Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-02 / 79. szám
„Nékem szülőhazám itt e Ián* (goktól ölelt kis ország Messzeringó gyermekkorom [világa Belőle nőttem én, mint fa- (törzsből gyönge ága...” énekelte Radnóti Miklós, a költő, akinek a sors nem adott egyebet, mint harmincöt rideg évet. S 6 a számkivetett, a megalázott, az e földön helyet nem találó, forró szerelmes szavakkal énekelte meg a Hazát. Vele együtt évszázadokon át írók, államférfiak, tudósok vallottak szóval és tettel „a lángoktól övezett kis ország” népe, kultúrája mellett. S velük együtt névtelen milliók: egri vitézek és Dózsa jobbágyharcosai, negyvennyolcas hősök és a grófi szérű bús koldússerege. A haza nekik „kemény mostohájok” volt csupán, mégis ők szerették igazán. A HAZASZERETET az emberek egyik legnemesebb erkölcsi érzése. S ma a szocialista építés korában ez a magasztos érzés új tartalommal lett gazdagabb. Ma azo- ké a haza — minden kincsével, anyagi és szellemi kultúrájával egyetemben —> akik dolgoznak, tesznek érte. Munkások, parasztok, értelmiségiek, dolgozó népünk jó gazdája is e földnek. S akik ellen acsargó gyűlölettel uszítottak az úri „búsmagyarok”, az álhazafiak, ..zokkal a népekkel szoros barátságban építjük az országot, a mienket és az övékét is. Csehszlovák traktor az Alföldön, magyar kombájn a Morva medence érett kalászai között, szovjet üzemanyaggal szálló magyar felségjelű repülőgépek, hófehér magyar lúxushajó a Volga— Dón-csatomán. Nemzeti büszkeségünk, Petőfi Sándor versei ukrán munkások könyvespolcán találhatók, s Gorkij ma a magyar parasztok mindennapi olvasmányai közé tartozik. Mi a véleményük minderről a mai fiataloknak? Mit óidnak a hazáról, a barátságról a nagy példaképekről? Mit vall erről a nyolcadikos, s negyedik gimnazista, hogyan sáfárkodnak ezzel a szép érzéssel a nevelők? Erről faggattuk a -diákokat, s 5k — névtelenül — őszintén, Igaz szívvel igyekeztek a kérdésekre válaszolni. Mi a haza? Fogas kérdés, s a feleletet nagyon nehéz rövid definícióba beleszoritani, Mégis a sok válásé legtöbbje helyes úton jár, vagy tapogatózik. De érdekes: a gimnazisták között jóval kevesebben vannak olyanok, akik saját szavaikkal, saját érzéseiket kívánnák megfogalmazni. A válaszok nagy többsége Kölcsey egy valóban szép, de a lényeget, a mai lényegei korántsem teljesen kifejezi mondatával válaszol erre s kérdésre. (Nincs szó összebeszélésről, a válasz adását ellenőriztük). Csak néhányan próbálkoztak valami mással, az igazi tartalomhoz valamivel közelebb állóval. Ketten Radnótit idézték, és egy meglepően szabatos válasz is akadt: „Azonos érdekekért küzdő, azonos cél elérésére törekvő egy területen élő. közös kultúrájú, közös múlttal rendelkező emberek társasága”. Precíz, bár érzelmileg nem színezett válasz. AZ ÁLTALÁNOS iskolások válasza már kevésbé szabatos, nem idéztek senkitől, de valahogyan szívvel Jobban érezték meg a fogalmat. „Ahonnan elszakadni nyugodt lelkiismerettel nem lehet" „A haza számomra az életet jelenti.” „Igazi haza- szeretet nemcsak a táj, hanem embertársaink szerete- tét is jelenti.” őszintén örültünk egy másik kérdésre kapott válaszoknak. A szomszédnépekkel va- 'ó barátságot mindegyik válaszadó igen fontosnak tartja és meg is indokolja. Majdnem mindegyik középiskolás tud a KGST-ről, nagyrabe- ■uinkáiái éo az orszá7dßidn Hétéi: ÁPRILISI ODA Kéregbe zárt bimbó volt az én népem, ezer éven át nyílni vágyott, s valahányszor feltörte burkát, szép szirmát fehér-vérű idegenek eltaposták. Az én népem eleven, sajgó seb volt, megalázott, kifosztott élet. Megtiltották, hogy éljen, megtiltották, hogy reméljen, megtiltották, hogy