Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-14 / 62. szám

ilLAü PRÜLElARJAI, EGY ESÜLJ ErEKl Szolnok M / mm A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA * XII. évfolyam. 62. szám. Apa SO fillér 1961. március 14.. kedd. „Ifjúság a szocializmusért66 Az elmúlt, években egyre növekedett a termelési, kul­turális és sportmozgalmak­ban résztvevő fiatalok száma. A tavalyi eredmények között könyvelhetjük el, hogy 5000 ifjúmunkás vett részt az üze­mi versenyekben, a mezőgaz­daságban pedig sokezren se­gítették az őszi betakarítást. A párt- és KISZ-oktatásban 13 ezren, sokan az általános és középiskolák levelező ta­gozatain tanultak és többez­ren vettek részt szakmai tan­folyamokon. 1960-ban a Fel- szabadulási Kulturális Szem­lének 17 000 résztvevője volt. Az olimpiai jelvényszerző versenyeken és a falusi spar- takiád téli és nyári verse­nyein pedig 24 000 fiatal sze­repelt. Biztatóak ezek az eredmé­nyek, különösen ha figye­lembe vesszük az előző évek­ben elkövetett hibákat., Ugyanis akarva akaratlanul egyoldalúakká vált alapszer­vezeteink tevékenysége. Jó- részük speciális” jellegű volt. Egy részük példásan foglalkozott a termelési kér­désekkel, de elhanyagolta a tanulást, a kulturálódást és a sportot. Voltak olyan alap­szervezeteink is, ahol jó kul- túrmunkát végeztek, de más kérdésekkel egyáltalán nem foglalkoztak. Így nem tudták kielégíteni a fiatalok érdeklő­dését, egyoldalú volt a neve­lés. Az „Ifjúság a szocializ­musért” próbák tavaly ked­vező változást hoztak. A me­gyében 16 000 résztvevője volt a próbáknak. A bekapcsolódó fiatalok teljesítették a köve­telményeket, mind a munka, mind a tanulás, a kultúra, il­letve sport terén. Tizenhat- ezer olyan fiatal volt a me­gyében, aki három területen is tevékenykedett. Bebizonyo­sodott ezzel egyidőben az is, hogy a KISZ alapszervezetek és bizottságok képesek a bo­nyolultabb feladatok megol­dására is., Az „Ifjúság a szocializ­musért” mozgalom az idén to­vább folytatódik. A mozga­lom fő célja, hogy a második ötéves terv feladatainak meg­valósítására mozgósítsa a fia­talokat. Nemcsak a kiszesek, vagy a kiszesek egy részének moz­galma ez, hanem minden ha­záját, népét szerető fiatalé. A KISZ-en kívüli fiataloknak a mozgalomba való bekapcso­lódása jelenti most a KISZ I. országos értekezlet — „Együtt az ifjúság tömegeivel a szo­cialista Magyarországért!” — segítsék a szocializmus építé­sét, s a szocialista társadalom követelményei szerint élje­ne' Az első követelmény: ter­melési mozgalomban, vagy társadalmi munkaakcióban való részvétel. A munkaver­senyekbe való bekapcsoló­dással, a 20 órás társadalmi munkaakciókban való részvé­tellel teljesíthetik ezt a köve­telményt. Ehhez szorosan kapcsoló­dik a másik követelmény, a tanulás. Párt-, vagy KISZ- oktatás keretében, illetve az állami, vagy szakmai képzés valamely formájában. így mindenki megszerezheti a feladatai elvégzéséhez szük­séges tudást. Jelenleg a párt­ós KISZ-oktatásban 15 000 fiatal vesz részt. Ök ezzel a második követelmény telje­sítéséért fáradoznak. A szocialista társadalom sokoldalúan művelt embere­ket vár. A művészet, az iro­dalom, a zene ismerete és művelése gazdag élményt jelent. A harmadik követel-*^ I mény teljesítése erre ad mó­dot minden fiatalnak az öt­éves kulturális szemlébe való bekapcsolódás útján. Az s,Ifjúság a szocializ-! musért” mozgalom negyedik; követelménye azt szolgálja,; hogy edzett, jól sportoló fia-| talokat neveljünk. Ezért részt] kell venni a Kilián Testne­velési Mozgalomban is. A felsorolt követelmények tulajdonképpen egybeesnek^ a fiatalok elgondolásaival,*“ hisz éppen az ő igényeik