Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-07 / 32. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. február % '##&&■'■* &t*Qtk£ Játékvezetői szemmel... Egyre többen lesznek azok, akik elismerik a játékvezetők munkáját és nem csak szük­séges rossznak tekintik. Mi­lyen gyökerekből is táplálko­zik az elítélő mentalitás’ Klubsovinizmus, hozzánem- értés, a ténylegesen elköve­tett játékvezetői hibák, a nem mindig méltó személyek je­lenléte a mérkőzéseken. A klubsovinizmus leküzdé­se meghaladja erőnket. Soka,t tehet viszont az edző azzal, hogy játékosait fegyelemre, sportszerűségre neveli (nem tűri, hogy egy ötméteres le­sen álló játékos a játékveze­tői sípszó után méltatlankod­va tárja szét karjait, a kö­zönségtől várva segítséget. Nem indokol minden veresé­get bírói tévedés. A felsoroltak mellett a hoz- zánemértés is sok bajnak a forrása. Aki nem ismeri a rablóulti szabályait, az nem ül le játszani. Ha leül, akkor pedig sokat veszít. Aki nem is­meri a labdarúgás szabályait, s kijár a mérkőzésekre „ját­szik”, tudja, hogy nincs veszí­tenivalója. Találunk olyan játékost is, aki szintén nem ismeri eléggé a szabályokat, néha nem is az alsóbb osztá­lyokban fordul ez elő. Itt egy példával szeretném alátá­masztani állításomat. Egy NB. III-as mérkőzésen történt. A játékvezető sport­szerűtlen „hagyd” közbeszó­lásért szabadrúgást ítélt a 16 és felesről a közbeszóló játé­kos csapata ellen, és feltar­totta a balkarját. A volt NB. II-es játékos nekirugaszko­dott és egyből a hálóba vágta a labdát. Á kapus meg sem mozdult. A támadójátékosok összeölelkeztek és indultak a közép felé, hogy kezdjenek. A kapus viszont letette a lab­dát az öt ’és felesre és kapu- kirúgást végzett. A játékve­zető ezt tudomásul vette. A „gólt” rúgó játékos „erélye­sen” tiltakozott, majd termé­szetesen végleg távozott a já­téktérről. A csapat elvesztet­te a mérkőzést. Mindezt el lehetett volna kerülni, ha is­merték volna a játékszabályt, mely szerint sportszerűtlen­ségért legyen az a legsúlyo­sabb is, közvetett szabadrú­gást kell ítélni. A játékveze­tő ebben az esetben így is cselekedett, mert ezt a körül­ményt feltartott balkarjával jelezte. A labdarúgó játékvezetés legnagyobb problémája a les és az előnyszabály. A nézők és a játékosok legtöbbször a labda útját követik és így az el rúgás pillanatát nem tud­ják pontosan megfigyelni. Az előnyszabály általában a ma­gyar játékvezetők problémá­ja. A' külföldiek elintézik egyszerűbben úgy, hogy nem igen alkalmazzák (tisztelet a kivételnek). A szabály sze­rint, ha a játékvezető egyszer előnyszabályt alkalmazott, azt nem másíthatja meg'még akkor sem, ha a feltételezett előnyt nem éri el a vétlen csapat. Itt a bökkenő. A támadó játékost csúnyán felvágták a 16-pson kívül. A labda az egyik szábadonálló játékos társához került, aki lövésre lendítette lábát és a labda máris a hálóban tán­colt. Igen ám, de ezt megelő­zően az. elbuktatott csatár felugrott és szándékosan „tör­lesztett”. Gól nincs, kiállítás azonban van. Szabadrúgás kifelé. A kiállítás ellen „til­takozás”, botrány, négy per­cig áll a játék. A játékos hat hónapig nem játszik. Bízni kell a játékvezetőben! Igen ám, de „az elmúlt mérkőzé­sen kaptunk egy les gólt” mondta egyik szurkoló bárá- tom. Igen. Hibák és tévedé­sek is vannak. Mint ahogy a iótékosok is