Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-05 / 31. szám
1961. február 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP BESZÉLGESSÜNK Nemrég megyénkben járt, s termelőszövetkezeti vezetőkkel beszélgetett egyik országos vezetőnk. A találkozás alkalmával az egyik tsz-elnök előre megírt hozzászólást olvasott fel. A vezető elvtárs akkor azt mondta: beszéljen papír nékül, mindenről úgy, ahogyan ő érzi. A tsz-elnök ekkor minden kerülgetés nélkül elmondta, melyek a legfájóbb gondok a tsz-ben. Ez jutott eszembe most, amikor a pártszervezetek a közeljövőben minden családhoz, minden tsz-taghoz elküldik agitátoraikat azzal a céllal, hogy beszélgessenek az emberekkel. Mindenkivel őszintén, bensőségesen arról, hogyan, mint élnek, heváltak-e jövőhöz fűzött reményeik, mik a gondjaik stb. Hasznos, s mindenképpen sokoldalú lesz ez a beszélgetés. Különösen akkor, ha ezek is olyan őszinték lesznek, mint az említett vezető és a tsz-elnök eszmecseréje. Kérdezhetné valaki,' minek most ez a,beszélgetés? Úgy is találkozunk majd tavasszal ás akkor majd szó esik mindenről. Éppen azért beszélgessünk most, hogy biztosan találkozzunk tavasszal, hogy mindenki ott legyen, ha a munka megkezdődik. Mert a munkán múlik ez év sikere és aki most elmarad, az nehezen éri utói a szorgalmasakat Ugyanígy abban a tsz- ben, ahol a kezdet kezdetén nem eléggé ütemes a munka, egész évben elmaradás, kapkodás lehet S ha a mostani beszélgetésekkel semmi mást nem érünk el „csak” azt, hogy gyorsabb, gördülékenyebb lesz a munkakezdés, már ez is nagy eredmény. De nemcsak ezt várjuk ezektől a találkozásoktól, s minden bizonnyal nem iá csak ezt eredményezik. Igaz, hogy munka közben is lehet, és szedetünk is beszélgetni, de a családi otthonokban elhangzott szavaknak bizonyos varázsuk van. Otthon, a családi körben elhangzóit Szavak, akarva akaratlan közvetlenebbül kapcsolódnak az emberek életéhez. És a tényleges cél: megkérdezni, megnézni, hogyan élnek a falusi emberek, mi a tervük, céljuk. Megvitatni, hogyan — miként változott a falusi élet, milyen gondok váltották fel a régieket. Annak az időszaknak a gondjait, amikor még a mindennapi falatért kellett küszködni, amikor a nagygazdákkal, kulákokkal egyezkedte : ilyen tájban azért, hogy megfogadja aratónak a szegény szomszédot, Ilyen, már tudjuk, nincs. D,e helyenként merülnek fel új és új gondok. Főleg ott, ahoi kezdő, a szövetkezét vagy nem jól gazdálkodtak tavaly, vagy ahol az időjárással nem tudtak megfelelően szembeszállni^ Sőt azzal is számolni kell, hogy az emberek sem egyformán beosztóak, családi körülményeik sem azonosak, stb. Minderre érzékenyen, és egyenesen kell választ adni, mindezt tárgyilagosan kell „összegyűjteni’? népnevelőinknek. Amikor arról beszélgettünk a falusi emberekkel, hogy előnyösebb számukra a termelőszövetkezet, felkerestük, sőt többször is meglátogattuk őket otthonaikban. A mostani látogatás során meggyőződhetnek arról, hogy nemcsak akkor törődtünk velük. Sorsuk, jövőjük, terveik teljesülése, boldogulásuk most i3 épp olyan fontos számunkra, mint akkor. Mert a szövetkezetbe tömörülés csak az első lépés volt ahhoz, amit el akarunk érni: Mindannyiónk, köztük aC falusi emberek boldogulásához. A további úton is együtt, egyetértésben, egymás biztatásával akarunk haladni. Ezt kell most megbeszélnünk, megalapoznunk ezeken a találkozásokon. S ilyen beszélgetésre minden bizonnyal szívesen várják népnevelőinket, s azok is szívesen látogatják meg ismét régi és új ismerőseiket egyaránt. B. E. Új ember születik iS ».Lenin elvtárs hadd mondom el Önnek. ■, sok még a szenny, s a buta beszéd. Míg átvágjuk magunk rajta kimerülünk. Nincs rá elég szám s nincs nevezet» hogy hányán vannak a csirkefogók: kulákok, szektások, részegesek, talp nyalok és munkahalogatók .,.