Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-28 / 124. szám

i 15 éves az úttörőmozgalom XII. évfolyam, 124. szám. Ara 69 fillér 1961. május 28., vasárnap. Tíz napig volt nyitva a Budapesti Ipari Vásár. Ez idő alatt az ország minden részéből százezrek keresték fel a technika legújabb vívmányait ismertető kiállítási pavilonokat. Holnap este zárul a vásár. Képünk a nehézipar reprezentatív pavilonját ábrázolja» miniszterelnök látogatása megyénkben Tallózgatás a Szolnoki Művész­telep vendég­könyvében VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válasza a Szolnok megyei Néplap munkatársának kérdéseire Losonczi Pál földművelés­ügyi miniszter sajtótájékoz­tatót tartott a parlament épületében a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. A tájé­koztatón megjelent Naményi Géza, a tájékoztatási hivatal vezetője, Kállai Gyula elv- társ, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Lo­sonczi elvtárs a jelenlévő új­ságírók több mint százhúsz kérdésére adott választ. Köz­tük a Szolnok megyei Nép­lap Szerkesztőségének két kérdésére is. A miniszter elvtárs első­nek A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI MOZGALOM HELYZETÉRŐL referált. Mint mondotta: ter­melőszövetkezeteink jelenleg 9.1 millió hold földön gaz­dálkodnak, ebből kb. 400 ezer hold az alacsonyabb tí­pusú szövetkezetek területe. A közös gazdaságokban pil­lanatnyilag 1 millió család gazdálkodik. A taglétszám 130 ezerrel több ennél. Beszélt Losonczi elvtárs a termelőszövetkezetek vagyo­nának növekedéséről. A múlt évben nagyot léptünk előre ebben is. A múlt esz­tendőben szövetkezeteink 5064 millió forint értékű be­ruházást valósítottak meg. S a szövetkezetek erősödését mutatja, hogy a meghatáro­zott 10 százalékkal szemben jövedelmük 18 százalékát fordították a fel nem oszt­ható szövetkezeti alap növe­lésére. A miniszter elvtárs beszélt arról is, hogy vannak terme­lőszövetkezetek, amelyek az átlagosnál gyengébben gaz­dálkodnak. Az ossz terme­lőszövetkezetek egyötödét te­szik ki a gyengébbek. A kor­mány csaknem ezer szakem­bert küldött ezekbe a tsz-ek- be és a Földművelésügyi Mi­nisztériumnak, a megyei ta­nácsoknak is legfőbb gond­juk, hogy feltornázzák a gyengén gazdálkodó tsz-eket. Több lap —■ köztük a Sza­bad Föld is — azt kérdezte, MILYEN JÖVEDELEM­ELOSZTÁSI MÓDSZERT ' JAVASOL a Földművelésügyi Miniszté­rium. Mindazt — mondotta Losonczi elvtárs, amelyek jobb munkára serkentik az embereket. A Földművelés- ügyi Minisztérium füzetben ismertette a javasolt jövede­lemelosztási módokat. De azt a termelőszövetkezet vá­lasztja meg, adottságai sze­rint, melyik felel meg leg­jobban, s melyiket honosít­ják meg. Most olyan tapasz­talatokat gyűjt a Födműve- léstigyi Minisztérium, hogy a pénzbeli részesedés elter- ’oszthető-e szélesebb kör­ben. A legfőbb szempont a sablon elkerülése. S az élet toényei szerint kell irányíta­ni, dolgozni. Majd rátért a gépesítési GONDOKRA. "ok nehézséget okoz —mon­dotta, hogy a fejlesztés ide­ién többféle traktortípust hoztunk be, s nem tudjuk alkatrészekkel ellátni — megfelelően. A másik nehézséget az je­lenti, hogy az erőgépekhez kevés a munkagép. Arra tö­rekszünk, erőnkhöz kénest megteremtsük az erőgépek és munkagépek helyes ará­nyát. A traktorosképzésről szólva mondotta, hogy sok képzett traktorosra van szük­ség. Annyira, hogy hiányuk miatt egy percig se álljanak a gépek. A traktorosiskolák elvégzése után gondoljanak arra a traktorosok, hogy ese­tenként más munkakörben is lehet dolgozni. Külföldön akár Angliában, akár Ame­rikában ez így is van. A Szolnok megyei Néplap Szerkesztőségének munkatár­sa megkérdezte a miniszter elvtársat, mi a véleménye A GÉPÁLLOMÁSOK ÁTADÁSÁRÓL, s arról, hogy ezzel kapcso­latban a traktorosok most bizonytalankodnak, hogy el­vesztik az ipari SZTK és egyéb juttatásokat. A cél nem az — válaszolta a miniszter elvtárs —, hogy bizonytalanságot keltsünk, hanem az, hogy erőnkhöz mérten a mezőgazdasági dol­gozók^ is felfejlődhessenek juttatásokban az ipari mun­kássághoz, s ez a termelő­szövetkezeti traktoristákra is áll. Azokra, akik a gépállo­másokról a termelőszövetke­zetekbe kerülnek át. Munkatársunk másik kér­dése így hangzott: Tapasztalatunk. hogy a mezőgazdaság átszervezésé­vel nem tartott lépést SZAKEMBERKÉPZÉSÜNK. Mi erről a véleménye? (A Néplap szerkesztőségével együtt erre a válaszra több lap is kíváncsi volt — Vannak terveink, hogy a szövetkezeti vezetők tan­folyamokon, illetve levelező­oktatás formájában képez­zék magukat. Alighanem a keszthelyi Kertészeti Főisko­la lesz a színhely egy ideig, talán egy évig nappali ok­tatás a tsz-vezetők részére, s utána levelező úton fejez­nék be. Azt is elmondotta: az egyetemre, a mezőgazdasági akadémiákra, a kertészeti fő­iskolákra az 1957—58-as tan­évben felvett nyolcszáz hall­gató helyett tavaly már ezer- egyszázan tanultak. — S az 1963—-64-es tanévben már egyedül a mezőgazdasági akadémiákon ezerháromszáz hallgató tanul majd. Az öt­éves terv idejében ezenkí­vül mintegy százezer szak­munkást képezünk ki az ál­lattenyésztés és a növényter­mesztés speciális ágazataira. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS ALAKULÁSÁRÓL szólva jó példaként hozta fel Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter Szolnok me­gyét is. Az ez év márciusi állatszámlálási adatok sze­rint az először termelőszö­vetkezeti megyékké alakult vidékeken. Győr-Sopron, Szolnok, Fejér megyében je­lentősen megnövekedett egy év alatt az állatállomány. Győr-Sopron megyében 36.7. Szolnok megyében 20,5, Fe­jér megyében 13,2 százalék­kal nőtt egy év alatt a ser­tésállomány. Az utóbbi öt év adatait véve. az idén a leg­magasabb az ország sertés- állománya. Csak éppen a korösszetétel nem megfelelő, sok a fiatal jószág, ezeket levágni nem szabad, hanem fel kell hizlalni. Nálunk vi­szont a hizlalás! Idő is hosz­szú. S ez is okoz kiesést a húsellátásban. Ám az állat­állomány szép fejlődését lát­va, azt mondhatjuk: a jövő évben már több sertéshúst tudunk adni az országnak. Addig pedig a baromfiállo­mány növelésével könnyí­tőnk a helyzeten. A földművelésügyi minisz­ter elvtárs ezenkívül még igen sok kérdésre válaszolt. MAI SZÁMUNKBAN: Dr. Münnich Ferenc Képes összeállítás aa úttörő életből (5» oldal) Minden falusi porta adjon egy-egy hízottsertést a közfogyasztásra A megyei tanács ülésének második napja Bereczki László elnökleté­vel tegnap reggel folytatta munkáját a megyei tanács. Első napirendi pontként Var­ga ülés, a MÉSZÖV vezér- igazgatója számolt be a MÉ­SZÖV és a földművesszövet­kezetek tevékenységérőL Elmondotta, hogy a megye földművesszövetkezeteinek több mint száztízezer tagja van, akiknek nagytöbbsége részt vesz a közös munká­ban. A közgyűléseken pél­dául a tagság 80 százaléka jelenik meg. Tavaly több, mint egymillió forint részje­gyet fizettek be. A könyvfor­galomban Szolnok megye or­szágosan az első helyen áll. A MÉSZÖV és vállalatai aktív segítséget adtak a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításához. Hatvan szakem­bert irányítottak át a tsz-ek- nek és tavaly 7600 társadal­mi munkanapot teljesítettek. A baromfinevelést naposcsi­bék keltetésével segítik elő. Ebben az évben Tiszafüre­den a MÉK 2 millió forintos költséggel 100 ezer darab to­jás befogadóképességű kel­tetőt létesített. Végezetül a földművesszö­vetkezetek kereskedelmi te­vékenységével foglalkozott. A beszámolót széleskörű vita követte. Grósz Ferenc, a jászalsószentgyörgyi Petőfi I Tsz elnöke bírálta a MEZŐ- SZÖVÖT, mert a kisgépek­hez nem lehet alkatrészeket kapni. A MÉK-ről elmondot­ta, hogy nehezen veszik át a leszerződött zöldségféléket Tavaly például csak a Nép­lap beavatkozása után intéz­kedtek. Márk István, a VB kereskedelmi osztályának ve­zetője arról szólt, hogy