rúgnak az ötös­ről kapu fölé, vagy elhibáz nak tizenegyeseket ^Nézd! Fogalma sincs hozzá, életé­ben nem rúgott labdába! Mi­nek vesz ilyen sípot a szájá­ba!” Ilyen bekiabálás is van, kár is volna tagadni. Labdarúgó sportunk a fel­szabadulás óta valóságos „tö­megsporttá” fejlődött. Szük­ség volt sok játékvezetőre. Nem mindig olyanok jelent­keztek, akik teljesen ráter­mettek. Ám ezeket a lelkes embereket mégis dicséret il­leti, azokkal szemben, akik csak a bírálatig jutottak el minden segítőszándék nélkül. Elnéptelenedtek a labdarúgó- pályák, de a fű már a tavasz­ról álmodik, arról, hogy az enyhe napsütés íjjra odacsal­ja majd a sportág szerelme­seit, ismét felhangzik sokezer torokból a lelkes biztatás. A játékvezetők újra megkezdik munkájukat. Segítse-őket eb­ben minden jószándékű sportember. Tóth Giyula a törökszentmiklósi Járási JT elnöke A TOTÓ 6. heti eredménye 1. Cntgnia— Milan 1 4:3 2. Inter.—Atalanta 1 2:1 3.. Leeco—Fiorentina 2 0:2 4. Napoli—Lanerossi x 0:0 5. Koma—Bari 1 1:0 0. Sampdoria—Torino 1 2:1 7. Troyes—Sedan 2 3:7 0. Valencien.—Angers 2 0:1 9. Rennes—St. Étien, x 2:2 10. Lyon Reims 2 0:2 11. Limoges—Nice 1 4:2 12. Nimes— RC Paris x 2:2 Vizsgázott kazánfűtőt azonnali belépésre ke­res a szolnoki Tisza Bútorgyár. Nyugdíjas is jelentkezhet ideigle­nes alkalmaztatásra. Závodszky Sándor, a Megyei Testnevelési és Sport Tanács elnöke átadja a „ki volt Szóin ok megye 1960. évi legjobb (érti és női sportolója” elnevezésű közvéleménykutatás győzteseinek a Megyei TST és a Szolnok megyei Néplap tiszteletdíjait. Horgász Erzsébet a Szolnoki Vörös Meteor NB I-es kosárlabdázója átveszi a legjobbnak járó serle­get a február 4-i újságíróbálon. Küzdelmes mérkőzések Tovább folytatódott Tö- rökszentmiklóson a terem­kézilabda bajnokság. — El­mondhatjuk, hogy ezen a vasárnapon szép mérkőzé­sek voltak és sok szoros eredmény született. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a lejátszott 20 mérkőzésnek több mint a 60 százaléka végződött döntetlenül, illetve egygólos győzelemmel, akkor megállapíthatjuk, hogy küz­delmes és sportszerű mérkő­zéseket láthatott a nagyszá­mú közönség. Érdekesebb eredmények Férfiak: Tmiklósi Gimná­zium—Mezőtúri MAFC 16:16 (9:7), Kunszentmárton —Ti- szapüspöki 7:7 (3:5), Jászbe­rény—Tiszapüspöki 5:3 (2:1), Jászberény — Abony 14. :9 (9 9). Nők: Tm. Fáklya—Jberény 3:3 (1:1), Martfű—Kunszent­márton 4:4 (2:2), Kunhegyes —Tiszapüspöki 1:0 (0:0), Szol­nok Közgazd. Technikum— Tmiklósi Gimnázium 5:4. Ifjúságiak: Tmiklósi Ber­csényi — Abony 13:13 (6:6), Abony—Tm. MTH 6:4 (fiú mérkőzések). — os — Kormányunk újabb gondoskodása a beteg dolgozókról 1961. január 1-én életbe lépett a 42/1960. kormány- rendelet, mely a biztosított gümőkóros betegek részére a gyógykezelésük alatt, — gyógyulásuk elősegítése ér­dekében, — anyagi és csalá­di viszonyaiktól függően — anyagi támogatást biztosít. Az ezzel kapcsolatos tud­nivalókat az alábbiakban is­mertetjük: Rendszeres anyagi támo­gatásban részesül az a gyógyintézetben ápolt gümő­kóros beteg, akinek eltartás­ra szoruló családtagja van és a kórházi ápolás idejére já­ró napi táppénzének 80 szá­zaléka nem éri el a 60 forin­tot. A rendszeres anyagi tá­mogatás napi összege ebben az esetben nem lehet keve­sebb 8.— forintnál' és nem haladhatja meg sem a' 60.— forintot, sem a 65—75 szá­zalékos táppénz napi össze­gét. Ugyancsak rendszeres tá­mogatásban részesül az a gyógyintézetben ápolt gümő- kóros beteg is, akinek ugyan nincs eltartásra szoruló csa­ládtagja, de napi táppénze nem éri el a 30.— forintot, A rendelkezés komoly se­gítséget ad a beteg dolgozók­nak. A kiutalás azonban fel­tételekhez van kötve. Aki a2 orvosi utasításokat nem, vagy hanyagul hajtja végre, vagy az egészségügyi rendel­kezéseket nem tartja be, a fertőzés továbbterjedését nem akadályozza meg, —■ nem kaphat segélyt. A rendszeres anyagi támo­gatáson túlmenően, rendkí­vüli esetekben további tá­mogatásra is lehetőséget biz­tosít a rendelkezés. Erre a gyógyintézet vezetője tehet javaslatot. A javaslat elbírá­lására a társadalombiztosí­tási bizottság jogosult. Az SZTK Szolnok megyei Alközpontja a fenti rendel­kezés értelmében a szüksé­ges intézkedéseket már meg­tette, s a gyógyintézetekben ápolt dolgozók táppénzét az anyagi támogatással emelt összegben utalta ki. (apróhirdetéseIT) Előkészületi labdarúgó mérkőzések Törökszentmiklósi Vasas (Megyei I. osztály)—Szolno­ki MTE (NB III.) 0:0. Tmik- Iós, vezette: Polgár. A vo­natindulás miatt csak két­szer 25 percet játszottak a csapatok. A kemény csúszós talajon nem alakult ki jó já­ték. Oroszlányi Bányász—Szol­noki MÁV 3:0 (2:0). Orosz­lány, 400 néző. Vezette: Pá- kozdi. A szolnoki csapatból Abonyi, Csábi és Karkecz játéka érdemel említést. Csepel Autó—Jászberényi Vasas 1:0 (1:0) Dunaharaszti, 300 néző. Vezette: Petri. A háromszor 30 perces. mérkő­zésen jóiramú, változatos já­ték alakult ki. Törökszentmiklósi Fáklya (NB III.) — Kunhegyesi ME- DOSZ (Megyei I. osztály) 4:0 (2:0). Törökszentmiklós. Ve­zette: Dr. Barna. Idényeleji játékkal ’is megérdemelten győzött az NB III-as Fáklya. A reggeli fagy és hóesés la­tyakossá tette az egyébként jótalajú salakpályát. NAGY ALFÖLDI KSolajtermelS Vállalat szakképzett kazánlaka­tosokat, vizsgázott kazánfűtőket állandó munkára felvesz. Felvé­telre jelentkezés mindennap 8— 1G óráig. Szolnok, Körösi út 4S. I. emelet 11. SZOLNOK és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet értesíti n lakosságot, hogy FÜSTÖLT- ÁRUT, ZSÍRT és szalonnát vásárol. Bővebb felvilágosítást n földmüvesázövetkezet felvásárló­ja nyújt a központi irodában Szolnokon, Beloiannisz u. H. sz. alatt. LEGALÁBB ö éves gyakorlattal rendelkező általános motorsze­relőt keresünk felvételre. Lakást biztosítunk. Felvétel esetén úti­költséget térítünk. Fizetés meg­egyezés szerint. Személyes je­lentkezés. Vörös Október Mg. termelőszövetkezet, Mezőtúr. A NAGYREvi Haladás "Tsz-nél nád kapható. Érdeklődni lehet a helyszínen. ELADÓ fürdőszobaberendezés. vörösrézmelegítővel és egy bécsi zongora. Tiszaföldvár, Eajesy- Zsilinszicy út ifi. ELADÓ egy újtipusú Csepel varrógép. Érdeklődni Uehet a kuncsorbai postán. 9 FEKETE béc^i pianínó eladó. — Szolnok, Tisza A. u. 8. ELADÓ modem ebédlősz napközibe, éttermekbe alkalis Cím a Kiadóban. BEKÖLTÖZHETŐ kétszoba, össz­komfortos házrész belterületen eladó. Szolnok, Hubay Ferenc u. 15. Nagy. BEKÖLTÖZHETŐ kis családi ház olcsón eladó. Szolnok, Kertváros, Alkony u. i. BEKÖLTÖZHETŐ két szoba, konyhás családi ház eladó. Ti­szavárkony, Kossuth u, 1. sz. •— Esetleg lebontásra is. ELCSERÉLNEM egy szoba, konyhás lakásomat belterületi kétszobásért. Csorna János Szol­nok, Ságvári körút G épület. KERESEK kiadó vagy eladó szo­ba, konyhás lakást Szolnokon, vagy Törökszentmiklóson. Leve­leket „Reménysége jeligére a Törökszentmiklósi Hirdetőbe. APRÓHIRDETÉS APROHIP.DETESEK dija M szóig hétköznap 10 forint, ünnepnap 10 forint. Minden további sad hétköznap 1 Pt, vasárnap S Ft Hirdetéseket Szolnokon felvesz a Szolnok megyei Néplap lap­kiadó Vállalat. (Szolnok, Iroda­ház. tsz 0.) Gerencsér Miklós: Cinege szakmát választ (Részlet az író „Égrenyíló ablak“ e. regényéből) T izenkét pörsenéses, pely- hedző állú fiú ült a re­csegő székeken, volt közöttük néhány egészen Latal is. Olyanok, akik ezen a nyáron végezték el az általános is­kolát. Csaknem teljesen el­vesztek a hatalmas kultúr­teremben. Közvetlen a zene­kar helye előtt ültek, velük szemben, fönt a színpadon, a gyár képviselői. Két mű­vezető társaságában a pufók munkaügyi osztályvezető szó­nokolt a fiúkhoz. — Máris úgy tekintlek benneteket, mint a gyár sok ezres kollektívájának a tag­jait. Az első időben persze szokatlan lesz, amíg kiisme­ritek magatokat az örökös nyüzsgésben, a nagy zörej­ben, de mihelyt megtanuljá­tok az itteni élet rendjét, at­tól kezdve otthon érzitek ma­gatokat. Még meg kell mon­danom, hogy nem lehettek valamennyien szövők, a kise­gítő üzemrészekben is szük­ség van tanulókra. De a dön­tést hagyjuk a végére. Cinege közömbös kedvvel üldögélt, még barátai, Karcsi és Jónás sem érdekelték. A korai kelés megzavarta szo­kásos életritmusát, egy kicsit égett a gyomra, íés bágyadt volt az észjárása. Érdeklődé­sét tompította az osztály- vezető * színtelen beszéde. Aludni szeretett volna. Ide­gen volt körülötte • minden. Majdnem megbánta, hogy idejött. Egyetlen vigasza Hu­szár volt, akt ott ült a göm­bölyű fejű osztályvezető mel­lett. Ha ránézett Huszárra, fölélénkült benne a tegnapi lelkesedés maradványa. — Akkor most gyertek, vé­gigmegyünk a gyáron — aján­lotta az osztályvezető, s a színpadról fürgén a nézőtér­re ugrott. — A művezető elvtársak majd mindent megmagyaráznak. Az udvar éppen olyan ké­pet mutatott, mint egy szűk városrész, amelynek ugyan utcái vannak, de házaiba nem aludni, hanem dolgozni járnak az emberek. De itt is itthon vannak, hiszen biz­tonsággal, fesztelenül mozog­nak. Hanyagul köszöntik egy­mást, a szerelő a csövekkel babrál, cédulákat lobogtat egy bamaköpenyes tisztvise­lő, overállos lány kiált valaki után, hogy álljon már meg, hozzon neki három kiflit a büféből. Gyapotbálákkal meg­rakott kocsi döcög végig a kockakövekkel kirakott út­testen, a kocsis karján el­szántan vicsorít a tetovált indiánfej. A kocsis pedig re­kedten szitkozódik, mert meg kell állnia, olajoshordókat gurítanak át a lovak előtt Mindezt a sokfajta embert, színt, mozgást a gépek tö­mör, zsibbasztó zúgása fogja össze, s ez a hatalmas gyár­telep útjaival, műhelycsarno­kaival, raktáraival, iroda­épületeivel együtt szüntele­nül remeg, az ember még a talpa alatt is érzi a gépek erejét. C inege számára félelme­tes ez az erő. Megille- tődik, parányinak érzi magát. Arra gondol, hogy ő itt nem sokat számít. Szorosan a cso­port zöméhez húzódik, hogy ne maradjon egyedül. Huszár most ajtót nyit, s a zaj, ame­lyet eddig is érzett, százszo­ros erővel vágja mellbe. • Ugrana, szaladna, mint a macska, ha váratlanul meg­érzi a földrengést. A zaj tö­kéletesen megfosztja hallá­sától, most már csak a sze­mével igazodik a többiek után. Látja, hogy Huszár szája mozog, de abból egyet­len mukkot sem ért. A gépcsarnok végtelennek tűnik. A szövőgépek hosszú sora keresztben is. Hosszában is párába vész, fölöttük a neoncsövek fehér világossá­got árasztanak, a méretek akkorák, mintha szabad ég alatt folyna a munka. Orsók ezrei villannak, forgásukat nem tudja sokáig nézni, mert elszédül. A gépfegyvernél is gyorsabban kattognak a ve- télők, pamutpor gomolyog a levegőben, amely fülledt és forró, mint a trópusok. Ámul- va látja az egykedvű asszo­nyokat, akik könnyű blúzra vetkőzve, a legtermészete­sebb mozdulatokkal szabá­lyozzák a gépek munkáját. Elszakadt egy szál, gyorsan összekötik, megakad a hen­ger, hívják a szerelőt, nem ijednek meg a dübörgés, za­katolás, sebesség hatalmától. Cinege abba is belefáradt, hogy a csoporttal együtt vé­gigmegy a szövőüzemen. Va­lójában nem tud meg sem­mit az itteni munkáról. Csak annyit tud, hogy ő szövő nem lesz. A füle máris bedugult, minden érzékszerve eltom­pult néhány perc alatt. Ki innen, minél hamarabb, mi­előtt teljesen mCgsüketül. Verejtékezve lép az ud­varra a csarnok túlsó végén. Fürkészi, hogyan néznek a többiek. Meglepetten tapasz­talja a nagy élénkséget. A fiúk, akik azelőtt soha nsm látták egymást, hamarosan összebará okoznak, a közös él­mény megteremtette a közös témát. Ö nem szól közbe, nincs mit mondania. Csaló­dottan nézi a mit sem% sejtő Huszárt. A lakatosműhely már sok­kal jobban tetszik neki. Itt legalább viszonylagos csend van. Mindössze a reszelők harsognak, egy fúrógép hal­kan sír, ott a sarokban vala­mit sietség nélkül kalapál­nak. Itt fog maradni. Vasas lesz. Kitanulja a géplakatos szakmát, ö majd megjavítja a gépet, mások pedig hall­gassák, hogyan zörög, A munkások kíváncsian vizsgálják a gyereke­ket: melyiket szeressék? Ne­kik sem mindegy, milyen ta­nulókat kapnak, — Na, hogy tetszik? — áll meg Cinege mellett Hut szár. — Itt szívesen dolgoznék — mondja a fiú sokkal hatá­rozottabban, mint amekkora a meggyőződés benne. —• öreg szakik dolgoznak itt — biccent Huszár a mű­hely belseje felé. — Legtöbb­jük már akkor is itt volt, amikor a gyárba jöttem. Pe­dig eltelt azóta vagy húsz esztendő. Annyi ez Cinegének, mint­ha Huszár semmit sem mon­dott volna. Jobb a grundon. Ez a hely felnőtteknek való. Ö még nem felnőtt — csak azt hitte magáról, még teg­nap este is. A gyár lenyűgöző komoly­ságán túl az a tapasztalat is megijesztette, hogy itt nem csinálhat azt, amit akar. Tu­datosan nem fogta föl, de ösztönösen megsejtette, hogy itt mindenkinek megvan a pontos helye, mindenkire fe­lelősség hárul, s ha valaki kilóg a sorból, abból mind­járt baj van. Csak az lehet otthon a gyárban, aki bele­kapcsolódik a hatalmas me­chanizmusba, elfogadja azt a törvényt, hogy az egymástól való függés tartja életben, egyensúlyban ezt a mecha­nizmust. Korán megtanulta a frá­zist, hogy a művésznek sza­badság kell. Életcélját nem tudta összefüggésbe hozni az­zal, amit a gyárban látott. A számára ismeretlen furcsasá­gok teljesen összezavarták, semmit sem talált magához közelinek. — Mintha kedvetlen len­nél — néz rá Huszár gyana­kodva. — Nem, csak még idegen ez az egész — hárítja el si= etve a gyanút f SíPdOtí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents