Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-21 / 68. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961.. március 21. NÉGY ÉVE Hruscsov részvételével megnyílt a kazahsztáni kiváló mezőgazdasági dolgozók értekezlete Alma Ata (TASZSZ). Hét­főn Alma Atában megnyílt a kazahsztáni kiváló mezőgaz1 dasági dolgozók értekezlete, amelynek munkájában részt vesz Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első ttt- kára, a Szovjet Miniszterta­nács elnöke. Az értekezletet Mohamed Kunajev, a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára nyitot­ta meg. Megvitatják, milyen intézkedésekkel lehetne nö­velni a kazahsztáni mezőgaz­dasági termelést (MTI) fauna }óm*, A 19-ES VETERÁN 1918 őszén Budapesten egymást érték a sztrájkok és a tüntetések. A tömegek jel­szavává lett: „le a háború­val”. Békét és kenyeret kö­veteltek. A tüntető Ganz Ha­jógyáriak soraiban lépdelt az akkor 17 éves törökszentmik­lósi géplakatos és vaseszter­gályos, Berena János is. For­radalmi iskola volt számára a budapesti munkások moz­galma. A fiatal vasmunkás keserű tapasztalataiból okul­va és osztályösztönére hall­gatva, hamar megtalálta he­lyét a munkásmozgalomban. Részt vett a sztrájkokban, terjesztette a kommunisták pártjának röpiratait U BONN Az Uj Kína hírügynökség bonni tudósítása szerint a Welt Der Arbeit című nyu­gatnémet lap angolai helyzet­képet ad és kiemeli, hogy ez A német békeszerződés megkötésének szükségességéről Moszkva (TASZSZ). Á Pravda hétfői száma nagy cikket közöl Mihajlov tollá­ból a német békeszerződés megkötésének szükségességé­ről. A békeszerződés Német­országgal nemcsak lehetséges —, írja a szerző — hanem szükséges és meg is lesz kötve. A cikk szerzője a német kérdés békés rendezéséről szólva rámutat: a szovjet javaslatok ellen­zői az utóbbi időben új tak­tikát kezdtek, » figyelem elterelésére. Látván azonban saját béke- szerződés ellenes érveik in­gatagságát, szeretnék a nem­zetközi kérdésről —-amilyen a békeszerződés megkötése is — a vitát a német nép tisztán nemzeti, belső problémái fe­lé, az ország újraegyesítése kérdésére terelni. Erről ta­núskodik Adenauer kancel­lár, és a nyugatnémet kül­ügyminiszter, valamint más bonni vezetők felszólalása Is. A „hidegháború” hívei új­ra felvetik a német nemzet „önrendelkezésének*’ jel­szavát, és Németország új­raegyesítését, nem titkolva, hogy ez alatt a Német Demokratikus Köztár­saság „felszabadítását", vagy­is a nép harcával és fáradha­tatlan munkájával ott elért politikai és gazdasági sikerek felszámolását értik. Vajon mire számítanak Bonnban? — Hiszen a „fel­szabadítás” jelszavát, vagyis magyarul a Német Demokra­tikus Köztársaság elleni ag­resszió jelszavát felvetve a nyugatnémet vezetők lénye­gében — és formálisan is — elvetik az ország békés újra­egyesítésének lehetőségét. Az s,önrendelkezés” az új' raegyesítés és a „felszabadí­tás” jelszavai a bonni vezető körök taktikai és stratégiai értelmezése szerint egy - célt követnek, leplez­zék a Német Szövetségi A TIT elnökségi ülése Ä közeledő TIT megyei közgyűlés előtt tegnap dél­után ülést tartott a megyei elnökség. Az ülésen megvi­tatták a közgyűlésre összeál­lított beszámolót és a határo­zati javaslatot. Az elnökség tagjai számos új szempontot vetettek fel, kiegészítették a határozati javaslatot. Az ülésén megjelent és fel­szólalt Árvái István, a me­gyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetőie és Fel- csűti László, a TIT országos l»hSEiVMn.iiAjnkak kiküldötte ik Köztársaság valódi politi­kájának veszélyes jellegét, megteremtsék az ország gát­lástalan militarizálásának és hóditó háborúra való készü­lődésének feltételeit, és meg­akadályozzák a kérdés olyan rendezését, amely békét és biztonságot hozna az európai népekre, s közöttük a német népre is. Ma azonban azokat az idő­ket éljük, és az agresszív ter­vek híveinek számolniok kell a békeszerető népek akaratá­val, amelyek követelik a vi­lág megszabadítását a nukle­áris háború veszélyétől — írja befejezésül Mihajlov. /l}ohA - *tT fényképre, mely C/-w IÁT ' Lumumba özvegyét ábrázolja érzéketlen híg vegyszerek által készített pozitív könnyekkel telnek a szemek láttán mégis s remeg a szív magábaroskadt feleség alakja csupa fájdalom lehet másnak papír e kép engem elszomorít nagyon de csak egy percig könnyezem mert valami belső, erő ökölbe szorítja kezem s kiáltom: ne sírj szenvedő ne sírj a bátor nem zokog néma volt G is ütlégek hiába marták a konok test ellenállt míg le.hetett 1961 a rabság vad kínját nehéz elviselni, én jól tudom de mit nem bír a szív, az ész bírja el s akkor egy napon néger Madonna-felvirrad! Donkó László a nyugatafrikai portugál gyarmat a bennszülött afri­kaiak óriási „gyűjtőtáborává” vált. A mezőgazdaságban, az útépítésnél és más munkála­toknál alkalmazott tömeges •kényszermunka a rabszolga- sorba taszított afrikaiak ha­lálozási arányszámát negyven százalékra növelte. Mint a lap kiemeli, a legutóbbi más­fél évtized alatt a lakosság egyharmada súlyos helyzete miatt kénytelen volt elhagyni országát. A Reuter-iroda a Diario Popular című lisszaboni lap jelentése alapján közli, hogy Észak-Angolából mintegy ezer gyermeket és három­száz felnőttet szállítottak lé­gi úton Luandába. Sao Salva­dor helységből harcokat je­lent a lap. Bingham, az Egyesült Ál­lamok képviselője az ENSZ Gyámsági Tanácsában vasár­napi — newyorki AP tudósí­tás szerint — úgy nyilatkozott, hogy „az egyre .súlyosbodó angolai helyzet valószínűvé teszi az angolai kérdés meg­vitatását még a közgyűlés je­lenlegi folytatólagos XV. ülésszakán”. Az ENSZ-tagál- lamok 4 6-tagú ázsiai—afrikai csoportja hétfőn vagy kedden terjeszti be a kérdés napi­rendre tűzését indítványozó kérelmét. (MTI) A kivívott polgári demok­ratikus köztársaság nem elé­gítette ki a tömegeket. To­vább akartak lépni ás „kö­vetni az orosz elvtársak pél­dáját”. Kézről kézre járt a Vörös Újság és a munkástö­megek egyetértettek a kom­munisták jelszavaival: „Le a nemzetgyűléssel” és „Éljen a proletárdiktatúra”. A fiatal kommunisták a Hévízi utcá­ban találkoztak, ahol a párt vezetői tanították őket. Bere­na János hű tanítványnak bizonyult. Amikor a kommunista ve­zetőket letartóztatta a bur- zsoá-szociáldemokrata kor­mánykoalíció, a munkások — köztük Berena János is — harcoltak kiszabadításukért. Agitáltak a munkások között és egységre szólították ókét. Nagy szerepe volt ezeknek a beszélgetéseknek, • a forró- hangulatú gyűléseknek a dol­gozók politikai öntudatának növelésében, a forradalmi hangulat élesztősében. * Mikor a Tanácsköztársa­ság védelméért fogtak fegy­vert . a budapesti üzemek munkásai, Berena János a Ganz gyáriakkal a várlakta­nyában jelentkezett katonai szolgálatra. Az I-es számú Vörösőr dandár