tiszafüreden, Karcagon, Szolnokon, de több más helyen is. Nem hagyható sző nélkül az a sok segítség, önzetlen fáradozás sem, amit a pedagógusok tettek az úttörőmozgalom népszerűsítéséért. Jelenleg több mint 900 pedagógus végez a megyében úttörőmozgalmi munkát. Ám ez a szám szépen növekszik. — S mi lesz május 28-án? — A jubileumi ünnepsége’ május 28-án, a gyermeknapon tartjuk. Ezen a napon minden csapat ünnepélyes összejövetelt rendez, ahol felavatják az úttörőket, a kisdobosokat, s átadják a nyolcadikosoknak a KISZ tagkönyvet. Délután szórakoznak a gyerekek. Kulturális rendezvényeken, este {>edig tábor- tűzgyújtáSon vesznek részt. Az ünnepségek rendezésében sokat segítenek a nőtanácsok és a társadalmi szervek, valamint a pártszervezetek. Reméljük, hogy a jubileumi év sikerei további eredményes munkánk alapja lesz — fejezte be tájékoztatását Magyar Gyula. Sátrakban nevelik a csibét Mezőtúron A Mezőtúr határában gazdálkodó Piisztabánrévei Állami Gazdaság rákapcsolt a nagyüzemi baromfitenyésztésre. Férőhely hiányában újítottak. Tizennégy szakasz és raj sátorban több mint 4 ezer csibét nevelnek a központi tanyaudvaron. A sátrak előtt szalmabáláből készítettek kerítést. A sátoros csibenevelés nagy előnye, hogy betegség esetén könv- nyen elszállítható a csibeállomány j, óljaival’' együtt. Ugyancsak célszerű a sátoros csibenevelés legeltetés szempontjából is. Ha az egyik helyen elfogy a zöld legelő, arrább vihetik a sátrakat. A most nevelendő négyezre- csibeállomány szépen fejlődik a sátrakban. Írók a/ ünnepi könyvhéten Sok író utazik az ország különböző vidékeire az ünnepi könyvhéten. Az írószövetség elnökségének tagjai közül Darvas József, Dobozy Imre, Illés Béla, Fodor József, Jankovich Ferenc, Földeák János, Simon István, Móricz Virág, Szabó Pál utazik vidékre. Szabolcs megyébe Mesterházi Lajos látogat el. Győr-Sopron megyébe Hidas Antal és Fodor András, Pest megyébe Urbán Ernő és Goda Gábor utaz; Vészi Endre és Jobbágy Ká roly Zala megyét, Kiss Ferenc, Galambos Lajos és Ta bák András Fejér megyét Gergely Sándor és Tatav Sándor Baranya megyét keresi fel. A vidékre látogató írók részt vesznek a helv könyvheti megnyitó ünnep ségeken, ankétokat, felolva sásokat tartanak, dedikáljá' műveiket a vidéki olvasónak. (MTI) Á párizsi divat képviselői Budapesten A pénteken nyíló Budapesti Ipari Vásáron a legismertebb párizsi nagy divatházak is képviseltetik magukat. A francié divat első küldötte. Tatjan Kourakine a két vezető divatház, a Balenciaga és Givenchy képviselője kedden érkezett Budapestre, hogv „bevezesse” készítményeiket a Diwx 10-es és a Quadrille 4-es parfőmöt A magyar nők egyébkén ismertek jó ízlésükről ét mindazok akikkel eddig találkoztam. igen jól öltöznek Magammal hoztam divathí zunk néhány ruhamodelljó is, hogy bemutassam Budapesten. Balenciaga divathá- kosztümjeiről, a Givenchv pedig köpenyszerű kabátja ról ismert — mondotta. (MTI) legényke kurgatja ostorával • az ólajtóban összetorlódó állatokat. Hatalmas csecsű Cornwall, s berkshire kocák engednek akaratának. A fickó nem más, mint Bérei József sógorkája. A Bérei József sógorkájá- nak sógora pedig — a kanász. Nevét szövetkezet-szer- te ismerik, pedig — mint mondja— „csupán” dolgozgat. A jószág miatt nem ér rá társaságba járni. Egyetlen szórakozása a gyönyörű, nemrég vásárolt világvevő rádió. Hihetőleg abból a harmincháromezer, forintból került ki az ára, amelyet az ifjú gazda az elmúlt esztendőben megkeresett. Gömbölyű termetű malacok csóválják sebesen kurta farkukat, mikor meglátogatjuk őket a kutricákba pillantva. A gondozó nem csodálkozik ezen a kutyaszokáson; inkább rosszallaná, | ha elmaradna. Ügy mondja, az állat ezzel fejezi ki ragaszkodását. Ez igaz is lehet; a malacszíveknek pedig i jó okuk van a szeretetre. I Mióta a világ világ, a választási malac ritkán ju- . tott tizenkét-tizenhárom kilogrammnál többre. Bérei barátom — megtiszteltetés számomra, hogy így nevezhetem, — keze alatt a nyolc hét alatt huszonhat—huszonnyolc kilogrammra gyarapodó sem ritkaság. Beszélik Béreiről, hogy a fialtatásban, malacnevelésben városszerte keresni kell a párját. Nem is biztos, hogy megtalálni ... — Annyi az egész, — szól a mestersége titkairól faggatott gondozó, — hogy az agronómus tanácsa szerint összeállított takarmányt a magam tapasztalata szerint adom a malacoknak. Abb’ a takarmányba1 antibiotikum is kerül; sok ragályos nyavalya kerüli el tőle az állatot. A tapasztalatom pedig ez: naponta ötször úgy kell a malacnak enni adni, hogy utána egy nagyon kevéskét még éhes maradjon. így a következő etetésnél sem kínálgatni... No, ennyi az egész. — Csak ennyi? S a tisztaság, a pontosság semmi? — Nem semmi, csak éppen természetes... Igazi szövetkezeti ember szava ez. Bérei József magatartásán, munkáján egyaránt meglátszik, hogy tizenkettedik esztendeje termelőszövetkezeti gazda. borváró