fi­gyelembe vételével összesí­tettük így. Minden fiatal tudja, hogy a „szputnyikok korában” itt a Földön is szputnyik gyorsaságú a fej­lődés és aki nem akar lema­radni, annak. tanulnia kell. A fiatalok kulturális igénye is állandóan fokozódik. — Az „Ifjúság a szocializmusért’’ mozgalomban épp az a nagy­szerű, hogy a fiataloknak! megfelelő formában, eredmé­nyesen dolgozhatnak az or­szág előtt álló feladatok meg-! oldásának segítésén. A mozgalom nem jelent új] feladatot KISZ alapszerveze­teink számára. Amit eddig is tettünk, azt végezzük to­vább. csak sokkal szervezet­tebben, gyümölcsözőbben. — Hálás feladat ez, csak sok szívvel, nagy türelemmel és odaadással kell szerveznünk, végeznünk. Mi, fiatalok ■lát­juk majd ennek legtöbb hasznát. Verbai Lajos]|l Az idén csaknem tíz milliárd forint értékű új gépet helyeznek üzembe az országban Az ország jelentős áldozato­kat hoz azért, hogy az ipar, a mezőgazdaság és egyéb ága­zatok termelőeszközeit mi­előbb nemzetközi szintre emelje. Ehhez a lehetőség szerint külföldről is egyre több korszerű gépet hozunk be. Az idén több, mint 9300 millió forint értékű gépi be­rendezést kap a népgazdaság, ennek mintegy 45 százaléka külföldi gyártmány. A gépi beruházásoknak több, mint felét az ipar, elsősorban a vegyipar, az építőipar és az energetikai ipar kapja. A me­zőgazdaság 1550 millió, a közlekedés 1600 millió forint értékű géphez jut 1961-ben. k Ohdi diáhtuftíittin: GYORSLISTA az első, ötödik hatodik békekölcsön sorsolásáról A vasárnap sportja Megyénk boltjait a Szolnoki Fűszer- és Édcsségkereske- delmi Vállalat látja el megfelelő árukkal. A vállalat dolgozói havonként a konzervraktárban 35—40, az édes­ségraktárban 14—16, a nehézáruraktárban pedig 120 vagon árut mozgatnak meg. Képünkön Budavári Pál szakraktáros sertéshús konzer- veket ad ki. Ne hiányozzon az élüzem jelvény Nagyon fontos a szolnoki Járműjavítóban a szalagszerű javítás. Tervezetét már ko­rábban kidolgozták. A mun­kahely átépítése is folyamat­ban van. Épül az új tetősza­kasz és elkészült az új toló- pad. Előreláthatóan április 4-e előtt megkezdik a válla­lat dolgozói a teherkocsik szalagszerű javítását. Addig is — úgy tervezik — vasár­napi műszakkal, jelentős tár­sadalmi munkával segítik az új beruházás mielőbbi üzem- behelyezését Amit valóban tanítani kellene Tíz évé dolgozik a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságá­ban Bálint Lajos traktoros. Ez alatt szám­talan — főleg a munkagépekkel kapcso­latos — újítást vezetett be. amelyek növe­lik a gépek teljesítményét, javítják a munka minőségéi Aprómagvetésnél például két tárcsát illeszt az erőgép kereke után, ami fella­zítja a letaposott földet, s a gép nyomában is jó magágyat biztosít. Maga készített vezetőfülkét is Zetorjára, ami különösen esős, vagy hideg, szeles időben tesz jó szolgálatot. ■ Legjelentősebb újítása a Zetorhoz konstruált vonószerkezet. Segítségével például három műtrágyaszórót, vagy há­rom kisebb vetőgépet, szélesebb borona­sort stb. kapcsolhat az erőgép után. A tel­jesítmény így háromszoros és harmad­annyira tapos tatja le a földet. Az ilyen gépkapcsolás igen egyszerű Az új munkamódszer sike­res alkalmazása az irányító szerveken is múlik. A szük­séges kocsimennyiséget idejé­ben kell a vállalat rendelke­zésére bocsájtani, a javításra kerülő kocsikat tipizálni. A vasúti forgalomba közel 20 ■ —fajta tehergépkocsi vesz részt. "j||Ezért a raktárkészlet normáit Jjjis rendezni kell a szalagszerű javításhoz. A szalagszerű javítás meg­éri a ráfordított pénzt, ve­sződséges Bizonyos munkafo­lyamatoknál lényegesen meg­rövidíti a megmunkálási-, il­letve a javítási