Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-20 / 117. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl SZOLNOK M í & 'M A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SH. évfolyam, 117. szám. Ara: 50 fillér 196L május 20., szombat. ÁGASRA A LUCERNÁT Jászszentandráson a Haladás Termelőszövetkezet, Jászki sérről áthelyezett mezőgazdásza szomorúan mondta: közös gazdaságuk tehenészete első negyedéves átlagban nem éri el a napi két liter tejhozamot. Ennél egy kecske is többet ad, nem pedig a tehén. A tej literét kilenc forintért állítják elő, eladják 2 forint 80 fillérért. Nincs megfelelő takarmányuk — panaszolta. Annyit a gazdálkodásban kevéssé jártas emberek többsége is tud, hogy a tejtermeléshez fehérje kell főleg. Fehérje, sok fehérje. S mi fehérjeszegény ország lennénk? Az igaz, hogy iparifehérje takarmányt keveset gyártunk (Szolnokon is most épül a fehérjefeldolgozó üzem). A hallisztet ahelyett, hogy exportálnánk, külföldről hozzuk be. Drága pénzért. Pedig annyi fehérjénk lehet, hogy dúskálhatunk benne. A magyar lucerna a legfe- hérjedúsabb takarmányok egyike. S kiválóan meg is terem hazai tájainkon. Csak Szolnok megyében több mint 50 ezer holdról kaszálhatunk lucernát ebben az évben. Ha 30 mázsás termést számolunk (öntözéssel, műtrágyával nem nagy dolog elérni) másfélmillió mázsa lucernaszénát takarítunk be. A lucernában 10—12 százalékos fehérje van. Százötvenezer mázsa fehérje! Százötvenezer mázsa fehérje! Ha megőriznénk. Mert a fehérje kényes valami. Nagyon kell vigyázni rá. Egyetlen módon, a szárítással lehet megfogni. S a szárítással lehet elpocsékolni. S mi az utóbbit csináljuk. Lekaszál- iuk a lucernát, hagyjuk a vé- sony renden száradni, még meg is forgatjuk, hogy a napfény a karotintól teljesen megfossza, fehérje tartalmát felére csökkentse. Arról nem is beszélve, hogy forgatás közben levélkéi lehullanak. A tudomány pedig régen bebizonyította (sőt a felvilágosultabb kis paraszt is ezt csinálta) az ágason szárított lucerna, melynek csak felületét éri a napfény, gazdag fehérjetartalmú takarmány. — Számokkal is bizonyítva: egy mázsa lucernából ágason szárítva 10—12 kilogramm a fehérje, — renden szárítva mindössze 5—6 kilogramm. A Szolnok megyei Állami C azdaságokban bevezették az ágasszárítást. Nagyon egyszerű az egész, összesen hat botból készül az ágas, amelyre kaszáláskor azonnal rárakják a zöld lucernát, s így nem a napfény, hanem a levegő szárítja, s a levélkék sem peregnek le a szárról. A hat bot, s ennek a sokszorosa minden termelőszövetkezetben előállítható hulladékfából, mégsem csinálják. A minap bejártuk a karcagi határ egyrészét, s láttuk a vékonyka rendeken száradó lucernát. A konzervatív emberek készen vannak a válasszal: igen, ha. ahhoz lenne idő. Hát beszéljünk az időről. A hagyományos módon munkaidő, munkaegység használódik el a forgatásra, a pet- rencézésre, majd a kazlazás- ra. Az ágasszárítási módnál nem kell forgatni, s a kazlazás is egyszerűbb, mert egy helyen a szénatömeg, s géppel lehet végezni a kazalbarakást. Aztán tekintsünk el a fehérjétől. Kaszálás után a lucerna majdnem azonnal sarjad. A rendek, s a boglyák helyén míg kiszárad a lekaszált növény, nem tud fejlődni, elsárgul, kiaszik. — Azért van az, hogy első kaszálás után minden vágásnál foltos a lucernatábla. Terméskiesés egyszer. Terméskiesés másodszor azáltal, hogy a rend és a boglya betakarításáig nem tudunk öntözni, nem tudunk műtrágyázni. Nem is beszélve arról, hogy esős időjárás esetében az