Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-17 / 65. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. március If. « Nagy vereség érte a fajüldöző politikát A Délafrikai Unió kilépésének világvisszhangja A Délafrikai Unió szerdán kilépett a brit nemzetközös­ségből. Fajüldöző politikájá­nak szinte egyöntetű nem­zetközi elítélése késztette er­re. Verwoerd bejelentése megkönnyebbülést keltett a brit nemzetközösség londoni értkezletének részvevői köré­ben és félelemmel vegyes megdöbbenést váltott ki a délafrikai fehér fajüldöző ki­sebbség soraiban. LONDON A Reuter szerint Hendrik Verwoerd délafrikai minisz­terelnök szerdán a nemzetkö­zösség értekezletén azt mond­ta, hogy a Délafrikai Unió ki­lépése s*a nemzetközösség bomlásának kezdetét jelenti”. Az értekezlet ázsiai és afri­kai részvevői viszont úgy vé­lik, hogy a fajüldöző Délaf­rikai Unió kivonulása csak megerősíti és egységesebbé teszi a nemzetközösség or­szágait. Nehru indiai miniszterel­nök szerdán este kijelentette: a faji egyenlőtlenség és az elkülönülés annyira elüt ko­runk szellemétől, hogy már nem lehet sokáig fenntartani. Menzies ausztráliai és Ho- lyoake újzélandi miniszterel­nök udvariasan sajnálkozó módon nyilatkozott á délafri­kai kivonulásról, Abubakar Tafawa Balewa nigériai mi­niszterelnök azonban öröm­mel üdvözölte, hogy Dél-Af- rika kikerül a nemzetközös­ségből és hangoztatta, hogy Dél-Afrika nélkül erősebb lesz a sokfajú commonwealth. Abdul Rahman malájföldi miniszterelnök szerint „most, amikor túljutottunk az Apartheid problémáján; a nemzetközösség valóban ele­ven erővé válhat”. Az AP szerint a gyarmatok .szabadságáért küzdő brit mozgalom nyilatkozatában hangoztatja: ^meggyőződé­sünk, hogy ez az esemény nagy segítséget nyújt Dél- Afrika népének”. Az Apart­heid-ellenes angol mozgalom szóvivője pedig reményét fe­jezte ki, hogy Dél-Afrika mi­előbb visszatér a nemzetkö­zösségbe, de igazi népképvi­seleti kormánnyal. A csütörtöki angol lapok általában megállapítják, hogy Dél-Afrika kilépése régóta esedékes volt, és tisztábbá teszi a nemzetközösség leve­gőjét. JOHANNESBURG A Reuter és az AP jelenté­se szerint a Délafrikai Unió színesbőrű lakossága nagy örömmel vette tudomásul, hogy a brit nemzetközösség értekezlete szinte egyönte­tűen állást foglalt a fajüldö­ző politika ellen, s Verwoerd ezért a kilépést választotta. A fehér kisebbség jórészt meg­hökkenéssel fogadta az ese­ményt és aggodalommal te­kint a jövőbe. A délafrikai kormány egyébként éppen szerdán ho­zott egy újabb jellemző faj­üldöző rendeletet. — A Reuter és a UPI jelentése szerint elrendelte, hogy a középületeken csak fehér embereknek szabad a zászlót kitűzni vagy bevonni. „Színesre” csak akkor szabad bízni ezt a munkát, ha egyet­len fehér sincs kéznél. A Reuter szerint a rendelet oka az, hogy a négerek nem tanú­sítottak elegendő tiszteletet „hazájuk” zászlaja iránt... (MTI) Malinovszkij marsall Mongóliában Ulan Bator (TASZSZ). R. J. Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere egy szovjet kato­nai küldöttség élén csütörtö­kön Ulan Bátorba érkezett. A küldöttség a mongol kor­mány meghívására részt vesz a mongol néphadsereg meg­alakulása 40. évfordulójának ünnepségein. A mongol fő­város társadalma szívélyesen fogadta a baráti Szovjetunió­ból érkezett magasrangú vendégeket. Malinovszkij Ulan Bator-i tartózkodásának első óráiban találkozott — Lhagvaszuren honvédelmi miniszterrel és látogatást tett Gedenbalnál, a Minisztertanács elnökénél. (MTI). A latinamerikai országok mexikói értekezletének zárónyilatkozata Rövid hírek VILNIUS (TASZSZ). Uk- merge litván városka lakói levélben felszólították Chica­go lakosságát és különösen azj ott éló amerikás litvánokat,! segítsék elő, hogy az amerikai kormány kiadja a Szovjet­uniónak a Chicagóban élőj Paskiavicius nevű litván há-í borús bűnöst, aki a második ji világháború alatt több tö-g meggyilkosságot követett el.fi * É REYKJAVIK (MTI). Ag Thjodviljinn című izlandi lap® leleplezi, hogy Evald Mik-j|‘ son, aki a háború alatt Észt-gf országban többszáz embert® meggyilkolt, jelenleg Izland||! fővárosában él, Mikson azg( utóbbi időben vérszemet ka-É pott és izlandi lapokban szov-V jetellenes cikkeket helyez el.|f’ * mi MOSZKVA (TASZSZ). A® sodródó jégtáblákra telepített^- két tudományos állomást a||) közeljövőben megszüntetik, sg, helyettük „Északi Sark-13”jÉi néven új kutatóállomást lé-j|! tesítenek. Az új állomás sze-pp mélyzete már elindult Moszk-g< vából és Leningrádból. ml mi Az új állomás egyik leg-gj főbb feladata az, hogy a sárgás ki tengerek térségében tanul-* mányozza a víz és a‘hőcserét.®j A kutatások eredményeit aji távlati jégprognózisok össze-ij állításánál használják feL Ili * I PHILADELPHIA (UPI). —g Négyes ikreket hozott világ- ; ra szerdán este egy philadel-J; phiai asszony. A férj 26, a |< feleség 24 éves és már két! gyermekük van. A hét héttel"1 a rendes idő előtt született í kislányok súlya másfél kilo® körül mozog, mind a négyen |j ecészséaesek. **< Mexico (TASZSZ). A latin- amerikai országoknak márci­us 6—9-e között Mexikóban tartott a nemzeti független­ség, a gazdasági felszabadu­lás és a béke kérdésével fog­lalkozó értekezlete által kibo­csátott zárónyilatkozat a töb­bi közt megállapítja: a leg­főbb erő, amely Latin-Ameri- ka haladásának útjában áll —■ az északamerikai imperia­lizmus. Országaink tőkés oli­garchiájával fenntartott szo­ros kapcsolatának pusztító gazdasági és kulturális előre­nyomulásának következtében az északamerikai imperializ­mus a legfőbb oka annak az általános elmaradottságnak, amely a jelenlegi latinameri­kai helyzetre jellemző. Ebből következik — mutat rá a nyilatkozat — hogy füg­getlen politikát kell folytat­nunk. Latin-Amerika követe­li népei önrendelkezési jogá­nak tiszteletbentartását A politikai függetlenség biztosítására az értekezlet a következőket követeli: Átfogó földreformot kell végrehajtani és fokozott fi­gyelmet kell fordítani orszá­gaink törzslakosságára: visz- sza kell szerezni nemzeti kin­cseinket a külföldi monopóli­umok kezéből. Elvetjük a Monroe-doktri- nát és a nyugati félteke or­szágainak úgynevezett köl­csönös biztonsági és kölcsö­nös védelmi politikáját, amely veszélyezteti függet­lenségünket — hangoztatja a továbbiakban a nyilatkozat. A kubai forradalom eredmé­nyei utat mutatnak számunk­ra a külföldi uralom meg­szüntetéséhez; Kuba példaadó fejlődése óriási hozzájárulás leiszaba­dulásunk ügyéhez. Amikor a laűnamerikaiak ismételten energikusan kinyi­latkoztatják, hogy bármely agresszióval szemben támo­gatják Kubát, tudják: ezzel saját jövőjüket is védelmezik. Az északamerikai imperia­lizmus a hidegháborús poli­tika örvényébe taszította La- tin-Amerikát A ránk kény- szerített katonai paktumok a fegyverkezés súlyos terhét rótták népeinkre, szuveréni- tásunk korlátozását vonták maguk útán és lelassították gazdasági fejlődésünket — mutat rá a nyilatkozat Követeljük minden katonai paktum felmondását és az Egyesült Államok összes la­tinamerikai támaszpontjai­nak megszüntetését Követel­jük az egész világra kiterjedő leszerelési egyezmény meg­kötését követeljük a gyar­matosítás és a hidegháború megszüntetését * népek és a különbőzé társadalmi rend­szerű országok békés együtt­élésének biztosítását a béke és a nemzeti szuveréoitás ér­dekében. Moszkva. — A nemzeti függetlenség és gazdasági fel- szabadulással foglalkozó la­tinamerikai értekezlet elnök­sége táviratot intézett N. Sz. Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöké­hez, amelyben köszönetét fe­jezi ki a szovjet nép jókíván­ságaiért (MTI) Megjelent as Állam es Igazgatás márciusi szama a PÁRIZSI NAPLÓ ! DAUER A DROGÉRIÁBAN | (6.) A Szajna másik partján |sétálok vissza a Concorde-ra. XAhogy közeledem, ösztönsze- Irüen meggyorsítom a léptei- Ymet. Hajt a kíváncsiság: mi­ilyen is lesz — végigmenni a ÍChamps Elysées-n? ^ A Champs Elysées két egy­mástól lényegesen különböző részre osztható. A Place de Iconcorde-tól körülbelül egy |kilométer hosszan húzódik a ! |— önkényes elnevezés, de azt \hiszem, kifejezi a lényeget — j„csendes Champs Elysées”. ÍEz széles, kellemes sétány, ísemmi egyéb. Kétoldalt pa- \ dók, bokrok, parkok. És ahogy ezeket hirtelen házak, |paloták váltják fel, úgy kö- I vetkezik minden átmenet nél- jkül a „nyüzsgő Champs Ely- ísées”. | Itt már szüntelenül, éjjeU |nappal tompa, nem-kellemet­len zúgást hall az ember: az Iúttesten hemzsegő kocsikét. (Ez az a rész, amelyről az em­ber odahaza azt képzelte, ihogy a káprázatos világváro­si siasság maga és ha itt van, rábólint: jól képzelte. Hul­lámzó tömeg, kedélyesen fzsongó, zsúfolt bisztrók, cso­dálatos kirakatok. I I Nézzük Jcözülük először az \autószalonokat és számoljunk l— ahogy a franciák is teszik f— régi frankban. Nézzük p közülük először az autó­szalonokat. Természetesen '• legtöbb ismert hazai *»­vagy külföldi cég itt állítja ki a legszélesebben a kocsijait, SIMCA, VESPA, PEUGEOT, CITROEN és így tovább. Mu­tatóba hadd említsek egy-két árat: a Peugeot-fajták 700 ezer frank körül, a szebb Citroen-típusok 1 millió fe­lett kezdődnek. A legolcsóbb új kocsi Franciaországban valószínűleg a púposhátú kis- Citroen: 450 ezer frank, egy magasan átlagon felül kereső szakmunkás tízhavi keresete. Állítólag kitűnő motor van benne, aránylag keveset is fo­gyaszt. Csak a karosszéria formája meglepő. Egyszerűen érthetetlen — mégha figye­lembe vesszük is a hely- kihasználási és takarékossági szempontokat — hogy miért kellett ennyire csúnyára ter­vezni? A lér'Sársaságokkal ugyan­az a helyzet, mint a gépko­csi cégekkel: az ismerteknek itt is vannak irodáik. Még hozzá kivétel nélkül fényűző berendezéssel és ízléses kira­kattal. A Skandináv Légifor­galmi Társaság, a SAS pél­dául, hatalmas betűkkel hir­deti: ő az első, amelynek Gé­pei az Északi Sarkot átrepül­ve jutnak el Tokióba. Mono­póliumot persze