nevessen, megtiltották, hogy ember módra szeressen, De nem tagadták meg tőle a szenvedés jogát, nem tagadták meg tőle testet , maró nyomorát, nem tagadták meg tóle a kifosztottság harag-forró könnyét, nem tagadtak meg tőle semmit, ami fehérre mosta az arak szennyesét! Hej pedig be szépen dalolt e föld ekénk alatt, porhanyós- melegen simult ember, állat munkás talpára, mint henger közé gyárban a vas. Hogy mart minket ez a bőrégető szenvedély, forró volt az eke szarva s izzadt a gyárkémény. A kicsorbult szántó-kés tépte, vájta a lelkünk, mígnem az Indulattól majd kiszakadt a mellünk. Elbuktunk sokszor. Dúlt a terror! Emlékezz: a tőke kiszítta a fiadból a csontot Emlékezz: meggörbült lábú kisgyerekek sora taposta a piszkot. Emlékezz: munkanélkfil az utcára löktek mint valami rongyot. Bár fehér-ótvaros volt testünk, előlük nem menekültünk, a bitünket, ezt a jövőt formáló szentséceá pajzsként tfiztük véres homlokunk elé, és mentünk századokon át a szurok-fekete éjben a felkelő Nap felé. Régen volt, igaz, és mégis arra . a tavaszra emlékezem, mikor a Nap bíborával öntözve testét, felkúszott az égre a proletár hajnala. Rongyosak voltunk, éhesek, de szabadok. Testünkből új élet született! Nézz körül: a földeken pántlikába kötötte a fény a búzát, a kohók mélyén szüntelen virágzik a vas, ó, milyen más ez a tavasz, künn a réteken traktor kőrmől sebesen, sort sor mellé Írva a ml földünk könyvébe, A nép szemében más fogalmat, új kort csillant a teremtő értelem... Oly szép vagy népem, illatos, kinyílt virág, friss, harmatos mező . a lelked, hullajtsd a magot, vesd el a hitedet, s most a szabadságnyerő ünnepen . nézz magadra, lám: milyen hatalmasl ha: összefog az ember. Száz és száz áprilisi hajnal köszönt még virágnyílós, tavaszi napmeleggel, te azért emlékezz, és menj, menj előre, meg ne állj egy pillanatra sem míg vágyad kiteljesedik, meg ne állj &. fcnnimnni7fniig|«< I A KÖNYV s szerelmese | Magyar szakos gimnáziumi |tanárnő Jászapátiban, | Farkas Edit. | Nemes metszésű arcéle, | barna haja és kreol bőre reif mek összhangban áll halk de- Erűjével és elgondolkodó, csenr gdes modorával. | Illik hozzá m környezet is, iahol vasárnap délután találatuk: a finom ízléssel beren- ! dezett nappali szoba meleg I hangulata. Az asztalnál ült ! éppen, és a harmadikos lá- mnyok iskolai magyar dolgozást át cifrázta itt-ott a térta 1 élénk pirosával. = A szoba: mint valami | könyvtár. Zsúfolt könyvszek- mrény és polcok. Könyv és Évkönyv. Könyvek mindenütt-. 1 — Szeretem az irodalmat I— mondja, és a rekamiéra 1 térdel. Kihúz egy kötetet a m többi közül, kinyitja és szól: |— József Attila. Kedve §§cem... i Finomvonalú meggyszín ah gkai közül mint igazgyöngyök Wsora villan elő fogsora, amidkor most nevetve hozzáteszi: ! — Dé kedvencem Radnóti sis és Juhász Gyula és Baji bits is... Hisz mind mást ad, gutólérhetetlen és egyedülálló. = Arca most elkomolyodik és = szinte alázatos áhítattal olvas: I Anyám kun volt, az apám félig székely, g félig román, vagy tán egészen az. g Anyám szájából édes volt az étel, 1 Apám szájából szép volt az igán = A vers, a gondolat és az él- gmény varázsa néhány pilla- pat megilletődött csendet parancsol: Farkas Edit elmé- mlázva néz a fehér lap fekete '!betűire. I — Szeretem az irodalmat smondja halkan és Így folyótot ja — 1955-ben végeztem, jakkor még csak egy szakot. A g magyar méllé most a törtéinél met végzem levelezőúUm... j — És ha befejezte? 1 — Könyvtárszakra megyek. 