-. .Persze, hogy megbirkózunk velük. De rémes nehéz ' a harc ezek ellen. Majakovszkij döbbenetesen tömör sorait nem a mi magyar jelenünk, az átmeneti korszak régi világból átci- pelt bajai, nehézségéi juttatták eszembe, hanem az ellentét: a pillantás, melyet boszorkányság és időgép nélkül a jövő távolába vethettem. ' A jövő: kunhegyest úttörők, a2 általános iskola VII. és Vili. osztályos tanulói. Két órahosszat beszélgettünk egy tanteremben, néhányon leültek, vagy lekuporodtak a padokra, mások, akiknek nem, jutott hely, karéjt formálva álltak körül bennünket. Talán húszán is lehettek, s egymást félbeszakítva, lelkesen, nyílt tekintettel, habozás és hátsó gondolat nélkül meséltek az úttörő munkáról, családjukról, osztálytársaikról, életükről. Szavaiknak parttalan áradását hiába próbáltam volna jegyzettömböm fedelei közé szorítani. Csak azokat a mondatfoszlányokat, megjegyzéseket, mozdulatokat villantom fel, melyek jellemzőek gondolkodásmódjukra, melyekre visszaemlékezve ujjongatiom kell. Ez a nemzedék már nehezebben fogja érteni Majakovszkijt, mert soraiból kihalnak az ő általa vázolt típusok. Ennek a nemzedéknek eljövendő világában már nem lesz sok „a szenny, s o buta beszéd”, eltűnnek az átkos tulajdonságok, az ember és ember közti kényszerű vagy tisztátalan kapcsolatok — mindaz, ami a kapitalizmus méhében fogant társadalmunkat ma még rút anyajegyként csúfítja el. ÖNZÉS ■ A nyomor szülötte, s ők már nem ismerik a nyomort. Bozsó Péter havi 20—30 forintot költ bélyegekre, a pénzt szüleitől, nagyapjától kapja. Megkérdem: dolgozni nem szokott-e? Fát vágni, vizet hordani szomszédoknál, csomagot vinni, hogy ezzel is növelje a zsebpénzt. „Még otthon sem engednek...” — válaszolja, s ő is, a többiek is csodálkozó, megbotránkbzó arccal fogadják a kérdést. — Egy kislánynak édesapja beteg, anyja a sok apró gyermekkel van elfoglalva. Segélyből élnek, mégis minden tankönyve, füzete megvan, ég saját bevallása szerint gyakran, könnyen kap pénzt mozira, A nyomort tehát nem ismerik, de tanulnak emberségei, segítőkészséget az úttörő mozgalomban. A jobb tanulók óra előtt s néha délutánonként foglalkoznak a gyengébbekkel.. Minden raj egy-egy úttörőnek ingyen biztosítja a nyári táborozást. Az őrsök, kilenc-tíztagú kis csoportok pedig egy-egy Idős bácsihoz, nénihez járnak délutánonként, hogy segítségükre legye- nak a házköriíl, RÉSZEGESSÉG Az unalom, s a céltalanság szülte — nejeik tartalmas az életük, ezer a tennivalójuk. Fásítás, társadalmi munka a tsz-ben és sok-sok szórakozás. — Nekünk az „arany-könyvelő járnak otthon. — Nekünk meg a Mik- száth-sorozat. — Anyukám a „pöttyöskönyvekre” .fizetett elő. S egyszerre megindul a vetélkedés: sorolják a karácsonyi ajándékkönyvek címét, s majd kicsattan a büszkeségtől, aki a legtöbbet kapott. Kedvenc olvasmányaik a Robinson Crusoe, Verne, Jókai és járnak színházba is. Oláh Marika Szolnokon látta a Leányvásárt, a többiek inkább a járási kultúrház műsorait látogatják. És céljaik vannak, apró kis életüket