nem lehet sokáig fenntartani — azóta más társaság is megcsinálja ezt. A fodrászüzletek itt egybe* illatszertárak is. így minden fogalmazás kérdése: a drogé­riában daueroltatni lehet és a híres párizsi illatszerek, kozmetikai készítmények — a parfőmöktől az Arden-kré- mekig — akár a búra alatt is megrendelhetők. A kirakatok azt hiszem a legtöbb látnivalót a nőknek nyújtják. Válóban gyönyörű dolgok vannak itt, — csak meg kell fizetni őket. Az egyetlen női ruhadarab, ami itt, a Champs Elysées-n ol­csóságával tűnt fel nekem, a laikusnak: a könnyű nyári szoknyá. Igazán szépeket le­het kapni már 2500—3000 frankért, gazdag választék­ban. Alsószoknya persze kü­lön kell hozzájuk. A divatos szövetruháknak meglehetősen harapós árai vannak. — Very nice! (Nagyon esi* nos!) — mondja egy kiskosz­tümre mutatva társnőjének angolul egy fiatal nő. Aztán az árcédulára néz és csodál­kozva, felhúzott szemöldök­kel kérdi: — Nem tévedés ez? Nem tévedés. A kiskosz­tüm ára: 35 000 frank!! A GOLYÓSTOLL NEM VÉLETLEN... Egy jobb női vagy férfi­cipő négy—hétezer, férfiing kettő—ötezer franfz. Érdekes, hogy látni — igaz: gyönyörű *— nyakkendőket, amelyek bőségese* elérik em sugárúti Az Állam és Igazgatás most megjelent* márciusi szá­mában dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter a népi ülnökbíráskodás 10 éves ta­pasztalatairól írt tanulmányt. A folyóirat többek között közli dr. Seres Imre egyete­mi tanszékvezető docensnek: „A termelőszövetkezeti tulaj­don fejlődésének néhány újabb kérdéséről”; dr. Kiss Pálnak, a kormány titkárság munkatársának: ,,A tanács­vezetők személyzeti tevé­kenységéről’: c. tanulmányát. Arany István, a váci váro­si tanács vb. titkára pedig az ottani városfejlesztési ta­pasztalatokat elemzi. (MTI). Nemzetközi bizottság alakult a szakszervezeti jogok védelmére Prága (MTI). A Szak- szervezeti Világszövetség kezdeményezésére Nemzet­közi Szakszervezeti Jogász- Bizottság alakult meg Prá­gában a szakszervezeti jogok védelmére és a szakszerveze­tek elleni terror áldozatainak megsegítésére. Az új nemzetközi szakszer­vezeti jogvédő bizottság azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a Szakszervezeti Világ- szövetséggel együtt tömeg- megmozdulásokkal és jogi eszközökkel harcol a szak- szervezeti jogok maradékta­lan érvényesítéséért és kiter­jesztéséért. Az állandó jelle­gű szakszerevezeti jogvédő bizottság elnökévé Juan Campos chilei jogászt, titká­rává Melene Teodorescu ro­mán jogásznőt választották meg. «immiiiimuiuimHuiiuamuiauiiamus U Nu lemondott New York (TASZSZ). — Az UPI ranguni tudósítójá­nak jelentése szerint U Nü burmai miniszterelnök csü­törtökön lemondott a kor­mánypárt antifasiszta népi szabadságliga elnökségéről. A hírügynökség jelentése szerint U Nu közölte a párt képviselőivel, hogy a párt vezetőségének soraiban nö­vekszik a frakciós szellem és ez indította az elnöki tiszt­ségről valő lemondásra. Ab­ban a levelében, ame’yben lemondását bejelentette* U Nu hangsúlyozza, bogy a pártot át kell szervezni. — (MTI). Harminchárom napi fizetésnek megfelelő jutalékot osztottak A mezőtúri cipész KTSZ 1960. évi termelési eredmé­nyével méltó maradt hírne­véhez. Az évi tervet 12,6 szá­zalékkal teljesítették túl. Ezen belül jelentős a lakos­ságnak nyújtott javítószolgál­tatás