1 Visszaül az asztál mellé ás § arcán ismét ott a mosoly: g *“> Fizetésem nagyobb ré- gszét könyvvásárlásra költőm. sMdr apró gyerekkoromban g legszebb álmom a nagy gnagy könyvtár volt... Sok- =mindenről lemondtam már — g de érzem, a könyvről toha- !sem... Sokat olvasok, még g többet kellene és nagyon sóskát szeretnék, de olyan kevés gaz idő. 1 — Mert aludni is kett és s tanítani... — mondtam erre. 1 Farkas Edit nevetve báling tott: g — És dolgozatot javítani. gTehetséges osztály, de néme- glt/ik olykor csúnyán melléfog. 1... Ilyenkor megdöbben a gpedagógus: ezt én tanítottam ? 1 Szerencsére a többség jó. És § gondolhatok arra: ezt is én stanítottam... Nem írót vagy 1 költőt akarunk nevelni belőniük, hanem olyan embereket, makik szeretik és értik az tro- mdalmat. Akik számára uélkü- slözhetetlen a könyv.,, il Szántó István „NEKEM SZÜLŐHAZÁM...“ GONDOLATOK A HAZÁRÓL, A NÉPEK BARÁTSÁGÁRÓL, IFJÚSÁGUNKRÓL adjunk többet a ma és a kö-gi zelmúlt történelméből és iro-g dalmából a fogékony fiatal-g Ságnak. S a hazaszeretet! marxista értelmezéséről isg adjunk többet és alaposabbatg. a felnövő generációnak. Mi-! nél hamarabb meg kell re-g formálni a középiskola tan-s anyagát, mert a ma haszná-g latos tankönyvek főként a= múltbafordulnak. Kölcsey 12§§ oldal, a Tanácsköztársaságg egész irodalma 3 oldal helyetg foglal el a tankönyvben. Jó-3 kai 16 oldalon keresztül sze-1 repel, József Attila ugyan-'J csak 16 oldallal. Nem érezték! a tankönyv szerkesztői azg aránytalanságot? Kosztolányii 3 oldal, a mártírhalált haiti Radnóti Miklós —, aki költő-| nek legalább akkora, ember-g nek pedig kétségtelenül sok-= kai nagyobb volt — két és= fél oldallal szerepel a könyv-g ben. S a könyvek stílusai szenvtelen, akadémikus, rossz! értelemben vetten tárgyila-I gos, sokszor frázisszerű. Hogy! az előbbi példánál maradjunk! Radnóti hazaszeretetéről ösz-g szesen egy ilyen mondat sze-g repel: „Költészetében a haza-g szeretet is kifejezésre jut".g Ezzel intéz el a tankönyv egyi olyan költői életművet, amely! egészéből sugározza a harcosg hazaszeretetet és a proletár! internacionalizmust, a népek! barátságát A hazaszeretet — amely al proletár lntemacionalizmus-= sál együtt ad teljes egészet! — természetesen nem tan-= tárgy. Annak benne kell él-I nie a levegőben, tükröznie! kell azt nemcsak a magyar! irodalomnak, a történelem-! nek, hanem minden tantárgy-! nak. Eötvös Lórándról, a vi-= lághírű fizikusról, a két Bó-1 lyairől csak a legnemesebb! hazaszeretet hangján leheti szólni. S a ma világhírű ma-= gyár íróit, tudósait, politiku-g sait se felejtsük ki a felsoro-g lésből, ha a hazaszeretetről! beszélünk. Ez mindenegyes! nevelő mélységes felelőssé-! gét hangsúlyozza. Minden pe-i dagógus személyében is fele-g lős azért, hogy az ifjúság át-= itatódjon ezzel a nagyszerű,! magasztos érzéssel. A Ml HAZÁNK nemcsak! gyermekkorunk ködös rajon-g gésának tárgya. E fogalomba! beletartozik nemcsak Csobáncg várromja, nemcsak a Balaton! csillogó tükre, hanem nemze-3 tünk büszkesége Sztálinváros,! a mai magyar emberek nagy-= szerű alkotása, nemcsak a= Tisza, füzes partjaival, hanem! az épülő Vegyiművek is.g Nemcsak a romantikus Ta-g bán, hanem a szolnoki Kos-g suth-téri toronydaru is. S el-f sősorban mindezeknek hőség az ember, aki e csodálatos! alkotásokat létrehozza. Erről! halljanak minél többet a mig fiataljaink, ezt tanulják meg! látni, érette dolgozni és na-i gyón szeretni. Olyan mély-g séges szeretettel, ahogyan Zrl-I nyi, Kossuth, Ady, Ságvári! Endre, a magyar Jövő és a= világszabadság nagy harcosáig és névtelen munkásai szeret-! ték e bont Hernádi Tibor 1 : .ifflinniiiintiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii! más a proletár internacionalizmusról? Még egy „próbakövön” mértük le a hazaszeretet hőfokát. Megkérdeztük, ki a példaképük? A válaszok nem kevésbé érdekesek, mint az eddigiek. A középiskolásoknál például egyfajta múltba- fordulás tapasztalható. Huszonhárom választ kaptunk, s ebből kilenc Kossuthot, három Rákóczit, hét Petőfi Sándort, egy Dózsát, egy Mátyás királyt és mindössze egyetlenegy akadt, aki Kilián Györgyöt és Ságvári Endrét nevezte meg példaképeiként. AZ ÁLTALÁNOS iskolások példaképei: Ságvári Endre, „Mert a Horthy korszak alatt harcolt a nép jogaiért és életét is adta a munkásokért”. József Attila, „Mert a jobb életért harcolt a verseivel”. Ketten Vámos Ilonát, úttörőcsapatuk névadóját Választották. Szépen leírták mit tett a munkásságért, s az éhségsztrájkot, amelyben részt vett. Egy kislány Martos ^.Flóráról emlékezett meg meleg szavakkal és leírta milyen feladatot látott el a Vörös Segély. Klasszikus példaképet hárman választottak: Hunyadi, Kossuth, Zrínyi Ilona szerepeltek Ideálokként A következtetést levonni nem könnyű. Semmiképpen sem akarjuk azt mondani^ hogy történelmünk nagy alakjairól most már hallgassunk, hanyagoljuk el őket De azt . feltétlenül leszögezhetjük: sajátosságok szerinti megértetésével BESZÉLGETTÜNK tanárokkal, osztályfőnökökkel. Az egyik nagyon fiatal, lelkes tanárnő elmondott egy érdekes esetet. Egy kislány megkérdezte tőle: nüt tegyek, otthon mindig azt mondják: nem igaz az úgy, ahogyan hallom. ök már öregek, tapasztaltak, sokat átéltek a múltban is és másképp látják éppen a hazafiságot, meg a népek barátságát Kinek higy- jek? A tanárnő dicséretére válik, hogy megtalálta a helyes választ. Nagyon sok függ tehát a nevelő egyéniségétől. Minden osztályfőnök arra törekedjék, hogy tanítványai teljes bizalommal legyenek iránta, akkor a hazafias nevelés is kézzelfoghatóbb, életszerű és sikeres lesz. Különben az úttörők, a nyolcadikosok gyakorlatiasan, nagyon világosan fogják fel és értik meg a barátság kérdését Néhány példa erre: „Szeretem a szomszédnépeket, mert ők is szeretnek bennünket és segítenek is." „Mert ők. is harcolnak a békéért” „Mert én is levelezek két csehszlovák és egy orosz 1 kislánnyal, ők is olyanok, mint mi." „Testvérek vagyunk, együtt dolgozunk.” „Ha a színük vagy a fajuk más, azért ők is emberek. És az nem lehet, hogy az em- 1 bér ne szeresse dolgozó em- ■ bertársát” 1 Kell-« ennél szebb vallogok közötti hasonlóságot, az £ érdekközösséget emeli ki. Eb- 1 ben az összefüggésben emlékeznek meg a békéről, arról, hogy a „hazaszeretet nem ön- í célú”. Nem szabad sovinisz- < tának lennünk — írja a má- i sík. „Közös látogatások, kul- < turális cserék mélyítik barát- i Ságunkat” — vall valaki, i Még áz árnyéka sem merült i fel a válaszokban téves néze- 1 teknek, soviniszta megnyil- 1 vánulásnak. S ez már jórész- 1 ben a tudatos iskolai politl- 1 kai nevelés következménye 1 Igen tartalmasnak, helyes- ; nek bizonyult az osztályfőnö- ] ki órák rendszere. Szabad, i kötetlen formában szó esik ] Itt sok mindenről és ha az osztályfőnök közel jut tanít- , ványaihoz, sokat tehet a ha- , zafias érzések elmélyítéséért, , az otthonról hozott káros, vagy téves nézetek ellensúlyozására. Talán nem helyes, hogy a gimnáziumok első i tanévének osztályfőnöki őrá- ’ tematikájában a hazafias ne- 1 velés, a proletár nemzetközi- 1 ség nem szerepel kötelezően, : csak a második évfolyamtól kezdve. így az általános Iskola és az úttörő mozgalom ez- irányú jó nevelési munkáját törés éri. Ezen segít a pedagógiai tudományos intézet nevelési tervjavaslata, amelyik igen aprólékosan és nagyon, gyakorlatias, kézzelfogható módon foglalkozik a haza fogalmának széleskörű, életkori A ^Aüg/t/w/i kulturális melléklete
