Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-05 / 31. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. február 5, ÉPÍTSÜNK CSALÁDI HÁZAT Az ötéves terv Időszakában lazánkban mintegy 250 ezer lakás épül állami erőből. A lakáshiány mielőbbi megszüntetése érdekében szükségessé vált a kislakásépítés meggyorsítása is. Államunk minden segítséget megad a családi ház-építtetőknek. Megfelelő előtakarékosság után az OTP-től hosszúlejáratú kedvezményes hitelt Igényelhetnek. Elegendő mennyiségű építési anyag áll az érdekeltek rendelkezésére, lapunkban most néhány egyszerű családi ház típustervet közlünk, hogy ezzel is elősegítsük a klslakásépítési akció sikerét. Reméljük, hogy az építeni szándékozók megtalálják e tervek között az ízlésüknek megfelelő típust. Aa építmény megnevezése: MOT. I. 1—40/59. Földszintes, szabadon álló, 1.5 szobás három férőhelyes, étkezőteres lakóház, közmű nélkül. 46/a jelű változat: szabadon álló. téglafalazatú megoldás. 46/b jelű változat: szabadon álló, vályogfalazatú megoldás. 46/e jelű változat: Ikresített megoldás téglafalazattal. Tervezte: Borostyánkőy László. 1. Alapadatok: Rendeltetési egység megneve- >■ (3). Ideális tájolás: D, DK, EK. Terhelése: talajviszonyok: n. osztály, 3, Műszaki mutatók! bányahomok m* folyami homok m> égetett mész q cement q szigetelő lemez m* 1*.— 6.33 I db téríogatszámítáa, 1 db költ- i kényelmes lakáskörülményeket 26.— 8.67 ségvetés. I és megfelelő otthont biztosit. 28.— 9.33 I 8. Az építés költsége Irányára- I Az osztott területű szoba elvá56.— 18.67 I kon: I lasztásának kialakításával kü38.— 12.67 1 Az építmény adaptálatlan kl- 1 lönösen szép és modern belső normál betonvas q 0.50 8.17 nagyszil, betonvas q 0.90 0.30 előregy. vb. elem t. 10.50 5.50 fűrészeltfa sn« 1.10 0.37 hldeglapburkolat m« 30.— 10.— parketta m> 29.— 0.67 faajtó m2 16.88 S.63 faablak m> 5.85 1.95 beépített bútor db L— 1,33 • MOT. L i—te/si vlteli költsége, Ír. ár 147.747 forint. Építési költsége 133.236 forint, 1.5 szobás lakás költsége 113.236 forint, 0. Gazdasági mutatók: Ep. költség/lakásterület 2290 Ft/m». Ep. költség/férőhely 37 745 forint/fh. Ep. költség/beép. tért. 4®0 Ft/m«. Összes latkóteríilet/ ' 4;tt 442L 4tt iu Mértéit" egység szám Összes beépített t|rt m* 246.00 A lakás alapterülete m> 40.44 Rendeltetési egységre Jutó térlogat m> r. e. tá— 2. A megoldás Jellemzései Szerkezeti kialakítási közép- föfalas. Alapozás: Osztatott kő. Körítőfalaks kisméretű tömör tégla és A ). üreges tégla. Választalak: 0—18 cm ttg. válaszfallap, Födémszerkezet: vb. ger. + béléstest, Tetőszerkezet: Rácsos köracél. Burkolatok: parketta és m. mozaik. Nyílászáró szerkezetek: fa. Homlokzatképzés: kőporos dörzsölés. 4. Gépészeti berendezések! Vízellátás, csatornázás nincs. VUlamosberendezés van. Gázellátás berendezése nincs. Fűtés: cserépkályha. Szellőzés; közvetlen. (. Főbb építési anyagok: tí difii ol III terméskő m* 10.— 2.33 kism. tégla 1000 3.40 1.13 A. J. Or. tégla 1000 11.40 3.80 6 cm válaszfal 1004 í.Sl 1.17 Kőtelek községi tanácsa a községi hídmérleg használatáról a község belterületének és külterületének tisztántartásáról, rendeletet hozott A rendelet a községi tanács vb titkárnál hivatalosidő alatt mindenkor megtekinthető. Vizsgázott kazánfűtőt azonnali belépésre keres a szolnoki Tissa Bútorgyár. Nyugdíjas Is jelentkezhet ideiglenes alkalmaztatásra. 