Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-21 / 68. szám

196L március 21. SZOLNOK MEC7EI NÉPLAP 3 Készülnek a tervek a TISZA HASZNOSÍTÁSÁRA Ünnepség a Járműjavítóban a Tanácsköztársaság kikiáltásának Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vízgazdálkodási és hasznosítási főosztályának vezetője, Szászhelyi Pál nyi­latkozott arról, hogy milyen terveken dolgoznak a Tisza hasznosítására. Egységes intézkedések — Az ország területének több mint fele a Tisza víz­gyűjtőjében feleszik és jelen­leg a „S2őke” folyó itatja az öntözött területek négyötö­dét. A szűk vízkészletek és az igények várható növekedése a Tisza vizének minél telje­sebb hasznosítását és a víz- gazdálkodás helyes, tervsze­rű kidolgozását teszi szüksé­gessé. Ahhoz, hogy a távlati tervek megvalósíthatók le­gyenek, a folyó teljes hosszá­ban egységes rendezésre, fej­lesztésre van szükség. Ez túl­terjed az ország határain, te­hát a szomszédos országok szakembereivel együtt kell megvitatni a terveket, ame­lyeket jóváhagyásra - az ille­tékes kormányok elé terjesz­tenek. Az egységes intézke­dések kialakítására a közel­múltban már tárgyalás folyt a szovjet, csehszlovák, román és magyar vízügyi szakembe­rek között, amelyen több megfontolásra szánt javaslat született. o- A távlati tervek szerint , a Tisza magyarországi szaka­szán tovább fejlesztjük a csatornázást és ezzel az egész Tiszántúl területe öntözhető- vé válik. A tervek között szerepel a második és harma­dik vízlépcső megépítése, amelyek közül különösen a második jelentős, amely Ti­szabura környékén létesül. A második vízlépcső biztosítja a meglévő öntözőrendszerek és elsősorban a tiszalöki ön­tözőrendszer teljes kapacitá­sának hasznosítását. A nö­vények általában július—au­gusztusban igénylik a legerő­sebb öntözést, de jelenleg ez még csak korlátozottan lehet­séges, mert éppen a száraz hónapokban, a legnagyobb .kánikula idején alacsony a vízállás a Tisza medrében. Most még körülményesen, szivattyúk segítségével eme­lik ki a vizet és vezetik a szomjazó földekre. A duz­zasztómű megépítése után a megemelkedett vízállás se­gítségével, pusztán a gravitá­ciós erő hasznosításával ön­töznek. A szivattyú kikapcso­lása évente mintegy 8—10 millió forintos üzemi megta­karítást eredményez. — Az építkezések során a Tiszán és a Körösökön meg­szűnik a sekély víz, eltűnnek a gázlós szakaszok, s ezzel új víziutak teremtődnek. Hajó­zásra alkalmasak lesznek az egyes csatornaszakaszok is. A jeges, fagyos idő kivételé­vel egész éven át használhat­ják a környék lakói ezt az ol­csó és jő . szállítási utat, — amely még szorosabbra fűzi majd az összeköttetést az or­szágrészek között. A „csúcsenergia“ — A vízlépcsők az ország energiaszükségletéhez mérten aránylag kevés áramot ad­nak, de mégis jelentősek, eb­ből a szempontból is, mert képesek — az úgynevezett „csúcs-energia” előteremtésé­re. Este országosan S—4 óra­A legjobb újító Csupán a véletlennek kö­szönhetem, hogy Stange Béla főművezetőt irodájában talál­tam. Már a portás is — mi­kor érdeklődtem hollétéről — így igazított el: a celluló­zé gyárban megtalálja. — Ügy mondja: a műszaki Irodában? A portás csak mosolyog. — Az ő tanyája a labora­tórium és az egész gyái“. Igazán a szerencsének kö­szönhetem, hogy mégis az irodájában találtam. A ter­melési osztállyal beszélt te­lefonon... Néhány éve ismertem meg Stange elvtársat. Akkor az egyik újításáról beszélget­tünk. Harmincegy éve dolgo­zik a papíriparban. Mint gépkezelő kezdte pályafutá­sát 1929-ben Balatonfűzfőn. Egy év után laboratóriumba került, majd később Szent­endrére. Egyik jelentős újítását, mely — becslése szerint —■ akkor évi 300 000 forint