ami közei 9 százalékkal volt magasabb mint a terve­zett. Az eredmény megmutat­kozott abban is, hogy egy év alatt több mint félmillióval növelték a szövetkezet vagyo­nát és ugyanannyi nyereséget kettő, néha háromezer frank­ba kerülnek. A szép retikü- lök ötezer felé kezdődnek. A Champs Elysées-n ugyan magasabbak az árak, mint másutt, de úgy láttam: ahol lényeges különbség van, ott az esetek többségében a mi­nőség vagy a kidolgozás sem ugyanaz. A jobb férfiöltönyök pél­dául a Champs Elysées-n 30- 35 000, másutt 25-30 000 frank felé járnak. Rendkívül olcsók a ceruzaalakú, kitűnően be­vált golyóstolí-tipusok. — A BIC-márkájúak például mind­össze 75 frankba kerülnek — Champ Elysées-n! Nem, korántsem véletlen, hogy többnyire golyóstollat kapunfc Nyugaton járt isme­rőseinktől. És kezdjük talán ennek a 75 frankos BIC-nek a segít­ségével azt, hogy bizonyos furcsa összehasonlításokat te­szünk. Szeretném érzékeltet­ni, milyen nehéz, mondjuk, forinta átszámítani az árakat — nem utolsósorban a szá­munkra gyakran fantasztikus arányok miatt. Tehát: Egy kilogramm narancs 170, egy kiló banán 200 frank. Ugyanakkor egy kiló — nem is valami finom — alma: 300 frank. Egy rendesebb bisztró­ból minimum 150—200 frank­kal szegényebben jön ki az ember. Még akkor is, ha csak egy feketét ivott. Egy pár virsli rizskörettel meglehető­sen rendes büfében viszont csak 220 frank. Egy pohár coca-cola 80—100 frank, egy kis üveg félelmesen rossz ás­ványvíz 30 frank. Az a mondás, amely szerint a franciák csak mosdásra használják a vizet, aligha-. értek eL A termelékenység 10,1 százalékkal növekedett, egy dolgozó 54 pár cipővel gyártott többet 1960-ban, mint az előző évben. Az anyag költségeket is sikerült 1,2 százalékkal csökkenteni1* ük. Egy dolgozó havi kerese­te mintegy 2 százalékkal emelkedett A jó munka eredménye­ként a szövetkezeti tagoknak 33 napnak megfelelő nyere­ség jutott a 456 ezer forintos tiszta nyereségből. nem tökéletesen igaz. Szédü­letesen nagy a borfogyasztás i— már a gyerekek is jócskán megismerkednek az efajta nedűkkel. Ennek ellenére — egyesek szerint éppen ezért m dülöngélő, komyikáló, szóval undorító részeget na­gyim ritkán látni. De térjünk vissza az árak­hoz. Ha figyelembevesszük, hogy gyengébb minőségű nylon-harisnyát már 300 fran­kért is lehet kapni, megálla­píthatjuk: egy kiló alma, tíz üvegecske ásványvíz, két fe­kete kávé és nem egészen nyolc másodosztályú föld­alatti-jegy (40 frank) ára kü- lön-külön egyenlő egy ol­csóbb nylon-harisnya árával Ezek után az sem lesz meg­lepetés, hogy van olyan va­rieté- vagy színházjegy, amelynek áráért három, sőt négy ilyen nylonharisnyát le­het vásárolni. Nagyon sok változatban lehetne folytatni az ilyen összehasonlításokat, amelyekre talán azt mondhat­ja valaki: — Egyszerűen az derül ki belőlük, hogy az iparcikk aránylag olcsó, az élelmiszer, a szórakozás pedig aránylag drága. Ebben is van valami, mégis túlságosan egyszerűsít a megállapítás. Az igazság va­lószínűleg az, hogy minden országnak megvannak a ma­ga sajátos körülményeiből, nehézségeiből és lehetőségei­ből fakadó, más nemzet, fia számára gyakran meglepő ár­arányai. Hadd ismételjem meg: ezért nehéz és pontatlan min­denfajta átszámítás. (Folytatjuk.) Barmatli Sodr* t

Next

/
Thumbnails
Contents