Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP mi. február SL Koszigin Delhiben Delhi (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese, aki Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök meghívására látogatást tesz Indiában, hétfőn reggel Tas- kentből tovább utazott áz in­diai fővárosba. Koszigin hétfőn délelőtt megérkezett Delhibe, miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmir Külföldi hírek RABAT (TASZSZ). Brezs- nyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn délelőtt Rabatból elin­dult Moszkva felé. PÁRIZS (TASZSZ). Mint ismeretes, Dayal, az ENSZ főtitkár kongói külön megbí­zottja Csombéhez intézett levelében kérte, adja ki Lumumba, M polo és Okit» földi marad­ványait a meggyilkoltak hoz­zátartozóinak, illetve közölje, hol temették el a három kon­gói vezetőt. A7. AFP jelentése szerint Csőmbe vasárnap • válaszolt Dayal kérésére. A katangai hóhér kereken megtagadta a holttestek kiadását, sőt közöl­te, hogy a sírhelyek továbbra is titokban maradnak. (MTI) • PEKTNG (Uj Kína). Csen Ji miniszterelnökhelyettes, a Kí­nai Népköztársaság külügy­minisztere vasárnap táviratot intézett Antoine Gizengához, a Kongói Köztársaság minisz­terelnökéhez. Ebben közölte, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya Gizenga kormá­nyát ismeri el a Kongói Köz­társaság egyetlen törvényes kormányául. Kína kész diplomáciai kap­csolatot létesíteni és nagykö­veteket cserélni a Kongói Köztársasággal. (MTI) * PÁRIZS (MTI). A párizsi Opera válságban van: igaz­gatósága a kormány utasítá­sára elzárkózik a kollektív szerződések aláírása elől és a korábbi hivatalos ígéretek el­lenére sem hajlandó fizetés- emelést adni. Emiatt a kórus tagjai már két hete sztráj­kolnak. Az opera csupán ba­lett-esteket és hangversenye­ket tud műsorára tűzni. Dayal jelentése Ilammarskjöldnek New York (MTI). Dayal, az ENSZ főtitkára kongói megbízottja levelet intézett Hammargkjöldhöz és ebben beszámol a Kongóban ki­alakult súlyos helyzetről — jelenti a Reuter. Dayal köz­li, hogy Leopold viliében a fé­lelem és bizonytalanság lég­köre uralkodik. A hatóságok lábbal tiporják a legelemibb emberi jogokat és számos el­lenzéki politikust letartóztat­nak. Az őrizetbe veiteket Bakvangába, a Kalondzsi el­lenőrzése alatt álló Dél—Ka­szai tartomány fővárosába szállítják. Általános véle­mény — folytatja az ENSZ megbízott —, hogy a letar­tóztatottakat kivégzik. Bakvangába hurcolták Fi- nant, a keleti tartomány kor­mányának elnökét és isme­retlen időpontban meggyil­kolták. Ugyanerre a sorsra jutott Lumumba egyik állam­titkára is. Február 16-án Ka. mingát, a kongói kormány igazságügy miniszterét vették őrizetbe és deportálták ka- londzsiék főhadiszállására. Dayal levelében azt is meg­írja, hogy az őrizetbe vei­teket nem állítják bíróság elé és embertelenül bánnak velük. A Nemzetközi Vörös- kereszt és az ENSZ egyes szervei megpróbáltak érint­kezésbe lépni a leopoldvillei hatóságokkal a letartózta­tottak ügyében. A hatóságok azonban mereven elzárkóztak és azt állították, hogy Leo- poldvillében nincsenek poli­tikai foglyok. Az ENSZ megbízott ha­A HR TELEVÍZIÓ február 2l-én kedden 16.55 órakor közvetítést ad az Egyesült izzóból Antonin No- votnynak a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek tiszteletére rendezett nagygyűlésről. (MTI) sonló kérelemmel fordult egyébként Ileohoz, az úgyne­vezett leopoldvillei kormány miniszterelnökéhez és a Sza- kadár Kalondzsihez is. Ileo és Kalondzsi azonban válasz­ra sem méltatta Dayalt. Tekintettel a Leopoldvillé- ben kialakult rendkívüli sú­lyos helyzetre — írja a fő- megbízott — kötelességemnek tartom, hogy értesítsem a