értékű meg­takarítást Jelentett, először munkahelyén hasznosították. Később a szolnokiak és a diósgyőriek is átvették és al­kalmazásával többmillió fo­rint értékű import műgyan­tát takarítottak meg. Később — mikor felépült a cellulózé gyár — Szolnokra került, ahol számos újítás ki­dolgozásában vett részt. Ja­vaslatot tett a rostaatom vi­zek újbóli felhasználására és az öntözőkben a töltés sűrű­ség növelésére. Több társá­val résztvett a fehérítés tech­nológiáját megváltoztató újí­tás kidolgozásában. Fárado­zásukat siker koronázta. Ja­vaslatuk hasznosnak bizo­nyult és alkalmazásával a fehérítés munkaidejét a régi 11—12 óráról lerövidítették 7 órára. Ezzel a cellulóze-üzem napi termelése 12—13 tonná­ról 20—21 tonnára nőtt Neki köszönhető, hogy az NDK-ból vásárolt első cellulózé teker­cselő gép üzemel és kapaci­tása többszörösére növeke­dett Javaslatával a gyár la-t katosai átalakították a német cégtől vásárolt gépet. Ezenkí­vül még számos újítását ve­zették be Szolnokon. Most is lépten nyomon azon töpreng, hol lehet újíta­ni, hogy könnyebbé, kultúrál- tabbá váljon a dolgozók munkája. ,| | Terved? — Az osztályozó üzemrész kapacitását akarjuk növelni — mondja egyszerűen, min­den pátosz nélkül. — Űj gé­pek üzembeállításával az itt dolgozók munkája könnyebbé válik és a napi 20 tonnáról 25 tonnára növekszik a cel- lulózegyár termelése. Sajnos, a tervjavaslat kidolgozásában nem vehetek részt, mert a Papíripari Igazgatóság áthe­lyezett a most épülő Dunai Cellulózegyárba. ötvenegy éves vagyok, remélem, eddi­gi pályafutásomhoz hasonlóan ott is hasznomat veszik. A. J. Ne fájjon a feje, mert sok a tojás! A szerződött tojás legala­csonyabb átvételi ára dara­bonként 1 forint 42, évfordulóján Tegnap délután 18 órára az MSZMP Szolnok városi bizottságának meghívására többszáz ember jött el a Jár­műjavító ÜV. kulturházának mozihelységében rendezett emlékünnepségre. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 42. évfordulóját ünnepeltük. A város minden részéből érkeztek a résztvevők, hogy kifejezzék tiszteletüket dolgozó népünk tettének évülhetet- len dicsősége iránt. Megjelent az ünnepségen Sípos Károly elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára, Kapás Rezső, a vá­rosi tanács vb. elnöke, valamint a tömegszervezetek, tö­megmozgalmak vezetői, képviselők A Himnusz elhangzása után Balázs József Ladányi La­jos Párttagsági könyv című versét szavalta el, majd Barta István megnyitó szavai után Rózsás Frigyes elvtárs, a városi pártvégrehajtó bizottság tagja mondott ünnepi be­szédet. Rózsás Frigyes elv társ ünnepi beszéde hosszat megnövekszik az energiahasználat. A többlet biztosítására a hőenergiát termelő erőművekben egész napon át járatnak olyan gé­peket, amelyek csak a kri­tikus órákban szolgáltatnak áramot Az üzemeltetés így igen költséges. — A néhány órás csúcsidőszakra a vízierő­művek biztosítani tudják majd az ország zavartalan ellátásához szükséges áram egy részét, méghozzá jóval olcsóbban. A Tisza távlati fejlesztési tervének kidolgozásához to­vábbi nemzetközi tárgyalá­sokra van szükség, amelyek később az egységes terv ki­alakítását eredményezik — fejezte be nyilatkozatát — Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosz­tályvezetője. Tisztelt ünneplő közönség! Negyvenkét év előtti dicső­séges harcok emlékét, a Ma­gyar Tanácsköztársaság meg­alakításának évfordulóját ün­nepeljük. A szocializmus az elmúlt 42 év alatt világfor­máló «övé nőtt. Bebizonyí­totta fölényét a kapitaliz­mussal szemben és napjaink­ban már mint győzelmes vi­lágrendszer, a Föld egy har­madán uralkodóvá vált. A szocializmus előretörésé­nek vagyunk tanúi hazánk­ban is. Népünk — támasz­kodva a nemzetközi szolidari­tásra — úrrá tudott lenni az 1956-os eseményeken, az el­lenforradalom okozta nehéz­ségeken és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével sikeresen építi a szocializ­must. Eredményeink ékesen bizo- nyujet, hogy a magyar nép hű maradt a szocialista esz­mékhez, amelyekért már 42 évvel ezelőtt is harcolt. Az 1919-es Tanácsköztársa­ság előtt nagy volt az elnyo­más az országban. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatására 1917. november 25-én Buda­pesten az Iparcsarnokba a százezrek gyűléseztek és tüntettek a szocialista forra­dalom mellett S így forra­dalmasodon a nép, míg 1919. | március 18-án ismét hatal­mas tüntetések zajlottak le Budapesten forradalmi köve­telésekkel ... 1919. március 21-én kikiál­tották a Tanácsköztársasá­got A továbbiakban az ünne­pi est előadója arról beszélt hogy a Tanácsköztársaság fennállásának 133 napján mi­lyen intézkedéseket foganato­sítottak, milyen változásokat hozott e pár hónap a nép éle­tében. majd arról szólt] — Ä Tanácsköztársaság 133 napi fennállása után megbukott. Horthy Miklós tiszti századokat szervezett, amelyek nyomban megkezd­ték terrorhadjárataikat a Du­na—Tisza közén és Dunántú­lon. Mindnyájunk előtt isme- rettes Héjjas Iván, Francia Kiss Mihály csoportjainak terror-hadjárata, a népi hata­lom legjobbjainak legyilko- lása, bebörtönzése. A Magyar Tanácsköztársa­ság mégis nemzeti történel­münk egyik legdicsőbb feje­zete. Folytatása és betetőzése volt népünk évszázados sza- badságarheainak és függet­lenségi küzdelmeinek. Törté­netéből tanultunk. A Tanácsköztársaság ta­pasztalataiból tanultuk meg, hogy ingadozás nélkül, eré­lyesen kell lecsapnunk az ellenforradalom «ölre. Több, mint négy évtized az, amely a Tanácsköztársa­ságtól elválaszt bennünket. Abból 16 éven át már népi demokráciánk történetét ír­tuk. Ez az időszak közelebb hozta 1919 társadalmunkat formáló hagyatékát. Nemcsak azért, mert pártunk legidő­sebb nemzedéke forradalmi tűzkeresztségének és tapasz­talatainak nagy iskoláját 1919-ben szerezte, hanem azért is, mert ennek a gene­rációnak még élő képviselői 1956-ban elsőnek fogtak fegy­vert a párt hívő szavára, a szocializmus védelmére. A Tanácsköztársaság emlé­ke és tanulsága, hagyatéka és páldája elsősorban azért ele­ven és időszerű, mert mai küzdelmeinkben 1919-et foly­tatjuk. A harc formái és módsze­rei sokban eltérnek, de a lé­nyeg ugyanaz: a néphatalom megőrzése, a munkásosztály, az egész dolgozó nép felemel­kedése. Ma sem kevés a tenniva­lónk, de a harc, amelyet ma vívunk, könnyebb, mint 1919- ben volt. Mert azóta megnöve­kedtek a szocializmus erői, létrejött, fejlődik és erősödik a szocialista tábor, a kommu­nizmust építő Szovjetunió vezetésével. S ez ma a haladó emberiség támasza. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a város KISZ együttesei, az üzem kultúr- csoportja és a vasutas ének­kar adott színvonalas műsort az ünnepség tiszteletére. VEZETEKCSERE Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat jász­apáti villanyszerelői a község területén a fővezetéket az aránylag vékony keresztmetszetű rézvezetékről vastagabb aludur vezetékre cserélik. A munka egy részét Nem oda Béla és Pabar János villanyszerelők végzik BARTA LAJOS: VILÁQSZ AB ADSÁQ O tt, ahol én kisgyerek voltam,. mindenütt szép, nagy, egyenes földek vannak. A szem ott minde­nütt messzire láthat, de az emberek lelke abban az idő­ben mégis nagyon szűk kis helyen mozgott. Akkor még az egyszerű ember lelkének nem volt szárnya, hogy a gondolat erejével átrepüljön az egész világon. Az országút mellett, a fa­lutól nem messze, ott egy csárda állt. Kijöttek hozzánk a csárdába az öreg emberek beszélgetni. Fölültettek a tér­dükre és úgy folyt a szó köz­tük. A hajuk már fehér volt, az arcuk ráncos. Sokat be­széltek egy nagy harcról. — Aki megkérdezte őket: — Milyen harc volt az? Annak azt felelték] — A szabadságharc !..: Bent a faluban nagy há­zak is voltak, a széles torná­cok eleje vastag oszlopokra nehezedett. De a falu végén csak kis házak álltak, szal­matetejüket a szél régóta ci- bálta, tépte és nagy lyuka­kat szaggatott rajta. Ezek­ben a kis házakban laktak a zsöllérek. ök voltak azok, akik a . csárdába beszélgetni kijártak, akiknek a térdén de sokat lovagoltam. Már resz- keteg, öreg testek voltak, ere­jük beleveszett a mások föld­jébe. Nagy darabokban feküdtek ott a földek. Beláthatatlan nagy tagokban, se szélük, se hosszuk... A zsöllérek akár­merre néztek: — csupa ura­dalom! Grófi uradalom, her­cegi uradalom, főhercegi ura­dalom, papi uradalom. Ide­gen föld, nehéz robot, sovány napszám ..4 A kkoriban még nem vol- tak arra nagy vasutak, az emberek nem tudtak ha­zulról mozdulni, csak nagy­ritkán láttak más vidékről való embert... Nem tudtak meg semmit arról, hogy mo­zog-e valami a világban és hogy az emberek másutt ho­gyan gondolkodnak?... Nem tudták azt, hogy azon a hatá­ron túl vannak-e nekik test­véreik, akiknek az fáj, ami nekik is fáj, akik éppen olyán reménytelenségben él­nek, mint ők is, mert nincs valami jobbra, valami nagy­szerűbbre kilátásuk. Csak azt érezték, hogy az uradalmak nem mozdulnak és az ő éle­tük és azoknak az élete is, akik ő utánuk jönnek, már nem lesz más, csak örökös napszám . ;s Testükben, mint szűk ketrecben, repdesett a lélek, magukra voltak ha­gyatva és fázott bennük m lélek a nagy testvértelenség- ben. A csárda és a falu közt feküdt a temető és az öregek sírba is szálltak anélkül, hogy csak a remény is bevil- lámlott volna a lelkűkbe, hogy lehet ez egyszer még másképp isi... Azóta Is többször jártam árra! Az uradalmak még ak­kor sem mozdultak meg! — Csak a régi napszámosok he­lyén dolgoztak új napszámo­sok; az apákat fölváltották a fiúk, az unokák.. j A nagy földek még mind mozdulatlanok voltak! De az időben, a levegőben, az em­beri koponyákban már moz­gott valami! De az a valami erősebb mindennél, ami lát­ható, ami megfogható] «- a gondolat.. 4 P C s most azon a vidéken is, ahol a régi öregek még reménytelenül sírba szálltak, megindultak a nagy darab földek és elfutnak azok alul, akik eddig a lábu­kat szétterpesztve rajta áll­tak. Es ha megkérdezed a ré­gi zsöllérek unokáit: e- fi miért harcoltok?. Akkor azok már azt fele­lik: — A világszabadságértl Es a régi zsöllérek unokái nem várják, hogy jön-e a harmadik, vagy negyedik fa­luból egy ember, akitől meg­kérdezzék: — Mi újság arrafelé? Mo­zog-e valami a világban? Mert ők tudják, hogy mi mozog a világban. Tudják, hogy a nagy darab földek mindenütt megindultak azok alatt, akik azokat eddig csak bitorolták. Tudják azt, hogy nemcsak a szomszéd határ­ban, nemcsak a másik vár­megyében, de nagy Orosz­országban, a megvert Német­országban, a gőgös Francia- országban, a forró Olaszor­szágban, a hatalmas Angliá­ban, mindenütt ott vannak az ő testvéreik és egyazért har­colnak mindannyian] vissza­veszik a földet és fölszabadít­ják nemcsak magukat, ha­nem az egész világot 1.4« ^>tt, ahol én kisgyerek voltam, mindenütt szép, nagy, egyenes földek vannak. És a régi zsöllérek unokái most már nemcsak az ég aljáig látnak el, hanem a lelkűkkel Végigrepülnek az egész világon... A viiágsza- badság nagy lehelete zúg most végig a világon és a ré­gi zsöllérek unokáinak lelke benne zúg ebben a lehelet­ben .. j (Világszabadság, 1919. áp­rilis 2 J

Next

/
Thumbnails
Contents