Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-26 / 49. szám
V SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. február 28. A KIRÁLY ASSZONY LOVAGJA — A Szigligeti Színház új bemutatója — Fojtott, komor légkör. A spanyol udvar merev, az etikettre kínosan vigyázó, a néptől —■ de minden emberi érzéstől is — gondosan elzárt világa elevenedik meg a színpadon. Victor Hugónak szükség volt erre a merev világra hogy romantikus forradalmi érzéseit maradéktalanul ki tudja fejezni hogy a nép képviselőjét a színpadra tudja állítani. Romantikus dráma amelyben nagy érzéseket, áradó történést kapunk; álarcos összeesküvők, dúsgazdag főurak, lovagi zsiványok, rendőrügynökök népesítik be a színpadot. A romantika a mi korunkban már más, de mégis megrendít minket a 18. századi spanyol udvarban sínylődő, kalitkáiéban rab- madárként vergődő királynő és a szegénysorsú lakáj szerelme. És mint ilyenkor szokást az elkerülhetetlen bukást is felemelőnek érezzük. A mi számunkra is tud mondani valamit Hugo és csodálatos módon közel érezzük masunkhoz a régi dircncéges spanyol gyarmatbirodalomért síkra szálló R''v P’ast. Mert szándékai nemesek, mert erején felül két karjában kívánja hordozni hazája jövőjét. Tehetséges, okos, ügyes. ő a népet személyesíti meg. A feltörekvő, bátor, alantas helyzetét elviselhetetlen nyűgnek érző népet A színház igen alapos, elmélyült, jő előadásban, kitűnő felfogásban állítja elénií a híres drámát. Nagy György vendégrendező az állandóan lefojtott légkör érzékeltetésére, a korhűségre törekedett Úgy éreztük, hogy realitásában kicsit többet ad a darab, mint azt a ron. iti- kus miliő kívánná. Annyi kétségtelen, hogy ez a rendezés közel áll hozzánk. A húzások pergőbbé tették a művet és ezzel a mai ember 'felfogásához közelebb hozták. A dramaturgiai funkciót hűen szolgálják az ugyancsak vendég díszlettervező, Cselényi József díszletei. Kitűnően megkomponált a zord pompát rpr^pkül hangsúlyozó díszletek élménv— —űek. Különösen az első felvonás fi gadóterme és az u' lsó felvonás szobadíszlete remek. A régi, mór elemekkel kevert barokk díszítés aláhúzta a korhűségre való törekvést. Dobos Ferenc maszkmestert a jó maszkokért, a jelmeztervező Nagy Terézt. mv.-et, a pazar ruhákért illeti őszinte dicséret. Somogyvári Rudolf JászaiSÍRNAK a vőlegények A belgrádi Politika arról ad hírt, hogy a jugoszláv főváros ^özeiében lévő Szlanci községben „sírva fakadnak a vőlegények, amikor tudomá- sulcra hozzák, hogy eljegyezték őket". Ebben a faluban ugyanis a vőlegények életkora nemigen haladja meg a 13—14 évet, a menyasszonyok pedig még fiatalabbak, amikor szüleije — vagyonuk gyarapítása céljából — eljegyeztetik őket. „Az esküvő sem soleáig várat magára — írja a belgrádi lap, mert Szlanciban még mindig dívik a gyermekházasság, pedig „a néphatóságok mindent elkövetnek, hogy véget vessenek ennek a káros népszokásnak”. (A „Politiká"-ból) A magyar—szovjet barátság kiállítása Jászberényben Tudósítónktól: 1961. február 23-án délután nyílt meg a Lehel Vezér Ál- •alános Gimnázium nagytermében a „Másfél évtized^ a magyar és szovjet nép barátságának történetéből” című kiállítás. A megnyitó beszédben Kapus Ferencné, a városi pártbizottság munkatársa méltatta a két ország közti kapcsolatokat, szoros együttműködést, amelynek eredményeit a kiállított tablók képei bizonyítják legékesebben. A kiállítást a város munkásai, értelmiségi dolgozói, diákjai tömegesen tekintik meg. Számos érdeklődő kereste fel a város termelőszövetkezeteiből is. A nagysikerű kiállítást feb-p, ruár 28-ig tartják nyitva! Jászberényben. díjas művészünk lelkiismeretesen megformált Ruy Bias alakítása emlékezetes marad. Sikerül a figura jellemét fejlesztenie a végki- fejlésig, a gyilkosságig felnövő lázadásig. Roma ad : is izzása a királynőért — eüii- hető, helyenként magával- ragadó. Különösen az első felvonásban, amikor Safari— Don Cézár előtt megvallja szerelmét > Legsikerültebb alakításnak Gelle Kornél Don Cezarja mondható. Játékos, természetes; romlott és tisztaszívű, bátor és pénzsóvár egyszerre és ezt a sokhúrú játékot mindvégig természetessé, valószerűvé tudja tenni. Tyll Attila Don Salluste-ot alakítja, a romlott, sátánian számító főrendet. Szemmel, szóval jól érzékeltet és igen nagy érdeme, hogy nem nagy hanggal, fenyegető gesztusokkal, hanem apró rezdülésekkel, egy-egy hangsúllyal jelzi csak a benne dúló érzéseket A királynő: Hegedűs Ágnes. Legmegragadóbb a második felvonásban, ahol a kalitkából próbál különböző eszközökkel kitömi. Nagyon emberi szánalomraméltó. A nagy szerelmi jelenetben talán kicsit jobban fel kellene oldódnia. Összbenyomásként egy kitűnő alakítás emlékét vittük magunkkal a színházból. Az epizódszereplők is alaposan, szépen dolgozták ki szerpeiket, elsősorban Iványi József, aid a fontoskodó, részeg lakájt rendkívüli sok humorral hozta színpadra. De dicséret illeti a többieket is. Kaszab Anna főudvar- mestemője hátborzongatóan jó, Don Guritan (Upor Péter) is szépen megformált öreg lovagot hoz a színre, bár a fiatalos hangvétel néha átüt. Andaházi Margit mint társalkodónő, feladatát sok színnel, igen jól oldotta meg. A tanácsurak közül Benyovszki Béla alakítása a legegyénibb és legereuetibb. Fehér Györgyi duennája ü evesen megformált epizódalak. Ennél a darabnál, ahol természetes színeket nem is lehet keverni, ahol mindegyik színbeállítás a lefojtottságot, a sötét légkört fejezi ki, igen nehéz eltalálni a helyes arányokat. Wahl Ferenc fővilágosító igen jól oldott0 meg nehéz feladatát H. T. A szemed: KÉK-CSOBOGÁS A szemed előttem mindig meztelenre vetkezett, s úgy kínált Téged, mint a szürkület ajánlja fel magát a hajnal szélén félbukó bíbor fénynek fia Rád néztem, ujjongva á csobbant benne a kék, s mint a pajkos gyerek, játszott partja mentén a fehér fátyolon tapadó ér. Esténként, mikor elváltam tőled * szemhéjad mögé bújt a búcsú-árnyék, hosszan utánam néztél s én minden bordámon ott éreztem az üzeneted, holnap visza vársz még. És minden estén így szólított, hozzád, haza hívott, reggel munkába kisért, nappal fejem fölött pihent, s a délután derekán kabátot segített rám, sálam rendbe rakta, a fejem kalapba dugta , aztán hívott, haza. hozzád s én futottam, alig várva, hogy újra halliam szemed kékjének csobogását. Fábián Péter A kolostor titka — Szovjet film — Minden igazán művészi alkotás élményeken alapul. De néha nemcsak a mű alakjai, hanem maga a mese is való tényeket tartalmaz. így „A kolostor titka” című film meséje is megtörtént esemény. A film alapjául Ivanna Ma- kivesuk ukrán apáca tragikus története szolgál, aki elősegítette egy csoport szovjet hadifogoly szökését a koncentrációs táborból, és akit ezért a fasiszták felakasztottak. A film alkotóinak nemcsak be kellett mutatni a fiatal lány hőstettét, hanem lélektanilag világossá tenni, hogyan jutott idáig a Ivovi kolostor apácája.- Hogyan jutott el az istenfélő lány odáig, hogy szakított múltjával és vállalta a halálos veszedel- met az emberség nevében ? A Helikon Könyvkiadó második negyedévi terve Gyomai György: ORZ Sl A Magyar Helikon Könyviadó 1961 második negyedében 12 művet bocsát közzé. A Liliputi-könyvek sorozatban jelenik meg az antifasiszta mozgalom egyik mártír írójának, Bálint Györgynek az Állatok dicsérete című kötete, amelyben a szerkő koráról és az őt körülvevő embertípusokról kis állatraj- zokban ad jellemzést. Radnóti Miklós Eclogak című kötete — amelyek először jelennek meg önálló könyvben — és Tose De Esproneeda a Salamanca! diák című verses drámája, — amelyben a 19. századi romantikus spanyol köl- 5 új módon mondja el Don bian históriáját, — ugyancsak a Liliput-sorozatban lát napvilágot. Babits Mihály Jónás könyve című kötetében, illusztrált- bibliofil kiadásban a költő utolsó nagy alkotását, az an- tifasizmus ihlette lírai önvallomást kapja kézhez az olvasó. A Helikon klasszikusok-soKISOREG Míg a borbélytól hazalépdelt, a ködös őszi délután, — száz lépés sincsen — de beletelt egy teljes félóra talán... Antalfy István Könyvespolc Kassák Lajos: MÉLY ARAM Kassák elbeszéléseinek vissza-vísszatérő témája a társadalom perifériájára szorult emberek elesettsége, kitaszítottsága .és „örök-emberi” sorsa. Az egykori mun* kásharcok „késerű” emlékeit melengető vagy bizonytalan megélhetéséi hősein így lesz úrrá a talajvesztett- ség és a kiúttalanság érzése. Tagadhatatlan, hogy ezekben a novelláiban Kassák számos erőteljes emberi portrét nyújt — a részletmegfigyelések finomságával .és figuráinak belső, lélektanilag elmélyült jellemzésével. De éppen ezért önszabta keretén nem léphet túl: a felvázolt emberi sorsok és jellemek társadalmi eredetéig már nem képes leásni. Szabó György bevezető tanulmánya meggyőzően fejtegeti a bonyolultnak tűnő Kassák-életmű „titkát”. Werner Braunbek": AZ ATOMMAG REGÉNYE „Egy példa nélkül álló kornak zsongó szimfóniája” Ezt a szokatlan műfaji meghatározást — Werner Braunbek adta magyar nyelven nemrég megjelent könyvének, „Az atommag regényéinek. Hogyan? — hát lehet egyáltalán muzsikához hasonlítani egy atomfizikai ismeretterjesztő művet? Az olvasó először elszömyed a merészségen, azután belefeledkezik a kötetbe és végül — igazat ad a szerzőnek. Mindenki tudja, hogy az 1896 óta eltelt hatvan esztendő mind a tudomány, mind pedig az emberiség történetében egészen rendkívüli időszak. Ekkor született és nőtt gigantikussá az a tudományág, amelynek kutatói „megrengették a világot”. Braunbek remekelt. Nemcsak. tudása, tanítani akarása sugárzik a könyvből, hanem a kutató, a humanista tudós szenvedélyének izzása csáp ki a sorok közül. ■■■■■■■■■■■■•■■■■■at — A SZIGLIGETI Színház mai műsora (26-án, vasárnap) délután 3 óra és és te 7 óra: KIRÁLY ASSZONY LOVAGJA, Tiszasüly: BEKOPOG A SZERELEM. — Bírod még ezt a nagy árvaságot ? — Muszáj — hajtotta le a fejét szomorúan az ember és látszott a szeme csillogásán, a felesége vágódott egyszerre az eszébe. Ha az élne, más lenne itt a sor. Mert az asszonytól virónszagú lesz még az udvar is, kacagás, vígság, tréfa lebben kt az asszonynak még a szoknyája ráncából is. De a magányos ember körül siralomházzá változik minden. Olyan fekete a szeme előtt még a falu is, mintha szemfedőt borítottak volna rá. — Elfelejtünk már beszélni is. Csak kesergünk, meg emésztjük magunkat. — Én is úgy vagyok vele — Sokszor úgy érzem agyontapos a csendesség. — Velem is csak a pipán társalog, amikor szortyog. — Változtatni kéne valr hogy a sorsunkon, — soha tott sokára az öregasszony Hogy? — Azt már neked kéne ki mondani, te vagy az ember Barna Péter, az alacsony köpcös, őszbajuszos ember elvörösödött erre a szólásra Nézte az asszonyt sokáig. — Kivette szájából a kurta pipaszárat. Nyálazgatta vele elgondolkozva a b usza szélét Nézte a csizmáját, az eget, a háztetőt, de rettentő figyelemmel, mintha még soha nem látott volna olyanokat. — Nono, — morogta elgondolkozva, és ke-" ~ny, bütykös ujjaival végig simírozatban a második negyed-1 évben adják ki Vörösmarty | Mihály összes verseit. Ugyan-- csak a Helikon klasszikusok- j sorozatban jelenik meg Tho-j más Maiin elbeszéléseinek^ kötete, amelyben a 20. száza.j di német próza legnagyobb! mesterének elbeszéléseit ésf novelláit gyűjtötte össze a ki-| adó. Az arab költészetet — vi-j lágirodalmunk egyik ősforrá-j sát — arab költők a pogány-! kortól—napjainkig címmel jj egy széles terjedelmű válo-i gatásban mutatja be a kiadói a magyar olvasóknak. jj Az első világháború évei-| ben íródott Romain Rolland., Pierre és Luce című kisregé-! nye, amely két tiszta és ártat-' lan fiatal tragikus szerelmi^ története — a háború rémé-! nek fenyegető árnyékában.! Pásztori múzsa címmel az! időszámítás előtti 3. század-j ban élt alexandriai költő,! Theokritosz. továbbá Moszk-< hosz, Bion és mások mitoló-j giai verses-történeteit adják; ki. (MTI) mJ^TZsi néni alacsony, ma- IC J dárhúsú öregasszony § Orra hegyes és úgy áhajlik ki a fekete kendő alól, kmint a fecske csőre. Haja fyderes. Á nyakát olyan pecÍ késén tartja, mint, vetésben a figyelő túzok. És a szeme úgy csillog mindig, mint bál lelőtt a süldőlányé. I örzsi néni itt lakik a sarakon, az ártézi kútnál, abban ia cserepes, sárga házban, |amit öt esztendeje épített. |Dolgozni már nem jár. A b- 'ból a nyugdíjból éldegél, Úamit a szövetkezettől kap. EMert itt dolgozott ő a Vörös |Csillagban vagy tíz eszten- Édeig. ö volt az első asszony la faluban, aki megértette a fi,jövő szavát és beállt az em- |berek közé. Esztendőkön át Ka konyhakertészetben hajla- Jljdozott a káposzták, meg a Í paprikapalánták közt. — És most, hogy nyugdíjas sorba Wkerült, egyedül éldegél a kis mházban. i Az ura elmaradt valahol la háborúban. A fiát öt esztendeje temette. Rokona 1 nincs. Egyetlen testvére Pestien halt meg a bor búzások Sidején. Azoknak a gyerekeidről azt sem tudja, élnek-e, ihalnak-e. Soha nem látta főkéi. Még a nevüket, a cí- pniiket sem tudja, úgy elsza- |kadtak egymástól már vagy harminc esztendeje. A nyugdíjából, meg a bankba rakott kis pénzéből éldegél így árván, szótlanul, rettentő magányosságban. Reggel kitakarítja a konyhát, meg a szobát. Enni ad a baromfinak, a hízónak. — Felsepri a ház előtt a járdát, meg. az udvart. Megmosdik, tiszta kötőt kerít maga elé, mert a tisztaságra nagyon kényes. Fát készít be a főzéshez. Aztán odaül az ablak mellé. Nézi az utcán mozgó népeket és arra gondol, hogy de keserves is az özvegyasz- szony sora. Nincs akire főzzön, mosson. Nincs akivel társalogjon. Legborzasztóbbak a végtelen szakák. Olyankor a gerendák ropogó szavát, az ablak alatt- leselkedő szél suttogását hallgatja és az urára gondol, aki. így suttogott valamikor szerelmes, csiklandós szavaikat a fülébe. Emberi hona efnberszag csak olyankor van a házban, ha a szomszédból átjön valamiért Barna Péter. Dekát az is ritkán adódik men. Ki törődik egy ilyen árva öregasszonnyal? Nincs annak se barátja, se komája. Csak a nagy csendesség hál vele, ami elfojtja a torkot, tapossa a melleit és azt, sivítja egyre a fülébe: hát élet ez így, munka nélkül, dolog nélkül, ember nélkül? Amíg kijárt a szövetkezetbe, nem marcangolta így önmagát. A munka elfeledtette az ura, meg a fia utáni rettentő fájdalmát. De mióta nyugdíjas sorba került a tétlenség előhozta bordái alól a fájdalmas emlékeket és egyre jobban érzi: nem lehet tovább ezt az egyedüli életet kibírni. Amikor kimegy az udvarra, mindig lesi a szomszédot, Barna Pétert, aki szintén a Vörös Csillag nyugdíjasa. Az is árva, mint az árokparii fűszál. De annak még kutyább a sorsa, mint az övé, maga főz, maga mos az ártatlan saját magára, mert annak sincs senkije a faluban. A fia Pesten dolgozik rég. A lánya is oda ment férjhez Esztendőben egyszer ha megnézik él-e még az apjuk? Ott ténfereg miniig a háza körül. Egy nap ezerszer kimegy a kapu elé, hogy valakivel szót válthasson. — Vagy felmegy a padlásra és a lyukon les ki nagy szomorúan a szövetkezet földjeibe. N éha átszól a kerítésen: hogy vagy örzsi? De ezen felül csak a tyúkjainak, meg a malacának magyaráz valamit a pipaszár mellől. Alkonvodáskor lehúzódik a vackába, mint a. fá- zós nyúl. És bizonyára azokról az időkről álmodozik, amikor csókkal várta haza a felesége, akihez minden vasárnap kiballag a Tisza partjára, a kis temetőbe. — Éifod még, Péter? “ szólt át egy alkonvodáskor örzsi néni a szomszédjának.
