Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-21 / 68. szám
196L március 21. SZOLNOK MEC7EI NÉPLAP 3 Készülnek a tervek a TISZA HASZNOSÍTÁSÁRA Ünnepség a Járműjavítóban a Tanácsköztársaság kikiáltásának Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vízgazdálkodási és hasznosítási főosztályának vezetője, Szászhelyi Pál nyilatkozott arról, hogy milyen terveken dolgoznak a Tisza hasznosítására. Egységes intézkedések — Az ország területének több mint fele a Tisza vízgyűjtőjében feleszik és jelenleg a „S2őke” folyó itatja az öntözött területek négyötödét. A szűk vízkészletek és az igények várható növekedése a Tisza vizének minél teljesebb hasznosítását és a víz- gazdálkodás helyes, tervszerű kidolgozását teszi szükségessé. Ahhoz, hogy a távlati tervek megvalósíthatók legyenek, a folyó teljes hosszában egységes rendezésre, fejlesztésre van szükség. Ez túlterjed az ország határain, tehát a szomszédos országok szakembereivel együtt kell megvitatni a terveket, amelyeket jóváhagyásra - az illetékes kormányok elé terjesztenek. Az egységes intézkedések kialakítására a közelmúltban már tárgyalás folyt a szovjet, csehszlovák, román és magyar vízügyi szakemberek között, amelyen több megfontolásra szánt javaslat született. o- A távlati tervek szerint , a Tisza magyarországi szakaszán tovább fejlesztjük a csatornázást és ezzel az egész Tiszántúl területe öntözhető- vé válik. A tervek között szerepel a második és harmadik vízlépcső megépítése, amelyek közül különösen a második jelentős, amely Tiszabura környékén létesül. A második vízlépcső biztosítja a meglévő öntözőrendszerek és elsősorban a tiszalöki öntözőrendszer teljes kapacitásának hasznosítását. A növények általában július—augusztusban igénylik a legerősebb öntözést, de jelenleg ez még csak korlátozottan lehetséges, mert éppen a száraz hónapokban, a legnagyobb .kánikula idején alacsony a vízállás a Tisza medrében. Most még körülményesen, szivattyúk segítségével emelik ki a vizet és vezetik a szomjazó földekre. A duzzasztómű megépítése után a megemelkedett vízállás segítségével, pusztán a gravitációs erő hasznosításával öntöznek. A szivattyú kikapcsolása évente mintegy 8—10 millió forintos üzemi megtakarítást eredményez. — Az építkezések során a Tiszán és a Körösökön megszűnik a sekély víz, eltűnnek a gázlós szakaszok, s ezzel új víziutak teremtődnek. Hajózásra alkalmasak lesznek az egyes csatornaszakaszok is. A jeges, fagyos idő kivételével egész éven át használhatják a környék lakói ezt az olcsó és jő . szállítási utat, — amely még szorosabbra fűzi majd az összeköttetést az országrészek között. A „csúcsenergia“ — A vízlépcsők az ország energiaszükségletéhez mérten aránylag kevés áramot adnak, de mégis jelentősek, ebből a szempontból is, mert képesek — az úgynevezett „csúcs-energia” előteremtésére. Este országosan S—4 óraA legjobb újító Csupán a véletlennek köszönhetem, hogy Stange Béla főművezetőt irodájában találtam. Már a portás is — mikor érdeklődtem hollétéről — így igazított el: a cellulózé gyárban megtalálja. — Ügy mondja: a műszaki Irodában? A portás csak mosolyog. — Az ő tanyája a laboratórium és az egész gyái“. Igazán a szerencsének köszönhetem, hogy mégis az irodájában találtam. A termelési osztállyal beszélt telefonon... Néhány éve ismertem meg Stange elvtársat. Akkor az egyik újításáról beszélgettünk. Harmincegy éve dolgozik a papíriparban. Mint gépkezelő kezdte pályafutását 1929-ben Balatonfűzfőn. Egy év után laboratóriumba került, majd később Szentendrére. Egyik jelentős újítását, mely — becslése szerint —■ akkor évi 300 000 forint értékű megtakarítást Jelentett, először munkahelyén hasznosították. Később a szolnokiak és a diósgyőriek is átvették és alkalmazásával többmillió forint értékű import műgyantát takarítottak meg. Később — mikor felépült a cellulózé gyár — Szolnokra került, ahol számos újítás kidolgozásában vett részt. Javaslatot tett a rostaatom vizek újbóli felhasználására és az öntözőkben a töltés sűrűség növelésére. Több társával résztvett a fehérítés technológiáját megváltoztató újítás kidolgozásában. Fáradozásukat siker koronázta. Javaslatuk hasznosnak bizonyult és alkalmazásával a fehérítés munkaidejét a régi 11—12 óráról lerövidítették 7 órára. Ezzel a cellulóze-üzem napi termelése 12—13 tonnáról 20—21 tonnára nőtt Neki köszönhető, hogy az NDK-ból vásárolt első cellulózé tekercselő gép üzemel és kapacitása többszörösére növekedett Javaslatával a gyár la-t katosai átalakították a német cégtől vásárolt gépet. Ezenkívül még számos újítását vezették be Szolnokon. Most is lépten nyomon azon töpreng, hol lehet újítani, hogy könnyebbé, kultúrál- tabbá váljon a dolgozók munkája. ,| | Terved? — Az osztályozó üzemrész kapacitását akarjuk növelni — mondja egyszerűen, minden pátosz nélkül. — Űj gépek üzembeállításával az itt dolgozók munkája könnyebbé válik és a napi 20 tonnáról 25 tonnára növekszik a cel- lulózegyár termelése. Sajnos, a tervjavaslat kidolgozásában nem vehetek részt, mert a Papíripari Igazgatóság áthelyezett a most épülő Dunai Cellulózegyárba. ötvenegy éves vagyok, remélem, eddigi pályafutásomhoz hasonlóan ott is hasznomat veszik. A. J. Ne fájjon a feje, mert sok a tojás! A szerződött tojás legalacsonyabb átvételi ára darabonként 1 forint 42, évfordulóján Tegnap délután 18 órára az MSZMP Szolnok városi bizottságának meghívására többszáz ember jött el a Járműjavító ÜV. kulturházának mozihelységében rendezett emlékünnepségre. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 42. évfordulóját ünnepeltük. A város minden részéből érkeztek a résztvevők, hogy kifejezzék tiszteletüket dolgozó népünk tettének évülhetet- len dicsősége iránt. Megjelent az ünnepségen Sípos Károly elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára, Kapás Rezső, a városi tanács vb. elnöke, valamint a tömegszervezetek, tömegmozgalmak vezetői, képviselők A Himnusz elhangzása után Balázs József Ladányi Lajos Párttagsági könyv című versét szavalta el, majd Barta István megnyitó szavai után Rózsás Frigyes elvtárs, a városi pártvégrehajtó bizottság tagja mondott ünnepi beszédet. Rózsás Frigyes elv társ ünnepi beszéde hosszat megnövekszik az energiahasználat. A többlet biztosítására a hőenergiát termelő erőművekben egész napon át járatnak olyan gépeket, amelyek csak a kritikus órákban szolgáltatnak áramot Az üzemeltetés így igen költséges. — A néhány órás csúcsidőszakra a vízierőművek biztosítani tudják majd az ország zavartalan ellátásához szükséges áram egy részét, méghozzá jóval olcsóbban. A Tisza távlati fejlesztési tervének kidolgozásához további nemzetközi tárgyalásokra van szükség, amelyek később az egységes terv kialakítását eredményezik — fejezte be nyilatkozatát — Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője. Tisztelt ünneplő közönség! Negyvenkét év előtti dicsőséges harcok emlékét, a Magyar Tanácsköztársaság megalakításának évfordulóját ünnepeljük. A szocializmus az elmúlt 42 év alatt világformáló «övé nőtt. Bebizonyította fölényét a kapitalizmussal szemben és napjainkban már mint győzelmes világrendszer, a Föld egy harmadán uralkodóvá vált. A szocializmus előretörésének vagyunk tanúi hazánkban is. Népünk — támaszkodva a nemzetközi szolidaritásra — úrrá tudott lenni az 1956-os eseményeken, az ellenforradalom okozta nehézségeken és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével sikeresen építi a szocializmust. Eredményeink ékesen bizo- nyujet, hogy a magyar nép hű maradt a szocialista eszmékhez, amelyekért már 42 évvel ezelőtt is harcolt. Az 1919-es Tanácsköztársaság előtt nagy volt az elnyomás az országban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására 1917. november 25-én Budapesten az Iparcsarnokba a százezrek gyűléseztek és tüntettek a szocialista forradalom mellett S így forradalmasodon a nép, míg 1919. | március 18-án ismét hatalmas tüntetések zajlottak le Budapesten forradalmi követelésekkel ... 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot A továbbiakban az ünnepi est előadója arról beszélt hogy a Tanácsköztársaság fennállásának 133 napján milyen intézkedéseket foganatosítottak, milyen változásokat hozott e pár hónap a nép életében. majd arról szólt] — Ä Tanácsköztársaság 133 napi fennállása után megbukott. Horthy Miklós tiszti századokat szervezett, amelyek nyomban megkezdték terrorhadjárataikat a Duna—Tisza közén és Dunántúlon. Mindnyájunk előtt isme- rettes Héjjas Iván, Francia Kiss Mihály csoportjainak terror-hadjárata, a népi hatalom legjobbjainak legyilko- lása, bebörtönzése. A Magyar Tanácsköztársaság mégis nemzeti történelmünk egyik legdicsőbb fejezete. Folytatása és betetőzése volt népünk évszázados sza- badságarheainak és függetlenségi küzdelmeinek. Történetéből tanultunk. A Tanácsköztársaság tapasztalataiból tanultuk meg, hogy ingadozás nélkül, erélyesen kell lecsapnunk az ellenforradalom «ölre. Több, mint négy évtized az, amely a Tanácsköztársaságtól elválaszt bennünket. Abból 16 éven át már népi demokráciánk történetét írtuk. Ez az időszak közelebb hozta 1919 társadalmunkat formáló hagyatékát. Nemcsak azért, mert pártunk legidősebb nemzedéke forradalmi tűzkeresztségének és tapasztalatainak nagy iskoláját 1919-ben szerezte, hanem azért is, mert ennek a generációnak még élő képviselői 1956-ban elsőnek fogtak fegyvert a párt hívő szavára, a szocializmus védelmére. A Tanácsköztársaság emléke és tanulsága, hagyatéka és páldája elsősorban azért eleven és időszerű, mert mai küzdelmeinkben 1919-et folytatjuk. A harc formái és módszerei sokban eltérnek, de a lényeg ugyanaz: a néphatalom megőrzése, a munkásosztály, az egész dolgozó nép felemelkedése. Ma sem kevés a tennivalónk, de a harc, amelyet ma vívunk, könnyebb, mint 1919- ben volt. Mert azóta megnövekedtek a szocializmus erői, létrejött, fejlődik és erősödik a szocialista tábor, a kommunizmust építő Szovjetunió vezetésével. S ez ma a haladó emberiség támasza. Az ünnepi beszéd elhangzása után a város KISZ együttesei, az üzem kultúr- csoportja és a vasutas énekkar adott színvonalas műsort az ünnepség tiszteletére. VEZETEKCSERE Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat jászapáti villanyszerelői a község területén a fővezetéket az aránylag vékony keresztmetszetű rézvezetékről vastagabb aludur vezetékre cserélik. A munka egy részét Nem oda Béla és Pabar János villanyszerelők végzik BARTA LAJOS: VILÁQSZ AB ADSÁQ O tt, ahol én kisgyerek voltam,. mindenütt szép, nagy, egyenes földek vannak. A szem ott mindenütt messzire láthat, de az emberek lelke abban az időben mégis nagyon szűk kis helyen mozgott. Akkor még az egyszerű ember lelkének nem volt szárnya, hogy a gondolat erejével átrepüljön az egész világon. Az országút mellett, a falutól nem messze, ott egy csárda állt. Kijöttek hozzánk a csárdába az öreg emberek beszélgetni. Fölültettek a térdükre és úgy folyt a szó köztük. A hajuk már fehér volt, az arcuk ráncos. Sokat beszéltek egy nagy harcról. — Aki megkérdezte őket: — Milyen harc volt az? Annak azt felelték] — A szabadságharc !..: Bent a faluban nagy házak is voltak, a széles tornácok eleje vastag oszlopokra nehezedett. De a falu végén csak kis házak álltak, szalmatetejüket a szél régóta ci- bálta, tépte és nagy lyukakat szaggatott rajta. Ezekben a kis házakban laktak a zsöllérek. ök voltak azok, akik a . csárdába beszélgetni kijártak, akiknek a térdén de sokat lovagoltam. Már resz- keteg, öreg testek voltak, erejük beleveszett a mások földjébe. Nagy darabokban feküdtek ott a földek. Beláthatatlan nagy tagokban, se szélük, se hosszuk... A zsöllérek akármerre néztek: — csupa uradalom! Grófi uradalom, hercegi uradalom, főhercegi uradalom, papi uradalom. Idegen föld, nehéz robot, sovány napszám ..4 A kkoriban még nem vol- tak arra nagy vasutak, az emberek nem tudtak hazulról mozdulni, csak nagyritkán láttak más vidékről való embert... Nem tudtak meg semmit arról, hogy mozog-e valami a világban és hogy az emberek másutt hogyan gondolkodnak?... Nem tudták azt, hogy azon a határon túl vannak-e nekik testvéreik, akiknek az fáj, ami nekik is fáj, akik éppen olyán reménytelenségben élnek, mint ők is, mert nincs valami jobbra, valami nagyszerűbbre kilátásuk. Csak azt érezték, hogy az uradalmak nem mozdulnak és az ő életük és azoknak az élete is, akik ő utánuk jönnek, már nem lesz más, csak örökös napszám . ;s Testükben, mint szűk ketrecben, repdesett a lélek, magukra voltak hagyatva és fázott bennük m lélek a nagy testvértelenség- ben. A csárda és a falu közt feküdt a temető és az öregek sírba is szálltak anélkül, hogy csak a remény is bevil- lámlott volna a lelkűkbe, hogy lehet ez egyszer még másképp isi... Azóta Is többször jártam árra! Az uradalmak még akkor sem mozdultak meg! — Csak a régi napszámosok helyén dolgoztak új napszámosok; az apákat fölváltották a fiúk, az unokák.. j A nagy földek még mind mozdulatlanok voltak! De az időben, a levegőben, az emberi koponyákban már mozgott valami! De az a valami erősebb mindennél, ami látható, ami megfogható] «- a gondolat.. 4 P C s most azon a vidéken is, ahol a régi öregek még reménytelenül sírba szálltak, megindultak a nagy darab földek és elfutnak azok alul, akik eddig a lábukat szétterpesztve rajta álltak. Es ha megkérdezed a régi zsöllérek unokáit: e- fi miért harcoltok?. Akkor azok már azt felelik: — A világszabadságértl Es a régi zsöllérek unokái nem várják, hogy jön-e a harmadik, vagy negyedik faluból egy ember, akitől megkérdezzék: — Mi újság arrafelé? Mozog-e valami a világban? Mert ők tudják, hogy mi mozog a világban. Tudják, hogy a nagy darab földek mindenütt megindultak azok alatt, akik azokat eddig csak bitorolták. Tudják azt, hogy nemcsak a szomszéd határban, nemcsak a másik vármegyében, de nagy Oroszországban, a megvert Németországban, a gőgös Francia- országban, a forró Olaszországban, a hatalmas Angliában, mindenütt ott vannak az ő testvéreik és egyazért harcolnak mindannyian] visszaveszik a földet és fölszabadítják nemcsak magukat, hanem az egész világot 1.4« ^>tt, ahol én kisgyerek voltam, mindenütt szép, nagy, egyenes földek vannak. És a régi zsöllérek unokái most már nemcsak az ég aljáig látnak el, hanem a lelkűkkel Végigrepülnek az egész világon... A viiágsza- badság nagy lehelete zúg most végig a világon és a régi zsöllérek unokáinak lelke benne zúg ebben a leheletben .. j (Világszabadság, 1919. április 2 J