egyik kaszálás termése a földön éri a másikat. — Magyarán szólva a renden rohad, pocsékba megy. Igaz, nem sokat tettünk még azért, hogy széles körben ismertté legyen a lucerna ágason való szárítása. De valamenyi termelőszövetkezetben hivatásos mezőgazdászok vannak, akik ha máshol nem, az iskola padjaiban tanultak róla. A mezőgazda- sági szaklapok, s központi lapunk, a Népszabadság is elégszer cikkezett a lucerna ágason szárításáról. Csakhát az új iránt kevésbé vagyunk fogékonyak. Olyan nehezen fogadjuk el. Később ugyan mindig bebizonyosodik, hogy az új módszerek hirdetőinek van igazuk. Mégsincs a gazdálkodásnak szinte egyetlen olyan új vonása, amiért keményen meg ne kellett volna küzdeni a maradi szemlélettel. Amikor a vegyszeres növényvédekezést elkezdtük, szinte erőszakolni kellett az emberekre. Most nem tudjuk kielégíteni az igényeket. Ugyanez történt a műtrágyával és a külföldi búzafajták meghonosításával. És bizonyos, hogy pár éven belül a termelőszövetkezetekben is gyakorlattá lesz az úgynevezett „ágas lucerna". S aki elsőnek bevezeti, az jár jól. Időt nyer, fehérjét nyer, több lucernát kazlaz be. Ámde ez lassú folyamat szokott lenni. S ez idő alatt értékek mennek veszendőbe. A lucerna ágason szárítása nem is új dolog. Valamennyi magasabb agrárkultúrával rendelkező ország, sőt a mezőgazdálkodás színvonalában alacsonyabban álló népek is élnek vele. legtöbb helyen nagyüzem nélkül. Nálunk már szocialista nagyüzemek gazdálkodnak. De a nagyüzemben még kisüzemi gondolkodással dolgozunk igen sokszor. Mi már nem dolgozhatunk úgy, ahogyan apáink. Szebben ruházkodunk, többet, választékosabban étkezünk, de ennek előfeltételei vannak. Meg is teremtettük. Még jobbakat is teremthetünk és kell is teremtenünk. A lucerna ágason való szárítása sok fehérjét jelent. A fehérje tej, vaj, hús, tojás — továbbfejlesztve a gondolatot, nagyobb méretű árutermelés, több pénz. S a pénznek nem vagyunk ellenségei. Ne ellenezzük az újat, a lucernaszárító ágasokat sem. Az- első kaszáláson többnyire túl vagyunk. De még 2—3 kaszálás hátra van ezen a nyáron. Milliós értékekről van szó. Milliós értékeket menthetünk meg. Borzák Lajos MAI SZÁMUNKBAN: Igaz történet az asszonyok meleg szivéről Családi körben RÁDIÓMŰSOR Kiss Árpád elvtárs előadása Szolnokon Az MSZMP Szolnok Városi Bizottsága tegnap délután a Ságvári Endre Művelődési Ház színháztermében aktíva értekezletet tartott, melyen „Népgazdaságunk időszerű kérdései” címmel Kiss Árpád, elvtárs az Országos Tervhivatal elnöke tartott előadást. Szovjet lap az ipari vásárról Moszkva (MTI). Az Ekono- micseszkaja Gazeta című szovjet lap pénteken terjedelmes cikkben foglalkozik a Budapesti Ipari Vásár megnyitásával A cikk szerzője, V. Andrejev hangsúlyozta: ennek a vásárnak nagy jelentősége van a Magyar Nép- köztársaság és más »«országok gazdasági kapcsolatainak kialakításában, fejlesztésében. A vásáron bemutatott termékek arról tanúskodnak, hogy a magyar ipar rendkívül gyorsan fejlődik, a magyar népgazdaság külkereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak állandó bővülése pedig azt bizonyítja, hogy iparcikkeinek tekintélye állandóan emelkedik a nemzetközi piacon. Segítséget Angola népének Moszkva (TASZSZ). Az Afroázsiai Szolidaritási Tanács szovjet bizottságának elnöksége a szovjet nép nevében elítélte a portugál gyarmatosítók angolai kegyetlenkedéseit és követelte az ország függetlenségének haladéktalan megadását. A bizottság csütörtökön el fogadott határozatában felhívta mindazon országok kormányait, amelyek tagjai az ENSZ-nek és amelyek diplomáciai, kereskedelmi vagy más kapcsolatban állanak a portugál kormánnyal, haladéktalanul kezdjenek gazdasági és diplomáciai bojkottot Portugália ellen, amely megsértette az ENSZ-nlapok- mányának elsőrendű követelményeit. (MTI) Nemzetközi értekezlet a gyermekbénulás leküzdéséről Párizs (DPA). Lyonban szerdán nemzetközi értekezlet nyílt meg, amely megtárgyalja a gyermekbénulás leküzdésének problémáit. A fő téma a Sabin-oltóanyag alkalmazása. Nagy érdeklődésre' tart számot a szojvet küldöttek beszámolója, mert ismeretes, hogy a Szovjetunióban ezzel az anyaggal eddig már hatvanmillió gyermeket immunizáltak. Az Egyesült Államokban, Sabin doktor szülőhazájában azonban még csak most hozzák forgalomba ezt az oltóanyagot. (MTI) Ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Ipari Vásár Az idei Budapesti Ipari Vásár ünnepélyes megnyitására, pénteken délelőttre, zászlódíszbe öltözött a vásár dísztere. Az ünnepi megnyitón megjelent dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal. Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány több tagja, a minisztériumok, a Fővárosi Tanács és a vállalatok képviselői, a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. Veres József, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd a következőket mondotta: Az immár hagyományossá vált Budapesti Ipari Vásár rendezésével legfőbb célunk. sérőL Képet mutat a Budapesti Ipari Vásár arról, hogy ipari és kereskedelmi forgalmunk évről évre nő, amely igazolja kormányunk helyes politikáját, nemzetközi tekintélyünk jelentős növekedését. mine, az idén ezerkilencven- három belföldi, a múlt évbén háromszázkilencvennyolc, az idén négyszázharminckét külföldi kiállító vesz részt a Budapesti Ipari Vásáron, Reméljük, hogy a vásár alkalmával a belföld és a külföld nagyarányú találkozása kölcsönösen elősegíti a kereskedelmi tevékenység növekedését és a kölcsönös elvek előnye alapján kötünk üzleteket Ez is eszköze annak, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, elősegítsük a népek közötti jobb megértést, amit a világ közvélemé«PÉi íÉÉáiiÉ A párt- é$ a kormány vezetői az ipari vásáron hogy a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt bemutassuk ipari termékeinket, érzékeltessük a magyar ipar mennyiségi és minőségi növekedését. bemutassuk a hazánkban végbemenő gazdasági fejlődést E vásáron fogalmat lehet alkotni hazánk igen jelentős ipari növekedéA Budapesti Ipari “Vásárnak már komoly hagyománya van és számon tartják belföldön és külföldön egyaránt mint az ipar és a kereskedelem egyik fontos találkozóhelyét Az elmúlt évben tizenhét, az idén már húsz külföldi ország vesz részt a vásáron. Tavaly ezerharnye, a békét szerető emberiség mind nagyobb erővel követel. Veres József, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke a vásárt megnyitotta és a vendégek megtekintették a látnivalókban gazdag pavilonokat^ kiállítási csarnokokat Hruscsov—Kennedy találkozó június 3-án MOSZKVA (TASZSZ). , Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Nyi- kita Hruscsov szovjet kormányfő és John Kennedy, az Egyesült Államok elnöke június 3-án és 4-én Bécsben találkozik. A megegyezés az ez év márciusában megkezdődött diplomáciai eszmecsere és üzenetváltás eredményeképpen jött létre. Hruscsov miniszterelnök és Kennedy elnök megállapodtak abban, hogy a találkozón nem tekintik céljuknak tárgyalások folytatását, vagy egyezmény kialakítását olyan alapvető nemzetközi kérdésekben, amelyek más országok érdekeit is érintik. A találkozó azonban jó alkalmat nyújt a két államférfi személyes kapcsolatának felvételére és arra, hogy kicseréljék véleményüket a két ország kapcsolatait érintő legfontosabb kérdésekben. Közzétették Moszkvában a Hruscsov — Kennedy találkozóról szóló közleményt MOSZKVA (MTI). Moszkvában pénteken délután tették közzé a Hruscsov —Kennedy találkozóról szóló hivatalos közleményt. A közleményt a rádió néhány perccel háromnegyed 6 óra előtt ismertette első ízben, majd 6 órakor megismételte. Kiss Csaba, az MTI moszkvai tudósítója írja: A Kennedy-kormányzat hivatalba lépte előtt szovjet részről több ízben is kijelentették, hogy az Eisenhower—Nixon-kormányzat kalandorpolitikájáért nem teszik felelőssé az új kormány tagjait, az új elnököt. — A szovjet _ fél készen állt már ekkor, is a kapcsolatok rendezésére. Ezt tanúsították a még január végén megindult diplomáciai megbeszélések, a Szovjetunió olyan gesztusai, mint az RB—47. repülőgép személyzetének szaba- donbocsátása, a szovjet kormány hozzájárulása a leszerelési tárgyalások megkezdésének elhalasztásához. Csupán az amerikai kormányon — s az amerikai helvzetbő' kiindulva — személyesen Kenndy elnökön múlt, hogyan használja fel ezeket a lehetőségeket, mi kerül a szovjet kormány által felajánlott „fehér lapra.” A Kennedy-kormányzat intézkedéseinek nagy része sajnálatos módon azt mutatta, hogy a Fehér Házban történt őrségváltás nem jelent szakítást a hidegháború politikájával. A Szovjetunió hivatalosan is nem egyszer kénytelen volt hangsúlyozni, hogy a „bunkósbot” elmélete nem vezethet semmi jóra, s mint azt a nemzetközi események egész menete, mindenekelőtt a kubai agresszió csúfos bukása mutatta, nem is hozta meg azt az eredményt. amely->t a fegyverkezési rendszer politikájának leghangosabb hívei reméltek. Az agresszív lépések kudarca kétségkívül kijózanítóan hatott az amerikai közvéleményre. s nem kétséges, hogy ennek a kiábrádul ásnak is szerepe van abban, hogy az amerikai sajtóban mind több és több hang követelte a megegyezést a Kelettel mindenekelőtt a Szovjetunióval. Ami a Szovjetuniót illeti — függetlenül attól, hogy szovjet részről határozottan és keményen bírálták az amerikai külpolitika kalandor-lépéseit— többször is kijelentették, hogy készen állnak józan és reális tárgyalásokra. Hruscsov legutóbb Jerevánban, Tbilisziben tartót* beszédeiben is utalt erre. A mostani találkozó, amely jellegénél fogva sem alkalmas arra, hogy azonnali megoldásokat hozzon, a két államférfi személyes kapcsolatainak megteremtését jelent’ Ez az első eszmecsere azonban kedvező lehetőséget teremthet további kapcsolatokhoz — akár személyes tárgyalásokhoz, akár többől dlalú ^csúcstalálkozóhoz”, akár pedig más formában történő nemzetközi érteke? letekhez. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az amerikai kormányzat vezetői valóban jóindulattal készüljenek fel a találkozásokra. Ma már a fegyverkezési verseny legcsökönyösebb híveinek is fe) kell ismerniük, hogy a Szovjetunióval nem lehet az „erő helyzetéből” tárgyalni, nem lehet úgy folytatni a megbeszéléseket, hogy a világ egyik részében kioltják a háborús tűzfészket, de a másik felében a rőzse alá tartják az égő csóvát. A békére, a feszültség csökkenésére, a kapcsolatok megjavítására az amerikai népnek is épp úgy szüksége van, mint a szovjet embereké nek. Csupán az ilyen felismerés, a problémák józan megközelítése hozhatja meg a i kívánt eredményt. (MTI)
