Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

Megyénk iparának egy évi mérlege A Központi Statisztikai Hi­vatal Szolnok megyei Igazga­tóságán most készült el me­gyénk múlt évi ipari terme­lésének számadása. Nézzük, mit mutatnak a számok: Mint ismeretes, a három­éves terv kezdetén azt tűztük célul, hogy az ipari termelés­nek országos viszonylatban 22 százalékkal kell meghalad­nia az 1957-es szintet. Me­gyénk ipara I960 végén 33,5 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Különösen a minisztériumi és a szövetke­zeti ipar termelésének növe­kedése szembetűnő. A hároméves tervidőszak nemcsak a termelés nagy­arányú emelkedése miatt je­lentős. Egyéb vonatkozásban is fejlődött megyénk ipara. Ebben a tervidőszakban került például Szolnokra az alföldi kőolaj- és föld­gázkutatás központja. Ide telcnült a Nayvnieairl j Kő­olajtermelő Vállalat is. így Szolnok jelentős kő­olajipari gócpont lett. A hároméves terv során az olajbányászok eredményesen dolgoztak. Sajnálatos, azon­ban, hogy az általuk feltárt gázkincset nem hasznosítják kielégítő ütemben. A tavaly feltárt földgáz termelés 63 százaléka (többmillió köb­méter gáz) a levegőbe ment. Ennek 30 százaiéba pedig jól éghető szénhidrogén volt, mely jónéhány ezer lakás egyévi kalóriaszükségletét fe­dezte volna. Egyes cikkek termelése kü­lönösen megnőtt a most zá­rult tervidőszakban. Égetett cserépből például 240 száza­lékkal, kolbászféléből 231 szá­zalékkal, cellulózból 171 szá­zalékkal többet állított elő megyénk ipara 1960-ban, mint 1957-ben. Ebben a terv­időszakban kezdtük meg a hűtőszekrények sorozatgyár­tását. Míg az első évben mind­össze 489 hűtőszekrény került ki a jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyárból, addig 1960-ban már 8230. Megyénk ipara jelentősen elő segítette az ország ex­portját. A jászberényi Ap­rítógépgyár például több mint kétszer annyi gépet szállított külföldi piacok­ra, mint három évvel ko­rábban. Az exportszállításokat aka­dályozta az egyenetlen ter­melés. A jászberényi Aprító­gépgyár például exportfa szánt termékeinek tavaly az első negyedévben mindössze 16.6 százalékát gyártotta le, a negyedik negyedévben pe­dig 31.4 százalékát. Az egyes negyedéveken belül sem egyenletes a termelés, a szál­lítás főleg a negyedév utolsó hónapjára tolódik. Tavalyi, s egyben egész há­romévi munkánk legfőbb hiányossága, hogy a terme­lésnövelést elsősorban a munkáslétszám növelésé­vel és annál jóval kisebb arányban a termelékeny­ség fokozásával értük el. Ez is közrejátszott abban, hogy 1960-ban 26.7 százalék;- kai több munkást foglalkoz­tattunk, mint 1957-ben. Ered­ményként könyvelhető el vi­szont az, hogy lényegesen csökkent az ezer munkásra jutó alkalmazottak aránya. A statisztikai hivatal • jóné­hány mulasztásra felhívja fi­gyelmünket. így például a szakmai képzettség fokozásá­ra. A munkások szakképzett­sége ugyanis az utóbbi két évben nem igen változott megyénkben. 1959-ben az ossz munkáslétszámnak 42.5 százaléka segédmun­kás volt, s ez az arány egy év múlva csak 0.1 százalék­kal javult. Figyelemreméltó ugyanak­kor, hogy a női szakmunká­sok száma nagyobb mérték­ben növekedett. Űgylátszik az asszonyokban több az igyekezet valamilyen szak­ma megszerzésére. i Elgondolkoztató a műszaki képzettséggel rendelkezők statisztikája. Tavaly például a tanácsi iparban a különbö­ző műszaki beosztásban lévő dolgozók 68 százalékának még a középiskolai végzett­sége sem volt meg. Ilyen helyzet sokáig nem tűrhető, szorgalmazni kell, hogy a ki- sebb-nagyobb vezetőposztra kerülők tovább tanuljanak, rendszeresen fokozzák szak­mai képzettségüket. A most bezárult tervidő­szakban előreléptünk a ter­melőkapacitás kihasználásá­ban is. A Tisza Bútorgyárban és a Mezőgazdasági Gépjavító­ban például tavaly meg­szervezték a második mű­szakot. Megyénk iparában számos lehetőség van még erre, — így például az Aprítógép­gyárban, a Mezőgépgyárban s néhány tanácsi vasipari vállalatnál. Az Aprítógép­gyárban például a munká- spk teljesített munkanapjai­nak 86 százaléka jut az első műszakra. A hároméves terv eredmé­nyei igazolják, érdemes nagy erőt koncentrálni a műszaki fejlesztésre. Sajnos, a különböző gyárt­mányokra fordított munka­idő csökkenése nem általá­nos még, többet kell ezzel tö­rődni. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban például 7.6 százalékkal nőtt az egy tonna öntvényre Jutó órák száma, s ugyanakkor a selejt 6.1 százalékról 7.5 szá­zalékra emelkedett. Egyéb vonatkozásban is tapasztal­ható néhol visszaesés. A nagy szilárdságú tégla részaránya például 14 százalékkal csök­kent. A hároméves tervidőszak­ban nemcsak a termelés, ha­nem a munkások átlagos ha­vi keresete is emelkedett, — f.6 százalékkal volt maga­sabb 1960-ban, mint három­évvel korábban. Operativ bizottság Irányítja, segíti az új kénsavgyár felett védnökséget vállaló KISZ fiatalok munkáját Fontos esemény zajlott le tegnap délelőtt a Tiszamenti Vegyiművekben. Az a tizen­hét tagú operatív bizottság tanácskozott, amelynek célja az új kénsavgyár építésének segítése. Tudnunk kell, hogy e bizottság a KISZ Központi Bizottságának a vegyipar fe­letti védnökséget vállaló ha­tározata nyomán jött létre. Tagjai között találjuk a párt, a KISZ képviselői mel­lett mindazon vállalatok, ál­lami és egyéb intézmények szervek képviselőit, akik munkájuk révén közvetlen kapcsolatba kerültek az új, épülő kénsavgyárral. Mint mondottuk, a bizott­ság célja az építés, később pedig az üzemeltetés segítése. Mit jelent e feladat a gya­korlatban? A legkonkrétab­ban így foglalhatjuk össze: elősegíteni, hogy a szuper­foszfát üzem még ez év vé­gén, az új kénsavgyár pedig 1962 október elsején meg­kezdhesse munkáját. Az operatív bizottság az ezévi 100 millió forint értékű építési program sikeres Vég­rehajtását, a berendezések legyártását, szállítását, üzem- beállítását kívánja segíteni. A szükséges számú és meg­felelő képzettségű szakmun­kásgárda biztosításában is támogatást ad majd a bizott­ság. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tar­tott. Elhatározta a Magyar Népköztársaság és Nagy-Bri- tannia között kötött, a polgári légiközlekedésre vonatkozó egyezmény megerősítését, majd az 1957. évi ötödik tör­vényben meghatározott jog­körében honosítási és vissza­honosítási, valamint a ma­gyar állampolgári kötelékből történő elbocsátási ügyekben döntött * Egyhónapos központi tanfolyamok a termelőszövetkezeti elnökök részére Február 15-én háromezer termelőszövetkezeti elnök ré­szére egyhónapos tanfolyam kezdődik a pápai és a sza­badszállási mezőgazdasági gé­pész-képző iskolában. A tan­folyamok programján főleg üzemszervezési, gépesítési, számviteli és agrárpolitikai kérdések szerepelnek. Az elő­adásokat a Földművelésügyi Minisztérium és a társ-intéz­mények vezető szakemberei tartják, s azokat konzultá­ciók, viták követik. A tanfo­lyam részvevői meglátogat­nak majd több állami gazda­ságot és termelőszövetkezetet is. (MTI) Hnrrrn I rí ri ii Vége a cukorgyártásnak, kezdődik a karbantartás A Szolnoki Cukogyárban befejezték a cukorgyártást, s megkezdődött a gépek karbantartása. A gyár munkásai először a víztelenítéshez fogtak, majd a gépek szétszere­lése és javítása következik. Moszkva (MTI) A moszkvai rádió péntek esti híradásában közölte külön- tudósítójának, Jurij Harla- novnak beszámolóját a Leo- nyid Brezsnyev repülőgépét ért francia támadásról. Har- lanov szintén a repülőgépen tartózkodott. Az afrikai partok mentén a francia felségvizektől leg­alább ötven kilométeres tá­volságban haladt repülőgé­pünk és egyszerre csak, moszkvai idő szerint körül­belül 17 óra 25 perckor vil­lámsebesen felénk törő re­pülőgépet láttunk. A két haj­tóműves lökhajtásos repülő­gép egyenesen felénk tart. Harci fordulót hajt végre fö­löttünk, majd súlyosan meg­sértve a repülésbiztonság ele­mi szabályait, ismételten ránkcsap. A gép ezután el­távolodik, de a következő pillanatban megpillantjuk a lövedékek jellegzetes villa­násait. Azután megjelenik még egy gép... Az első gép, amelyen nyilvánvalóan felis­merhető a francia légierők 1! kék-piros karikás felségjel- üzése, ismét harci fordulót !hajt végre felettünk. I A tudósító a továbbiakban lelmondotta: a francia repü­lőgép újból és újból rácsa­pott az IL—18-asra. A repü- ; lőgép nyilvánvalóan arra akarta . kényszeríteni a szov­jet gépet, hogy irányától el­térve, Algír felé kövesse. A francia pilóta többször gépé­nek megbillentésével adott jelzéseket, majd újból és új-r ból rácsapott a szovjet re­pülőgépre, keresztezte útját és ismételten tüzet nyitott. A példátlan támadás mintegy hét percig tartott. Nyilatkozott a szovjet rá­diónak a nemzetközi jog egyik kiváló ismerője,, j. Korovin, a' jogtudományok doktora is. .1 . 1 1 .'jx — Nem tekintve az ilyen eset rendkívül súlyos követ­kezményét, a francia katonai repülőgép támadása önmagá­ban véve is a legelemibb és általánosan elismert nemzet­közi jogszabályok durva fel­rúgása — mondotta. Ezt a példátlan támadási több ok­ból is rendkívül súlyosan kell megítélni. Mindenekelőtt azért, mert államfő eben kö­vették el. Mivel a támadás nemzetközi vizek felett tör­tént, a bűntett kimeríti a ka­lózkodás fogalmát is. Súlyos­bító körülmény, hogy a tá­madó gép katonai repülőgép volt és a pilóta bűntettét szolgálati tevékenysége köz­ben követte el. Korovin hangsúlyozta: a tények bizonyítják, hogy a bűntettért a közvetlen fele­lősség a francia katonai pa­rancsnokságot; s ezen ke­resztül a francia kormányt is terheli. Barhács Imre és Baricza Imre cukorfőzSl; az 500 mázsás Vákuum szerelésén dolgoznak. ­Balázs Miklós kazánházi lakatos brigádja a tápszivattyút szereli szét. t>. Horváth József a szeletprés üzeni utáni illetve karbantartását végzi. tisztogatását. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl XII. évfolyam, 37. szám. Ara 60 fillér február 12., vasárnap. Mezőtúri számadás HUNCUT HISTÓRIA Jász-kun Kakas Vasárnapi sportműsor A moszkva' rádió tuÉílóiÉ ireszántija a szovjet á;lamfő repülj» ejteni franca támadásról

Next

/
Thumbnails
Contents