különítmény­ben harcolt. Az ellenforra­dalmi monitorok betörésekor az Országház védelmében vett részt. Később Solton, Hartán, Dunapatajon és Ka­locsán a vasas dandár sorai­ban vett részt a harcokban. * A fehér terror kegyetlenül visszavágott a szabadságra és jobblétre vágyódó munkás és paraszt tömegeknek. Berena Jánost is letartóztatták és a Szolnok-Alcsi fogolytáborba vitték. A sok ezernyi, össze­zsúfolt vörös harcost a vér- has és a horthysta pribékek barbarizmusa tizedelte. De a kínzások nehéz óráiban is erőt adott neki fogolytársai­nak öntudata, örökké emlé­kezetes marad számára Fritz Kálmán elvtárs, aki „bűnei­ről” azért faggatta fogolytár­sait, hogy magára vállalhas­sa azokat a tárgyaláson. — „Nekem úgy is mindegy, ti meg dolgozzatok tovább, ha kiszabadultok” — mondotta. Berena Jánost hat évi bör­tönre ítélték, Anna nővérét, a lőszergyári munkásnőt pe­dig halálra. Neki az volt a „bűne”, hogy az ellenforra­dalmi szervezkedések felszá­molásán dolgozott Nővérét az életnek a szovjet kormány mentette meg. A fiatal vas­munkás egy évig rabosko­dott a szolnoki börtönben. A többi büntetését elengedték, de hetenként kellett jelent­keznie a tiszaföldvári csend­őrőrsön. • A börtönben eltöltött hónapok sem törték meg Be­rena elvtársat. Kiszabadulása után azonnal kapcsolatot ke­resett a párt vezetőivel. így ismerkedett meg Tisza Antal elvtárssal is. Pénzt és ruhaneműt gyűj­tött a börtönben sínylődő kommunisták hozzátartozói­nak, terjesztette a párt ille­gális kiadványait. Növelték a párt harcosainak létszá­mát, több olyan elv társat pártmunkával bíztak meg, akik részt vettek Szovjet- Oroszországban a forradalmi harcokban. Törökszentmfklőson is pártsejtet alakítottak 1929- ben. A párt kiadványait a határban lévő gémeskútban, vízhatlan ponyvában rejtet­ték el, mert gyakoriak voltak a házkutatások. A sok nehéz­ség és izgalom ellenére mégis eljuttatták » párt szavát a munkásokhoz, a parasztok­hoz. Egy alkalommal példá­ul a törökszentmiklósi orszá­gos vásáron szórták el a röp­cédulákat. A csendőrök sise- rahada hiába forgatta az árusok kosarait és kereste a tetteseket, nem találtak rá­juk. A háború vége felé töme­gesen tartóztatták le a balol­dali érzelmű embereket. Be­rena elvtárs nem várta meg, hogy másodszor is érte men­jenek. Elköszönt családjától és hosszú ideig a tanyák kö­zött rejtőzött 1944-ben a front közeledtével átszökött a szovjet csapatokhoz és több hónapon át partizánként har­colt — Tata és Tatabánya környékén. A felszabadulást követő években többször volt párt- titkár, s hosszú ideig dolgo­zott a bucsai gépállomáson. Most a Szolnok járási párt- bizottság és a megyei reví­ziós bizottság tagja. A csen­des, kis tiszaföldvári családi- házban nyugodt lelkiismeret- tél gondolhat vissza a 42 év előtti harcokra: élete, mun- nem volt hiábavaló. M. L. „ 0%a/i€i itjáéai i U iintmiffliniMM HBtutniiu>iiu>iin«uminu)utM8tMNWimiStmisiniitmimumiiuiiuiiimtumuumiuiui PÁRIZSI NAPLÓ szakáll. Valószínűleg azért növesztette, hogy ezzel is más legyen, mint a többiek. Is­meri a turisták lélektanát. Hiszen a már említett Frau Schmidt Kölnből vagy Mrs. Smith New Yorkból esetleg szívesen meséli el otthon ba­rátnőinek: — És a taxim sofőrjének hosszú, ősz szakálla volt — igen, úgy nézett }d, mintha a Bibliából lépett válna elő... Bibliai figurákból egyéb­ként mostanában bőven juta Pigalle-ra: amíg a bárokban ■— és egyebütt is —‘ folyik a „permanent strip-tease", az állandó vetkőző-műsor, a tér legnagyobb mozijában a „Tíz- parancsolatot játsszák. VERGŐDÉS Barna, középtermetű fiú halad az oldalamon. 