fő­titkárt e fejleményekről. Egy kormánykoalíció halálára Két és fél éve csupán, hogy Belgium a jólétben, für­dő, gyarmatairól atyai módon gondoskodó mintaállam maszkjában állott a világ elé: ekkor rendezték meg Brüsz- szelben a világkiállítást. — Most, amikor a legutóbbi hó­napok tragikus eseményeinek nyomására végre bejelentet­ték, hogy általános választá­sokat terveznek március vé­gén a kis nyugat-európai or­szágban, Brüsszel fogalma egészen mást jelent a világ számára. MOZAIKOK CuUsztwMUáiM GÉPKOCSI EXPORT Világszerte örvendenek jó hírnévnek a csehszlovák gyártmányú személy- és te­hergépkocsik, valamint autó­buszok. A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság 1961-ben 54 országba exportál „Prága” és „Tátra" típusú személy­és tehergépkocsikat, valamint autóbuszokat. 1960-ban 1956- hoz viszonyítva az 5 tonnás tehergépkocsi export 16-szo- rosára, a 7 tonnásoké 2,2-sze- resére, a 10 tonnásoké 7,8- szorosára és az autóbuszoké 3,3-szeresére emelkedett. 15 MIIAIÚ PÁR CIPŐ A SZOVJETUNIÓNAK A csehszlovák cipőgyártás tovább öregbíti hírnevét. Ma már a világ valamennyi or­szágában nagy sikerük van a Csehszlovákiában készült cipőknek. Ebben az évben a csehszlovák cipőgyárak csu­pán a Szovjetunió részére 15 millió pár cipőt készítenek. A napokban már útnak is indult az első szállítmány a Szovjetunióba. 1961-ben 1960- hoz viszonyítva tovább emel­kedik a Szovjetunióba irá­nyuló csehszlovák cipőexport. 1965-IG 50 SZÁZALÉKKAL EMELKEDIK A SZAKEM­BEREK SZAMA Idén a csehszlovák főisko­lák körülbelül 20 ezer hallga­tót vesznek fel. Ezek közül több mint 9 ezer műszaki fő­iskolákon, több mint 5 ezer egyetemeken, csaknem 5 ezer pedagógiai főiskolákon, a többiek pedig művészeti és zenei főiskolákon folytatják tanulmányaikat; 1955-ben a csehszlovák főiskolákon csak­nem 2500 mérnök, 1960-ban pedig már majdnem 4500 szakember kapott diplomát. A főiskolai képzettségű szak­emberek száma 1946-ban 47 700 körül mozgott, 1958- ban pedig már elérte a 130 ezer főt. 1965-ig számuk csak­nem 50 százalékkal növek­szik. BEFEJEZŐDÖTT A FALVAK VILLAMOSÍTÁSA A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a villamosítás tekintetében a világ első or­szágai közé tartozik. 1960-ban a Kelet-Szlovákiában lévő Zlata Bana falucskát is vil­lamosították és ezzel befeje­ződött az ország falvainak villamosítása. Csehszlovákia a villamosítás . tekintetében jelenleg ötödik helyen áll a világon és megelőzött olyan fejlett ipari országokat, mint az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország Olaszország és más országok. A kongói és brüsszeli drá­ma után ez a kormány mind­máig tíz körömmel ragasz­kodott a hatalomhoz — holott kormányzási elvei félelmete­sen elmaradtak korunk kö­vetelményeitől. A kongói katasztrófa erede­te tulajdonképpen abban a tévhitben rejlett, hogy lehet­séges az egyik legnagyobb afrikai gyarmat népeit Csip- kerózsika-álomba ringatni. Még 1958-ban is olyan tervet dolgoztak ki Brüsszelben, amely 1980-ra biztosított vol­na önkormányzatot az anya­országnál sokszorta nagyobb gyarmat népeinek. Amikor az események nem e tervnek megfeleleőn alakultak, meg­kísérelték először börtönbe vetni a nemzeti vezetőket, majd abban bíztak, hogy a függetlenség megadása után is kezükben tarthatják a hadsereget, s így az ország igazi urai maradhatnak. Itt kezdődött a máso­dik, a brüsszeli dráma. Eys- kens keresztényszocialista-li­berális koalíción nyugvó kor­mánya olyan „egységes tör­vényt” dolgozott ki, amely elsősorban a dolgozók fizeté­sének csökkentésével, a szo­ciális biztosítás előnyeinek megvonásával, a megélhetési költségek növelésével igye­kezett „megoldani”, vagyis pontosabban a munkásosztály vállaira hárítani Kongó számláját. Ekkor derült ki, hogy az „osztálybéke” milyen ingatag alapon áll, hiszen még a közismerten NATO-barát, opportunista belga szociálde­mokrata párt is — a mun­kásság hangulatának engedve, s azt „levezetve” — sztrájkot hirdetett a nadrágszíj-meg- húzó törvényjavaslat ellen. A mozgalomban egymillió ember vett részt, heteken ke­resztül tartott a küzdelem, míg végül a szocialista párt vezetői egyezkedni kezdtek a kormányon lévő jobboldali koalícióval, s Így végülis le­hetővé tették a Société Géné- rale tőkései által diktált tör­vény keresztülhajszolását. Most, mikor már mindez „el­végeztetett”, a. kormánykoalí­ció is felbomlott. A liberális párt, a nagyburzsoázia pártja, jónak látta elhagyni a süly- lyedő hajót: a hét liberális miniszter lemondása a már­ciusra kiírandó parlamenti választások előtt azt jelzi, hogy ez a párt nerh akarja vállalni a felelősséget saját kongói és belgiumi politiká­jáért. A márciusi választások­ra viszont a szocialista párt is nagyágyúval vonul fel: hosszú üzleti alkudozás után sikerült elérniök, hogy Spaak, a párt egykori vezetője, a volt miniszterelnök, aki korábban állását a NATO-főtitkárság jól jövedelmező posztjával cserélte fel, visszatérjen Bel­gium politikai életébe. — Spaaknak természetesen — a kapitalizmus fegyveres test­őrségének vezető tisztségében eltöltött esztendei nyomán — még annyi köze sincs a szo­cializmushoz mint pártja töb­bi tagjainak — viszont éppen ez volt a cél. így több bizal­muk lesz benne a januári sztrájkmozgalom miatt meg­rémült polgári köröknek. A legutóbbi hónapok tra­gikus eseményei nyomán te­hát most végülis takarodót fújt a kormány, s a cinkosok, ahogy már ilyenkor történni szokott, egymás torkának ug­rottak a süllyedő hajón. Jel­lemző, hogy Eyskens azon mesterkedik, hogy az éppen általa keresztülhajszolt nad- rágszíj-meghúzó törvényja­vaslat végrehajtását a válasz­tások utáni időpontra halasz- sza, nehogy életbe léptetésük csökkentse esélyeit. Kérdés azonban, mennyi­ben járulhatnak hozzá a vá­lasztások az ország problé­máinak megoldásához: a bel­ga dolgozók lényegében Spa­ak, a NATO-főtitkára, Eys­kens, a kongói dráma egyik szerzője, vagy a liberális párt, az egységes törvény legkeményebb munkásellenes intézkedéseinek szerzője kö­zött választhatnak. A választások ered­ménye nyílt, de csupán az a vitatott kérdés: melyik párt, milyen eszközökkel szolgálja — ugyanazokat az erőket. Nem túlzás, ha megjegyez­zük: a választók ugyanolyan .szabadon” választhatják meg jövőjüket, ahogy a bel­ga munkások élhettek sztrájkjogukkal, vagy a kon­góiak a Société Générale tí­pusú „függetlenséggel”. — ar — 3ei ÍUxtot A BALTI TENGERIG már otthon is jobban élnek, mint amikor eljött, de a szo­cializmusban mindenütt jól élnek. S ő ezért nagyon jól, otthon érzi magát az NDK- ban. Ezt így mondta, nem tettünk hozzá és nem vettünk el belőle semmit. Mit ér ez a kereset? Dönt­sék el olvasóink. Segítség ül felsoroljuk néhány fogyasz­tási cikk árát. Statisztikai számítások és a háziasszo­nyok egybehangzóan állítják, hogy 300 márka elég egy kö­zepes háztartás élelmezésére. Egy jóminőségű, divatos fér­fiöltöny 140—160 márka, egé­szen jó anyagból 200—259 márka. Női szövet van már 8—10 márkáért is, a jobb 25— 30 márka. Férficipők ára 20— 40 márka között váltakozik. Gyermekcipő már 12—14 márkáért is kapható. Karóra féléves garanciával 20—40 márka. Televíziós készülék 1200—1400 márka, rádió 3— 600 márka. Sok lakásban jártunk. Volt közöttük rendőrtiszt, ápoló­nő, tsz-tag, gépkocsivezető, újságíró. Egyaránt jellemző a háztartás gépesítése. legtöbb háztartásban van mosógép, villany- vagy gáztűzhely, por­szívó, padlókefélő. Sok hűtő- szekrényt, televíziót láttunk. Hiába.... az NDK igen fej­lett iparral rendelkezik. Soha nem mutat hű képet az életszínvonal hasonlítgatá- sáról kijött eredmény. Mégis felteheti valaki a kérdést: hol élnek jobban az emberek, ná­lunk vagy' a?. NDK-ban? Sze­rintünk talán valamivel job­ban élnek az NDK dolgozói. — Német újságíró barátaink, akik a közelmúltban a ven- geink voltak, ennek az ellen­kezőjére esküsznek. Egy bizo­nyos: az NDK dolgozói — csak úgy, mint mi — jobban élnek, mint történelmük so rán bármikor. Igaz, a nyugatnémetorszap életszínvonalat még nem ét ték el. Ez. azonban csak né hány év kérdése. Két-hárorr éven belül utólérik és el hagyják azt. Ez az NDK egy il­legi ont osabb politikai célki tűzése. Azt mondják ugyanis német elvtársaink, hogy a ké- Németország egyesítésének legjárhatóbb útja a békés gazdasági verseny, amelynek során a német nép meggyő­ződhet a szocialista rendszer fölényéről. A szocialista rend szer fölényét pedig elsősor­ban a nép életszínvonalának állandó emelkedése bizo­nyítja. (Folytatjuk.) Varga József — Palatínus István MUNKATÁRSAINK RIPORTSOROZATA AZ NDK-B ÓL A mintegy százezer lakosú Schwerin városában, de talán íz egész kerületben, amely több mint félmillió lelket számlál, egyetlen hazánkfia él. Közel húsz esztendeje származott el, mint tizenhét éves kisleány egy Heves me- Tyoi falucskából. Felkerestük őt. Nagyon örült, hogy ma­gyar szót hall két évtized után. Meg is kérdezte beszél­getésünk első félórájában, hogyan mondják azt magya­rul, hogy szocializmus, meg azt, hogy elvtárs. Mert erről ő még csak németül hallott beszélni... Német kollégáinkkal ültünk együtt. Közülük az, ki Szol­nokon is járt, nagyon dicsér­te a tiszai halászlét — gon­dolván, hogy ezzel -gyben bó- kol a magyar származású há­ziasszonynak is. Az asszony­ka viszont hozzánk fordult és megkérdezte, mi az a halász­lé, mert ő idehaza tizenhét éves koráig olyat még nem evett... Azután elmesélte, hogyan élnek. Férje sofőr. Havi ke­resete 550 márka, ő takarító­nő egy üzemi konyhán, napi négyórai munkáért 200 már­kát kap. Két gyermekük van. A család havi 300 márkából megél. Kétszoba összkomfor­tos lakásuk bére 28 márka. Keresetük nagyobb részét ru­házkodásra. szórakozásra és nagyobb, tartós fogyasztási cikkekre költhetik. Van tele­víziójuk, rádiójuk és mosci- gép, porszívó a háztartásban. Nemrégen cserélték ki egész bútorukat újra, modernebbre. Hogy miért kezdjük a ke­let-német dolgozók életviszo­nyainak leírását egy odasza­kadt magyar asszony vallo­Politechnikai óra a mestlingi falusi iskolában másával? Talán azért, mert első konkrét tapasztalatot a statisztika után — amit kü­lönben szavai teljesen igazol­tak. Meg talán azért is, mert ez az egyszerű asszonyka egy nagyon nagy igazságot mon­dott ki. Kérdeztük, nincs-e honvágya? — Nincs — mon­dotta, bár tudja, hogy most Honfitársunk által elmon­dottak általánosíthatók. A wittenbergei járműjavító üzem dolgozóinak átlagos ke­resete 600 márka körül van. Ugyanott egy fiatal mérnöké 8—900 márka. A Veritas var­rógépgyárban, ahol elég sok csökkent munkaképességű, rövidebb munkaidőre alkal­mazott dolgozó is van, az át­lagkereset 4—500 márka kö­zött ingadozik. Már említet­tük', hogy a mestlingi Neues Leben Tsz-ben a növényter­melők 4—500, az állattenyész­tők 7—800 márkát is megke­resnek havi átlagban szá­mítva. A német városokban nincs italbolt — viszont sok a ní­vós, zenés szórakozóhely. A rostocki Gólya bár — a ten Kérészek és kikötőmunkások kedvelt találkozóhelye — este 10 órától várja vendégelt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents