Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

# Í9ÍÍ. március KI. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felszabadulási műszak a Cibakház! Gépállomáson A Cibakházi Gépállomás­nak évek óta jó híre van a megyében. Az idei tavaszon is elsők között kezdték a munkát és szépen haladtak. A mai napig 14 traktorista már teljesítette tavaszi ter­vét. A gépállomás körzetében jó munkájával kitűnt a ci­bakház! Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben dolgo­zó ifjú traktoros brigád. Az egvéni teljesítményekben Sárai Gyula G—35-ös trakto­rával 172 normálholdnál tart már 110 normálholdas terve ellenében. Ugyancsak 110 normálhold a tavaszi terve Sárai Pál és Öze László trak­torosoknak, de máris 182, il­letve 201 normálhold teljesít­ménynél tartanak. A tavaszi vetésben Holyba András traktoros a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetke­zetben 286 hold tavaszi ve­tést végzett el eddig. Holyba András az őszi munkaverseny győztese a Cibakházi Gépál­lomáson. Eddigi eredménye arra vall, a tavaszi verseny­ben is elsők közé akar kerül­ni. Ugyanígy a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ben Birizló Lajos 205 holdas vetési telje­sítményével. A gépállomás tavaszi mun­kája ellen idáig egyetlen ter­melőszövetkezet sem emelt minőségi kifogást A tavaszi munkával Tisza- kürtön és Tiszainokán a ta­lajviszonyok miatt ugyan le­maradtak, de a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben hétfőn már a napraforgó vetését is meg­kezdik. A gépállomás körze­tében zöldelni kezd a tavaszi árpa. A legutólső dekádban hat és félezer normálhold mun­kát végzett a gépállomás 90 erőgépe. Harminc traktor egyébként két műszakban dolgozik, három traktoros brigád a szocialista munka­brigád címért versen". Ma vasárnap különben a gépállomás valamennyi gé­pe teljes kapacitással dol­gozik. Tudniillik az eddigi éknél is nagyobb munka kezdődik most. Felszabadu­lási dekádot kezdtek a cibakházi traktorosok, mely március 30-ig tart a mai nap­tól kezdve, s ekkorra a kuko­rica kivételével az összes ta­vaszi vetést, a talajelőkészí­tést befejezik. Különösen Ti- szakürt és Tiszainoka hatá­rát szállják meg a gépek, hogy az ottani lemaradást mielőbb pótolják. — bl -i MEGHÍVÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok vá­rosi bizottsága a Tanácsköztársaság kikiáltásának 42. évfordulója alkalmával 1961. március 20-án 18 óra­kor a Járműjavító GV kul túrháza mozihelyiségében emlékünnepséget tart. Az ünnepségre mindenkit szeretettel meghí­vunk. ünnep! beszédet Rózsás Frigyes elvtárs, a vá­ros! párt-végrehajtó bizottság tagja tartja. Az ünnepi beszéd után kultúrműsor lesz. Városi Pártbizottság Sikeres volt a termelési tapasztalatok és tudományos eredmények cseréje Március 14-től 17-ig Buda­pesten tartotta 14. ülésszakát a Magyar—Szovjet Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió között az élen­járó termelési tapasztalatok és műszaki tudományos ered­mények cseréje tavaly is si- ' keres volt. A mostani ülésszakon a bi­zottság megvizsgálta és elfo­gadta az ez évi együttműkö­désre vonatkozó javaslatokat, amelyek mind a Magyar Nép- köztársaságban, mind a Szov­jetunióban a népgazdaság számos ágát érintik. Ebben az évben is több iparág szak­embereinek kölcsönös látoga­tására kerül sor, a gyártási tapasztalatok és műszaki tu­dományos eredmények meg­ismerése céljából felkeresik egymás üzemeit és kutatóin­tézeteit Magyar és szovjet intézmények különböző be­rendezésekre és gyártási tech­nológiai folyamatokra vonat­kozó dokumentációkat ad­nak át egymásnak. Az ülés­szak munkája baráti légkör­ben és a kölcsönös megértés szellemében fejeződött be. — (MTI) Koszorúzások Szolnokon A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 42. évfordulója alkalmával kedden, március 21-én koszorúzási ünnepsé­gek lesznek Szolnokon. Dél­előtt 10 órakor a város veze­tői, veteránjai, fiataljai, a munkások és a város lakossá­gának képviselői megkoszo­rúzzák a városban elhelyezett emléktáblákat A Nemzeti Szálló bejáratánál, az F. Be­de és a Beloiannisz utcában elhelyezett emléktábláknál veteránok mondanak ünnepi megemlékezést A Fűtőháznál lévő Hoksári-emléktáblát az üzem dolgozói koszorúzzák meg. Barangolás cementvárosban Hétfőn délelőtt fél kilenc­kor kezdődik a munkaidő a DCM építkezésén. Reggel, szemerkélő esőben szálltam le a buszról és siettem a szélesre tárt vaskapu felé. Mielőtt átléptem a küszöböt elolvastam a vaskapu felira­tát. A fémbetűs felirat így szólt: Dunai Cement- és Mészmű. Építése felett véd- nökségjet vállalt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség. És egy perc műlva zsebem­ben blokkal, ceruzával „tel* kedő falakon. Áz ácsok és a vasbetonszerelők szerszámai­kat kezükben lóbálva siettek helyükre. Kezdetét vette a DCM építésének újabb hét- eleji ostroma, ami azt jelen­ti, hogy dömperek, autók dü­börgése, fékek csikorgása, da­ruk jelződudája, kiáltozások, kalapácsütések zuháréja lep­te el a pár órája még álmo­dozó csendes völgykatlant itt a Naszály hegy tövében, • A „vezérkar* irodájában szemüveges gimnazista kül­már megkezdték a Goinbási dűlőben. A sejci kőbánya ad­ja majd a követ. S ezek az alapanyagok mind közel, „egy hajításnyira’* vannak, —. És az utak? — Látta! Nagyrészük kész. Hogy miből? A cementhez amúgyis szükséges kőbányák megnyitásakor kitermelt kő­ből építettük. Kellett, más­különben belevesztünk volna a sárba. — Említette ti szállítást, hogy megdrágítja a cemen­tet. A DCM tehát csak az or­Emelkednek a forgókemencék alapjai... Háttérben a tűzálló téglaraktár, * műhely- raktár. Mögötttük húzódik a Naszály hegy mészkővonulata Du Pont—Morgan érdekelt- A háborús hisztériakeltés, a bek között ezeket mondta: séghez tartozó General Mo- fegyverkezési verseny nem- „... Felvetettem, hogy évi 41 tors Tröszt tiszta nyeresége csak az amerikai monopoltő- milliárd dolláros védelmi 1946—1955 között 13-szorosá- kések számára jelent soha kiadásaink hány százalékából ra emelkedett. A Moody’s In- nem látott üzleti lehetősége- lesz vállalati nyereség. A dustrial 1958. április 1-i szá- két. A nagy hadiipari mono- Wall Street Journal-ban ko­ma pedig arról ad hírt, hogy póliumok szoros nemzetközi eölt adatok alapján kiszámí- n General Dinamitics társaság kapcsolatokat építenek ki lottam, hogy kb. 2 milliárd profitja 1950—1957 között 31- egymás között; a hadikiadá- 600 millió dollárt tesz jci a szeresére nőtt. sok növekedése nyomán vas- vállalatok nyeresége s kb. A számok önmagukban tagon csorog a profit az an- ugyanennyire rúg a vállala- nem teszik eléggé érzékelhe- goi, francia és nyugatnémet tok vezetőinek aránytalanul tövé, hogy a hadiipar kiknek nagytőkések zsebébe is. magas javadalmazása. hozza a legnagyobb hasznot A legnagyobb arherikai ha- Az *P°T vezetői talán nin- Túlságosan szárazak, sze- riiipari vállalatok üzleti kap- csenek is tudatában ennek, mélytelenek ahhoz, hogy iga- csoiatban állnak a kanadai de “ nemzetközi ügyek meg- zán megértsük: vannak em- Eldorado Mining and Refi- ítélésében kétségtelenül be- berek, akiknek éppen a pusz- ning co-val az angol Impe- folyásolja őket az az óriási tításhoz. a háborús úszitás- ^al Chemical Industries-el haszon, amelyet a hideghábo- hoz fűződik a legnagyobb ér- és a Vickers Limited Co-val, rúb61 húznak dekük. Tekintsünk át ezen Nyugat-Németországban az L * néhány olyan adatot is, amely q Farbenindustrie utód-tár- Az amerikai politika kor- me gmutat ja, kikről van szó, easégaival és a Krupp-eéggel, mányrúdja most új kezekbe amikor a hidegháború vám- Franciaországban a Schnei- került. Ezzel kapcsolatban szedőit említjük. der Co-vel, valamint az e érdemes idézni a New York A hadiiparban első helyen marnmut vállalatokhoz tartó- Herald Tribune február 6-i érdekelt a Rockefeller-dinasz- zó> függ6 helyzetben levő ki- számából: r£*t ^ “e’Ͱn'CTffIn tatS S6bb társaságok ezreiveL . „Kennedy elnök azt az uta- kimtinentólí rakéta előáll!- A hadiiPari monopóliumok sitást adta a katonai körök- . «oíhnn rioan _ K>n- összefonódására szemléletes nek, legyenek csendesebbek kormány P«da az amerikai Lockheed- 0 hidegháborúban, de ez nem SySíb a Rockefeller- cég esete. Két évvel ezelőtt ast jelenti> hogy fegyvert vett alanftvánv elnöke volt Dillan megosztották bizonyos repu- volna ki B kezükből, sőt azon amerikai Xü^miniRAr »«««P típusok gyártását Nyu- dolgozik. homf többet adjon aoia alanítója volt a Dillan gat-Németországgal. Ezeket nPyjk — több elriasztó erőt, Reed and Company bank- az6ta a Messersehmitt-cég több ideírni erőt és nagyobb Eak amely ugyancsak ér- A Messerschmitt vél- képességet kormozott hábo­dekRt a hadíinarban lalat részvényeinek egy része ^ vitelére. Viszont valóban A Chrvslér-társaság a Jupi- nem más’ mint “ Adenauer arra utasítja a vezérkari 16- ter ballfszttkus nk*ák. « családjának birtokában van. nököfc egyesített bizottságá- Du Pont és a Morgan-tröszt Csoda-e, ha mindezek lat- nak tagjait es a Pentagon — más cégekkel együtt — a tán bátor és becsületes em- szónokait, hogy beszéljenek Tor rakéták gyártásában ér- berek még az Egyesült Álla- erről kevesebbet.•■ ............. dek elt. A Lockheed-társaság mokban is eljutnak az igaz- Lehet, hogy a közeljövőben fő gyártmánya a hirhedt U— ság felismeréséig? A Reuter kevesebb szó esik majd a há­2-es kémrepülőgép, de ezen- h,.m5któ, tudósítóin kö- boms készül5désr61- de * vi' kívül foglalkozik lökhajtásos híiugynotaég tudósítója o ^ békesj!eretn közvéleménye hidrogénbomba-szállító gé- zölte az alábbi hírt: tetteket vár. Egyetértést vár pék, tengeralattjáróra szerel- £>r. Pauling Nobel-díjas tu- az amerikai kormánytól a le­hető Polaris és másfajta ra- a California szere-lés. az atomfegyverek kéták, valamint a Discovprer ■ , , , , betiltása, a háborús kiadások mpstersőee*! bolygók előállí- es^etpmen az atomkísérle- rsőkkent^ére tett Javaslatok- tágával i*. tek ellen. Beszédében egye- kai (L. I.) fegyverkezve” útnak eredtem meghódítani a cementvárost. Néhány újságíró, rádió-, TV- és filmriporter kollegám megtette már ezt az utat. Ök is leírták, lefényképezték a Naszály hegy mészkővonula­tát, az idelátszó Börzsöny hegység távolbavesző gerin­cét, az itt húzódó Duna-sza- kasz ezüstszalagját, a völgy­katlanban épülő DCM-et fél­karéjba fogó dombvonulato­kat, a szobi fővasútvonal töl­tésének dupla alagutas alul­járóját a cementműhöz, az agyagos, dimbes-dombos vi­déket. Bevallom, én is úgy ter­veztem, hogy valami ilyes­félével kezdem ezt az írást. Ecélból magaslati kilátást kerestem a völgykatlanban. Úgy gondoltam, áthúzok a DCM épülő falai mellett, fel- mászok egy dombra, esetleg Naszály hegyre. Hiszen a hegy előtti domb „leborot­vált” agyagháta jó kilátást ígért és közelinek is tűnt. Mentem. Félórát. Egy órát. Folytassam? Eltévedtem. Akkor döbben­tem erre, amikor egy vatta­kabátos férfi észrevette gyá­moltalan bukdácsolásomat. Vasbetonszerelő volt. így vi­gasztalt: — Nézze, én egy hétig a munkásszállóhoz igyekezve mindig a Duna-parton kötöt­tem ki, pedig esküszöm, hogy józan voltam, hogy a szállót kerestem, és a Duna-part el­lenkező irányban van... Első DCM-beli ismerősöm ezzel faképnél hagyott. Megnéztem órámat: negyed kilenc. Tizenöt perc hiányzott a munkaidő kezdetéhez. Ezért nem ért rá gardirt® ni az én vasbetonszerelőm! • Fél kilenckor ugyanott áll­tam, ahol tizenöt perccel előbb. De most lenyűgözve, földbe gyökerezett lábam. — Néztem az áradó emberfolya­mot. Jöttek minden felől, fiatalok és idősek, legtöbben vattakabátban, néhányan esőköpenyben, főztük elvétve egy-egy lány és asszony. — Mentek az úton, majd felfelé haladtak a vasbetonpanelo- ,kon és oszlopokon, az emel­szág ^közepének” dolgozik majd? — Igen; Budapestet* Pest megyét, a Duna két partját látjuk él elsősorban. Elneveti magát. — Jut azért Szolnoknak, meg Szolnok megyének is. — És a többi megyének? — Ott vannak a régi gyá­rak. De már folynak a tár­gyalások a következő ce­mentgyár építéséről is. Vi­szont egyszerre nem megy. A DCM is 1952-től van ^na­pirenden.” — Mikor fogtak hozzá az építkezéshez? — Ötvenkilenc augusztusá­ban kezdtük a földmunkát. Még ez évben utakat, csator­nákat is építettünk, majd vízvezetéket, ideiglenes du­nai kikötőt, amit most is használunk. És természetesen lakótelepet a munkásoknak, ahol jelenleg ezerötszáz em­bert helyezünk el. — Mennyi földet mozgat­tak meg a földmunkánál? — Durván számítva kb. egymillió köbmétert. — Milyen stádiumban van jelenleg az építkezés? —• A szakipari munkák ke­rültek előtérbe. A nyers­anyagelőkészítő részen, a klinkerégető üzembem a ce­mentőrlő és csomagolónál a vasbeton gépalapok nagyré­sze elkészült. Az épületek alapjai egyébként 3—8 méte­rig terjednek. Néhány szót á tervezésről. Jelenleg négy mérnök és há­rom szakmunkás dolgozik a DCM-nél az NDK-ból. A gyá­rat ugyanis az NDK szakér­tői tervezték, a cementipari berendezéseket és gépeket szintén az NDK gyártja* a kiszolgáló (irodák, garázsok, az új kikötő, a vízvezetékek, a kő- és agyagbányák tervei stb.) a magyar mérnökök munkáját dicsérik. A forgó- kemencék köpenyét Lengyel- ország készíti, míg a csoma­gológépeket Csehszlovákia gyártja. A KGST, a szocialis­ta országok közt létrejött gazdasági együttműködési program egyik gyönyörű pél­dája tehát a DCM. (Folytatjuk) Bubor Gyula sejű fiatalembert mutatnak be. Gépészmérnök. Dobrányi Lászlónak hívják. Ö a gépé­szeti szerelés vezetője. Először az országos cement- j termelésről beszélt — Kevés a cement, évi másfél millió tonna, bár hat cementgyárunk van. De — a hejőcsabait kivéve — mind régi, elavult. — És a rekonstrukciók? Legyint — Negyven-negyvenötéves cementgyáraknál már nem fizetődik ki. Márpedig öt ce­mentgyárunk ilyen „szakál­las.” Ezért nemcsak az egy főre eső cementmennyiség­ben, hanem az önköltségben is elmaradtunk a nemzetközi átlagtól. Mindez lakásviszo­nyainkra is rányomja bélye­gét. A DCM-ről kérdem, mire szemmel láthatólag felélén­kül. Háta mögött hatalmas tér­képen a DCM tervrajza. In­dokol, gesztikulál, vitázik, minden szavát bizonyítja a térképen. Elemében van. — ötvenkettő óta tárgyal­nak „odafent”, hogy cement­gyár kellene — és csak most épül. Előbb nem volt rá pénz. Érthető. E 2,5 milliár dós beruházás megvalósítása nem lehet egyszerű. Az első felmérések óta, s még ma is akadnak, akik máshová sze­rették volna telepíteni a ce­mentművet. Pedig... De néz­ze a térképet! Mutatja. — Itt folyik a Duna, part ján épül az új kikötő, alig egy kilométernyire a cement­műtől. Mellette húz el a szo­bi fővasútvonal, ehhez közel épül a DCM két teherpálya­udvara. Ismét felön fordulj — A cementet tudvalévő, hogy a szállítás drágítja, hát itt ez sem lesz nagy problé­ma. Felcsillanó szemmel foly tatja. — Aztán á víz! Nem mesz- sze innen épül a nógrádve- rőcei vízmű, amely nemcsak Vácot, hanenm a DCM-et is ellátja. —■ S a nyersanyag? — Tessék! A Naszály hegy adja a mészkövet, becslésünk szerint száz évig elég lesz. Az agyagbánya feltárását

Next

/
Thumbnails
Contents