8. Kiegészíts adaookt A típusterv vályog- és téglafalas változattal is elkészült. 7. A tervdokumentáció részei; 16/4 db építészeti terv, S db gépészterv, 1 db statikusterv, 2 össa lakásterület 0.69, összes lég- köbméter/összes lakótér 7.22. Az épület kizárólag csak sza- badonálló jellegű, beépítési módozatnak megfelelő területen építhető. Háromtagú családnak Interieur érhető eí. A főzőfülkének az étkezőkonyhától való elkülönítése a korszerű konyha funkcióját elégíti ki. A közművel • ellátott területen a mosótér fürdőszobává alakítható át. Hátránya, hogy az alaprajzi területen belül beépített űrgödrós WC tisztítása nehézkes és kényelmeden Neonfények — F csoyek — higanygőzös lámpák A természetes világítás fényenergiáját a Nap Szolgáltatja. Ennek erősségét csak közvetlen technikai eszközökkel befolyásolhatjuk, például áz ablakfelület növelésével, vagy a szemközti fal világosra mázolásával. Sokszor azonban az ilyen fényerősségjavító berendezés nem elég, munkánkhoz szükségünk van mesterséges világításra is. A városi ember évi átlagban 1500 órát tölt mesterséges világításban- Az ipari termelésnek 25—30, a bányaművelésnek 100 százaléka folyik izzólámpák, fénycsövek mellett. A megfelelő világítás nemcsak a termelékenységet, a munka biztonságát is növeli. Az ipari balesetek 20 százaléka nem történne meg, ha mindenütt a szabványnak megfelelő erősségű és minőségű fényforrást alkalmaznának. Minőség? — Mit jelent ez a világításban? — Mind külföldön, mind hazánkban egyre nagyobb tért hódít az úgynevezett „hideg“ fény. — Ez egyrészt az új, csöves formában rejlő világítástechnika; lehetőségek, másrészt a gazdaságosság következménye. Egy 30 wattos fényéső ugyanannyi fényt áraszt, mint egy 100 wattos régi típusú izzólámpa Helytelen azonban, hogy olcsósága miatt kritika nélkül alkalmazzák ezeket a — tévesen neonfénytnek nevezett «— F csöveket. (Fluo- rescens1, rövidítve: F.) Ez okozza egyes üzemekben a dolgozók szemkóprózáaát. Mindez kiküszöbölhető, ha a megvilágítás mértékéhez megfelelő színhőfokú csöveket használunk. Hogy a „durva” a „finom", vagy a „legfinomabb” munkához a helyiség nagyságához viszonyítva milyen F cső használata a legcélszerűbb, azt elektrotechnikusaink állapítják meg. A közutak megvilágítására pia már az F csöveken kívüi higanygőzös láínpákat is használnak. Kellemes; kékes fényük eloszlatja az utcaszögletek sötétségét, s a veszélyes kanyarokban megóvja a balesettől a járművek vezetőit. — kemény — A kisgyepiek tanácstagja Sok jót hallottam róla ß városi tanács titkárságán. Elmondták, hogy jól képviseli választói érdekeit a tanácsban, szívügye körzetének fejlődése. De nem vár mindent felülről, ha kéri, vagy sürgeti valamely létesítmény megvalósítását, hozzáteszi a maguk elképzeléseit, társadalmi munkáját is. A közösség nevében lép fel, mert eggyéforrt választóival, hisz alig van olyan nap, hogy kölcsönösen fel ne keresnék egymást — gyakran a személyes ügyekben is. Kölcsönösen bíznak egymásban és szeretik a nyílt, őszinte, a közösség érdekében tevékenykedő idomszer-lakatost. Császár István immár hatodik évé képviseli megbízóit a Szolnok városi tanácsban. A Járműjavító lakatosát a X. kerület lakói harmadszor választották meg. — Az egykori Kisgyep a város legelmaradottabb munkás- kerülete volt Hiányzott itt a villany, az'út, nem volt ivóvize és iskolája —, hogy csak a fontosabbakat említsem- A város régi uralnak kisebb gbridja ia-nagyobb volt.annál, semhogy a kisgyepiek elmaradottságával törődjön. Látta és érezte a X. kerületi lakosság a megkülönböztetést, de mit tehetett ellene? A munkáshatalom évei Dolgosat AZ ÉDESANYÁRÓL Bevezetés: Egy jó diák nem tudja megoldani feladatát Tárgyalás: Beszélgetés arról, hogy nem a sors irgalmas, vagy kegyetlen, hanem az emberek. Befejezés: Minden jó, ha jó a vége. • A tantervben szerepelt-e így, vagy a tanár akart-e valamely okból könnyű feladattal kedveskedni az osztálynak: nem tudni. Tény azonban, hogy Ferenc napján az édesanyáról kívánt dolgozatot íratni diákjaival. A fiúk egyike percekben rövid, vívódásban azonban hosszú idő után a katedrához lépett s halk tisztelettudással bejelentette, hogy a feladattal nem tud megbirkózni. Mint mondotta: nincs és sohasem volt édesanyja. A fiút Ferencnek hívták. Ugyanez a Ferenc-gyerek értesült -a következő szünetben arról, hogy — akár Nyilas Misinek — pakkja érkezett. A fiúnak eleddig soha senki sem küldött csomagot; az elsőt —* különös véletlenként — neve napján kapta kezébe... A technikum diákja pár hónapos korában nevelőszülőkhöz, féltő gondozásukba került. Körükben élvezte a családi kör dédelgető melegét nyolcesztendős koráig. Az idős házaspár akkor odajutott, hová egyszer mindannyian: a sírba. . Feri csak ekkor tudta meg, hogy nem természetes-, de édesnél édesebb nevelőszüleit temette. Az örökre elpihentek fia éppoly szerető szívű ember volt, mint szülei. A fogadott testvérből fogadott fiává tette Ferit Az új mama azonban nem örült a kis jövevénynek. Megjegyzésekkel, szájhúzogatással elérte, hogy férje Ferit az állam gondozásába adja Tiszaugra. Szó- fecsérlés lenne arról beszélnünk, mennyire szocialista szellemű, mélységes humánu- mú kollégium a tiszaugi; ez megyeszerte ismert. Gondozásában Feri derekas eredménnyel fejezte be az általános iskolát majd erdészeti technikumba jelentkezett Iratai azonban későn érkeztek, a technikumban betelt a létszám. A tanulnivágyó vétel is. Ferinek így mindene megvolt, „csak” a szeretet hiányzott. A gyermekvédelmi, felügyelő javaslatára írt Feri a járási nőtanácsnak. A melegszívű asszonyok akkor még nem is döntöttek arról, melyikük családja veszi pártfogásába a fiút, de — mintegy biztatásul, hogy ügye biztos kezekbe került — jókora csomaggal örvendeztették meg. Ez volt az a bizonyos pakk, amiről már szólottunk. Nemsokára eldőlt, kik legyenek a nevelőszülők. Egyik legnagyobb ipari üzemünk Zsuzsi fiú megyénk egyik déli járásának székhelyén, a gimnáziumban folytatta tanulmányait. Az iskola épületében kapott hajlékot; nyáron az Erdőgazdaságban dolgozott Közben megérkeztek a papitok, meg a technikumi felés Feri munkására és feleségére —■ a járási nőtanács fontos tisztséget betöltő asszonyára — esett a választás. Szülőket, sőt rögtön testvérkét is adott a társadalom Ferinek, kis- húgot Zsuzsika személyében. Esztike néni, ki világéletében az igaz úton járt, hosz- szas töprengés után elszánta magát arra, hogy fogadott fia tudta nélkül cselekedjék. Felkutatta azt az asszonyt, ki hajdan szíve alatt hordozta a később hányatott sorsú gyermeket, akit néhányhóna- pos korában elhagyott. s,Nem én neveltem őt, nem is vagyok méltó, hogy anyjának nevezzen” — olvashattuk a szívszaggató válaszlevélben-, melyet