időt. A minő­ség fokozott javulása mellett a termelékenység is —r előre­láthatóan — 5—6 százalékkal emelkedik így. és nagyon hasznos dolog — sajnos — mégis kevesen alkalmazzák a gépállomá­sokon. Még egy borona vagy tárcsa-tagot, esetleg hengert sem szívesen kapcsolnak az eke után. ■ A tangazdaságtól néhány dolgot ideje lenne már eltanulni. — pé — Egy traktor húz há rom műtrágyaszórót S ez azért fontos, mert va­lamikor egymás után tízszer került fel a bejárat homlok­zatára az élüzem jelvény. Jó ideje azonban hiányzik. A legutóbbi kétnapos tanácsko­záson az üzem munkásai megfogadták: az idén min­dent elkövetnek, hogy ismét birtokukba kerüljön. Persze, meg lesz, ha az ön­költséget 0,5 százalékkal csökkentik, a termelékenysé­get pedig 0,5 százalékkal nö­velik. Ezt vállalták legutóbb, s éves szinten 2 300 000 forint többletnyereséget produkál­nak. Az üzem vezetősége támo­gatja a munkások kezdemé­nyezését. Jelentős műszaki fejlesztéssel a gyártástechno­lógia korszerűsítésével teszi könnyebbé, kultúráltabbá a munkát. Továbbra is támo­gatják a mindinkább kiszéle­sedő „szocialista munkabri­gád” versenymozgalmat.. A jelenleg versenyő 19 munka­brigád közül 6 már elérte a ■ szocialista munkabrigádok- _|(jnak meghatározott szintet. je lszavának gyakorlati meg­valósítását. A szervezeten kívüli fiatalok nagy része a KISZ különböző kulturális és sportrendezvé­nyein, a társadalmi munka­akciókban eddig is résztvett. Ez alap és biztosíték arra, hogy az „Ifjúság a szocializ­musért” mozgalomban még eredményesebben dolgozzunk velük együtt. Eddig is már 3370 KISZ-en kívüli kapcso­lódott be a mozgalomba. Szép eredmény ez és biztosak va­gyunk: számuk, lelkesedésük ezután is még növekedni fog. A mozgalom legfőbb célja, hogy a fiatalok erejüktől tel­hető legnagyobb mértékben Papp János, M. Kovács József és Habók György a Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár első szocialista bri­gádjának tagjai silókombájnalkatrészeket készítenek. 4 szocialista országok termelésének növekedése Pártbizottság alakult a turkeve Vörös Csillag Tsz-ben Decentralizálták a túrkevei Vörös Csillag Tsz közel 250 tagot számláló pártszerveze­tét. Három alapszervezetet alakítottak és pénteken meg­választották a 32 fős pártbi­zottságot. Az alapszervezetek vezetőségeibe az eddiginél így sokkal több új, friss erőt vontak be. Az átszervezés lehetőséget teremt ahhoz, hogy az eddiginél is sokkal közvetlenebb, elevenebb le­gyen a kapcsolat a vezetőség és a tagok között. A pártcso­portok az alapszervezetekpn belül továbbra is ugyanúgy működnek, mint eddig. A szocialista világrendszer szüntelen gazdasági növeke-1 désének időszaka volt az utóbbi néhány esztendő. Az 1951-től 1960-ig terjedő idő­szakban a szocialista orszá­gok ipari termelése 55 száza­lékkal emelkedett. Az egyes szocialista országokban a termelőeszközök gyártásának részesedése az egész ipari termelésben meghaladja az 50 százalékot. A gazdasági növekedés ma­gas üteme következtében a szocialista országok ipari po­tenciálja ma sokszorosa -a második világháború előtti­nek, a szocialista termelés növekedése pedig jelentősen meghaladja az élenjáró tő­kés országokét. így például , az 1955-től — 1960-ig terjedő időszakban az acéltermelés növekedése a szocialista or­szágokban évi átlagban 11,3 százalék volt, ezzel szemben a tőkés világban a 4 százalé­kot sem haladta meg. Széntermelésük 1427 mil­lió tonna, vagyis 107 millió tonnával több, mint a háború előtt. A szocialista országok vil- lamospnergia termelése 450 százalékkal haladja túl a má­sodik világháború előtti évek termelésének színvonalát

Next

/
Thumbnails
Contents