Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-05 / 31. szám
2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1961. február S. Üzenet a válságról Ezt a címet lehetett volna adni Kennedy elnök kongresszushoz intézett üzenetének, melynek az amerikai belső helyzettel foglalkozó részében az új elnök mintha a kapitalizmus gazdasági válságjelenségeihez szolgáltatott volna adattárt. Ebben az üzenetben és a Fehér Ház új gazdájának sajtóértekezletén megtörtént az Egyesült Államok politikájának az eddiginél határozottabb körvonalazása. A nemzetközi életben várakozás előzte meg az új elnök üzenetét, mely a választások lefolyása és Kennedy hivatalbalépése közötti holtszezon” után alkalmat nyújtott az új amerikai vezető elgondolásainak kifejtésére. Az új amerikai elnök olyan légkörben mondotta el üzenetét, mely igen kedvező lehetőséget teremte.t az Eisenhower vezetése idején elrontott kapcsolatok megjavítására. Mint a Mosz- kevszkaja Pravda a szovjet- amerikai kapcsolatok elemzése során Irta: „nem kétséges, hogy az USA kormányának minden olyan lépését, amely valóban a békét, a nemzetközi helyzet enyhítését szolgálja, mind az amerikai társadalom, mind pedig más országok társadalma üdvözli majd—* ILLÚZIÓK NÉLKÜL A kongresszusi üzenetnek az a része, melyben az elnök az amerikai gazdasági helyzetet vázolta: őszintén tárta fel a nehézségeket, az Egye- ’Sült Államok életére nehezedő problémákat. Elődjével szemben nem kendőzte a bajokat, illúziók nélkül, leplezetlen nyíltsággal mutatott rá arra, hogy a nagy gazdasági válság óta még sohasem volt ennyi csőd az amerikai üzleti életben. Nem hallgatta el, hogy 1951 óta a farmerek jövedelme 25 százalékkal csökkent, a munkanélküliek tömege a hatmillió felé halad, s a munkanélküli segélyben xászesülők száma az Egyesült Államok történelmében most a legmagasabb. Ráadásul ezek közüí több mint egymillió már négy hónapnál hosszabb idő óta ’tires munkát, s minden hónapban másfélszázezer ember jut el annak az időszaknak a végére, amelyen- túl már nem kaphatja meg a nyomorúságos tengődést jelentő segélyt sem. Áz Egyesült Államok — jelentette ki Kennedy — az utolsók között foglal helyét a gazdasági élet fejlődésének ütemét tekintve, a azt sem hallgatta t! az új elnök, hogy az USA fizetési mérlegében mutatkozó hiány az utóbbi három évben körülbelül tizenegy milliárd dollárral növekedett, az amerikai aranykészletek pedig ugyanakkor ötmilliárd dollárral apadtak. VÁLSÁG-FELHŐK AMERIKA FELETT Lényegében nem volt új az, amit Kennedy elmondott. A világsajtó hónapok óta boncolgatja az amerikai recesszió problémáit. Az Express már jóval az elnök beszédének elhangzása előtt megvonta a teljes kudarccal Végződött Eisenhower-kor- mányzat mérlegét, s nemcsak a gazdasági csődről beszélt, nemcsak azt mondta el, hogy a dollár még sohasem volt olyan ingadozó a világtőzsdén, mint napjainkban. Hogy az amerikai autóipar tízezrével bocsátja el a munkásokat, egészen új üzemeket állít le, s máris több mint egymillió kocsi keres gazdát az üzletekben. Az acélipar ma kapacitásának kevesebb, mint ötven százalékával dói mzik az Egyesült Államokban. Nemcsak ezekre a torlódó gazdasági problémákra mutatott rá, hanem arra is, hogy nyolc évvel ezelőtt Air. :rika még atomnagyhatalomnak tartotta magát, ma viszont a Holdon ott van a vörös csillag jelképe, az orosz tudósok küldték a világegyetembe a leghatalmasabb rakétákat és az amerikai kontinens bármely települése a szovjet rakéták hatósugarába kerülhet. Az amerikai presztízs a mélypontra zuhant Az elmúlt évben az Egyesült Államok elnöke nem tehette be lábát japán földjére és az utolsó percben kénytelen volt lemondani a hivatalos látogatást. Eisenhower küldöttei Bonnban a pénzügyminisztertől anyagi segítséget kértek és nyilvános megaláztatást kellett elviselniük. Tehát a világsajtó túl is ment bizonyos részletekben Kennedyn az USA gazdasági és hatalmi mélypontjának ecsetelésében. De az új amerikai elnök kongresszusi üzenetében új, még dermesztőbb őszinte megvilágítást kapott az a politikai és gazdasági csődtömeg, ami a távozó elnök után maradt. AZ ÉHES AMERIKA Tehát így néz ki a válságban, az amerikai elnök kongresszusi üzenetének hitelesség-pecsétjével a burzsoá Ideológusok koholmányaiban hangoztatott úgynevezett „általános jólét állama”, amely képes leküzdeni a termelés anarchiáját és a gazdasági válságokat, s biztosíthatja valamennyi dolgozó jólétét. Hiszen a -x kommunista lap, hanem a Daily Telegraph állapítja meg, hogy á világ színpadán a dúsgazdag amerikai nagybácsi helyett új figura jelent meg: az éhes amerikai. Kennedy elnök állította nyilvánosság elé alakját, amikor kijelentette, hogy az amerikaiak ezrei este éhesen feküsznek ágyukba, s rajtuk kívül milliók tengődnek a kormány szegényes élelmiszer-alamizsnáj 6n. Nem lehet figyelmen kívül hagynunk, hogy ez a kép, melyet Kennedy festett az Egyesült Államok gazdasági helyzetéről — s mely szinte illusztrációul szolgálhatna a kapitalista rendszer válság- jelenségeihez —, pár héttel azután került nyilvánosságra, hogy Moszkvában a kommunista és munkáspártok nyilatkozatában ismertették a szocializmus fejlődésének új szakaszában aratott döntő győzelmeit, a szovjet hétéves terv sikereit, Kína nagy eredményeit, a népi demokratikus köztársaságok termelési viszonyait, életszínvonal emelkedését, melyek „a marxizmus—leninizmus diadalát hirdetik és a tőke járma alatt sínylődő valamennyi népnek szemléltetően mutatják, hogy az e tanítás alapján szervezett társadalom korlátlan lehetőségeket nyújt a gazdaság és kultúra felvirágoztatásához, s biztosítja az emberek magas életszínvonalát, boldog, békés életét”. LEVONJÁK-E A TANULSÁGOT? Az új elnök — vetődik fel a kérdés azután a köntörfalazás nélküli, őszinte kép után, amelyben feltárta a jelenlegi amerikai helyzetet. Meg kell vallanunk, ennek nem sok nyomát fedeztük fel, sem a kongresszusi üzenetben, sem a sajtóértekezleten tett kijelentéseiben. Hiszen arról, amivel legbiztosabban meg lehetne állítani a gazdasági helyzet zuhanását, amivel több kenyeret, lakást, iskolát lehetne adni az amerikai embernek: az esztelen fegyverkezési hajszára, a külföldi támaszpontokra, katonai segélyekre költött milli- árdok más célra fordításáról nem beszélt az új elnök. Sőt voltak olyan kijelentései, melyek arra vallottak, hogy bizonyos vonatkozásban nem tudta magát elszakítani az elődje által Irányított amerikai külpolitika irányvonalától. Számos kérdést tisztázat lanul hagyott e téren a kongresszusi üzenet és az elnök sajtóértekezletén feltett kérdésekre adott válaszai. A KEZDEMÉNYEZÉS A SZOCIALISTA ÁLLAMOK KEZÉBEN VAN! — Kormányunk a lehető leggyorsabban igyekszik megkeresni a Szovjetunióval és más országokkal az együttműködés összes leb “lő , területeit — jelentette ki Kennedy. Az a helyzet felismerés, mely kicsendült kongresszusi üzenetének az amerikai belső helyzettel foglalkozó részéből, továbbá a kongresszushoz intézett gazdasági üzenetéből, az amerikai belső helyzettel foglalkozó részéről, továbbá a kongresszushoz intézett gazdasági üzenetéből, az Egyesült Államok válságjelenségeinek olyan tisztánlátására vall, aminek el kellene vezetnie az új amerikai elnököt olyan lépésekhez a nemzetközi kérdések: a leszerelés, a nukleáris kísérletek problémája területén, mely konkrét tényezőt jelentene az amerikai belső problémák, és a nemzetközi helyzet súlyos kérdéseinek enyhítéséhez. Ezen a területen azonban — mint az várható is volt — adós maradt Kennedy eddigi minden megnyilatkozása az olyán javaslatokkal, melyek előbbre vihetnék azokat a problémákat, — melyeknek megoldását a népek százmilliói —, köztük az amerikai nép is — elvárják vezetőiktől. Az emberiség sorsdöntő kérdéseiben , az általános és teljes leszerelés, a gyarmati népek teljes felszabadításának ügyében —•, a kéz deményezés, mint már esztendők óta — továbbra is a Szovjetunió, a szocialista államok kezében van. A szocialista világrendszer hatalmas fölénye jutott kifejezésre a gyarmati kérdés megoldására és a leszerelésre tett szovjet javaslatokban ugyanúgy, mint a szocialista országok gazdasági, kulturális és tudományos eredményeiben. A világot- formáló, irányító erő, — ez napjainkban egyre világosabban megnyilvánul: a szocializmus Mint a kommunista és munkáspártok nyilatkozata megállapította: „elérkezett az idő, amikor a szocialista államok világrendszert alkotva, nemzetközi erővé váltak, s hatalmas befolyást gyakorolnak a világ fejlődésére”. Ez az erő alakítja az emberiség szebb és boldogabb holnapját, mert: „a kommunisták történelmi küldetésüket nemcsak abban látják, hogy világméretekben megszüntessék a kizsákmányolást és nyomort, és örökre kizárják az emberiség életéből bármilyen háború lehetőségét, hanem abban is, hogy már a mi korunkban megszabadítsák az emberiséget az új háború rémétől”. Tisztogatás a kubai bírói karban Havanna (TASZSZ), Azoknak a rendeleteknek alapján, amelyeket Dorticoa elnök írt alá február 2-án, eltávolították hivatalából Kuba száztizenöt bíráját. Az intézkedés kiterjedt a különböző bírósági fórumokra, beleértve a legfelső bíróságot is. Az intézkedés oka, hogy az eltávolított bírák egy része ellenforradalmi tevékenységet folytatott, másrésze különféle visszaéléseket követett él Több bírót rossz egészségi állapota, vagy magas kora miatt mentettek fel állásábóL (MTI) Aláírták az 1961. évi magyar—bolgár árucsereforgalmi jegyzőkönyvet Szófia (MTI). A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kereskedelmi kormányküldöttségei között Szófiában folytatott tárgyalások eredményeként február 3-án aláírták a két ország 1961. évi árucseréjére vonatkozó jegyzőkönyvet. A most megkötött megállapodás a magyar—bolgár külkereskedelmi forgalom további emelkedését jelenti. Á Magyar Népköztársaság a fontosabb árucikkek közül szerszámgépeket, tehergépkocsikat, autóbuszalvázakat, rádiócsöveket, kábelgépeket, autó- és motorkerékpár- alkatrészeket, különféle műszereket, hengereltárut, gyógyszereket és másokat szállít Bulgáriának. A Bolgár Népköztársaság tehervagonokat, elektromos targoncákat, vegyianyagokat, akkumulátorokat, piri tércet és koncentrátot, ólomtömböt, horganyt, kőszenet, szerszámgépeket, dohányt és bort szállít Magyarországnak. A kölcsönös megértés, szívélyesség és barátság légkörében lefolytatott tárgyalások jegyzőkönyvét magyar részről Multató János külkereskedelmi miniszterhelyettes, bolgár részről Atanasz Ver- giev külkereskedelmi miniszterhelyettes iyta alá. (MTI) Kongó kérdése áll a washingtoni kormány tanácskozásai középpontjában Nyugati hírügynökségek jelentéseiből kitűnik, hogy Washingtonban tanácskozás tanácskozást követ, hogy Kennedy kormánya a nyilvánosság elé léphesen Kongó kérdésében vallott álláspontjával Szombaton délelőtt Timberlake, az Egyesült Államok leopoldvillei nagykövete tájékoztatja Kennedy elnököt a kongói helyzetről. Washingtoni • hivatalos körök szerint az amerikai kormány helyeselné Kongóban koalíciós kormány megalakulását. A New York Times washingtoni értesülései szerint a Kennedy-kormány a kongói koalíciós kormányt „föderalista” alapon képzeli el — tehát az egyes tartományok képviselőiből összeállított kormányra gondol. Á lap megjegyzi a korábbi amerikai állásponttal szemben a Kennedy-kormány felismerte, hogy a tervezett koalíciós kormány nem valósítható meg „Lumumba, vagy legalább is pártjának képviselete” nélkül Chiléből érkezett jelentés szerint a chilei kormány elhatározta, eleget tesz Hammarskjöld ENSZ-főtitkár kérésének és katonai pilótákat bocsát a kongói ENSZ rendfenntartó erők rendelkezésére. Mint az AP leopoldvillei jelentése közli, a Kaszavubu kongói elnök tervezte „kerek- asztal-értekezletet” előkészítő tanácskozáson pénteken úgy határoztak, hogy a kongói törvényes kormány ellen lázadók február 15-én —ß ka- tangai Kamináhan ülnek ösz- sze. Kaszavubu megbízottai ezzel beadták derekukat Csombénak, a katangai lázadónak, aki — tekintélyi okokból is — ragaszkodott hozzá, hogy Kaszavubu elnök legyen kénytelen útra kelni az értekezletre. Az AP tudósítója egyébként megjegyzi, Kaszavubu elnök és a Leopoldvüleben „belügyminiszterként” szereplő Bomboko tevékenységében mindjobban a volt belga gyarmati kormányzókat tekinti mintaképének. Kairóba pénteken érkezett I meg Szaid Eddi ne Sazly ezredes, aki az EAK egyik kongói ENSZ egységének parancsnoka volt Kijelentette, Belgium NATO-fegyvereket juttat Mobutu zsoldosainak, de „Made in USA" feliratú hatalmas ládák is szakadatlanul érkeznek a Mobutu-ék ellenőrzése alatt álló repülőterekre. Ismertette a kongói helyzetet és megállapította, hogy a törvényes kongói kormány erőinek módjuk lesz saját irányításuk alá vonni a jelenleg Mobutu-éktól megszállt egyenlítői tartományt, mert a lakosság nagyrésze Lumumba törvényes miniszterelnök híve. (MTI) az Bagdad lakossága tüntet algériai szabadságharcosok mellett Az Indiai Arab Baráti Társaság pénteken fogadást adott a Bombayban tartózkodó Fér hat Abbasz tiszteletére — közli a Reuter. — Az algériai ideiglenes kormány célja — mondotta a miniszterelnök a fogadáson — a teljes függetlenség elérése. E kérdésben a szabadságharcosok sosem kötnek kompromisszumot. Ferhat Abbasz kijelentette a felkelők hajlandók beszüntetni a harcot, ha a francia kormány valóban megadja az algériai népnek az önrendelkezési jogot A jelek azonban arra vallanak, mutatott rá a miniszterelnök —, hogy Franciaország és De Gaulle nem gondolja komolyan az önrendelkezési jogról szóló kijelentéseit' Bagdad utcáin tízezres tömeg tüntet az algériai szabadságharcosok mellett és a francia gyarmatosítók ellen. A szabadságharcosok lobogója alatt menetelő tömeg a hadügyminisztérium épülete elé vonult és az algériai felkelést éltette. — A tüntetők felszólították a Bagdadban tanácskozó Arab Liga külügyminisztereit, tegyenek határozott lépéseket a gyarmattartó Franciaország ellen. (MTI). \ i ELKERÜLHETŐ-E A HÁBORÚ? Nap mint nap szembe találja magát az ember azzal a kérdéssel: vajon mit hoz a holnap? Lesz-e háború vagy sem? Elkerülhető-e egy újabb világháború vagy sem? — Mi az alapja e jogos kérdésnek? Mindenekelőtt az, hogy a nemzetközi helyzet alakulását szemlélve számos olyan jelenség ragadja meg a figyelmet, ami arra mutat, hogy az imperialista nagyhatalmak — nem tanulva az elmúlt háborúk tapasztalataiból — Ismét egy világháború előkészítésén tevékenykednek. Ennek konkrét jelei vannak. így többek között évről évre növelik a NATO tagállamainak közvetlen katonai kiadásait, melyek az 1949. évi 18,7 milliárd dollárról 1958-ban 59.5 milliárd dollárra emelkedtek. A NATO tagállamai több mint 6,5 millió katonát tartanak fegyverben és magának az USA-nak — hivatalos ada- ' tok szerint — közel 3 millió katonája van. Az Egyesült Államokban az ipari termelésnek több mint egynegyedrésze hadi jellegű. A NATC kiterjedt katonai támaszpontokkal rendelkezik, elsősorban a szocialista tábor országai körül, és ezeket a legújabb nukleáris fegyverekkel, atomtengeralattjárókkal valamint nukleáris fegyvereket szállító repülőgépekké: szerelik fel. Az imperialista nagyhatalmak segédletével Nyu- gat-Németországban feltámasztották a Wehrmachtot mely, a közelmúltban támaszpontokat kapott Franciaországban és Angliában. A nyugat-német mammutmonopó- liumok ismét hadianyagokai gyártanak. Például a Keinkéi—Messerschmidt féle repülőgépgyár, amely eddig törpeautókat készített, most aí amerikai monopóliumok közreműködésével újból repülőgépgyártásra állt át. Az imperialista nagyhatalmak monopóltőkés körei igyekeznek megakadályozni minden olyan törekvést, amelj előmozdíthatná a leszerelés a béke I«yét. Háborús hiszté rjg keltésével, meg akarjál félemlíteni az emberiséget. Az ilyen jelenségek újból és újból valósággal rákényszerítik az emberekre azt a kérdést: vajon elkerülhető-e a háború? Tudjuk-e biztosítani szocializmust építő munkánk- ' hoz a békét? * E kérdés feltevésénél köz- " rejátszik az a tény is, hogy az emberiség jelentős része ’ már átélte a két világháború borzalmait, elszenvedte a ve- lejáró nehézségeket, s nem j könnyen felejt. Tudatában van annak, hogy egy harmadik világháború minden ed- . diginél hatalmasabb pusztításokat okozhat. Az új hábo* rú pusztításai olyan országokra is kiterjednek, melyek nem '* vesznek részt a háborúban. Joggal állapította meg a kommunista és munkáspártok 1960.novemberi moszkvai t nyilatkozata, hogy „napjaink legégetőbb problémája a há- ’ ború és béke kérdése”. — Elkerülhető-e a háború? 1 Ahhoz, hogy e kérdésre he* lyes választ tudjunk adni, fi- " gyelembe kell venni azokat a történelmi változásokat, ame- . lyek az elmúlt 4—5 évtized _ során végbementek. " Lenin elvtárs az imperia- V lizmusról szóló tanításának i. kidolgozása során objektív - törvényként mutatta ki, hogy c „amíg fennáll az imperializ. mus, addig elkerülhetetlenek ! a háborúk”. Azonban figye■ lembe kell venni, hogy e té• telt még akkor dolgozta ki. i amikor az imperializmus miní dent átfogó egységes világ-. • rendszert képezett Fél évszázaddal ezelőtt • gyengék voltaik még azok a társadalmi és politikai erők, i amelyeknek érdekükben áll a i háború megakadályozása, fel- . számolása. Hiányzott a kellő i szervezettség, az akarat és , cselekvés egysége, s ezért az imperialisták még azt csinál- . hattak, amit akartak. A2 elmúlt több, mint négy • évtized alatt gyökeres válto■ zás történt a világ történel- i méhen; minőségileg új, magasabb rendű társadalom, a i szocialista társadalom jött ■ létre, amely megizmosodott, megerősödött és világrend: szerré vált. Ezzel létrejött a • társadalmi, gazdasági alapja a háborúk elkerülhetőségének. Azok a társadalmi és politikai erők, amelyek korábban szervezetlenség hiányában a tespedtségre voltak' kárhoztatva, a kommunista és munkáspártok vezetésével szervezetté és aktívvá váltak, e ma már képesek gátat vetni az imperialista háborúknak. A szocialista világrendszer fennállása a békéért küzdő erőknek a háború