már tudatosan kormányozzák valamerre: ápolónőképző, mezőgazdasági , technikum, közgazdasági technikum. FEGYELMEZETLENSÉG CINIZMUS A kényszerű alárendeltség szülte, s ők már nem ismerik a körömre koppintó', nádpálcás tanárt, a hirtelenkezű venteoktatót. Haraggal beszélnek egyik pajtásukról, aki cigarettázik, hiányzik az iskolából, és őrsi órára sem jár. A maguk kőiül választott vezető meghatóan őszinte tisztelete csillan meg gyerekes méltatlankodásukban: „Voltunk már nála többször is, próbáltunk a lelkére beszélni. De annak semmi sem használ, még az őrsvezetővel is szemtelenkedett.’* KÖZÖMBÖSSÉG A népbutítás szülte, az a ködfelhő, melyet századokon át mesterségesen bocsátottak a tudás fénye, s a paraszti lélek közé. Felszakadt a köd, s az elmúlt századok kielégítetlen tudásszomja tör elő nyomában a kunhegyest béresek, napszámosok fiaiból. Nem elég nekik az iskola-adta tudás sem. Havonta egysz-r ösz- szeül a „Kíváncsiak klubja", s akkor vezetőjük, az iskola magyar tanára válaszol a levelesládában összegyűjtött, a rakéta-technikától a hónap- nevek eredetéig mindént felölelő kérdésekre. Hangosak, őszinték* bátrait, csibészek: gyerekek. Akad köztük is jobb . és rosszabb tanuló,, biztosan van néha feleselés, csúfolkodás, engedetlenség is. De új világ friss levegőjét szívják, hétköznapjaikat az új iskola és az úttörő mozgalom, teszi gazdaggá, teljessé. Az öregeket segítő Timur-munkában, faültetésnél, közös tanulásban, s az őrsi órákon új ember születikí, Zilahi Judit A vásárlók érdekében jelentést készített a kereskedelem a leggyakoribb fogyasztási cikkek minőségéről A vásárlók érdekében . a kereskedelem ellenőrző szervei rendszeresen megvizsgálják az üzletekbe kerülő: fogyasztási cikkéket, főleg az élelmiszereket, hogy tnég- felelnek-e az előírásoknak. Ezeknek a vizsgálatoknak legutóbbi tapasztalataiból most a Belkereskedelmi Minisztériumban jelentést készítettek. ' Amint az illetékesek elmondották, az általános tapasztalat az, hogy a legtöbb fogyasztási cikk minősége! megfelel a szabványoknak. A rendszeresen vizsgált hetven élelmiszer közül például negyvennyolc élelmicikk minősége változatlanul jó, tizennégy cikk minősége javult és csupán nyolc élelmiszernél tapasztaltak átmeneti romlást. A vizsgálatok szerint a kiskereskedelemhez. kerülő liszt minőségé jelentősen javult, kisebb a nedvesség- tartalma és több benne a síkén A kereskedelem véleménye szerint örvendetes, hogy ismét javult á tejtermékek és a kimért tej minősége. # A jelentés szerint azonban jónéhány élelmicikk még ma sem felel meg teljesen a követelményeknek; sőt néhánynak a minősége romlott. Ilyen például a fehérkenyér. Az élelmiszerkereskedelem ezután nagyobb gondot fordít a kenyér mindennapos minőségi vizsgálatára. At* élelmicikkeken kívül igen sok textilipari és műszaki árut is megvizsgáltak. Marci bácsi nyugdíjba megy A roggyant kovácsműhely előtt sorakoznak a kész, fé- ligkész villamos tolópadok. Tíz, vagy annál is több gép sötétlik a kormos februári hóban. Közelünkben a mezőtúri téglagyár kovácsai — öt-hat ember; szorgoskodnak az .egyik félig kész tolópad szerelésén. iKözJük • az- egyik .— idős, hajlotthátú kovács —• ízes adomákkal szórakoztatja társait. Megszólítom: •— L. Kovács Márton vagyok. A hajam meg a bajuszom már hófehér, de azért nem vagyok öreg- Sőt — 76 éves fejjel mondom — nagyon is fiatalnak tartanak, az is vagyok, főleg a kedélyem miatt. Ha én elkezdek mesélni — ebédidőben vagy máskor — nevet az egész műhely ... Bemutatkozása Után megigazgatja kékeres kezével drótkeretes szemüvegét. Társai bólogatnak: úgy bizony, a kovácsműhely Marci bácsija örökké vidám. Korán — alig 14 éves fejjel, mint inas — megismerte a kapitalista’ világ munkásnyúzó rendszerét. 1905-ben P. : ...... ' ~~ ' :~vn el hárításához nemcsak politikai, erkölcsi támogatást jelent, hanem kellő anyagi eszközöket, gazdasági, katonai bázist is. A szocialista világrendszer létrejöttével és megerősödésével együtt és elsősorban ennek hatására kezdetét vette a gyarmati rendszer szétesése, s napjainkban elérkezett az ideje teljés felszámolásának. A nemzeti felszabadító mozgalmak mellett igen fontós tényezővé vált a világbéke mozgalom is. Az SZKP XX- kongresszusa — figyelembe véve e történelmi, társadalmi, gazdasági és politikai változásokat — levonta azt a marxista következtetést, hogy „mivel létezik az imperializmus, fennmarad a háborúk keletkezésének gazdasági alapja...” „De a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen." Vagyis megvan már a lehetőség, az az erő, amely képes a háborús erőket fékentartani. De ehhez forradalmi éberségre a békeszerető erők egységére és aktiv harcára van szükség. Amilyen következetes harc folyik a béke érdekében, olyan mértékben nő annak biztosítéka, hogy nem lesz egy új világháború. Az SZKP XXI. kongresz- szusa már ennél is tovább ment és megállapította, hogy „..» még a szocializmus világméretű győzelme előtt •** amikor a világ egy részén még fennmarad a kapitalizmus — reális lehetőség nyílik arra, hogy a társadalom életéből kiküszöböljük a világháborút.” Felmerül a kérdés, hogyan lehetséges ez? Nincs-e ellentétben ez az állítás a korábhi lenini megfogalmazással? Nincs! Mivel a marxizmus—lenihízplus nem száraz, holt dogma, hanem eleven és fejlődő * tudomány, amely figyelembe Veszi á társadalmi életben végbemenő változásokat. Milyen változások figyelembevételével született a moszkvai nyilatkozat megállapítása a háborúk elkerülhetőségéről? a) Mindenek előtt a történelem által létrehozott új és hatalmas erő, a szocialista világrendszer az, amely nemcsak létrejöttével, hanem a mindinkább növekvő erejével is döntő tényezőként hat a nemzetközi helyzet alakulására. Ma már a szocialista országok a föld területének 26 százalékát teszik ki. A világ népességének több, mint 35 százaléka, vagyis közel egy- milliárd ember építi a szó- cializmust. A szocialista világrendszer nemcsak egyszerűen a puszta létével hat a világ fejlődésére. Azok a nagyszerű eredmények, amelyeket ezek az országok a tervszerű gazdálkodás alapján a szocializmus építésében elértek, fényesen bizonyítják a szocializmus magasabbrendűségét. Hogy csak néhány példát említsünk: a Szovjetunió egész ipari, termelése I9l3-hóz képest 1957-ig 33-szorosára, ezen belül a termelési eszközök termelése 74-szejesőre emelkedett. A. történelemben nincs még egy olyan ország, amely hasonló fejlődést tudna felmutatniA Szovjetunió hétéves terve a korábbi népgazdasági terveket minden vonatkozásban túlhaladja. Célul tűzték ki, hogy 1965-re az ossz ipari termelés tekintetében utolérik a legfejlettebb kapitalista államot, az USA-t, 1970-re pedig elérik az egyfore eső anyagi javak termelésében is. A hétéves terv első két évében a tervezett 17 százalékos fejlődés helyett mintegy 23 százalékkal nőtt az ipari termelés. A szocialista világrendszer adja jelenleg a világ ipari termelésének több mint egyharfhadát, a Szovjetunió soronlévő hétéves tervének és a többi szocialista ország jelenleg megvalósítás alatt álló terveinek Végrehajtása után körülbelül 50 százalékát. A tudomány fejlesztésében, művelésében is megelőzte már a Szovjetunió az USA-t A világűrkutatás terén, a tudományos munkát végző szakemberek kinevelésében a Szovjetunió messze előtte jár az Egyesült Államoknak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a katonai, hadászati fölényt sem, amellyel a szocialista tábor rendelkezik. Ez szintén jelentős szerepet játszik az erőviszony eltolódásában és gondolkodásra készteti a legveszedelmesebb agresszo- rokat is. A szocialista tábor erejét és fölényét bizonyítja az is, hogy minden alapvető nemzetközi javaslat a Szovjetuniótól ered. Az imperialista világ diplomáciája az események után kullog s ezen nem is tudnak már változtatni. A Szovjetunió határozottan síkra száll a világ békéje érdekében a leszerelésért, a gyarmati rendszer végleges felszámolásáért, a két- rendszer békés egymás mellett éléséért. Ezzel az egész világ békeszerető embereinek kívánságát fejezi ki. (Folytatása következik) Szekeres László nősült. Hányatott életében, megnövekedett kenyérgondok közepette került 1911-ben Erdélybe- Gépész volt. Fairtásnál dolgozott. A mindig nagyobb haszonra éhes vállalkozóknak semmi sem volt fontosabb a pénznél. Erre a korra így emlékszik vissza: — A kétkezi munkások embertelen munkakörülmények köZött dolgbztak. Ha megrokkantak — akkor az is gyakran előfordult —. családjuk ellátásáról -nem gondoskodott semmiféle intézmény sem. Az egyik favágó házaspárt szerencsétlenség érte. Halálukat egy kidöntött fa okozta. Tizenegy hónapos árvájukat az éhhalál fenyegette. Megszántam a kis porontyot, s mivel nem volt családunk, . hát magamhoz vettem, : A világháború szenvedéseit “ mint megannyi munkásember — Marci bácsi is átélte. Felesége meghalt. Marci bácsi látva a nyomort, a munkásélet gyötrelmeit, bekapcsolódik a szakszervezeti mozgalomba- Az 1919-es Tanácsköztársaság - híre a szigetszentmiklósi malomban éri. Választmányi tag lesz... A proletárdiktatúra bukása után intervenciós katonák, magyar csendőrök meghurcolják. ... Marci bácsit azonban ez nem törte meg. Ma is Vidáman meséli, hogyan .Járatta a bolondját” a mindert lében kanál antant katonákkal. Életünk egyre szépül, s ezt csak az tudja igazán lemérni, aki évekkel ezelőtt megjárta az aranyra éhes „méltóságos urak” világát Bizonyosan jól fogja érezni magát — a küzdelemmel teli munkásévek után — négy családja, huszonhárom unokája, á négy dédunoka és az ükunoka társaságában. — Amóth — Biztos pénzforrás az állattartás! Neveljen süldőt saj át koca után, vagy. kérjen sülőkocát hitelbe. A mindenkori szabadárnál 1.— Ft-tál többet kap a szerződés alapján átadott süldőkért. Sertéshizlalásra kedvezményes takarmányjuttatás állami áron, egyéni termelőknek és tsz tagoknak. Termelőszövetkezetek! 1.20 Ft lebonyolítási díj at kapnak kg-ként minden tsz-taggal kötött sertéshizlalási szerződésre, ha 1 q takarmányt adnak a hizlaláshoz. A háztáji gazdaságokban meghizlalt sertések a tsz áruértékesítési tervébe beszámítanak! Részletes felvilágosítást az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei adnak! SZOLNOK-HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT
