Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-26 / 49. szám
19&1. február 36. SZOLNOK MEGYEI NfiFfcAT Az őszinteség előre segít Termelőszövetkezeteink életének egyik legfontosabb eseménye volt ezekben a hetekben a zárszámadás. Legtöbb helyen enhek megfelelő komolysággal is bonyolították azt le. Amellett, hogy a tagok évi munkájuk eredményeként felvették az őket illető ősz- szegeket, megbeszélték az elmúlt év gazdasági tapasztalatait is. A mezőtúri Petőfi Tsz-ben például úgy dolgoztak tavaly, hogy a tervezettnél több jövedelem jutott égy munkaegységre. Jól gazdálkodtak, lehetőségeiket megfelelően kihasználták. Mégis mielőtt a tagok a járandóságot felvették, elmondták mindazt, amivel a múlt év során nem voltak megelégedve, amit ez évben másképp, jobban akarnak csinálni. A tiszaföldvári Petőfi Tsz zárszámadó közgyűlésén Horváth Gyula, a Cibakházi Gépállomás traktorosa kezdte el: Drágán termelnek a szövetkezetben. Pedig most is épp úgy kellene számolgatni, gazdálkodni a szövetkezetieknek, mint amíg egyéniekként dolgoztak. Aztán Kiss Imre szövetkezeti tag is elmondta: Sok helyen elvétettük bizony a gazdálkodást. Előfordult tavaly, hogy ugarra hengert küldtünk, mikor nem lett volna szabad. A jászboldogházai Aarany- kalász Tsz-ben a jövedelmükkel elégedetlenkedő tagoknak maguk a szorgalmas tagok válaszoltak meg: Ha ott is jelen lettek volna, ahol a munkát osztották, mögt pénz is több járna nekik. Azonban nem mindenütt ragadták meg ezt az alkalmat arra, hogy a múlt év ki- sebb-nagyobb hibáit megbeszéljék. Különösen azokban a szövetkezetekben lett volna erre szükség, ahol a vártnál vékonyabbak lettek a borítékok; Előfordult, hogy maguk a szövetkezeti vezetők féltek „megbolygatni” a zárszámadó közgyűlés hangulatát. Talán azért, mert esetleg rájuk zúdul a bírálat, s fejükre olvassák hibáikat? A tiszafüredi járás egyik szövetkezetében például amikor néhányan elkezdték mondani, hogy ki, mivel marad adósa a közösség ügyének, a gyűlést hirtelen befejezték. A bajokból való kilábolás kül. Ha viszont bármi is létezhet, aminek nincs oka, akkor ez éppúgy lehet a világ, mint isten, úgyhogy ez az érvelés nem lehet helytálló.. .f? Még egy jelentős kozmológiai „ászokkal” találkozunk: isten nemlétét nem lehet elképzelni — tehát van. Ez természetesen olyan „észok”, melyet csak Lóyola Ignác (a jezsuita rend alapítója) nézőpontja alapján lehet elfogadni: „Ha az egyház azt állítja valamiről, amit fehérnek látok. hogy az fekete, el keli hinnünk”. De ha nem helyezkedünk erre az álláspontra, akkor tudjuk, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. 2. „A biológiai istenérv, azaz az életből vett is ten bizonyíték.” Foglaljuk össze röviden e téren is az Alapvető hittan tankönyv érveit: Az élőlények táplálkoznak, szaporodnak, sejtes felépítésűek, ingerlékenyek. E tulajdonságok nincsenek meg az élettelen anyagban, tehát az élőlények ezekből nem származhattak, hanem csak az istentől. • A megállapítás tudományos színezetű elejéhez hirtelen fordulattal egy tudománytalan véget ragasztottak. Hogyan? A könyv szerkesztője nem tudna az élő és élettelen világ között végbemenő folyamatokról? Nem hallott volna kísérletekről, melyekkel közel jutottak a fehérjék — az élet e bonyolult képvilegfőbb biztosítéka pedig az őszinteség lehet, amely az embereket a hibák kijavításának segítségére készteti. Az a szövetkezeti vezető, aki tekintélyét, a neki járó megbecsülést azzal akaiéa megtartani, hogy a bajokat, nehézségeket elhallgatja, téves úton jár. A bírálatért, az igazság elemzéséért senkinek sem kell leváltástól, megtorlástól tartania. Sőt. Párt és állami vezetőink nagyon sokat hangsúlyozzák: a felső vezetés is csak akkor foganatosíthat megfelelő intézkedéseket, ha a valóságnak megfelelően ismeri a helyzetet. Épp ezért lehet és kell így felyetnünk az őszinteség kérdését még akkor is, ha közéletünket egyáltalán nem az őszinteség hiánya, hanem a nyíltság, egyenesség jellemzi. — Az egész országot érintő legfontosabb kérdésekben őszinték, nyíltak vagyunk egymáshoz, s ez minden bizonnyal mindenkiben nagyon jó érzést kelt. Van-e hát akkor szükség arra, hogy egyes esetekben néhol eltorzítsák vagy elhallgassák a valóságot. Adódtak példák erre is. A tavaly őszi munkák idején sok helyen — azért, hogy így talán megóvják magukat az esetleges bírálattól, — a valóságtól eltérő adatokat közöltek a búzavetés helyzetéről, a betakarításról stb. Ti- szaugról pl. azt jelentették, hogy felszedték a cukorrépát, noha még közel 20 holdon a földben volt a termés. A tiszaugiak és mások is azzal, hogy a munkabefejezést jelentették, egyrészt kizárták magukat abból a lehetőségből, hogy segítséget kapjanak, másrészt jogtalan elismerést „vívtak ki” maguknak a járás, a megye szerveinek félrevezetése útján. Hangsúlyozzuk: közéletünket az őszinteség, a hibák bátor felfedése jellemzi. E kérdést mégis felvetettük, mert második ötéves tervünk nagy feladatok végrehajtását rója mindenkire. S ha a felmerülő hibákat, nehézségeket nem takargatjuk, nem szépítgetjük, hanem időben és a maga valóságában feltárjuk, a gyorsabb fejlődés lehetőségeit biztosítjuk. S erre a gyors fejlődésre manapság nagy szükség van termelőszövetkezeteinkben. Borsi Eszter selőinek — laboratóriumi előállításához, az élettelenből az élő előállításához? Nyilván, hallott róla és ezért' bár bezárta a nagykaput, ám nyit- vahagyta a kicsit. Figyeljük csak: „A tudósok természetesen tovább kutatják az élet titkát és erre joguk van. Az egyház különben ezt nem mindig ismerte el! Isten másodlagos okokkal (?) dolgozik, lehet tehát, sőt valószínű, hogy az életet sem közvetlenül, hanem ilyen másodlagos okokkal hozta létre. Már Szent Ágoston (t430) azt. tanította, hogy isten az anyagba életet fakasztó erőket (rationales seminales) oltott, amelyek a maguk idején működésbe léptek. Nincs kizárva. hogy ezeket az életet fakasztó erőket a tudósok egykor még felfedezik. (13. oldal.) Szóval: ha a tudósoknak sikerül az élettelen anyagból megmagyarázni az élő szervezet keletkezését — és ezt még a tankönyv is valószínűnek tartja —, akkor sincs baj. mert ez majd csak másodlagos ok lesz. Legfeljebb néhány vallásos legenda — a világ teremtése stb. — minden- iá számár.-, elfogadhatatlan lesz. De legalább a veszett fejsze nyele, az „elsődleges” ok, az isten maradjon meg — óhajtják az egyház ideológusai. A teremtés gondolatának fenntartásáról ugyanis már Kétnapos ismeret- terjesztő előadás a szállítások megszervezésé ről A megyei tanács építési és közlekedési osztálya, a Központi Szállítási Tanács, valamint a TIT március 1-én és 8-án a mezőgazdaságban dolgozó szállítóknak kétnapos ismeretterjesztő előadást rendez a megyei tanács nagytermében, ahol az előadás hallgatói megismerkedhetnek a vasúti-, közúti- és vízi szállításokkal. Az előadók részletes tájékoztatást nyújtanak az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek vezetőinek a mezőgazdasági termelvé- nyek szállításának megszervezéséről. Az előadásra meghívják a tsz-ek, állami gazdaságok, gépállomások vezetőit és több mezőgazdasági dolgozót. iniiiiimiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiniiiiiimiiiiiiMiu A nyugatnémet mezőgazdaság „tövises útja” Bonn (MTI). A bonni szövetségi gyűlés pénteken a mezőgazdaság helyzetével foglalkozott. A felszólaló képviselők szinte egyöntetűen hangoztatták: a nyugatnémet mezőgazdaság helyzete évről évre súlyosabbá válik, fokozódik a parasztok eladósodása. A parlament mezőgazdasági vitájának hátterében az rejlik, hogy a nyugatnémet parasztság körében egyre fokozódik a nyugtalanság és az elégedetlenség. Az utóbbi időben a mezőgazdasági vidékeken egymást érték a parasztok tiltakozógyűlései, amelyeken elkeseredett panaszok hangzottak el a kormány agrárpolitikája ellen. Még a kormánynak a mező- gazdaság helyzetéről előterjesztett jelentése is elismerte, hogy „az európai gazdasági közösség keretében létrejövő nagyobb agrárpiac erősen befolyásolja majd a nyugatnémet mezőgazdaság jövendő sorsát”. Schwarz földművelés- ügyi miniszter pedis arról beszélt, hogy „a mezőgazdaságnak az elkövetkező években tövisekkel teleszórt utat kell majd megjárnia”. A Bonnban annyit dicsőített „szabadpiaci gazdálkodás” rendszerében vad következetességgel érvényesül a kapitalizmusnak az a törvénye, hogy az erősebb felfalja a gyengébbet lemondtak. Lemondott a tankönyv is. „A fejlődéselméletet mi is elfogadhatjuk (szóval a teremtést nem!). El kell hárítanunk azonban minden olyan fejlődéselméletet, — amely tisztán külső (!) és mechanikai okokkal és véletlen hatásokkal akarja a fajok létrejöttét megmagyarázni... Ha azonban feltételezzük, hogy o.) azokat a kezdeti plazmákat, amelyekből a fejlődés kiindult, isten teremtette; b) hogy a fejlődési képességet az élőkbe isten oltotta be; és ci- hogy istentől valók azok a célirányos törvények, amelyek szerint a fejlődés történt — akkor a fejlődés elméletet nemcsak elfogadhatjuk, hanem istenérvnek is felhasználhatjuk.” (16. old.) Hol vagy, Ádám? — kérdezhetjük Madáccsal. íme tanúi vagyunk annak, miként löki félre az egyház az ember teremtéséről szóló összes eddigi tanítását, hogy megnyer- gelve a tudomány legújabb eredményeit, ideig-óráig fenntartson még valamit az istenhitből. Egyébként az Alapvető hittan „biológiai érvei” önkényes feltételezéseken alapulnak. A tudományhoz most Sincsen semmi közük. Most azt állítja az egyház, ’’ogy isten nem Ádámot és nem Évát teremtette, hanem a kezdeti plazmákat, s abból lett az ember. MUNKÁVAL A SZOCIALISTA BRIGÁD CÍMÉRT Szolnokon, a Sólyom utcai építkezésen dolgozik Ungi László hattagú ács-brigádja. Valamennyien karcagiak. Megkötötték a szerződést, s most azon serénykednek, hogy mielőbb teljesítsék a feltételeket, hogy elnyerhessék a szocialista brigád megtisztelő címet. TÖBB TUDÁS ú / tanulságok••• Beszélgetés a martfűi párttitkári tanfolyam egyik résztvevőjére! „ __megyénk ipari üzeme inek, építőipari vállalatainak, valamint ktsz-einek párttitkárai megkezdték kéthetes tanfolyamukat a martfűi Tisza Cipőgyárban. A tanfolyam célja az, hogy megbeszéljék a hároméves terv végrehajtásának tapasztalatait, továbbá, hogy rendszerezzék a má- . sodik ötéves tervben — ezen belül... 1961-ben — Ipari üzemeink feladatait.” A fenti hír február 7-én jelent meg a Szolnok megyei Néplapban. Előtte egy nappal kezdődött a szóban- forgó tanfolyam Martfűn, és azóta be is fejeződött. Ám a munka nehezebbik része, a tanultak gyakorlati alkalmazása a mindennapi munkában, ezután következik. Erről beszélgettünk Trvn- gel László elvtárssal, akit munkahelyén, a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi üzemében kerestünk feV 3. „A törvényszerűségből és célszerűségből vett istenérvek.” A tankönyv „észokai” a következők: a világban törvényszerűségek és megszabott rend uralkodik. „Amint a természet törvényeiből nagy törvényhozóra, hasonlóképp a természet rendjéből nagy rendezőre kéU következtetnünk." Ez az „érv” hibás kiinduló ponton alapszik. A természeti törvények, mint a már idézett művében B. Russel írja; „... puszta leírásai annak, ami valójában történik, nem mondhatjuk, hogy kell lennie valakinek, aki megszabta, mi történjék, mivel — még ha fel is tesszük, hogy van ilyen valaki — azonnal szembe kerülünk a kérdéssel; „Miért éppen ezeket a természeti törvényeket hozta isten, s miért nem másokat?” Ha azt mondjuk, hogy ezeket a törvényeket merő kedvtelésből és minden ok nélkül hozta, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nincs törvénynek alávetve, s így természeti törvényláncolatunk megszakad. Ka pedig több ortodox teológus példájára azt mondjuk, hogy istennek mindenkor oka volt rá, amiért épp ezeket a törvényeket alkotta... akkor maga isten is alá van vetve törvénynek, s ezért semmi hasznunk nincs abból, ha istent közvetítőül iktatjuk be." (Folyt, köv.) Varga László Trungel elvtárs 1957 óta párttitkára a Vízgépészeti Vállalatnak energetikusa és a gyártáselőkészítő csoport vezetője is egyúttal. Véleménye szerint a tanfolyam ismét bebizonyította: eredményes gazdasági termelő munka elképzelhetetlen a termelés pártellenőrzése nélkül. — Sok dolgot sokkal világosabban és nyugodtan hozzá tehetem: helyesebben látok a tanfolyam óta — így Trungel elvtárs. — Nézzük meg például az úgynevezett „fekete” beruházásokat. Sok vállalat, így a miénk is, több eseioen kísérletezett sikerrel, vagy sikertelenül olyan beruházásokkal, amelyek meghaladják a központilag jóváhagyott költségvetést. S nagy volt az öröm, amikor egy-egy ilyen beruházást sikerült megvalósítani. Kétségtelen: a vállalat szempontjából ez előnyös volt, ám ha a. beruházás pénzügyi kihatásait népgazdasági szinten kivizsgáljuk, már nyilvánvaló az ilyen beruházás káros volta. Én tehát ellensége lettem az ilyen „fekete beruházásoknak.” Másik rendkívül fontos tanulság az volt a részemre, hogy látom: igen gyenge lábon áll nálunk a termelés '»ártellenőrzése. Ennek oka abban keresendő, hogy a "ártvezetőség tagjai eléggé elfoglaltak. Ezt a hibát va- amikéoDen megszüntetjük. Üzemünk gyártási és szolgáltatási tevékenységet folytat, embereink pedig nagy területen, szétszórtan dolgoznak. A pártszervezetnek a avártással kapcsolatos munkáját továbbra is az kell jellemezze: segíteni a mintegy 70 féle gyártmány határidőre való elkészülését. Ezenkívül: mivel gyártmányaink rendkívül anyagigényesek, szorgalmazni minden eszközzel az anyagtakarékosságot. Idetartozik még természetesen az energiatakarékosság, a helyes munkaszervezés, a szocialista brigádokkal való foglalkozás, a szakmai továbbképzés, a minőség számos gondja stb. De javítani kell a pártoktatás helyzetén is. A foglalkozásokon a megjelenés alig 50—60 százalékos. Ahogy Zsarnaí György elvtárssal, a Szolnoki Papírgyár párttitkárával beszélgettem, igen sok hasznos ötletet, tanácsot kaptam az oktató munkához is. — Hogyan segíti a párt- szervezet a vállalat szolgáltatással kapcsolatos feladatait? — Népgazdasági szempontból a szolgáltató munkánk még a gyártási tevékenységnél is fontosabb. Szolnok megye idei öntözési programjának sikeres megvalósítása nagyban függ a mi jó munkánktól is. Mintegy 180 —185 millió köbméter vizet emelünk ki a Tiszából, a Hortobágyból és a Berettyóból a Karcag-túrkevei határban. Az a feladat tehát, hogy a szivattyútelepek építésénél, a felvonulásnál dolgozó embereket politikailag is ráébresszük munkájuk jelentőségére. Arra, hogy milyen fontos az, hogy a vízkiemelő munka ápri'' ban meginduljon körzetünkben. A nyári időszakban mintegy 30 helyen dolgoznak vállalatunk munkásai, s hozzájuk rendszeresen ellátogatni* segíteni gondjaikban, problémáikban, . gondoskodni szakmai és politikai továbbképzésükről nem is olyan egyszerű feladat. Viszont új tapasztalataim alapján, szilárd meggyőződésem, ha bátrabban támaszkodunk a nártbizalmiakra, ezt a munkát is eredményesen végezzük eL B. Oy. Kössön toliértékesítési szerződést! Magasabb szerződéses ár! ELŐLEG: Libadarabonként háromszori tépésre 25.—Ft Kacsadarabonként kétszeri tépésre 7,— Ft. Szerződjön a földmüvesszövetkezetnél!