1956 vé­gén szökött át az osztrák- magyar határon. Franciaor­szágba került. Esztergályos. Itt keresik a szakmunkáso­kat, aránylag könnyen kapott munkát. Eddig egy vidéki városban dolgozott. — Hogy élt ott ? — Megvolt a legszüksége­sebb. — Akkor miért hagyta ott7 *— Nem láttam célt. Olyan értelmelten volt... — Párizsban más lesz? — Tálán. Mégiscsak világ­város. — Munkája van már. — Van. Egy Versaíllcs-kör- nyéki kis üzemben. Remzlem, hagyták, hogy beáll jak. — Miért ne? Ha felvették? Legyint, — Nem a tulaj. Annak kel­lek. A rendőrség, meg a mun­kaügyi minisztérium. Párizs­ra nem érvényes a munkala­pom. És ha nem engedélyezik? Vállat von. — Akkor baj van. Összesen 4500 frankom van, lakásom viszont még nincs. Bízom benne, hogy rendeződnek a dolgok. Párizsban inkább ki- ugorhat az ember. — Kiugorhat? Mivel? — Írással, Nem hiszek a fülemnek. — Magának jó szakmája van... Mindig vonzott az írás. •— Próbálkozott már vala mivel? — Egy-két novellát elkc vettem. — Megjelentek valahol? — Nem. De most van egy igazán nagy ötletem. Talán filmforgatókönyv is lehet be­lőle. Elmondjam? — A nagy ötletek — titkok. Nem kár másra bízni őket? — Szívesen elmondom. Pár mondat az egész. Egy fiata lány beleszeret valakibe. A fiú teherbe ejti, aztán el­hagyja. Megszületik a csecse­mő. A lány nyomorog, de minden áldozatot vállal a ki­csiért. Aztán egyszer, szopta­tás közben, agyonnyomja a gyerekét. , — És? ír- Semmi és. Ez a story, (Fohrtatjuk.j Harmati» Endre sík, aki látta, hogy az első­nek nem-et mondott, majd c harmadik, aki látta, hogy c másodikat visszautasította — és így tovább. Mindegyik ab­ban bízik: hátha neki nen tud ellenállni. Minden férj legalább pillanatnyi menedé­ket nyújtó sajka a Pigalle ful­doklókkal zsúfolt tengerén Az egyik bisztró üvegfaláná nagyon fiatal lány áll. Nen egyszerűen csinos, kifejezet ten gyönyörű. Formás testé kívánatos pózban nyomj< oda a hideg üveghez és vá mozdulatlanul. Ha férfi ha lad el előtte — ez gyakrai megesik — félreérhetetlenü rávillantja mosolyát. MiJcO' vagy félóra múlva újra arn járok, még mindig ott áll ugyanabban a fárasztó póz ban — de most mintha vala mi riadtság bujkálna a moso lyáhan. Eddig nem akadt szá mára üzlet. Pedig — mondom — nagyon fiatal és nagyot szép. Csak hát hihetetlenü nagy a konkurrencia. Konkurrencía — az a gya núm, ez az oka annak, hoffi a hosszú sorban várakozó ta xik egyikének volánja mel lett — egy próféta ül. Leg alább is ilyen külsőt kölcsö nöz ennek a tagbesv-bridt em bemek a derekáig érő ősze, az a másik fás emberke is, aki annyit üldögéli ott bent, törzsasztalánál — figyelt, raj­zolt és ivott. Képei ma mil­liókat érnek, legtöbbjük a Moulinről készült, a Mouli ív­ben. Toulouse-Lautrec, a von­zó-arcú gnóm, a főúri csavar. gó csak itt volt otthon igazán. LÁNY AZ ÜVEGFALNÁL Zene, csiklandós nevetés szűrődik ki a mellékutcák lefüggönyözött ablakain is — nemcsak a téren érnek egy­másba a bárok és egyéb in­tézmények. A „Madame Ar­thur" előtt idősebb úr szá.11 ki egy elegáns kocsiból. Vala­hol, feltehetően egy kitűnően berendezett lakásban egy asz- szony most biztosan úgy tud­ja, hogy férjének halasztha­tatlan üzleti tárgyalása van.~ A téren, az utcákon, r. bisz­trókban és a bárokban való­sággal hemzsegnek az éjsza­kai pillangók. Nincs az a ma­gányos férfi, ajüt ne rajzaná- nak körül. Mellételepszenek a bárpultnál és ha nem elég éber — italt rendelnek a számlájára. Sötét kapualjak­ból indulnak utána és ha egy­két saroknyi eredménytelen hivogatás után sikerült leráz­ni az eaviket. ott terem a má­(9.) A tarifák persze borso. sak. A Les Naturistes-be pél­dául 600 frank a „beugró”, további 600 frank a legkisebb összeg, miért kötelező fo­gyasztani. Ez összesen 1200 frank, borravalókkal együtt bőven megvan 1500. Mini­mum ennyibe kerül tehát egy este a Les Naturistes-ben, személyenként, de egy há­romtagú társaság a részegség különösebb veszélye nélkül is nyugodtan otthagyhat 13— 15 000 frankot. A legismertebb neonreklám a vörös, forgó szélmalom, a világhírű Moulin Rouge. A Moulin Rouge-t múltja, pati­nája kötelezi: sok tekintet­ben más, mint a többi. Itt még nincs vetkőző-műsor, a klasszikus értelemben vett \revű egyelőre — nem tudni, !meddig — még ellenáll a hó­dító strip-tease nyomásának. ;A különbség a portásban is !testet ölt. Egyenruhája nem kék imgy fekete, hanem égő- piros. Nem szólítja le a járó­kelőket, mint kollégái, nem ajánl pornográf képeket. Áll, mint a magabiztosság szobra. A Vörös Malomnak nem kell propaganda... A bejárat körül hihetetle­nül alacsony, szakállas em­berke ácsoroo. liven lehetett Angola az afrikaiak „Malus pjtőiora' Egyre súlyosbodó helyzet Angolában IV égyéví szívós munka és * harc után elmondhat­juk: létrejött, soraiban több, mint félmillió öntudatos fia­talt tömörít, van és feladatát jól betölti a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség. Ez nagy nyeresége népünk­nek és a kommunizmus esz­méjének nagy győzelme ha­zánkban“ — mondotta Kádár elvtárs a KISZ első kongresz- szusán. A négy év alatt a KISZ jól betöltötte feladatát. A négy esztendővel ezelőtti tavaszon megindult élet harcosai kö­zött becsülettel helytálltak a fiatalok. Munkájukkal igazol­ták, hogy a 42 év előtti har­cosoknak: a Tanácsköztársa­ság katonáinak méltó ut'djá- vá akarnak lenni. Eddigi eredményeink to­vábbi feladatokat, kötelessé­geket jelentenek a fiatalok számára. 1961 tavaszán ismét csatasorba kell állniuk, hogy segítsék a második ötéves terv feladatainak megvalósí­tását. Az ifjúmunkások a ter­melékenység növelésének se­gítésével, a parasztfiatalok a termelőszövetkezetek és álla­ma gazdaságok termésered­ményei növelésével, a diákok jobb tanulmányi eredmények elérésével, társadalmi mun­kaakciók szervezésével segít­hetnek. Nálunk évről évre szebbek a tavaszok. Minden új esz­tendő, minden új tavasz jobb, boldogabb kikelet jöttét je­lenti. Az elmúlt négy eszten­dőben a fiatalok bebizonyí­tották, hogy önzetlenül dol­goznak az új tavaszok sike­réért. Mutassa meg ez évben is minden leány és fiú, hogy akar ezért dolgozni. A z ^Ifjúság a szocializ- musért” mozgalom tág lehetőséget biztosit minden fiatalnak, hogy képességed szerint segítse a szocializmus építését. A KISZ megalaku­lásának negyedik évforduló­ját ünnepeljék mindenütt az­zal, hogy kiszesek és a KISZ- en kívüli fiatalok is bekap­csolódnak e mozgalomba. Mi­nél többen tevékenykedjenek a KISZ I. kongresszusa jel­szavának megvalósításáért: „Munkával, tanulással a szo­cializmusért!*’

Next

/
Thumbnails
Contents