Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

VILÁG PROLET ARI Ai EüYESUUETEKj SZOLNOK megyei SZOLNOK A / * J» xn. évfolyam, 47. szám. Ara 50 fillér 1961- íebruár 24., péntek !. "fazt INNEN INDUL KÜLFÖLDRE A mezőtúri népművészeti I faldíszek messze, hazánk ha» zekas házában készített [tárain túl is igen kedveltek, őszebbnél szebb dísztárgyak, | 1 Az 1961. évi költségvetés tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés Ül Az országgyűlés csütörtöki ülésén folytatta az 1961. évi költségvetés tárgyalását. Az ülésen résztvett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai; Benke Valé­ria, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön. Kossá István, Kovács Imre, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sik Endre, Tausz János, Zrautmann Rezső miniszterek. Az ülést 10 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg, majd elsőnek Erdei Ferenc képviselő szólalt fel. A tanácsi vállalatok és helyi ipar munkájáról A tanácsi vállalatok mun­kájával, a helyiipar eredmé­nyeivel és problémáival fog­lalkozott. Rámutatott, hogy állami helyiiparunk ma már az ország ipari termelésének számottevő részét adja. Szemléltetően bizonyítja ezt az 1960-as év néhány terme­lési adata: égetett téglából például 25,7 százalékát, ége­tett mészből 18,5, nyershúsból 44, mozaik cementlapból 12.5, kenyérből és péksüteményből 100 százalékát adta a helyi­ipar az ország ipari termelé­sének. Az állami építőipar teljes termelésének 13 száza­lékát a tanácsi építőipar ol­dotta meg. A helyiipar fejlődése egyes megyékben különösen nagy­arányú volt az elmúlt évben •— folytatta. — Ez a h«Jyi ve­zető kezdeményezését, lelke­sedését és rátermettségét is dicséri. Bács megyében pél­dául a tanácsi helyiipar köny- nyűipari termelésének értéke az 1053. évi 30 millió forint­ról tavaly 300 millió forintra emelkedett, s az 1961. évi terv már 400 milliós termelést irá­nyoz elő. A megyében hason­lóan figyelemreméltók a ta­nácsi vállalatok gazdaságos­ság-mutatói. A legjellemzőbb számokba sűrítve az eredmé­nyeket: 100 forint beruházás­ra eső termelési érték 1958- ban 254, 1959-ben 314, 1960- ban pedig 657 forint volt. Idei költségvetésünk jelentős fej­lesztést irányoz elő. Erről ta­núskodik az, hogy a vállala­tok befizetése 1960-hoz ké­pest ebben az évben 560 mil­lió forinttal növekszik, ami a vállalatok termelésének 8 százalékos növekedésén alap­szik. Szóvá kell azonban ten­nünk a helyiipar fejlődésé­nek néhány nem egészséges tünetét. A tanácsi vállalatok munkájának termelékenysége korántsem emelkedett kielé­gítően. Az átlagos létszám például 1959-hez képest 9.5 százalékkal nőtt, az egy dol­gozóra jutó termelés csupán 3,8 százalékkal emelkedett. Ez arra utal, hogy a tanácsi vállalatok munkájában van­nak problémák, mihamarabb meg kell találnunk megoldá­sukat. Ilyen például a válla­latok nem kielégítő szerve­zettsége, a szakemberek hiá­nya, egyes helyeken az anyagellátás fogyatékossága és az alacsony műszaki szín­vonal. Fel szeretnénk hívni az illetékesek figyelmét arra is, hogy az ország helyiipará­nak fejlődésében nagy szere­pet játszanak a tanácsi gaz­dálkodás anyagi alapjai. A helyi gazdálkodás anyagi for­rásainak szűkülése nagyonis kihat a tanácsi vállalatok te­vékenységére — hangoztatta. Erdei Ferenc ezután a költ­ségvetés tudományos kutatá­sokra szánt előirányzataival foglalkozott. Teremtsenek minél jobb munkakörülményeket Vargha Ferencné, Győr- Sopron megyei képviselő hoz­zászólásában megállapította, hogy a költségvetés előirány­zatai az elmúlt év gazdasági eredményeire épülnek, s hat­hatósan alátámasztják az ez- évi feladatok végrehajtását. Megyéjük valamennyi textil­ipari üzeme maradéktalanul teljesítette múlt évi tervét, s fő törekvésük továbbra is az, hogy a mennyiségi követel­mények kielégítésén túl mi­nél nagyobb választékban lássák el a lakosságot szép ki­vitelű, jóminőségű ruházati cikkekkel. Divatbemutatók. kiállítások és az üzletek kira­katai jelzik, hogy könnyű­ipari termékekben ilyen vá­lasztékkal még soha nem rendelkeztünk — mondotta. A továbbiakban a megye textilipari üzemeinek fejlődé­séről, korszerűsítéséről szólt. Befejezésül javasolta, hogy a könnyűipari üzemek, illet­ve, a könnyűipar vezetői a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat előírásai szerint igyekezzenek minél jobb munkakörülményeket teremteni a dolgozóknak. A költségvetést elfogadta. Az egészségügyi ellátás feladatai Dr. Huth Tivadar Baranya megyei képviselő a háromé­ves terv egészségügyi ered­ményeivel és az egészségügyi ellátás idei feladataival fog­lalkozott. Elmondotta, hogy a tervidőszakban két és fél­millióval- több a biztosítot­tak száma, s szép eredmények születtek a különböző pusz­tító népbetegségek, fertőző betegségek elleni harcban. Az orvosi munka színvonalá­nak. a szociális ellátás javu­lásának eredményeként ész­revehetően nőtt hazánk la­kosságának átlagos életkora. Míg 1930-ban a 60 éven felü­liek aránya az egész lakos­sághoz viszonyítva 9.8 száza­lék volt, a múlt esztendőben már 14 százalékra emelke­dett. A halálozások aránya 1938—1955 között 14.3 ezrelék volt, 1960-ban már csak 10 ezrelék. Kiemelkedő sikereket ért el a magyar egészségügy a gyermekbénulás elleni küz­delemben, s a vérbajt, a ma­láriát teljesen felszámolták. Javult a helyzet a tifuszos, diftériás és dizentériás meg­betegedések területén is. örömmel számolhatok be arról, hogy a tuberkulózis járvány hazánkban rohamo­san csökkenő irányzatot mu­tat. A gümőkor elleni küzde­lem jelentős fordulópontját jelenti az 1961. január elsején életbe lépett kormányrende­let, amely megteremti a reá­lis feltételeket e veszélyes népbetegség teljes felszámo­lásához. A képviselő megemlítette, hogy a hároméves terv idején emelkedett az egészségügyi dolgozók létszáma, bővült a körzeti orvosi hálózat, szá­mos nagy beruházást adtak át rendeltetésének, s javult a betegellátás. Mintegy két és félezerrel nőtt például a szakrendelők napi munka­óráinak száma. 1961-ben újabb nagy lépést teszünk előre az egészségügy fejlesztésében. A költségvetés egészségügyi és szociális cél­lokra a tavalyinál 897 millió \ forinttal többet irányoz elő. ; Tovább javul a kórházak, s ; klinikák munkája. j A beruházások közül je- j lentős a Pécsi Orvostudomá- j nyi Egyetem 400 ágyas klini-j kai épületének megkezdése, a ■ Mecsekben 23 millió forint \ költséggel 300 ágyas tüdősza- j natóriumot építünk, s folyta- \ tódik a sztálinvárosi, a fehér- ] gyarmati, a miskolci kórház; építkezése, bővül, új köntöst \ kap számos más, nagyfontos- j ságú egészségügyi létesít-! mény is. Az országos mentő- j szolgálat az idén 100 új gép- ; kocsit kap. A budapesti Lász- s ló Kórház korszerű laborató- Z riummal gazdagodik, s befe- ^ jeződik az Országos Élelme- | zés és Táplálkozástudományi - Intézet, valamint a budapesti | KÖJÁL izotóplaboratórium- |i nak bővítése. A költségvetés " a biztosítottak gyógykezelő- ? sére több mint egymilliárd | forintot biztosít. Tovább ja- - vul a gyógyszerellátás is. Dr. Huth Tivadar felszóla- - lása végül a Pécsi Orvostudo- - mányi Egyetem munkáját is- I mertette, majd javasolta, = hogy az 1961. évi költségve- " lést az .országgyűlés fogadja - eL § (Folyt, a 2. oldalon.) " mm % ? y & B /- ­mamm : ' * Szendrei Lajosné mázoló a falidíszeket különleges folya« dákba mártja, melytől égetés után/ csillogó fénye lesz Antonin Novotny látogatása Mezőhegyesen Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke csütörtökön délelőtt felkeres­te a Mezőhegyesi Állami Gazdaságot. Kíséretében volt Rudolf Strechaj, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának póttagja, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke, a csehszlovák kormány elnökhelyettese. Václav Da­vid, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának tagja, külügyminisz­ter, Stanislav Vlna miniszter, az Állami Tervbizottság első elnökhelyettese, Frantisek Faraga, a Szlovák Kommu­nista Párt galántai járási pártbizottságának első titká­ra, Vaclav Dolezal, a jeseni- cei termelőszövetkezet elnöke és Frantisek Pisek, a Cseh1 szlovák Szocialista Köztársa­ság magyarországi nagyköve­te. A vendégeket elkísérte Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az Elnöki Tanács tagja, Kris­tóf István, az Elnöki Tanács titkára, Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Púja Frigyes külügyminisz­terhelyettes, Marjai József hazánk prágai nagykövete. A mezőhegyesi állomáson Antonin Novotny elnököt és kíséretét Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter, Glau- ko Mátyás, a Békés megyei pártbizottság első titkára, Arany Tóth Lajos, a Békés megyei tanács VB elnöke üd­vözölte. Glaukó Mátyás tol­mácsolta a mezőhegyesi dol­gozók lelkes tapsa közepette a megye lakosságának meleg üdvözletét. Novotny elnök válaszában elmondotta, hogy hallottak már a Mezőhegyest Állami Gazdaság kiváló ered­ményeiről, S most nagy ér­deklődéssel szeretnék ezeket személyesen is megismerni. Az elnök és kísérete megte­kintette az állami gazdaság tehenészetét. A vendégek tisz­teletére lovasbemutatót ren­deztek, majd megismerked­tek a baromfitenyésztés me­zőhegyesi eredményeivel. Délben Majoros János, a gaz­daság igazgatója ebéden látta vendégül Novotny elnököt és a kíséretében lévő csehszlo­vák és magyar személyisége­ket. Novotny elnök különvonata a késő délutáni órákban ér­kezett vissza Budapestre. — (MTI) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiimm A4 egye/ népfront-bizottsági ülés Tegnap délelőtt 9 órakor a Magyar Szovjet Baráti Tár­saság klubjában megyei nép­frontbizottsági ülést tartottak. A tanácskozás során Horváth Imre, a HNF megyei elnöke tájékoztatta a megjelenteket a megyei tsz-ek politikai, gaz­dasági helyzetéről, az 1961 évi termelési tervekről, a népfront feladatairól. Gyémánt Gyula a mezőgaz­dasági akció bizottság vezető­je arról számolt be, mikép­pen segítette az akcióbizott­ság tsz-eink zárszámadási és tervkészítési munkáját. Ezután Pallai Sándorné, a HNF megyei titkára a Haza­fias Népfront Megyei Bizott­ságának az 1961. évi munka­tervét ismertette. A referátumok elhangzá­sa után, az ülés résztevői a népfront munka számos ta­pasztalatát. problémáját be­szélték meg, Kozák Lajos csomagoló és Négyes! István ipariianuló az - égetett árut szalma közé helyezi, kontinerbe rakja, így in* =j dúl útnak a külföldi szállítmány 3 nitiiuiiiiiuiiiinuiiili *'»'iiiciiiiiiniiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii-iniiiiiiiiii'iiiiiiiiiminni'i'iiB Hruscsov beszédei mondott az 0SZSZSZK kiváló mezőgazdasági O o dolgozóinak értekezletén Moszkva (TASZSZ). Nyiki- ta Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke csütörtökön a Kremlben nagy beszédet mondott, az OSZSZSZK köz­ponti területei élenjáró mező- gazdasági dolgozóinak 'érte­kezletén. (MTI) Koszorúzás! ünnepségek Szolnokon Tegnap, a szovjet hadsereg megalakulásának 43. évfor­dulóján koszorúzási ünnep­ségekre került sor Szolnokon. Délelőtt tíz órakor az SZTK előtti szovjet hősi emlékmű­nél díszőrség fogadta a ko­szorúzáson megjelenteket. — Először Balogh István őr­nagy mondott ünnepi beszé­det, majd sor került a koszo­rúk elhelyezésére. Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára és Körösi György elv­társ, a megyei rendőrkapi­tányság vezetője a megyei párt-végrehajtó bizottság ne­vében, Kuti György elvtárs, a megyei tanács vb titkára a megyei tanács vb nevében, Farkas Sándor őrnagy elv­társ és Szűcs István százados elvtárs a szolnoki helyőrség nevében, Molnár György, Molnár Dezső és Kovács Bé­la pedig a megyei és járási KISZ végrehajtó bizottság nevében helyezték él a hála és a megemlékezést koszorúit az emlékmű talpazatán. ' A Tisza-parti szovjet hősi emlékműnél szintén díszőr­ség fogadta a koszorúzókat: a szovjet és magyar helyőrség, a rendőrség és a munkásőr­ség tagjai álltak díszőrséget. A Tisza-parti szovjet hősi emlékművet a városi párt­végrehajtó bizottság nevében Sípos Károly elvtárs, a váro­si pártbizottság titkára; a vá­rosi KISZ-bizottság nevében pedig Bihari László városi KISZ-titkár koszorúzta meg. Á városi tanács végrehajtó bizottságának koszorúját Kapás Rezső elvtárs, a váró* si tanács vb elnöke, a szol­noki fegyveres alakulatok ko­szorúit pedig Szántó István alezredes elvtárs és Tóth Miklós százados elvtárs be® lyezték eL ’ ''

Next

/
Thumbnails
Contents