Esztike néninek írt a fiától elszakadt asszony. A lélek«mélységeibe ki pillanthat látó szemmel?... Nincs jogunk az ítéletre; fenntartó bizalommal többet alig mondhatunk: Talán- talán így jó ez mindkettejüknek. Feltehetően hasonlókép gondolkodott az őszinte Feri is, aki Esztike néninek és Károly bácsinak így írt: »Jobbak hozzám, mintha saját szüleim lennének, éppen ezért jobban szeretem apámnál és anyámnál, Zsuzsit pédig édestestvéremként szeretem. Szándékosan vártam ki huszadik születésnapomat — mely az ember életében a legszebb születésnap —, ebből az alkalomból azt kérem, hogy Esztike néni és Karcsi bácsi megszólítás helyett az anyukám és apukám megszólítást használhassam.” Erre az írásra dísztávirat érkezett a munkahelyén megbecsült technikus részére születésnapi üdvözletként válaszul. A telegrammot Feri legféltettebb emlékei között őrzi s nemritkán olvassa el szeretetteljes szövegét, főként pedig aláírását: Anyukád éa Apukád.. •ss borváró — > hozták meg a változást. És ki képviselhette volna jobban érdekeiket, ha nem a közülük való Császár István. Túlzás lenne azt állítani, hogy a fejlődés az ő érdeme, de feltétlenül elősegítette. A városi tanács, a lakosság és a tanácstag együttes erőfeszítései változtatták meg a kisgyep képét. Uj utat, villany- hálózatot, betonjárdákat, üzr- letházat, vízvezetéket, óvodát és iskolát kaptak. Tálán többet fejlődtek, mint a város egyéb területei De rászolgáltak erre. Távaly szeptember 1-én adták át az újonnan épült kéttantermes általános iskolát Nem kell már az. alsó négy osztály tanulóinak Jt távoleső iskolába jámiota — Márciusban kezdtük meg az építkezést — emlékszik vissza Császár István — és majd minden nap akadt segítség. Vasárnaponként negyven, gyakran nyolcvan ember is dolgozott az építkezésen. Senkit sem kellett noszogatni, mert mindenki tudta a kötelességét Olyan emberek a X. kerületeiek, ha éjjel mennek éytük segítségért, akkor is jönnének. így készült él a vízvezeték, a villanyhálózat és a járda is. Csupán tavaly 80 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ennyivel került kevesebbe az új iskola, mely azóta a körzet művelődési otthonává lett. Ismeretterjesztő előadást hallgatnak és hetenként ötször filmet vetítenek. Csak az a haj, hogy kicsi a helyiség — mindösz- sze 180—200 szeanély befogadóképességű A 107-es körzet tanácstagját jól ismerik a környék intézményeiben is- Időnként ellátogat pl. a napközis óvodába. örömmel beszél az itteni tisztaságról, s a legifjabbak illedelmes viselkedéséről. Jóleső érzéssel mondja . el, hogy munkájuk nem veszett kárba, mert jó eredménnyel vizsgáznak az alsó tagozatú tanulók. Nincs a körzetének olyan problémája, amelyről ne tájékozódott volna. Ismeri az emberek gondjait, baját, szeret velük foglalkozni és készségesen segít nekik a megoldásban. Vajon vissza lehetett-e volna utasítani azt a könnyező munkásasszonyt, áki zuhogó esőben kereste fel, mert a házigazdája összetörte a fejük felett a cserepet Természetesen nemcsak jó szót, hanem gyakorlati segítséget is kapott tanácstagjátóL A városi tanács nagyra értékeli a szerény kommunista munkás társadalmi tevékenységét. Ezért elismerésképpen az októberi tanácsülésen a végrehajtóbizottság tagjául választotta. Az azóta eltelt !dőszak bebizonyította, hogy Császár István személyében most sem választottak rosz- ijzub M^hó Láasló