Tö- rökszentmiklóson és a szol­noki járásban egyenlőtlen az fmsz-boltok áruellátása. A földművesszövetkezeti szek­torban az államihoz viszo­nyítva négyszeresen több a leltárhiány. Ez a laza ellenőr­zésnek tulajdonítható. Fodor Mihály, a VB elnök- helyettese hangsúlyozta, hogy a nevelőmunkában jobban figyelembe kell venni a meg­változott körülményeket, azt, hogy az fmsz tagjai egyúttal tsz tagok is. így például a művészeti csoportok és az is­meretterjesztés támogatásá­nál egyesítsék anyagi erejü­ket a termelőszövetkezetével. Majd hangsúlyozta, hogy töb­bet törődjenek a kis községek boltjainak fejlesztóséveL Juhász Imréné dr. a lazasá­gokról beszélt A MESZÖV­nek türelmetlenebbnek kell lennie a hibák kiküszöbölé­sénél — a burkolt árdrágí­tással, súlycsonkítással — szemben. Csáki István elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára is hozzászólt Javasolta, hogy a megyei tanács ismerje el a MÉSZÖV jó munkáját, ugyanakkor mondja meg azt is, hogy minden területen nincsenek rendben a dolgok. A Vásárlóknak jogosan nőt­tek az igényei- és pénzükért jóminőségü árut, udvarias kiszolgálóktól akarnak kapni Javasolta, hogy külön kell megvizsgálni az egyszerű szö­vetkezeti társulások — taka­rékszövetkezetek, ifjúsági szö­vetkezetek, hegyközségek — problémáját és ennek isme­retében kell dönteni további fejlesztésükről. Hangsúlyozta, hogy a MÉK ne ismételje meg a tavalyi hibákat Minden megtermelt zöldségfélét át kell venni és eljuttatni a fo­gyasztókhoz. Végezetül javasolta, a me­gyei tanács kérje fel a ME- SZÖV-öt hogy indítson a tag­jai útján olyan mozgalmat mely szerint minden falusi Holnap zárul a Budapesti Ipari Vásár porta adjon egy-egy hízott- sertést a közfogyasztásra. A megyei tanács jóváhagy­ta a MÉSZÖV jelentését és a határozat kidolgozásával kü­lön bizottságot bízott meg. A megyei tanács ezután meghallgatta Magas László­nak, a mezőgazdasági osztály helyettes vezetőjének tájé­koztató jelentését. Az őszi kalászosok jól te­leltek és a tavalyinál jobb termést ígérnek. A tavaszi árpát ért lisztharmat miatt azonban terméskiesés várha­tó. Nagy lemaradás van az öntözési tervek teljesítésénél. Eddig az előirányzat 30,8 szá­zalékán öntöztek. Sajnos, az öntözéssel kapcsolatban nincs olyan jó hangulat, mint egy évvel ezelőtt volt — mon­dotta. Az osztály kellő intézkedé­seket tett és felhívta a nö­vényi kártevők ellem védeke­zésre a közös gazdaságok fi­gyelmét. Ezután a növény­ápolási munkákról adott tá­jékoztatást. Több szövetke­zetben — mezőtúri Vörös Csillag, Szolnok, Lenin és sok más helyen — jóval többen dolgoznak^ mint ta­valy ilyenkor. Az aratási—cséplési munkák előkészítéséről szólva elmon­dotta, hogy a kalászos terü­letek 57 százalékát tudjuk géppel aratni. A múlt évek­hez hasonlóan a többi helye­ken a kézi aratást kell meg­szervezni. A vb. határozata szerint szükséges, hogy min­den mezőgazdasági nagy­üzem június 1-ig készítse el a nyári munkák végrehajtá­sára vonatkozó kampányter­vet. Fontos az is, hogy ad­digra mindenütt fejezzék be a növényápolást. * A megyei tanács ezután ideiglenes bizottságot alakí­tott a községi állandó bizott­ságok működésének meg­vizsgálására. Majd jóváhagy­ta Márk Istvánnak, az MT VB kereskedelmi osztály vezetőjévé történt kinevezé­sét. Végezetül megállapítot­ta a földművesszövetkezetek kisipari és háziipari szövet­kezetek községfejlesztési alaphoz való hozzájárulásá­nak arányát. A megyei ta­nács határozattá emelte, hogy 1961-ben a megyében műkö­dő földművesszövetkezetek az 1960. évi jövedelemadó köteles nyereségük bruttó összegének 5 százalékát, a kispari, és háziipari szövet­kezetek pedig nyereségük bruttó összegének 2 százalé­kát tartoznak befizetni az il­letékes tanács községfej’es-*- tési számlájára. A tanácsülés Bereczki László zárószavaival ért vé­get. — m, L — VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents